Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-17 / 140. szám
6. OLDAL ZÖLD OLDAL 2004. Június 17., csütörtök Sérülékeny tavaink, érzékeny vizes értékeink Nyáron, melegben különösen népszerűek a Heves megyei természetes vizek, folyók és tavak, valamint a víztárolók, s a különféle vízpartok is. A sokból kettőt ismertet egy okos kis kötet, ajánlható azoknak, akik a puszta élményen - horgászat, sportolás, szabadidő-eltöltés - túl mélyebb és szorosabb ismeretségre törekednek a vízi és vízparti élővilággal, a környezettel és a természettel Heves megye Egykor az ország negyedére terjedt ki a vízivilág. Ma ez hazánk területének alig két százaléka. Napjainkban mintegy négyezer kisebb-nagyobb tó van - a megyében is sok tucatnyi -, ahová az egykor gazdag vízivilág túlélői visszavonulhattak. Mint kiderül: e vízi életterek jelentősége azonban messze meghaladja kiterjedésüket. Az elmúlt időszak kutatásainak alapos összegzése az a kiadvány, mely az Ostorosi-tó, illetve a Szilvásvárad és Nagyvisnyó közötti Gizsír-völgyi-tó állapotáról, valamint környékük növény- , illetve állatvilágáról ad részletes jelentést. A hosszú évek óta folyó Kis Tó Program tapasztalatainak felhasználáKülönleges látvány - engedéllyel A Gizsir-völgyi-tó természetes állapotú vízminősége a kémiai, illetve a bakteriológiai jellemzők vizsgálata alapján többnyire kiváló és jó besorolást nyert. Ökotoxikus hatást sem találtak. A tájképileg különlegesen látványos - az elárasztott területen lévő elpusztult égerfák törzsei lándzsaként merednek ki a vízből eldugott tó létét - az orvhorgászokon és az erdészeken kívül - kevesen ismerik. Ez garantálja szennyezésmentes fennmaradását. Fontos, hogy így is legyen. Mivel a viszonylag kis élőhely élővilága erős zavarást károsodás nélkül nem bírna el, ezért csak korlátozott látogatása javasolt, amihez a területgazda önkormányzat és a BNP Igazgatóságának engedélye is szükséges. mmmmxis»: a cíKstK-véicví • r6 sával dr. Estók Bertaíanszerkesztette kötet, melyet az egri Életfa Környezet- védő Szövetség a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával adott ki, nemcsak tartalmában gazdag, részletező és jól adatolt, hanem ehhez igazodó igényes kivitelben jeleníti meg választott témáját. A színes térképmellékletek és a csodálatos természetfotók - köszönet érte a szerkesztő mellett a munkatársaknak, többek közt Estók Péternek, Fitala Csabának, Pelyhe Tibornak és Szíttá Tamásnak - pedig mindenki számára érthető és átélhető közelségbe hozzák a vizsgált területeket, azok mikrovilágát, a gazdag flórát és faunát, a vizes élőhelyek birtoklóinak változatos sokféleségét. Növény- és állatritkaságok Az élőhelyek bemutatása során látható például a teljes pompájában virágzó nagy ezerjófű, a törpemandula, a macskahere vagy a réti iszalag. Az állatvilágból hüllők és kétéltűek, a barna varangy, a türkizzöld gyík vagy a vízisikló, a madarak közül a pompás meggyvágó, az aprócska függő cinege, a fitiszfüzike és a tövisszúró gébics, a ragadozó egerészölyv és a macskabagoly, a zsákmányállat vörös hátú erdei pocok, a törpecickány, a nagy pele, de itt a borz is, és csemegeként a törpedenevér, a vadmacska vagy a pirók egér is látható. A kötet közreműködő társszerzői mind a természet- és környezetvédelem ügye iránt elkötelezett, a helyi terepen otthonosan mozgó, azt jól ismerő - ökológus, zoológus, botanikus, hidrobiológus - szakemberek. E tudás és elkötelezettség érezhető a munkán, képes átlelkesíteni ezt az alapvetően tudományos, részben ismeretterjesztő vállalkozást. A kiadvány is az immár komoly táj- esztétikai értéket is képviselő két Heves megyei