Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

2004. Június 21., hétfő MOZ A I K 11. OLDAL „A tettest meg kell fogni, a jogsértést meg kell előzni A sikerorientált, eredménycentrikus bűnüldözőkről a megye rendőrfőkapitányával — Lassan négy esztendeje, hogy ön a Heves megye közrendjéért és közbiztonságáért felelős első szá­mú vezető. Ennyi idő már alkalmas az összegzésre. Mindenekelőtt kérdezem: megbánta-e a váltást Miskolcról Egerbe, vagy sem ?- Először is el kell mondanom - közölte válaszul dr. Tuza László —, hogy amikor ide kerültem, azt mondtam, rendezett helyzetet örököltem, nagyon jó főkapitányságra vezetett a sorsom. Az elsődleges cé­lom az vöt, hogy ne legyen törés a szakmai munká­ban. A kérdésre válaszolva: nem, nem bántam meg a váltást, mert nagy kihívás volt egy város után egy egész megye bűnüldözői és közbiztonsági tevékeny­ségét irányítani. Nagyon szép feladat volt. Azok a szakmai sikerek pedig, amelyeket a munkatársaim­mal együtt az elmúlt évek során elértünk, egyértel­műen azt a feleletet sugallják: megérte ide jönnöm. Személyes sikerem, hogy megkaptam a tábornoki rendfokozatot, de ennél sokkal inkább büszke va­gyok arra, hogy a megye szakmai megítélése jócskán javult. Az ismeretlen tetteses felderítésben Heves me­gye rendőrsége az országos rangsorban a harmadik, a nyomozáseredményességet tekintve pedig az ötö­dik helyen van.- Mielőtt az elmúlt évek munkájáról beszél­nénk, kérem, segítsen, hogy hadd ismerje meg kö­zelebbről is a megye rendőrfőkapitányát az a tér­ség, amelynek biztonsága fölött őrködni hivatott kollégáival együtt Ismeretlen tettes felderítés 01999. ■ 2000. 02001. □ 2002. ■ 2003. ■ 2004.1-4. hó- Hegyalján, Tarcabn születtem 1947-ben. Édes­apám szőlész-borász volt az ottani szőlészeti kutató- intézetben, édesanyám háztartásbeli. A tarcali, majd a tokaji diákévek után 1964-ben utóbbi helység gim­náziumában érettségiztem, s szőlész-borász szak­■ munkás-bizonyítványt is szereztem. Ám szakítot­tam a tokaji hagyományokkal. Nem lettem szőlő- és bortermelő. Tapolcán voltam katona 1967-69 között, a leszerelés után Szerencsen, a járási művelődési központ rendezvényszervezőjeként dolgoztam. Vé­gül 1970. június 1-jén lettem rendőr őrmester a mis­kolci kapitányságon.- Elég éles váltás, mi vök az oka1- Egyrészt sok, nyomozókról szóló filmet láttam, amelyek felcsigázták a pálya iránti érdeklődésemet, másrészt az apám baráti köréhez tartozó rendőrök élménybeszámolói is ösztönöztek. Két hétig voltam járőr, utána bűnügyi vonalra kerültem. Végigjártam minden területet, s 1972 szeptenéberétől elkezdtem ta­nulni a Rendőrtiszti Főiskola akkor indult nappali tagozatán. Három évvel később avattak rendőr had­naggyá. Miskolcra mentem vissza, ahol 1978 áprili­sától bűnügyi csoportvezetőnek neveztek ki. A kö­vetkező évben megkezdtem a jogi tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen, amit '85- ben fejeztem be sikeresen. Közben 1983. október 1- jétől a mezőkövesdi rendőrkapitányi tisztséget bíz­— Egyáltalán nem bántam meg, hogy Heves megyébe jöttem, mert egy város, Miskolc, után igazi kihívás volt egy egész térség bűnüldözőinek a munkáját irányítani — hangsúlyozta dr. Tuza László r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság (HRFK) vezetője. A szakembert az elmúlt négy évben elvégzettekről kérdeztük. ták rám. Csaknem hat év múlva, 1989. július 1-jén az a megtiszteltetés ért, hogy Miskolc városi rendőrkapi­tányi feladatait kellett ellátnom. Ez egészen 2000. au­gusztus 31-ig tartott, másnaptól már Heves megye rendőrfőkapitányaként dolgoztam. Igen jó szakmai vezetőim voltak, közülük is kiemelem dr. Túrós András volt Borsod megyei főkapitány nevét, aki a Belügyminisztériumban is dolgozott később.