Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

§§§ I 2004. Június 9., szerda 7. OLDAL H O R 1 Z O N T Hegyen-völgyön zakatolnak Kedveltek, de ráfizetésesek az erdei kisvasutak A dübörgő motorú, vidám füty- tyű mozdony valamikor a múlt század ötvenes éveiben élte if­júkorát, valószínűleg a kes­keny síneket is akkortájt fek­tethették le, itthon már nem is gyártanak ilyeneket A kisvo­nat ennek ellenére időről idő­re felkapaszkodik az erdei tisztásra. Heves megye Az idén május elsején indult az erdei kisvasút szezonja, ettől a naptól kezdve szeptember végéig zakatolnak majd Felsőtárkány és a Stimecz-ház közötti öt kilométe­res szakaszon a piros mozdonyok által vontatott, utasokkal teli zöld vagonok. Mint tették azt a kisvas­utak napján, amikor még egy kü­lön utat is beiktattak a fenntar­tók. A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút egyik szerelvényének veze­tője Béres Tamás. Indulás előtt még felhajtotta a motorház ajta­ját, s gyors pillantást vetett a ko­ros szerkezetre.- Valamikor a múlt század öt­venes éveinek elején gyártották ezt a Csepel dízelmozdonyt - mond­ta, majd elmagyarázta, hogy mi micsoda a gép fülkéjében. A leg­érdekesebb az a kézi vezérlésű szerkezet, amellyel esős időben homokot lehet szórni a sínekre, hogy ne csússzon meg a kerék. A mai korra csupán az utólag beépí­tett rádió-adóvevő emlékeztet. A felsőtárkányi erdészetnél fel­váltva három ilyen mozdony köz­lekedik, és úgy 20-25 perc alatt te­szi meg az utat a két végállomás között.- Egyre nehezebb a kisvasút fenntartása - jegyezte meg Pallagi László, az Egererdő Rt. vezérigaz­gatója. - Ennek részben az az A kisvasutat szeretnék megőrizni a jövő számára FOTÓ: SZ. oka, hogy ma már sem alkatrészt, sem ilyen síneket nem gyártanak Magyarországon. Az utóbbit Ro­mániából, illetve Szlovákiából le­het csak beszerezni. A kisvasutak napján a vezér- igazgató arról is tájékoztatta a nosztalgiajárat résztvevőit, hogy az erdő - a gazdasági és a tájvé­delmi szempontok mellett - köz­jóléti funkciót is betölt, miután az emberek pihenését, felüdülését is szolgálja. Ennek egyik fontos esz­köze a kisvasút, amit ebben a körzetben is a kitermelt fa, illetve kő szállítására létesítettek 1912-15 között, s csak 1954-től vitt utasokat. Ma már kizárólag a turizmust szolgálják. Az országban tizennégy kis­vasút található, ebből három az Egererdő területén működik: az itteni mellett Szilvásváradon és a Mátrában. Országos szinten az ezen a három vonalon közlekedő szerelvények bonyolítják le az éves forgalom negyven százalé­kát. A legkevesebb utasa a fel- sőtárkányinak van, a legtöbb pe­dig a sziívásváradinak, az utóbbi az elmük évben több mint 250 ezer túrázót, kirándulót szállított. Az Egererdő Rt. számításai szerint ez a tevékenységi ágazat veszteséges, ennek egy részét az állam megtéríti, a többit helyi támogatásokból, illetve uniós pályázatok révén kívánják előte­remteni. A kisvasutat is fejlesz­teni kell, ami - a már említett el­látási problémák miatt - egyre nehezebb feladatnak tűnik. A közeljövőben arra is pályázatot adnak be, hogy felújíthassák a végállomásnál lévő Stimecz- házat, s abban alakíthassák ki a fogadóállomást. Az épületet nemcsak kívülről, hanem belül­ről is rendbe kívánják tenni, majd ismertető anyagokat he­lyeznek el benne, amelyek segí­tik a turistákat az erdőben való eligazodásban. _______________________________________(»zilvA») T iltott dohányreklámok A június 11-én induló nyári idegenforgalmi szezonvizsgálat során a