tó megfontolt és ésszerű emberi használatára hívja fel a figyelmet. Napjainkban ugyanis a kistavak területén sokszor nem ellenőrzött pusztító gazdálkodás, emberi bevatkozás - illegális szennyvízbevezetés, szemétlerakás Néhány meggyvágót is megfigyeltek a környéken folyik. Jelenleg csak a kiemelten védett, különös természeti jelentőségű tavak esetében van az államnak érdekérvényesítő hatásköre, eszköze és ereje. Hazánk ugyanakkor csatla- 1 kozott a vizes élőhelyek védelmét előtérbe állító nemzetközi szerződéshez, ^ illetve a Natura 2000 programhoz. Az európai uniós elvárások, irányelvek e téren is - a csatlakozásunk után még inkább - komoly feladatot és kötelezettséget jelentenek. S remélni lehet, hogy a program kedvező hatása a vé delembe vont szűkebb kör határain is túlmutat majd. Sporthorgászat és madárparadicsom A megyeszékhely környékének egyik legjelentősebb, de az ide kötődő élővilág miatt is fontos vízfelülete, az Osto- rosi-tó, Egertől négy kilométerre található. Ostoros határában 1981-ben kezdődött el a völgyzáró gát építése, így a felduzzasztott Ostoros-patak helyén 26 hektáros, közel két kilométer hosszú víztározó alakult ki. Az árvíz- védelmi és öntözési célú létesítményt - melybe több haltelepítést is végeztek - az élővilág mellett az illegális fürdőzők is birtokba vették. A magántulajdonú tavat egy vállalkozó bérli, horgászati és sportcélra hasznosítja. A sekélyebb vízben és a vízpart mellett kedvező életfeltételeket kínáló, jelentős nádas alakult ki a megtelepedő állatoknak. A víz minősége az engedély nélküli, illegális strandolás ellenére kémiai jellemzők alapján a kiváló és jó kategóriába sorolható. Két jellemző - kémiai oxigénigény és olaj - azonban csak tűrhető- szennyezett vízminőségi osztályt jelzett a mintavé- I tel helyén. Bakteriológiai szempontból szalmonellamentesnek, kiváló és jó vízminőségi osztályúnak találták a tiszta felszíni vizet. Az ökotoxikológiai vizsgálatok is kedvező eredményeket hoztak, mérgező hatást nem tapasztaltak. A vízben jelen lévő gazdag tápanyagtartalom miatt azonban időszakos - különösen a nyári vegetációs időszakban - elalgá- sodás figyelhető meg a tavon. Ostorosi-tó: jó vízminőség Az összefoglaló értékelés szerint az elvégzett higiénés, bakteriológiai és kémiai vizsgálatok alapján nagyobbrészt (I.) kiváló és (II.) jó vízminőségi osztályba sorolható tó vizében kórokozó baktériumot nem lehet kimutatni, a partról kommunális szennyeződés nem jut a vízbe. Remélhetőleg ez így is marad, a tóparti építkezést továbbra sem fogják engedélyezni - bizakodnak a szerzők. Ugyanakkor a terület egy része - a völgyzáró gát előtti délnyugati partszakasz - legális strandolásra is alkalmas lenne, a természetvédelmi érdekek elsőbbsége mellett. Botanikailag a tó északi, kevéssé háborgatott része értékesebb, a keleti oldalon, a Mészhegy felé pedig még további értékes fajok kerülhetnek elő. Az itt fellelt védett fajok közt található a hosszú levelű árvalányhaj és az örmény gyökér is. Az üzletszerű sporthorgászat miatt évente végeznek haltelepítést, elsősorban kétnyaras pontyot és ragadozó halakat - süllőt és csukát - helyeznek a tározóba, melyben egyebek mellett ezüstkárász, harcsa, dévér, sügér, balin, naphal, szivárványos ökle és compó is található. Az Ostorosi-tó- nál a tározó közelében megindult, majd megtorpant parcellázás és hétvé- giház-építés szerencsére értékes madárélőhelyeket nem érintett. Az igen gazdag, 101 észlelt madárfaj közül 65 fészkelővel számolnak. A tóparthoz közel, a nádasszegélyekben és a tó körüli bokros, fás területen számos ismert és kevésbé ismert emlősfaj él, többek közt