- Család, hobbi?- A feleségem, Margit, az ÁNTSZ-nél dolgozik Miskolcon. Tamás fiam is abban a városban ügyvéd. A menyem bírósági titkár. Kevés szabadidőmben szívesen foglalkozom négyéves unokámmal, Ricsi­vel. Mezőkövesden van víkendházunk, ott szeretem rendben tartani a kertet. Fontos az életemben a sport, fiatalon jobb oldali középpályásként a megyei I. osztályban futballoztam, Tárcái, majd Tokaj labda­rúgócsapatában. Ma viszont teniszezek. Amikor csak tudok, a családdal vagyok a telken, illetve sokat kirándulunk.- Heves megye bűnügyi és közrendvédelmi álla potának feltérképezése után 2000-ben mire kellett helyezni a fumgsúlyt? Mely tennivalók voltak el Nyomozás-eredmény sődlegesek akár személyi, akár szervezeti téren, akár a munkafeltételek jobbításában? — Az hamar nyüvánvalóvá vált számomra, hogy bűnügyileg nem igazán fertőzött megyébe jöttem. Azt is láttam, hogy a főkapitánysági rendőri létszám kicsit túlzott. Ezért bizonyos munkaterheket az első­fokú kapitányságoktól a megyére tettem át. Levettem a körzeti megbízottak válláról az irodai és írásos munka terhét, azokat a vizsgálati szervekhez csopor­tosítottam. Ezzel azt próbáltam erősíteni, hogy minél többször legyenek a közterületen a rendőreink. Igye­keztem megismerni mind a bűnügyi, mind a köz- rendvédelmi munkatársakat, s a szakmai munkát helyeztem előtérbe. Elvártam, s el is várom, hogy a megye rendőrsége jóval sikerorientáltabb, eredmény- centrikusabb legyen! Azaz: a tettest meg kell fogni, a közterületen a jogsértést meg kell előzni! Erősíteni kí­vántam a saját területért való személyes felelősséget kollégáimban. Nemcsak követelek, hanem a kiemel­kedő eredményeknél, illetve negyedévenként a jól végzett munkáért jutalmakat is adok. Szót értettem a vezető társaimmal, viszont a középszintű vezetés­ben érzékeltem elfogadhatatlan dolgokat. Itt történt a legnagyobb mértékű vezetőváltás, persze, a kapi­tányságvezetők egyetértésével. Sajnos, a legsikertele­nebb része eddigi munkámnak - bár nem elsősor­ban rajtam múlik - a munkafeltételek javítása. Sze­rettem volna elérni, de nem igazán tudtam. Törekvé­seink ellenére a gépkocsi- és számítógéppark jobbí­tásra szorul s egyelőre nincs számítógépes összeköt­tetés a rendőrőrsök, a kapitányságok, illetve a me­gyei főkapitányság között. Szerettem volna megfelelő­en fejleszteni a bűnügyi technikai részleget is, ám mindezeknek korlátjai voltak, amelyek a szakmai munka minőségére is kihatnak. — Többször is hallhattuk öntől hogy a korábbi­aknál határozottabb, támadóbb típusú, sikerorien­tált, eredménycentrikus, ám polgárközeli rendőr­ség felel meg leginkább a szakmai és emberi igénye­inek. Úgy véli, a lakosságnak is hasonlóak az igé­nyei, teljes joggaL Mennyire sikerült Hevesben ezt a szemléletet érvényre juttatnia? Milyen eredmények kísérték, kísérik e törekvéseket? — Elsősorban a közterületen, de a bűnügyi vona­lon is határozottabb, következetesebb rendőri mun­kát vártam és várok el kollégáimtól. Fontos egy rend­őr számára, hogy megismerje a bűnöző személyeket, tudja, kik azok, milyen körben mozognak, s leg­alább ennyire lényeges állandó kontroll alatt tartani őket. Igazi bűnügyeseknek operatív munkát is kell végezni, hiszen azok törvény biztosította eszközök. Az eredmények folyamatosan