Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-24 / 146. szám
6. OLDAL ZÖLD OLDAL 2004. Június 24., csütörtök A kétkerekű-életmód meghonosításáért pedáloznak Mindenki elismeri és hangsúlyozza a kerékpárutak szerepét a környezetbarát közlekedés, valamint a zöldturizmus, az idegenforgalom fejlesztése terén. A gyakorlatban azonban mégis elég kevés a kétkerekűek számára épülő út: a nehézkesen megvalósuló elképzelések legfőbb gátja a pénzhiány. A megye az országos adatok alapján inkább a kerék- párút-ellátottság hátsó középmezőnyében helyezkedik el, igény, s szerencsére számos kidolgozott és részben megvalósítás előtt álló program azonban létezik. Heves megye Két keréken nem csak egészségesebb az élet, de többet is láthat áz ember a világból. Feltéve, ha nem a gépjárművek benzingőzében fuldokolva és életveszélyes közelségükben kell megtennie a kitűzött távot. Magyarországon jelenleg mintegy kétezer kilométer bicik- liút található, ebből 1500 kilométer az elmúlt tizenegy évben épült. A legtöbb, 186 kilométer bicikliút Békésben, a legkevesebb, mindössze öt kilométernyi Nógrádban létesült ebben az időszakban. Hevesben több mint harmincöt kilométer kerékpárutat építettek, ezzel a megye nagyjából a középmezőny utolsó harmadában helyezkedik el. Biztató, hogy az Országos Területfejlesztési Terv 3500 kilométernyi kerékpárúttal számol a jövőben. A megyében a napi utazásoknak ugyanakkor ma még elenyésző arányát - 2-3 százalékát - teszik meg biciklivel az itt élők. A közlekedők túlnyomó része kölönböző gépjárműveket - autót, motort -, illetve a közúti tömegközlekedést használja a munkába járásra, ügyes-bajos dolgainak elintézésére, bevásárlásra, valamint a szabadidős programok során. (A környzetkímélőbb vasúti közlekedés szerepe az elmúlt évtizedben a helyi személyszállí tásban is jelentősen visszaszorult.) Ennek részben oka a kerékpárúthálózat alulfej- lettsége. A kedvezőbb arányokhoz a közlekedési mód népszerűsítésén kívül több biztonságos kerékpárút szükséges. Ha a kétkerekűek közlekedésének biztonságossága szavatolva lenne, növekedne a kedv és a hajlandóság is. Ökoturizmus két keréken A kerékpáros közlekedés fejlesztésére 1993-1994-ben készült országos terv. A kerékpárforgalmi hálózatfejlesztés irányterve országos törzshálózati és regionális kapcsolati elemekből építette fel a hálózatot. Mindehhez az egyes hálózati részek - úgymint önálló kerékpárút, kerékpárforgalom számára igénybe vett mellékút, árvédelmi töltésen, vízfolyás és felhagyott vasútvonalak mentén vezetett elemek - kapcsolata szükséges. Legfontosabb irány a lakóhely és a munkahely közötti, elsősorban a településeken, ritkábban a települések között bonyolódó forgalom. A kerékpáros közlekedés ettől markánsan elkülönülő része a kirándulóforgalom, mely elsősorban a kiemelt üdülőövezetek környezetében mutatkozik meg. A megye, mint az ország - a főváros, illetve a Balaton után - harmadik, legtöbb vendéget vonzó idegenforgalmi térsége, különösen számít a kerékpáros turistákra is. Ehhez azonban a Mátra, a Bükk, valamint a megyeszékhely és a Tisza- tó környezetében további komoly fejlesztésekre van szükség. Szerencsére számos, ezt a célt szolgáló terv és kidolgozott program jövőbeni megvalósulására lehet e téren számítani. A turisztikailag frekventált helyeken kerékpárutak tervezése és építése az ökoturizmus feltételeinek részeként jó kiegészítőjévé válhat a térség bor-, lovas-, falusi, valamint egészségturizmusának is. Itthon pár éve nagy lendülettel indult meg a kerékpárutak bővítése, de mára ez a lendület kissé megakadt, ugyanakkor határozott szándék, hogy ne csökkenjen a kerékpárutak építésére felhasználható állami pályázati pénzek jövőbeni összege sem. A meglévő kétezer kilométer hosszú, a biciklisek által biztonságosan használható hazai útvonalba beletartoznak a szigorúan vett bicikliutak, valamint az összesen 400-500 km hosszú, táblákkal ellátott, kis forgalmú utak. A kerékpárutak kialakításában itthon inkább egyes alföldi települések járnak élen. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter is nyeregbe pattant Városi szemléletváltás Az Életminőségért Környezetvédelmi Alapítvány tanulmánya szerint a megyeszékhely egyelőre nem küzd a nagyvárosokra jellemző közlekedési gondokkal, ám ahhoz, hogy ez a jövőben se következzék be, világos stratégiára van szükség. A tömegközlekedés fejlesztésével párhuzamosan szemléletváltás kell ahhoz, hogy ne akarjon mindenki mindenhová autóval menni. S fejlesztésre szorul a városi kerékpárút-hálózat. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a városi közgyűlés urbanisztikai és környezetvédelmi bizottsága környezetvédelmi pályázatot hirdetett gyerekeknek, a „Ha hatalmam lenne...” című kiírásra beérkezett pályaművek zömében a diákok leginkább a közlekedés negatív hatásai, a kipufogógázok, az utcai szemetelés, az illegális hulladékok és a falfirkák ellen lépnének föl. Több zöldterületet és nem utolsósorban kerékpárutat szeretnének. A Mátrától a Tiszáig Heves megyében az ezredfordulón az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint összesen közel 48 kilométer kerékpárutat tartottak nyilván. A Heves Megyei Állami Közútkezelő Kht. legfrissebb összesítése szerint az elmúlt tíz évben - nagyjából 1993-tól máig - az állami forrásból, döntően az önkormányzatok által megvalósított kerékpárutak hosszúsága a megyében eléri 35,5 kilométert. A hevesi kerékpárút-egyenleg az újonnan építettekkel, valamint a megszűntékkel együtt mintegy fél száz kilométer. Az elmúlt hat évben húsz kilométer kerékpárút készült el a megyében. A legnagyobb kerékpár- út-beruházások Hevesben: a '90- es évek második felében épült meg a Mátra kapujának számító Gyöngyöst és Mátrafüredet összekötő 8,6 kilométeres kerékpárút, s tavaly év végén adták át az Eger és Felsőtárkány közötti összesen hat kilométeres bicikliút befejező szakaszát. Egyebek közt a Tisza-tó környékén és Kiskörén is épült egy-egy pár kilométeres szakasz. Az itteni bicikliutak 65-70 százaléka az elmúlt 4-5 évben létesült. Jelenleg a megyében sehol sincs kivitelezés alatt álló kerékpárút. Több helyi önkormányzat is tervezi azonban bicikliút létesítését, a megyeszékhelyen például az Eger és a vele szinte már egybeépült Andornaktálya közötti szakaszon kívánják megvalósítani a kétkerekűek közlekedésére szolgáló pályát, hogy a kerekezőknek ne a nagy forgalmú főúton kelljen megtenniük a pár kilométeres távolságot. Az országos kerékpár- út-törzshálózat fejlesztése egyébként a megyét is érinti. Az egyik folyosó a nógrádi végekről, a szlovák határ mellől indulva a Mátra érintésével érné el a Tisza-tót. Ez a hálózati elem Pétervásárán és Egeren is áthaladva, Mezőkövesd * érintésével Poroszlónál fejeződne be. Megvalósulása a rendelkezésre álló jövőbeni állami források függvénye. Nem mindig csak a szemlélettel, a környezettudatossággal van gond, sokszor azok is igen nehéz helyzetben érezhetik magukat, akik egy-egy, általuk észlelt környezeti probléma, káros jelenség ellen szeretnének tenni valamit, de nem tudják, kihez fordulhatnak, hol kapnak hathatós segítséget, útbaigazítást. Szerencsére van megoldás, mint azt az évek óta sikeresen működő és egyre népszerűbb egri Zöld Telefon Szolgálat, valamint a közreműködésükkel rendeződött ügyek sokasága is bizonyítja. Heves megye Az egri Életfa Környezetvédő Szövetség évekkel ezelőtt kísérleti jelleggel kezdte el működtetni a környezetvédelmi „forró drót” szolgáltatását. Ám a gyakorlat fényesen igazolta kezdeményezésük lét- jogosultságát, valóban nagy szükség volt az efféle vállalkozásra, s a Zöld Telefon Szolgálat (36/410-126) azóta is töretlen népszerűségnek örvend a természeti és környezeti értékek védelmére Névtelen és neves környezetvédők forró drótja A Zöld Telefon Szolgálat lakossági bejelentéseinek száma fogékonyak körében. Elhivatott szakemberek közreműködésével a Zöld Telefon Szolgálat - célkitűzéseik szellemében - tavaly mintegy négyszáztíz esetben segítette elő a lakosság által jelzett környezet- és természetvédelmi problémák megoldását a megyében. Az ügyek megoldását mintegy ötven szakértő segítette. De eredményesen segítették elő információs és szolgáltató tevékenységükkel az EU-csatlakozással kapcsolatos ismeretterjesztő feladatok meg497 f i 410 2002 2003 Folyamatos ciánszennyezés az Eger-patakon oldását is. Népszerű a zöld vonal tanácsadó szolgáltatása, segítségét sok diák is igénybe veszi, akár szakdolgozat elkészítése, akár a felkészüléshez szükséges háttéranyagokhoz való hozzájutás érdekében. A Zöld Telefon nem feljelentő vonal. A bejelentések közül leggyakoribbak a szemétkezeléssel, illetve a környezet- szennyezéssel kapcsolatos panaszok, közte az illegális hulladéklerakók miatti megkeresések. Csak a me- A', rv íj 'U Folyamatosan mérgezik az Eger-patakot. Évek óta visszatérő, legutóbb a napokban tapasztalt, s a Zöld Telefon Szolgálaton is bejelentett jelenség, hogy a vizet rendre a borászati eljárások ciántartalmú mellékterméke, a hordók mosásakor keletkező úgynevezett kékalj szennyezi és festi meg hosszú szakaszon. Nem az első akalom volt, hogy az Eger-patakon a víz helyett sötét, tintaszínü lé folyt. Visszatérően, évente párszor tapasztalható. Több esetben indult már vizsgálat, ám a felelőst, a szennyezés elkövetőjét még egyszer sem sikerült felderíteni. A már jól ismert jelenség többnyire nem okoz tömeges halpusztulást, ám következményeként döglött példányok szinte minden esetben fölbukkannak. Máskor is csak annyit sikerült megállapítani, hogy a Szala-árok, Verőszala környékén került a „kékség” a vízbe. Valószínűsíthető, hogy - mint most is - borászati üzemből vagy pincéből engedték a szennyezést a patakba, de biztosat, hogy melyik pince vagy pincészet a ludas a kérdésben, nem sikerült feltárni. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Fel- tj ügyelőség korábbi vízvizsgálatai során kiderült, hogy valóban kékalj, a bor derítése közben keletkező cia- nid-tartalmú anyag kerül a vízbe. A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kékderítésből származó szer kötött cianidot tartalmaz, amely csak erős savval roncsolva szabadul fel, így önmagában nem nagyon mérgező. A kékalj használata ma már egyébként nem általános, legtöbbször környezetbarát derítőszerekkel dolgoznak. Az érintett területnek számos csatornázatlan pincéje van. Mivel ezek a talajszintnél lejjebb helyezkednek el, így ezekből szivattyúval emelik ki a szennyvizet és tömlővel vezetik a csapadékvíz-elvezető csatornába, melyen keresztül minden az Eger-patakba ömlik. Az új borházak építését csak csatornázva engedélyezik, ám sok régi van még, amelyekkel nem lehet mit tenni. gyeszékhely környékén több tucat ki- sebb-nagyobb zug-szemétlerakó található. Ezeket időről időre megpróbálják felszámolni, ám sziszifuszi munkáról van szó, idővel ugyanis újból megjelennek a kupacok, netán más helyszínen kezdődik el ez az illegális és káros tevékenység. Jelenleg 23 ügy van folyamatban. Aldebrőn például mezőgazdasági hulladék égetése miatt kérték' a szomszédok a segítségüket, az önkormányzat közreműködésével remélhetőleg megoldódik a probléma. De akad panasz a közlekedésre és a haszonállat- ,. tartókra is. Egy abasári házrepedés kapcsán a szakértő — kiderítette, hogy az mégsem a közeli mátrai erőmű külszíni fejtése miatti földmozgásokkal van összefüggésben. Akadnak visszatérő problémák is, mint például a kerecsendi gombatelep ügye. Az egeresein baromfifeldolgozó viszont intézkedett, hogy a keletkező és a melegben gyorsan bomló és bűzlő hulladékot megfelelő gondossággal időben eltakarítsák. Az ügyek jelentős részének sikerül a végére járniuk. A bejelentők valamivel több mint a fele szerencsére már nevével és címével is meri vállalni hívását. Bár egyelőre még mindig sokan ragaszkodnak a névtelenséghez a Zöld Telefon Szolgálat tárcsázásakor. Egert, mint idegenforgalmi központot, kerékpárutak kapcsolnák össze a gyógyvizéről híres Egerszalókkal és Bogáccsal is. Kerékpárút-kerengő A 2003 végén átadott, s már legalább egy évtizde szorgalmazott Eger-Felsőtárkány kerékpárút késésében nagy szerepet játszott az a huzavona, ami az ingatlantulajdonosok és a területet kisajátítani szándékozó önkormányzatok között zajlott. A két önkormányzat közös beruházására, az Eger és Felsőtárkány közötti 3280 méter hosszúságú útszakaszra elkészült tervre első ízben 2000 októberében adták ki az építési engedélyt. Eszerint a kerékpárút burkolt felülete külterületen 2 méteres, belterületen 2,70-es szélességben biztosítja a biciklisták számára a biztonságos közlekedést. Az ön- kormányzat a kisajátítás során azonban nem tudott az összes, csaknem negyven tulajdonossal megegyezni. Egyikük irreálisan magas, tízszeres árat kért a területéért. Ezt követően úgy döntöttek, hogy eltérnek az eredeti nyomvonaltól. Elkészült a módosított terv, s egy kanyarral kihagyták a meg- vásárolhatatlan ingatlant. Minden jó, ha jó a vége - múlt év végén- sikeresen felavatták az Eger és Felsőtárkány között 3,6 kilométer hosszúságban megépült kerékpárutat. Igaz, a módosítások és a késés miatt így is legalább tízmillióval került többe az út. A beruházás összköltsége elérte a 82 millió forintot, amelyhez mintegy 60 milliót nyertek pályázat útján az állami költségvetésből. A kivitelezés indoka az volt, hogy az utóbbi időszakban több halálos baleset történt a rendkívül forgalmas autóúton. A kerékpárút kapcsolódik a faluban már elkészült három kilométer hosszúságú szakaszhoz. Egerből a turisták rendszerint a Bükk irányában folytatják útjukat, s most már ezt kerékpáron is megtehetik. _________________■ E züst juhar a legjobbaknak Az egri Életfa Környezetvédő Szövetség az ifjúság szemléletformálását célzó nevelési programokban való részvételével a különböző korosztályok sajátosságaira építve igyekszik a felnövekvő új nemzedék gondolkodását, magatartását és cselekvését formálni. Ezt szolgálja a Környezetvédők Ifjúsági Köre, a Zöldszíves Juhar Ág, valamint a Vörösbegy Természetbúvár Közösség programja. A szövetség egri küldöttértekezletén a közhasznúsági jelentés, illetve a 2004. évi tervek jóváhagyása mellett a szemléletformálás területén kiemelkedő munkát végzők elismerésére is sor került. A legjobbak közül kiemelkedő tevékenységükért négyen kaphatták meg az Ezüst Juhar Ág jelvényt, további 21 fiatal pedig könyvjutalomban részesült. A Zöldszíves Juhar Ág Mozgalom, mely az elkötelezett és lelkes pedagógusok, szakemberek, a résztvevő diákok és a szövetség együttműködésével immár évek óta sikeresen működik a megye általános iskoláiban, hiánypótló feladatot lát el környezetvédő és természetóvó gondolkodásra való nevelésben. A mozgalomhoz a megyében egri, füzesabonyi, feldebrői, erdőtelki, novaji, gyöngyöshalászi, felsőtárkányi, gyöngyösi és abasári oktatási intézmények csoportjai, közösségei is csatlakoztak, a megyén kívül pedig még Ózdon is rendelkeznek aktív „kihelyezett tagozattal”. AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.
