Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-10 / 134. szám
6. OLDAL H 0 R I Z 0 N T 2004. Június 10., csütörtök ’'||| SAPARD: fogytán a türelem Akár hat hónap is lehet az átfutási idő A pénztárcánkra megy Mikor csökken az üzemanyag adója? Az új bortörvényhez kötődő miniszteri rendeletekről és a SAPARD-pályázatok körüli anomáliákról is szó esett Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter minapi verpeléti villámlátogatásán. Verpelét, Egri Borvidék A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot irányító Németh Imre múlt heti Heves megyei látogatása során iktatta be programjába a verpeléti kitérőt, ahol - Sós Tamás, a térség országgyűlési képviselőjének társaságában a Ker- Coop Kft.-nél - mások mellett Varsányi Lajos sál, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsánakelnökével, s Gál Lajossal, a grémium korábbi vezetőjével, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnökével folytatott szűk körű eszmecserét a szőlő- és borágazatot érintő kérdésekről. Itt többek között felvetődött a május l-jével hatályba lépett új bortörvényhez kötődő miniszteri rendeletek sorsa is, melyek kapcsán a tárca vezetője megerősítette: az említett jogszabályokat már aláírta, azok már a közlönykiadónál vannak, s pár napon belül megjelennek. Miként Varsányi Lajos rámutatott: ezekre azért van szükség, mert a törvény csak keretet ad, az azon belüli szabályozást részben miniszteri, részben pedig hegyközségi hatáskörbe utalja. A várt miniszteri rendeletek más mellett olyan kérdéseket szabályoznak majd, mint a védett eredetű borok minősítésének rendje, illetve az előállításukra vonatkozó rendelkezések, vagy a palackozás kérdése. A hegyközségi elnök ennek kapcsán arról is tájékoztatta a minisztert, hogy az országban elsőként az Egri Bikavér és a Debrői Hárslevelű lett védett eredetű bor, s hogy ezzel összefüggésben már évek óta jól működik a borvidéki érzékszervi borbíráló bizottság. Ezt a feladatot a törvény is decentralizálja, s borvidéki hatáskörbe utalja - a már említett, rövidesen megjelenő egyik miniszteri rendeletben meghatározottak szerint. Ehhez kapcsolódóan bemutatták az új borvidéki kontrolljegy-mintákat is, amelyek- ugyancsak a miniszteri rendeletben foglaüak szerint - fel fogják váltani a bortörvény által már eltörölt márkajegyet. Miként arra Varsányi rámutatott, a kontrollj egyet biztonsági papírra nyomtatják, s az „ellenőrző bélyeg kategóriába sorolják, ekképp az esetleges hamisítása is szigorúbb büntetőjogi megítélés alá esik majd. A minőség-ellenőrzésen és -védelmen túl a kont- rolljegy árába beépített összeggel a hegyközségi tanács a közösségi marketing pénzügyi alapját is meg kívánja teremteni. Eszerint háromféle kontrolljegy kerülne forgalomba: az Egri Bikavér Superioré, a másik két védett eredetű boré, azaz az Egri Bikavéré és a Debrői Hárslevelűé, valamint a minőségi boroké. Ezen alap sorsáról pedig a jövőben felállítandó marketingtanács döntene, ahol a forgalmazott bormennyiséggel egyenes arányban növekvő szavazati jog illeti meg majd a tagokat. E gondolatot Németh Imre is örömmel fogadta, mondván: e célra jelentős központi támogatást is lehet adni, ugyanis jelenleg kihasználatlan a közösségi marketing támogatására fordítható állami keret. Szóba kerültek a 2003. január l-jével megszűnt, a VPOP által felügyelt borzárjegyek ügye is. Miként elhangzott, e tekintetben rosszak a tapasztalatok, lévén míg a minősítés terén visszaesés volt tapasztalható, addig a piaci kínálat bővült. A miniszterhez címzett kérdések egy része