javultak. Így az isme­retlen tetteses felderítési mutató 2000 és 2003 között 14 százalékkal azaz 43,8-ról 57,8 százalékra emel­kedett. A nyomozáseredményességben 50,3-ről 62,5 százalékra javult a helyzet. A vagyon elleni bűncse­lekmények száma jócskán csökkent, hiszen míg 2000-ben a megyében 8067 ilyen ügy volt, addig ta­valy már csak 7439. Heves megyében nem követke­zett be a szervezett bűnözés térnyerése! A megye nem vát a bűnözés célpontjává! Némiképp viccesen — de bizonyos fokig komolyan — azt szoktam mondani: Heves megyében kockázat nélkül bűnözni nem le­het.- A rendőri munka szempontjából nem mellé­kes, milyen a közvélemény megítélése. Mely csator nákon kapnak visszajelzéseket, miként reagálnak ezekre?- Hamar felismertem, hogy főleg az elsőfokú rendőri szerveknél nem optimális a létszám. A sike­rességhez tehát a civil szervezetekkel való együttmű­ködés jelentős javítása szükséges. Sikerült is megte­remteni, például a pedagógiai intézettel, az ÁNTSZ- szel, a polgárőrséggel. A polgárőrök már 74 települé­sen segítik a munkát a rendőreinkkel közös szolgá­latokkal, illetve önállóan is. A bűnözés elleni fellépést össztársadalmi szintre emeltük. Számomra nagyon fontos a lakosság véleménye. Rengeteg önkormány­zati beszámolóra mentem él részt vettem lakossági fórumokon, falugyűléseken, sokat beszélgetek pol­gármesterekkel Példát is említhetek: Tiszanánán, Kömlőn próbáltunk közös nevezőt találni a bűnözés visszaszorítására. Tiszanánán el is fogtuk egy soro­zat-bűncselekmény tettesét. Kömlőn is sikerrel jár­tunk. A lakossági bejelentésekre igyekszünk a leg­gyorsabban reagálni. Kisnánán például arról értesí­tettek bennünket, hogy betörő jár a helyi takarék- szövetkezetben. A gyors beavatkozásnak köszönhe­tően a tett helyszínétől 200 méterre nyakon csíptük az illetőt. Számos hasonló eset volt Egerben is. Van­nak, akik mérik is, hogy mennyi idő alatt megyünk ■ 1999. ■ 2000. □ 2001. □ 2002. ■ 2003. □ 2004.1-4. hó Dr. Tuza László: „Olyan bűnözés legyen, amit a lakosság még el tud viselni” fotó: perl marton a hívásra, foglalkozunk-e a jelzéssel. Mindemellett rendszeresen vannak főkapitányi fogadónapok, ugyanekkor a kapitányok is várják az ügyfeleket. Ám ha érdemi kérdésben jelentkeznek be az állampol­gárok, akkor nem szükséges megvárni a fogadóna­pot.- Amióta a rendszerváltozás korszakában já­runk, az anyagi, tárgyi feltételek, pontosabban azok nem kielégítő volta szinte mindig beszédtéma a honi rendőrségen. Sikerült-e ebben előbbre lépni?- A gazdasági lehetőségeink korlátozottak, s ezt nekünk is tudomásul kell venni. Mindezzel együtt is végre kell hajtanunk a szükséges és mindennapi munkánkat. Vallom, ahhoz, hogy még hatékonyab­bak, sikeresebbek legyünk, jobban keü kondicionál­ni a rendőrséget. Érdemes befektetni ebbe a munká­ba, hiszen az mindenképpen megtérül Eredmé­nyekről is beszélhetek, hiszen Egerben a fogda tető- szerkezetét, illetve a főkapitánysági gépkocsimosót is felújíthatjuk központi pénz segítségével az idén. Be tudjuk fejezni a gyöngyösi kapitányság felújítását is, így jóval optimálisabb körülmények között fogad­hatjuk az ottani ügyfeleket.- Szívének különösen fontos a bűnmegelőzés. Meddig jutott el szűkebb hazánk rendőrsége ezen a téren?