különböző denevérek, de nyestek, menyétek, görények, sőt vidrák is fellelhetők itt. Rejtett denevérbirodalom Kevéssé ismert, látogatott, s így az Os- torosi-tónál sokkal érintetlenebb a Szilvásvárad és Nagyvisnyó között található Gizsír-völgyi-tó, melyet 1981-82-ben létesítettek.a Bükki Nemzeti Park (BNP), a helyi erdészet, valamint a vadásztársaság közös kezdeményezésére. Így a völgyzáró gáttal fel- duzzasztott Gizsír-patakon mintegy félhektáros kis tó keletkezett. A környező nádas, gyékényes, zsombéksá- sos, bokorfüzes parti részekked együtt a területe egy hektár. A tavat elsősorban azért létesítették, hogy a közelben fészkelő békászósasoknak és az időnként előforduló fekete gólyának megfelelő táplálkozóhelyet, a kétéltűeknek megfelelő szaporodóhelyet biztosítsanak. A vadnak pedig legyen fürdő- és dagonyázóterepe. Az elzárt, nehezen megközelíthető, sűrű part menti növényzettel benőtt tó környékén semmilyen építmény nincs, külső szennyeződés nem éri. A tó jelenlegi mederjellemzői természetközeli állapotra utalnak, a gyomfajok nádasbeli, illetve a tó alatti égerligetben való térhódítása azonban megfigyelhető. A közvetlen környéken tapasztalható emberi hatások - földművelés, horgászat - miatt nem várható javulás. A mesterséges haltelepítés nélküli vízben ezüstkárász és vörösszárnyú keszeg él. Néhány alkalommal vidrát is megfigyeltek. A kis tó fontos vadászterülete több rovarfogyasztó denevérfajnak. Egyelőre öt denevérfaj itteni előfordulását sikerült bizonyítani, közte a fokozottan védett nagyfülű denevérét. Egyébként minden denevérfaj védett. A Trabi túlélése: felfüggesztett ítélet a szennyezőnek? Ha egyre fogyatkozó számban ugyan, de várhatóan az évtized végéig még továbbra is találkozhatunk az utakon a régi keleti autótípusok környezetet jobban terhelő, ám viszonylag olcsó fenntartású kétütemű példányaival Az ezt lehetővé tevő rendelet várhatóan a napokban jelenik meg. Emellett azonban a forgalomból kivont járművek ártalmatlanítása továbbra is gondot jelent Heves megye Egykor öröm volt, ma részben gond az oly sokak által annyira várt, első - s nem keveseknek azóta is az egyetlen elérhető - autót jelentő kétütemű jármű. Az egykori keleti gyártmányokból ha egyre kevesebb is, de ma még mindig több százezer fut útjainkon. Arányuk korántsem elhanyagolható: jelenleg közel 200 ezer kétütemű Trabant, több mint százezer Wartburg és négyezer Barkas van még szolgálatban. A Heves megyei Közlekedési Felügyelet szerint a megyében a közel 95 ezer darabos össz-jár- műállományból mintegy 14 ezer darab kétüteműt tartanak nyilván (legnagyobb a nyolcezres Trabant-flotta). Ez a járműállomány mintegy 15 százalékát jelenti, amivel a megye az országos középmezőnyben helyezkedik el. Az adat egyúttal tükrözi egy terület gazdasági fejlettségét és jövedelmi viszonyait is, hiszen a kedvezőbb helyzetű közép-magyarországi, illetve dunántúli megyékben - ahol nagyobb mértékben mód volt a korszerűbb nyugati típusokkal való lecserélésükre - ez az arány valamivel jobb, míg kelet felé haladva növekszik a kétüteműek jelenléte. A zömében Trabik és Wartburgok fölött már többször is megkongatták a vészharangot. Ezek a gépjárművek ugyanis megfelelően működő katalizátor nélkül túllépik a 2005. július 1- jén életbe lépő új szénhidrogénkibocsátási határértéket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fenti időponttól csak a katalizátoros kétüteműek „maradhatnának életben,,. A környezetvédelmi tárca külön pályázati prograNémi haladékot kaphatnak még a „füstölő jószágok” mot is hirdetett a járművek katalizátorral történő ellátására, ám ez nem oldhatja meg a több