tavalyihoz képest ötven százalékkal több ellenőrzést kívánnak végezni — jelentette ki Pintér István, a Heves Me­gyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségé­nek igazgatója. Heves megye A szeszes italok és dohányáruk rek­lámozása, forgalmazása kapcsán a közelmúltban a megyei fogyasz­tóvédők által elvégzett vizsgálatok során ezúttal is sok hiányosságot és szabálytalanságot talállak az ellen­őrök. Az esetek 75 százalékában merült fel kifogás. A megye 28 ven­déglátóhelyén, illetve kereskedelmi egységében az Egri, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, valamint a tar- namérai rendőrőrs munkatársai­nak segítségével tartottak szemlét. Az akció során leginkább arra fi­gyeltek, betartják-e a fiatalkorúak szeszes itallal és dohányáruval va­ló kiszolgálásának tilalmát. A ren­delkezések megsértését sehol sem tapasztalták. Nem úgy, mint ta­valy, amikor a fogyasztóvédelmi el­lenőrzésbe közreműködőként az érintett korosztályt bevonva, szá­mos helyen a megyében is szó nél­kül kiszolgálták a fiatalkorúakat. Tény, hogy a fiatabk gyakorta minden különösebb nehézség nél­kül vásárolhatnak, juthatnak hoz­zá az alkoholhoz és a cigarettához a hazai kereskedelmi egységekben és szórakozóhelyeken.- Ám ez a gond alapvetően nem fogyasztóvédelmi, hanem ne­velési-iskolái kérdés, amiben csak a társadalom közösen tud tenni vala­mit - vélekedett a vizsgálatról Tóth Péter, a felügyelőség szaktanácso­sa. Az ellenőrzések során feltárt hi­ányosságok - például hiányzó ár­feltüntetés - miatt öt szabálysérté­si eljárást indítottak, 110 ezer forint szabálysértési bírságot szabtak ki. Legnagyobb összegben reklám­felügyeleti hatáskörben a dohány­áruk tiltott reklámozása miatt öt esetben összesen több mint ötmil­lió forint volt a bírság. A rendelke­zések szerint ugyanis a dohány- reklám minden fajtája tibs, egye­dül a termékek árushelyeken belül való „bemutatása” engedélyezett. Hogy a probléma mennyire általá­nos, azt mutatja az is, hogy orszá­gosan 150 bírósági per van folya­matban a boltok homlokzatán ta­lálható dohányreklámok miatt. A dohánygyárak és a fogyasztóvédők ugyanis eltérően értelmezik a jog­szabály idevágó passzusát. A fo­gyasztóvédők mögött eddig már több tucat megnyert per van. A do­hánytermékek reklámozásáról szóló jogszabály ugyanis az eladási tetteket az utcai sörreklámok eltá­volítására. Ennek betartását a nyá­ri szezonellenőrzés során utóellen­őrzés keretében ismét ellenőrizhe­tik.- Június 11-étől szeptember ek­jéig tart az idei nyári idegenforgal­mi főszezonvizsgálat - jelentette be Pintér István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének igazga­tója. A háromnapos akció-ellenőrzé­sek során három megye — Borsod, Nógrád, Szolnok - ellenőreivel kö­zösen látogatják majd meg elsősor­ban a megye frekventált idegenfor­galmi helyszínein - Mátra, Bükk, Szilvásvárad, Tisza-tó, Eger - lévő vendéglátóhelyeket. Kiemelt kérdés bsz az éblmiszer-biztanság is. A ta­valyihoz képest mintegy ötven szá­zalékkal több - 161 helyett mint­egy 250 - ellenőrzést kívánnak idén végezni, mindennek'szüksé­gességét a múlt évi magas, 68 szá­A dohánygyárak bírják A dohánygyártók esetenként évi 300-400 ezer forintot is fizetnek az üzletek tulajdonosainak a reklám kihelyezéséért, és magukra vál­lalják a tiltott reklám miatti hosszadalmas pereskedés és bírság - pár tízezer forintos - költségeit is. Miközben így viszonylag olcsón jutnak reklámfelülethez. helyen történő reklámozást nem tiltja. Ám míg a fogyasztóvédők