- Pont a kicsi létszám indokolja, hogy szívünkön viseljük a bűnmegelőzési feladatok minél magasabb szintű ellátását. Az is jó, hogy egyedi és konkrét ügyeket a sajtó felszínre hoz, ezek tanulságosak mindannyiunk számára. Hasznosak a DADA- foglalkozások, ületve a belügyi osztályfőnöki órák, amelyeken általános és középiskolásokhoz, vala­mint felnőttekhez is szólhatunk. Meg kell említe­nem, hogy a bűnmegelőzési vetélkedősorozaton 66 általános és 37 középiskola diákjait mozgattuk meg. A bűnmegelőzésben igen jó az együttműködésünk az ÁNTSZ-szel, a gyermekjóléti intézményekkel is.- Mit vár a megye főkapitánya az idei esztendő­től?- Látható, hogy a 2004-es év nekünk nehéz esz­tendő lesz. Vezető társaimmal nemrég értékeltük az eddigi munkát, s megállapítottuk, a felderítési muta­tóban nincs meg az a siker, ami tavaly hasonló idő­szakban jelentkezett. A kutató-szűrő munkában a közterületi jelenlétnél a tetten érés, az elfogás egyelő­re stagnál. Épp ezért az elvárásom az, hogy e terüle­teken előre lépés következzék be! Az év végére azzal lennék elégedett, ha tartani lennénk képesek az elő­ző évi eredményeinket. Úgy is szoktam ezt mondani, hogy a lakosság tűrőképességén belül legyen a bűnö­zés a megyében, vagyis olyan, amit az állampolgárok még el tudnak viselni. SZALAY ZOLTÁN A 4fk Jt Várbeli hosszú éjszaka Fáklyás felvonulás és kazamatatára Eger A „múzeumok hosszú éjszakáját" rendezték meg szombaton a me­gyeszékhely történelmi neveze­tességű várában, a Szent Iván-éji nyári ünnepekhez kapcsolódóan. Az igen gazdag és látványos prog­ram keretében este 8 órától 11-ig teljesen ingyenesen látogatható- ak voltak a Dobó István Vármúze­um kiállításai. Mint kiderült, az érdeklődők igen nagy számban éltek ezzel a különlegesnek szá­mító lehetőséggel. A Dobó István Vármúzeum és az Eger Vára Barátainak Köre ál­tal megszervezett rendezvény ke­retében többek között Kerekes­táncházzal, kézművesek bemu­tatójával és este 9 órától fáklyás kazamatatúrával lepték meg a közönséget. Ugyancsak fáklyás felvonulást tartottak az Egri Vitéz­lő Oskola „harcosai” is. A korhű, XVI. századbeli ruhákat és fegy­vereket viselő vitézek a város szí­véből, az Eszterházy térről, a Lí­ceum épülete elől indulva mene­teltek fel a várba. Ezen a nem mindennapi estén ingyenesen volt megtekinthető az Egri Vár története, valamint a Népművészeti örökségünk - He­ves megye című kiállítások, to­vábbá szintén nem kell belépője­gyet váltani az ugyancsak fáklyás kazamatatúrára sem. A magánki­állítások megtekintéséért viszont ez alkalommal is fizetni kellett. A remények szerint hagyo­mánnyá is formálható ese­ményt az Egri Megyei Jogú Vá­ros Civil Alapja, a művelődési bizottság, az idegenforgalmi és kulturális iroda, valamint az Eger-Philip Morris Alapítvány támogatta. _________________■ S zent Iván-éji tűzgyújtás az Egri Vár gótikus palotája előtt. Sok nézőt vonzott a rendhagyó múzeumi éjszaka fotó: perl Márton Ünnep Szakcsival Gyöngyös A Zene Ünnepén valódi zeneün­nepet tartogat közönségének a Mátra Művelődési Központ. Az intézmény színháztermében ugyanis ma, azaz hétfő este hét órától a világhírű, Liszt Ferenc- díjas dzsessz-zongorista, Szakcsi Lakatos Béla triója ad koncertet. A briliáns technikájú zene­szerző és előadó hazánk egyik legismertebb és méltán legin­kább elismerésnek örvendő mu­zsikusa. Olyan kitűnő koncerte­ző, aki már szólóban és fúziós zenészként a műfaj magyar és külföldi nagyjainak társaságában egyaránt sikeresen szerepelt a vi­lág valamennyi jelentősebb dzsessz-fesztiválján. Szakcsi La­katos Béla ezúttal hűséges ze­nésztársai, Orbán György nagy­bőgő- és Lakatos „Pecek" András dobjátékára ereszti szabadon utolérhetetlen futamait. j.á. "A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents