Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-07 / 131. szám
2004. Június 7., hétfő 7. OLDAL H O R I Z O N T Sikeres koncerten diplomázott Dohnál Áron kiállításai A Farkas Ferenc Zeneiskola klarinéttanára, Kovács István másoddiplomás nagy sikerű vizsga-hangversenyére került sor a napokban a Panakoszta-házban. Eger A zenetanítás fellegvárának számító intézményben még soha nem tartottak ilyen koncertet. A Miskolci Egyetem teljes vizsgabizottsága jött el, megadva a lehetőséget a megyeszékhelyi tanár kollégának, valamint a szép számú közönségnek, hogy a zeneiskola Bartók-terme adjon otthont a diploma-hangversenynek. Első tanári oklevelét 25 évvel ezelőtt szerezte Kovács István, aki azóta elsősorban a régizene szerelmeseként ismert, miután szívesen fordult a régi korok zenéjéhez, hangszereihez, előadásmódjához. Együttese, a Musica Anlica másfél évtizede misszióként működik itthon, s határainkon túl is. A zeneiskola tanára - rá- érezve az uniós elvárásokra, miszerint a tanulás egy életen át történik -, három évvel ezelőtt nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait régizene-blockflöte szakon a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zene- művészeti Intézetében. Nem az hajtotta, hogy még csak csupán tucatnyi ember rendelkezik ezzel a diplomával hazánkban, hanem a blockflőtének és a hozzá kötődő koroknak a mélyebb megismerése, az együtt muzsikálás korhű tolmácsolásának az elsajátítása volt a fő céL A színvonalas műsor különlegességei voltak a saját hangszerelései, továbbá a ritkaság számba menő érdekes hangszerek megszólalása. Öt évszázad muzsikája hangzott el a diplomakoncerten a barátok és tanár kollégák közreműködésével. Kiemelendő a furulyaszólamok változatos hangszíne, valamint patika- mérleg-szerű pontossága a pergő játéknál és a díszítőelemeknél Élményszámba ment Darioi Castello: Sonata Prímája, amelyet a leghűségesebb segítők - és egyben családtagok -, Gulyás Zsuzsa és Kovács Zita nagyszerű előadása színesített. E mellett Vivaldi, Telemann és Michael Cor- rette művei tették teljessé az estet Mind a kollégák, mind pedig a diákság előtt példaértékű ez az elszántság és hozzáállás, mert nem lehet nemesebb életcél, mint ahogy Kovács István tanár úr megfogalmazta: „Kutatni, népszerűsíteni, tanulni és tanítani.”* Felvételi információk SMS-ben A felsőoktatási intézményekbe jelentkező közel 170 ezer fiatal számára a nyár egyik legfontosabb kérdése, felvételt nyemek-e a választott intézménybe. Szerencsére ma már nem szükséges a kiírásokat böngészni, akár nyaralás közben mobiltelefonjukra érkező üzenetekből értesülhetnek az eljárás minden fontosabb mozzanatáról Az OF1 és a T-Mobile együttműködésének köszönhetően előzetes hozzájárulás és a mobiltelefonszám megadását követően több mint 140 ezer felvételiző SMS-ben kapja meg a számára lényeges információkat. Első alkalommal a május 17. és 19. között megrendezésre került közös írásbeli felvételi, majd június 23-25-ig tartó egységes írásbeli felvételi vizsgák előtt. Ezekben az esetekben az OFI jelzi, hogy a felvételi vizsgákat követően a felvételi feladatsorok és azok hivatalos megoldásai az Iroda hivatalos honlapján, a www.felvi.hu internet oldalon megtekinthetők. Július 20. és 21-én, a felvételi ponthatárok megállapítása után a jelentkezők azonnal megtudhatják az általuk megjelölt jelentkezési helyeken megállapított ponthatárokat és az áltahik elért pontok számát. Az említetteken túl egy negyedik SMS-t - remélhetőleg minél kisebb számban - azoknak küld az OFI, akik idén egyik intézménybe sem nyertek felvételi Őket az SMS az augusztusi pótfelvételi lehetőségekre is emlékezteti üzenetben, hiszen ez a lehetőség még mindig nyitva áll számukra. Hatalmas érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a XXII. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennálé Miskolcon, a Városi Művészeti Múzeumban. Heves megyét az Egerben élő szobrászművész, Dohnál Áron (aki egyébként 1977- es születésű) négy míves alkotása képviseli. Az ifjú mesterjelölt munkáit a reprezentatív katalógusként szolgáló könyvben Szeifert Judit, a Magyar Nemzeti Galéria főmunkatársa így jellemzi: „... Dohnál Áron munkái meditativ szemlélődésre késztetnek; nála a A fiatal egri művész transzparencia metafizikus tartalmak hordozójaként van jelen...”