a SAPARD-támogatásokat is érintette. Miként itt elhangzott, bár a médiában hangoztatottak szerint sikertörténetről van szó, pályázói berkekben korántsem olyan egyértelmű a megítélése, amelynek oka, hogy 60 nap helyett akár A szőlő már érik A SAPARD-támogatással remélt fejlesztések megvalósítása azért is égetően fontos lenne - jelentette ki Varsányi Lajos mert a borvidéken megtermelt szőlő mintegy 20 százalékát korábban felvásárló egyik cég jövője az igazságszolgáltatással történt összetűzése nyomán bizonytalanná vált. - Hiába intette a termelőket türelemre Németh Imre, a természet teszi a dolgát, a szőlő már érik...- jegyezte meg a hegyközségi tanács elnöke. hat hónap is lehet az átfutási idő a pályázat befogadása és a szerződéskötés között. Amíg viszont az meg nem történik, a fejlesztési beruházásokat sem lehet megkezdeni. Márpedig ez - mutatott rá Varsányi - a borvidéken komoly gondokat jelent, hiszen alapvetően a feldolgozókapacitás korszerűsítését, s a tárolókapacitás bővítését érinti, s már alig három hónap van a szüretig. ________________________(Kühne) A z Országgyűlés május 17-én fogadta el azt a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, miszerint az üzemanyagárak bizonyos növekedése esetén kisebb lesz a benne lévő jövedéki adó mértéke. Heves megye Az említett adócsökkentés az ösz- szes ólommentes benzinre - kivéve a 98-as oktánszámú, 50 ppm- nél nagyobb kéntartalmút, vagy 35 százalékot meghaladó összaromás tartalmút -, valamint a gázolajra terjed ki. Nem vonatkozik viszont az ólmozott, valamint az említett rosszabb minőségű 98- as ólmozatlan benzinre, a kerozinra, továbbá más adóköteles ásványolajokra, így az LPG-re és a fűtőolajra. Az üzemanyagban lévő jövedéki adó mértéke abban az esetben csökken - kaptuk a tájékoztatást a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága illetékeseitől -, ha két egymást követő hét hétfőjén alkalmazott kútárak átlagából számított számtani átlag literenként több mint tíz forinttal meghaladja az idei költségvetési bevételben kalkulált tarifát. Ez a küszöbérték a benzin esetében 250, a gázolajnál pedig 225 forint literenként. Ennek elérésekor a tízforintos árkülönbözet áfa-tartalmának, azaz literenként két forintnak megfelelő jövedékiadó-csök- kentést kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a jövedéki adó 1,60- nal lesz alacsonyabb, ugyanis ez az összeg teszi lehetővé a rá vetülő áfával együtt a literenkénti egyforintos árcsökkentést. Amennyiben 250, illetve 225 forintot meghaladja a benzin vagy a gázolaj ára, úgy az átlag minden további - ötforintonkén- ti - különbözete 80 fillér jövedé- kiadó-mérséklést tesz lehetővé, egy forint literenkénti árcsökkentő hatással. Az adócsökkentés azonban legfejlebb az Európai Unió által az üzemanyagokra meghatározott minimum eléréséig lehetséges: ez a benzin esetében 91.50, a gázolajnál 77 forint literenként. Ennek megfelelően a benzin adója legfeljebb 12, a gázolajé 8 forinttal csökkenhet. Erre a nagyságrendű árváltozásra azonban csak abban az esetben kerülhetne sor, amennyiben a benzin ára 315, a gázolajé pedig 265 forint fölé emelkedne literenként. Lássunk két példát. Az egyik: amennyiben a gázolaj számtani átlagára eléri a 225 forintot, akkor az 1,60-as adócsökkentést követően - a tőzsdei árak hatására - tovább emelkedik az ár. A másik: 230 forintos átlagár elérésekor 2,40-nel, 235 forintos ár esetében pedig már 3,20-szal csökken a jövedéki adó, ami három-, illetve négyforintos áresést eredményez. Ha a megfelelő feltételek alapján az