százezres létszám nagyobb részéPályázat katalizátorra A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a kétütemű járművek cseréje, illetve környezetbaráttá tétele érdekében támogatási keretet hozott létre. A Zöld Forrás Pályázat Pátria programjából idén a mozgás- korlátozott Trabant Hycomat-tulajdonosok és a nyugdíjasok kaphatnak támogatást. Ha a Hycomat-tulajdonosok kétütemű gépjármüvüket 10 évesnél nem idősebb négyütemű katalizátoros kocsira cserélik, utólag 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást vagy 400 ezer forint utáni kamattámogatást igényelhetnek. A nyugdíjasok kétütemű járműveik katalizátorral való felszereléséhez vagy a működésképtelen katalizátor cseréjéhez kaphatnak támogatást. A tárca jövőre igyekszik bővíteni a támogatottak körét. A pályázatra július 15-ig lehet jelentkezni. nek problémáját. Ám úgy tűnik, van áthidaló megoldás a „halálos ítélet,, elhalasztására. Információnk szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosított rendeletében 2007 elejéig-dereká- ig tolná ki a szigorú határértéknek való megfelelés végső határidejét. Ezt az időnyerést várhatóan azon kétüteműt üzemben tartók élvezhetnék, akiknek tulajdonában voltak 2004. július elseje előtt a fenti típusok. A mozgássérülteknek kivételes elbánást biztosító rendelkezés részükre időponttól függetlenül nem tenné kötelezővé (például a Trabant Hycomatnál) a katalizátor alkalmazását. A katalizátor egyébként, amely az említett motorok tökéletlen égését javítja, meglehetősen drága dolog. Az autók ezzel való fölszerelése átlagosan körülbelül ötvenezer forint. Vagyis közel annyi, mint amennyibe egy régi kétütemű kerül. S hatását — az üzemeltetés módjától függően - mindössze néhány évig fejti ki, utána újból hasonló költséget jelent a tulajdonosnak. A mintegy félezer kétütemű-tulajdonost tömörítő Trabant-Wartburg Klub elnöke például úgy véli, a közlekedési eredetű légszennyezésért minimális mértékben felelősek a kétüteműek. Ráadásul szerinte az autók szülőhazájában, a mai uniós Németország keleti felén nem hoztak a hazaihoz hasonló rendelkezést. A megyében meglévő kétüteműek átlagéletkora 15-16 év - akad 30 éves, immár muzeális példány is -, a szakemberek szerint az otthon is könnyen bütykölhető, üzembiztos, igénytelen és strapabíró, ám fokozottan szennyező konstrukciók öt évig még biztosan működőképesek maradnak. Hobbi-autóként, a fiatalok első „nyúzójárműveként,,, valamint a kis jövedelműek igásszamaraként továbbra is kedvelt lesz. így alighanem még az évtized végén is találkozhatunk velük az utakon. Megoldatlan roncsautó-sors Nem csak az üzemben lévő, hanem a forgalomból kivont roncsautók sorsa, ártalmatlanítása és újrafeldolgozása is igencsak problémás ma még Magyarországon. Az uniós rendeletek ugyanakkor e tekintetben is igen szigorúak. Az előírás szerint 2006. január 1- jéig 85 százalékos visszagyűjtési arányt kell elérni, a roncsautók anyagának 80 százalékát pedig újra kell hasznosítani. A jövőben a márkakereskedőknek, autógyáraknak kell gondoskodniuk a roncsok szakszem ártalmatlanításáról. Tisztázatlan, milyen forrásokból fedezik az autók ártalmatlanításának költségeit: ennek szabályozását az EU a tagállamokra bízza. A Trabantok megsemmisítése különösen problémás, ugyanis a hazai hulladékkezelő cégek egyike sincs felkészülve a műanyag kocsik feldolgozására. Ráadásul a Trabant-ron- csok tömeges megjelenése az elkövetkező években várható. Tipikus magyar gond az is, hogy az utcákon felejtett rendszám nélküli roncsoknak nincs gazdája, elszállításuk pedig pénzbe kerül. AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.