az üzlet homlokzatát és kirakatát nem tekintik az eladás helyének, addig a dohánygyárak erről ellentétesen vélekednek. Amíg a perek le nem zárulnak, a tiltott reklámok eltávo­lítására is kevés az esély. Majdnem hasonló problémával találkoztak a megyei fogyasztóvé­dők az alkoholreklámok, nevezete­sen a különféle sörmárkákat nép­szerűsítő vendéglátóegységek ese­tében. Itt bírságot nem szabtak ki, de 17 helyszínen kötelezték az érin­zalékos kifogásolási arány támaszt­ja alá. A népszerű idegenforgalmi centrumnak számító megyében a vendégek érdekében is fontos a nem ívánatos jelenségek vissza­szorítása. A fogyasztóvédők az el­lenőrzések alkalmával együttmű­ködnek a társhatóságok, többek közt a rendőrség, a vám- és pénz­ügyőrség, az ÁNTSZ, az élelmi­szer-ellenőrző állomás illetékesei­vel, valamint a szerencsejáték-fel­ügyelet szakembereivel és a civil- szervezetekkel is. _________________________yyi M egyei kórház: hiányt kezelnek A megyei közgyűlés május 27-i ülésén tárgyalta meg a Markhot Ferenc Kórház-ren­delőintézet hiánykezelési tervét Az önkormányzati fenntartású intézmény közel 1900 dolgozót foglalkoztat, s az idei esztendőben a kórházak finanszírozási helyze­te - benne az egrié is - alapvetően megváltozott A már kialakult elképzelésekről dr. Kovács József főigazgatót, illetve az intézmény szakszervezeti vezetőit kérdeztük. Eger Dr. Kovács József, a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet főigazgatója el­mondta: az idén lényegesen megváltoztak a külső körülmények, ezáltal bizonyos szerkezetátalakítási, racionálási lépések el­kerülhetetlenné váltak. Ezek a fájó, de ki­kerülhetetlen intézkedések azért szüksége­sek, hogy a kórház továbbra is működőké­pes maradjon.- A likviditás megőrzése céljából sok fel­adatot kell megoldanunk, amelyekben na­gyon nehéz személyi döntések is szerepel­nek - fogalmazott a főigazgató. A külső kör­nyezetben 2004-ben alapvető változások történtek: a költségvetés növekménye alatta maradt az inflációnak, emellett forráselvo­nás történt, ugyanakkor bevezetésre került a teljesítményvolumen-korlát, vele a deg- resszív finanszírozás.- A külső körülmények megváltozása rá- kényszerít minket egy akut válságkezelésre, ugyanakkor egy hosszú és középtávú gon­dolkodásra egyaránt. De küszködünk a megörökölt tényezőkkel is. A 276 éves in­tézményben a fiatalabb létesítmények is 25 éve épültek, és teljes felújításra szorulnak. A két kórház 1949-ben történt összevonásá­ból adódóan több telephelyes szerkezettel kell működnünk, ami számos szakmai és működtetési hátránnyal jár együtt, és jelen­tős többletköltséget okoz. E külső és belső körülmények közepette is az a feladat, hogy a kórház talpon marad­jon, sikeres legyen, s maradéktalanul ellássa feladatait - fejtette ki meggyőződését a fő­igazgató. A közgyűlési előterjesztésből is nyilván­valóvá vált, hogy a korábbi évekkel ellentét­ben az idén nehéz döntéseket is kell hozni. Mérsékelhetők a feszültségek, ugyanakkor többletbevételek elérésével, amelyek előte­remthetők diagnosztikával, új eljárások be­vezetésével, ITO-ágyak, illetve emelt szintű kórtermek kialakításával, a haematológiai ágyak bővítésével, ápolási osztály létrehozá­sával, hospice részleg kialakításával.