adócsökkentésre lehetőség nyílik, akkor a kormánynak öt napon belül rendeletben kell megállapítania az adócsökkentés mértékét, valamint annak hatálybalépését. Ez addig marad érvényben, amíg a kormány vissza nem vonja azt, illetve közzé nem teszi az új átlagárat, s a hozzá tartozó adócsökkentést. Annak érdekében, hogy az érintettek mielőbb értesüljenek a változásokról - a mindenkori hétfői átlagárak alapján kidolgozva már kedden délután közzéteszik az új információkat. Ezek olvashatók a http://www.gmk.hu , a http://www.penzugyminisz- terium.hu , valamint a http://www.vam.hu honlapon. A hatálybalépésre vonatkozó információ pedig a kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetésével egy időben ke- rül fel az internetre. i-si Új munkaügyi jogszabályok Eger, Hatvan Immár nyolc esztendeje működik a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara könyvelő klubja, amely havonta tart igen hasznos szakmai találkozókat tagjainak. Két nappal ezelőtt Egerben, tegnap pedig Hatvan városában az új munkaügyi szabályokról tájékoztatták a résztvevőket. Mint a rendezvényről lapunk megtudta, a május 1-jétől életbe lépett szabályrendszerről dr. Emődy Katalin, a Heves Megyei Munkaügyi Központ jogásza tartott előadást. Szólt többek között az Egységes Magyar Munkaügyi Bázisról, az EMMÁ-ról, valamint a külföldiek hazai foglalkoztatásáról. Az egészségügyi pénztáraknak a vállalkozók gazdálkodásában való részvételéről Ludányi Csaba beszélt. Előadásában részletesen foglalkozott az adómegtakarítási lehetőségekkel, a munkaerő-ösztönzés kérdéseivel, valamint az ésszerűbb bérgazdálkodással. ____________ ■ M agyar Fejlesztési Bank: állami missziót teljesít A száz százalékban állami tulajdonú, megújult Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (MFB) az EU-csatlakozás után megnyíló uniós források allokálásának, azaz közvetítésének, a gazdasági szereplőkhöz való eljuttatásának eszköze - tudtuk meg Váczy Józseftől, a bank egri kirendeltségének vezetőjétőL Az Európai Unió minden egyes tagállamában működik egy ilyen jellegű pénzintézet - mondta a szakember. A Magyar Fejlesztési Bank köztudottan eddig is létezett, ám az utóbbi időszak egyik fő feladata az volt, hogy a korábbi, rossz hírű tevékenységszerkezetet letisztítsák, a fejlesztési banki profilhoz nem illő portfoliótól megszabaduljanak. A sikeres átalakulás bizonyítéka, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) visszatért a hazai pénzpiacra, és stratégiai fejlesztési partneréül az MFB-t választotta. Az MFB uniós működésének feltétele a decentralizált szervezet, aminek érdekében régiós szinten, gyakorlatilag valamennyi megyeszékhelyen képviseleteket hoznak létre. Az elsőrendű teendő a magyar gazdaságpolitikai elképzeléseket és az európai uniós célokat ösz- szehangoló Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban történő aktív részvétel. A pénz■iiMFB Magyar Fejlesztési Beák Részvénytársaság intézet egyfajta hídszerepet szeretne betölteni, a gazdaság- politika eszközeivel terelheti a gazdasági életet az uniós szinten is megkívánt helyes irányba, ugyanakkor a gazdasági szereplők visszajelzéseit, információit is közvetítheti. Az MFB mindennek keretében hiteleket, bankgaranciákat, tőkebefektetéseket, pályázatokat kezel, bonyolít, s monitoringgal, ellenőrzéssel is foglalkozik. Váczy József kirendeltségvezető elmondása szerint aktív kapcsolatot kívánnak kialakítani a gazdasági élet résztvevőivel, a kis- és középvállalkozásokkal, az önkormányzatokkal, a közigazgatási szervekkel. A helyi feladatokat felölelve szükség esetén speciális termékeket, ajánlatokat dolgoznak ki akár egy megyére vagy egy településre vonatkozóan is. A Magyar Fejlesztési Bank fő tevékenysége - fejlesztési hitelek nyújtása, fejlesztési tőke biztosítása, hazai és külföldi táVáczy József kirendeltségvezető mogatások bonyolítása - mellett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt operatív programok forrásait közvetíti úgynevezett közreműködő szervezetként. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjait ugyanis különböző minisztériumok kezelik, s ugyanígy több közreműködő szervezet található a rendszerben. Az említett gazdasági tárca természetesen a gazdasági és infrastrukturális területekkel foglalkozik, így ezek tartoznak az MFB-hez, de ide sorolható egyebek mellett például az agrárhitelek közvetítése is. Az MFB - fogalmazott a ki- rendeltség vezetője - kellő tapasztalatokkal rendelkezik ahhoz, hogy meghatározó szereplővé váljék. Ugyanakkor nem célja a piaci verseny, nem lesz a kereskedelmi bankok versenytársa. Állami gazdaságpolitikai missziót tölt be, s eszközrendszere is eltér a kereskedelmi pénzintézetekétől. Az MFB nem vezet bankszámlákat, nem gyűjt betéteket, a kereskedelmi bankokkal a verseny helyett inkább együttműködik, például az úgynevezett refinanszírozott konstrukciók révén. Ilyen esetekben a kereskedelmi bank az ügyfélnek úgy nyújt hitelt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank áll a háttérben. Az MFB-nél nem a profit maximalizálása az elsődleges szempont. Az állam árfolyam-garanciájával, gyakorlatilag kockázat nélkül, forintban folyósítják a hiteleket. S míg a kereskedelmi bankok rövid távra, maximum nyolc évre helyeznek ki forrásokat, az MFB esetében a hitelezési időszak tizenöt-húsz esztendő is lehet. Váczy József kifejtette: az MFB a hosszú lejáratú hitelek mellett tőkebefektetéseket is végez. Ilyenkor a kis- és közép- vállalkozások nem hitelt kapnak, hanem tőkeemelés formájában pénzt. Nincs kamat, nincs semmilyen adósságszolgálat, hanem arról van szó, hogy a Bank a futamidő végén az adott vállalkozásból kivásárolja a hozamelvárással növelt tőkét. A hozamelvárásban a felek még az ügylet elején megállapodnak, az MFB tehát ekkor sem tart igényt extraprofitra. Ha az adott vállalkozás jövedelmezőbb, mint azt korábban gondolták, a többlet helyben, a cégnél marad, nem viszi el a Bank. (Egyébként az MFB maximum 49 százalékos tulajdon- részt vásárolhat egy-egy társaságban.) A Magyar Fejlesztési Banknak a gazdaságfejlesztés a célja, állami küldetést teljesít, a kereskedelmi bankokkal pedig együttműködésre törekszik. Az MFB-re vonatkozó törvény módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy a kis- és közép- vállalkozások mellett az önkormányzatok is hosszú futamidejű hiteleket kapjanak a pénzintézettől. A Moody's Nemzetközi Hitelminősítő Intézet az MFB minősítését a magyar államéval egy szintre helyezte, ami nagyon előnyös. Váczy József elmondta, hogy az MFB nem fiókhálózatot épít az országban, hanem kirendeltségeket létesít annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a gazdasági élet szereplőihez. Az egri kirendeltség várhatóan július elején kezdi meg működését a vár közelében, a Dózsa György tér 4. szám alatt, egyelőre kétfős létszámmal. Mivel később a ki- rendeltségekhez kerül a pályázati előszűrés, előminősítés, a pályázatok formai kezelése, így feltehetően többen dolgoznak majd ott. Váczy Józsefet mindazonáltal már most is kereshetik az érdeklődők a 06-30/676-6683-as telefonszámon. V e l ü n közelebb van jc, u