. Számos folyóirat is közölte, ismertette munkáit; köztük a Valóság, Hitel, Napút, Forrás, Új Holnap, Új Művészet. Jelenleg az egri „Szabad Szalon” ózdi tárlatán is szerepel Júliusban Szegeden, az Olasz Kulturális Központban festményeit állítják ki, az Országos Táblaképfestészeti Biennálé keretében. Majd önálló kiállítása a Budai Várban lesz látható. Sikeres korábbi finnországi kiállításai alapján pedig a Helsinkiben levő Nokia Központban is be kívánják mutatni műveit - kivált a technikai művészetekben elért eredményeire téve a hangsúlyt. Sőt az Európai Radiológiai Társaság Magyarországon megrendezendő kongresszusára is meghívást kapott. Egerben a műbarátok, műgyűjtők jelenleg az Egri Galériában találkozhatnak képeivel, melyek meg is vásárolhatók. Dohnál Áron: „Az én katedrálisom" ■ ■ „Sűrű erdő a szállásom, csipkebokor a lakásom” Lotz Károly: Vágtató betyár A magyar betyárvilág a 19. században élte fénykorát. Azok a bujdosó szegénylegények, akiket már kortársaik is romantikus tisztelettel öveztek - idilli életet élő népi hősnek beállítva a valójában kíméletlen rablókat és gyilkosokat - különböző okokból lettek törvényen kívüliek. Általában egy kisebb bűncselekmény elkövetése, az 1848-at megelőző idők erőszakos verbuválása, a katonaságtól való szökés, a 2030-as évek gazdasági visszaesésekor jobbágyok, zsellérek, kisne- mesek talajvesztése állította ki a névtelen vagy éppen nagyhírű betyárok sokaságát. Útonálló-élet Az összeverődött 4-8, többnyire zsenge korú legény legerősebb egyéniségű társukat tette meg teljhatalmú vezérnek. Maga a betyár szó perzsa eredetű, az oszmán hódítás idején került hozzánk. A „bekiar, bikiar” suhancot, fiatalt, dologtalan legénykét jelent, a törököknek a keresztényekre alkalmazott gúnyszavaként hitetlen, gonosztevő mellékjelentéssel. (A betyárok csakugyan fiatatok voltak: Bogár Imrét 20, Műfajt Ferkét 28 évesen akasztották, Sobri Jóska 27 évesen, sarokba szorítva lett öngyilkos.) A bandákat a lakosság jó része segítette vészjelzéssel hírhálózattal búvóhellyel és élelemmel - gyakran félelemből vagy érdekből, olykor hazafias meggyőződésből, főleg 1849 után, mikor sok bujdosó honvéd húzta meg magát közöttük. Vonzóvá tette életformájukat az a szabadság is, amit képviseltek, amellyel teret, időt birtokoltak egy kötelességektől, munkától terhes világban. „Új a csizmám, debreceni/ a sarkantyúm vásárhelyi/ pej paripám érd'országi/ magam vagyok kiskunsági./ Paripámnak kesely lába/ szilaj csikó gyors járása/ minden huszonnégy ót' alatt/ Erdélyből Gyöngyösre szalad” Nem is bírt velük egykönnyen a törvény. A legcélravezetőbb a fosztogatott vármegyék összehangolt erőivel indított fegyveres hajtóvadászat volt. Noha Ráday Gedeon kormánybiztos a hatvanas években kíméletlen irtóhadjáratot indított a betyárok ellen, ő sem lett volna eredményes, ha időközben nem változik meg gyökeresen a világ. A betyárok alkonyát a mocsarak lecsapolása, a nádasok, áthatolhatatlan erdőségek, vagyis a természetes búvóhelyek eltűnése, a „drótok”, a telefon megjelenése, az úthálózat kiépülése jelentette. A szegénylegények lassan mind egy szálig eltűntek, de nem nyomtalanul. Megmaradtak a róluk szóló népdalok, balladák, népi ábrázolások, történetek - szóval a legenda. Szökevényből betyár „Hallottátok-e Vidróczkinak hírét?/ Mikor őt a pandúrok keresték?/ Nagy hirtelen kiugrott az oldalba/ Ide gyere, kutya pandúr, halálra!” (részlet Vidróczki Marci nótájából) Alig hihető, hogy a Mátra és a Bükk híres-hírhedt betyárkirálya, Vidróczki Márton mindössze két éven át tartotta rettegésben Heves, Nógrád Bodrog és Gömör megye polgárait, hiszen e röpke időszak története több mint 130 due él az itt élők emlékezetében. Pontos életrajzi adatokkal szinte lehetetlen előállni: a betyárokról már a maguk idején is keveset tudott környezetük, mert rejtve éltek, és gyakran maguk ködösítették személyazonosságukat (nem csak a felderítésük akadályozása, de otthon maradt családjuk védelme, néha pedig önnön személyük misztifikálása miatt). Vidróczkinak már a nevével is akad bizonytalanság, bár ő nem használt ragadványnevet, mint sok „kollégája”. Különböző forrásokban a Vidrócki, Vidróczki, Vidróczky, Vidrútzky mellett még a Vidrovszky forma is előfordul Mónosbélben vagy (Bél-)Apátfalván született, a legelfogadottabb variáció szerint 1837. november 12-én. Apja, And- rás juhász volt, anyja Kormos Panna. 1859-ben sorozták be, majd a császári mundérban töltött négy esztendő után megszökött Hazafelé tartva Egerben feladta magát. Állítólag következő szökése után vette be magát az erdőbe, de elfogták, és 27 évi fogságra ítélték. Csehországi börtönéből megszökött, s hazatérve, 1871 őszén megkezdte betyár-karrierjét. Egy másik verzió szerint (kondás-)bojtár korában olyan csúnyán megverte a számadója, hogy elkeseredésében állt útonállónak. Megint más forrás Vidróczki árvaságát, törvénytelen származását, szerelmi bánatát jelöli meg okként A Mátra kapitánya Mondái képe szép szál férfinak festi, pörge kalapban, lobogó ujjú ingben, bő gatyában, állig felfegyverkezve. Mondják, igencsak vir- tusos ember volt. Zakupszky László gyűjtésében Köz Varró István szihrási bíró fiának esküvőjét írja le, illetve azt a fékevesztett, muzsi- káltatós dorbézolást, amit a hívatlanul betoppanó Vidróczki folytatott cimboráival a fogadóban. Kárpáti Béla A betyárkirály című írásában szintén egy (az utolsó) szil- vási muri megörökítésekor így fogalmaz: „Ha ez megdühödött, a csárdát, az erdőt képes felgyújtani. Orvosok, papok, boltosok, sőt fól- desurak tudták: Vidróczki értük vagy rájuk üzen, akkor menni, tenni kell amit kér, mert közel a haragja, és nagyon messze, jaj, de nagyon messze a csendbiztos, aki maga se tudja, hova tegye ezt a betyárkirályt. Ez kétszer is megszökött a törvényből (Egerből és Győrből), s bárhová, bárkihez elér a keze a Bükk és a Mátra birodalmában." Vidróczkiról is elterjedt, hogy nem fogja a golyó, hogy csak a gazdagtól rabol, és csokrot köthetnénk a csodálatos, szellemes megmeneküléseiről, szerelmi kalandjairól szóló történetekből A néphagyomány szerint egyszer törvénykézre is adta egy parasztszeretője, a Mari, aki joggal félté- kenykedett egy kastély úrnőjére. A szerelmi bosszún kis híján rajtavesztett a furfangos betyár. Szent Mihály lován Vidróczki Marcit elkerülte a betyárok halála, az akasztás. Nem fogták el. Minden jel arra mutat, hogy saját embere végzett vele 1873. február 8-án Mátraverebélyen, az egykori Tiribes-pusztán. Személyes sértettség vagy az osztozkodás elfajulása lehetett a kiváltó ok. A banda megállt itatni a csordakútnál, talán éppen Almásy Edmund, Vidróczki kedvenc „kuncsaftja” kirablása után. Amint a betyár a vödör fölé hajolt, egyik társa - egyesek szerint Jáger Jóska, a többség úgy tartja: Pintér Están - fokosával fejbevágta, s a vezér szó nélkül, vérbe borultan zuhant a földre. Testét szekéren szállították Egerbe, s a Rókus kápolna temetőjében helyezték örök nyugalomra. Sírját kopjafa jelzi. Emlékezetét sokféle módon őrzi az utókor. Gyöngyösön néptáncegyüttes, Mátraszentistvánban csárda, Répáshután egy 140 éves tölgy, a Blikkben barlang, a nyugati Mátrában, a Csörgő-lyuk legalsó szintjén föld alatti forrás viseli a nevét. A gasztronómia róla elnevezett sertéstokánnyal, fatányérossal tiszteleg előtte, „kedvencét” káposztás sztrapacskával kínálják. Csemelyen földrajzi név, a Betyár- kútja emlékeztet rá. Fából faragott szobra áll Párádon és a Mátraverebély-Kányás kanyarban, halálának vélt helyét Mátraverebélyen, gróf Almásy János kastélyának kertjében kopjafa mutatja, írtak róla regényt és daljátékot, a legtöbben pedig Kodály Mátrai képek című, 1931-ben vegyeskarra írott népdalszvitjéből ismerik alakját. Végezetül ebből idézünk mi is. „Hallottad-e Vidróczkinak nagy hírit?/ Pintér Pista hogy levágta a fejét?/ Pintér Pista úgy levágta egyszerre/ mingyár leborult Vidróczki a földre./A Vidróczkit ki mossa ki a vérből?/ Azt áldja meg az Úristen az égből/ Úgy száll arra az Úristen áldása,/ mint az égből az eső szakadása. ” JÓNÁS ÁGI A kányási Vidróczki-szobor felirata ____ ___■