- A struktúra átalakítása szakmailag ki­forrott, és a szakmai vezetői testület teljes egészében elfogadta - mondta a kórház fő­igazgatója. - A változtatás inkább közép­Az érdekvédők így látják A dolgozók érdekképviseleti vezetőivel - s egyben az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) tagjaival - már az intézmény előterjeszté­sének közgyűlési vitáját követően találkoz­tunk. Az ÉT soros elnöke, egyben a Köz­alkalmazotti Tanács, valamint az Egész­ségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke, Hegyaljai Judit vezette a tanácskozást. Elhangzott, hogy a rendszerváltás utáni kormányok döntései az egészségügy mű­ködésére rossz következményekkel jár­tak. Mint az ÉT tagjai kifejtették: az első megvá­laszolandó kérdés, hogy miért alakult ki az a helyzet, amiben jelenleg a megyei kór­ház van. Ha erre válasz született, akkor azt le lehet szögezni, hogy nem az intéz­mény vezetését és nem is a fenntartó megyei önkormányzatot terheli a döntő felelősség amiatt, hogy súlyos, több dol­gozó munkaviszonyát is érintő döntése­ket kell hoznia a vezetésnek a nem kel­lően átgondolt központi elvonások mi­ad A humánpolitikai intézkedésekkel, vagyis a dolgozói létszám csökkentésével nem ér­tenek ugyan egyet az érdekvédelmi szer­vezetek - fogalmazódott meg s főként távra szóló, és azt a célt szolgálja, hogy a kórháznak legyen egy finanszírozható szerkezete. Van persze egy másik oldala is az átalakításnak, ami sürgős intézkedések­kel jár, és a fő célja az azonnali takarékos­ság. A terv kidolgozásában közreműködött a kórház szélesebb társadalma, hiszen az előkészületek idején minden egyes részleg- vezetőtől, minden területről javaslatot kér­tünk a gazdálkodással, a humánpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban. Egyeztet­tünk a dolgozói érdekképviseletekkel an­nak érdekében, hogy az átalakulás elő­nyünkre történjen: szakmailag jobb, haté­konyabb ellátást nyújthassunk. A közgyű­lést megelőző megbeszélés fő témája a hu­mánpolitikai kérdések voltak, s a tárgyalást nagyon konstruktívnak ítélem meg. Az ön­nem szeretnék azt a látszatot kelteni, mintha ők maguk szorgalmaznák ezt a fo­lyamatot, de a körülmények ismeretében egy határig elfogadják ezeket az intézke­déseket. Hegyaljai Judit, az ÉT soros elnöke külön is kitért a május 254, a fenntartó önkpr- mányzat, a kórház vezetése és az ÉT kö­zött lefolytatott megbeszélésen létrejött és írásban is rögzített kompromisszumos megállapodásra. Ennek igen lényeges pontja, s ehhez következetesen ragasz­kodni kívánnak, a munkajogi szabályok betartása. Hasonlóan nagy jelentőségű az a kitétel, hogy a végrehajtásban a munkál­tató az érdekképviseletekkel köteles egyeztetni. A dr. Benkár József megyei főjegyző által is aláírt dokumentumról szól­va a soros elnök idézte a Munka Törvény- könyve 3. §-ának a) pontját, ami szerint együttműködés csak akkor lehetséges, ha a felek jóhiszeműek és tisztességesek.- A május 254, majd a június 1-jei újabb egyeztető megbeszélést követően ma már látunk garanciát a kölcsönös és tisz­tességes együttműködésre - fogalmazott Hegyaljai Judit. - Mindez elsősorban a kórház 1800 dolgozója, és nem utolsó­sorban a betegei miatt fontos. kormányzat, mint tulajdonos, s az érdekvé­delmi szervezetek is leszögezték: érdekel­tek abban, hogy a.kórház működése bizto­sítható legyen, a minőségi betegellátás megmaradjon. _______________________________!«■ »• »•! Eger, Dózsa György tér 4., Tel.: 36/511-400 Inter-Európa Bank Rt. a swmoio IMI * Induló törlesztőrészlet, 1 millió forint összegű, 20 éves futamidejű, lakáscélú köl­csön esetén, 256 forintos euró árfolyam mellett. THM: 8,90%-tól. A THM-re és a törlesztőrészlet összegére vonatkozóan megadott értékek tájékoztató jellegűek.

Next

/
Thumbnails
Contents