Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-10 / 108. szám

7. OLDAL HEVES Mg'HÍRLAP Vízilabda Egerben nyert az OSC a 7-8. helyért folyó rájátszás­ban 10. oldal Labdarúgás A megyei I. osztályban Heve­sen „elvérzett” a Szőlőskert Nagyréde 10. oldal M O Z A I K Színészreggeli Tamási Áronnal Részlet Juhani Nagy János: Európa eszik című kötetéből A legújabb Juhani-kőtet borítója F ilmesek vágtak hajdan e tájnak - éne­kelhetnénk a Ságvári-nóta dallamára a Mátra némely festői vidékéről. Számos fil­met forgattak e hegység falvaiban: Huszárik Szindbádja végén egy mátrai körmenetet láthatunk, Bódy Gábor 1983- ban Mátraszentimrén forgatta a Kutya éji dalát, a Meseautó újra megfilmesített vál­tozatának egyik jelenetében pedig a parád- sasvári Károlyi-kastély köszön vissza. A meredeken kapaszkodó bekötőút haj­tűkanyarja ma is a régi, a patak átjáróját magam is ismerem, a templomot és a köré­je csoportosuló házakat e sorok írása köz­ben is látom. Több mint fél évszázada többször is végigpásztázta ezt a tájat a filmfelvevő gép. Az idilli panorámát Vaszy Viktor zenéje festette alá. Forgatás egy mindmáig eldugott mátrai faluban pár évvel a második világháború után? Nagy esemény! Addig csak filmvász­nakról ismert fővárosi művészek érkez­nek, barátságosan paroláznak, magánhá­zaknál kapnak szállást. A tanító szünetet rendel el az iskolában: a gyerekek statisz­taként élvezik a szokatlan látványosságot. A főtéri bisztrót üzemeltető Laci bácsi ötödikes kisdiák volt a forgatás idején. Még ma is emlékszik arra a jelenetre, amikor osztálytársaival a gépész elakadt automo­bilját húzatják ki a patakból a filmben sze­replő szamárral. A nyolcszázvalahány lel­kes község filmbeli albírója a felejthetetlen Tompa Sándor, a többi szerepben egyebek között Bánhidi László, Bihary József és Lehotay Árpád látható. A forgatás idején sok felnőtt keresethez jut díszletácsolással, ezzel-azzal. A legjob­ban azonban Patay Sándor uram jár: az ő kocsmája pótolja az akkor még nem létező mozgó büfét, amely mostanság minden forgatási helyszínre hűségesen kíséri a stá­bot. Postára, boltba menet gyakran elhala­dok az azóta megszűnt italkimérés előtt. Liget utca 9. - olvasom a házszámtáblán, a polgármesteri hivatallal átellenben. A Liget utca névadója az a térség, ahol egykor a pap istállója állt, s ahol a filmbeli szamarat, Lévitát árulták. A kocsma bejárati ajtaját már befalazták, a portát a néhai kocsmáros unokája lakja. A forgatás heteiben itt múlatta az estét — de mint a „szembe szomszéd” Fejes Pál­tól hallani, gyakran az éjszakát is — a stáb. Folyt a bor, külön pálinkarendelésekkel le­hetett csak csillapítani a színészek szom- ját. A főszereplő, Benkő Gyula (1918-1997) még harmincéves sincs ekkor, szemrevaló szép partnere, Szőke Éva színésznő még fi­atalabb. A filmet rendező Bán Frigyes (1902-1969) negyvenöt éves. A „Mezei próféta” címmel megfilmesített költői tör­ténet, melyben „hit, munka, szerelem me­sébe szövődnek”, Tamási Áron (1897-1966) tollából való. (...) Csipetnyi filmtörténet, hogy magunk elé képzelhessük a kort: a negyvenes évek né­pi realizmusa hódít, Karády Katalin és Já­vor Pál parasztruhában (Valamit visz a víz, 1943). Még nem készült el az államosított magyar filmgyártás első alkotása, a Talpa­latnyi föld (1948), szintén Bán Frigyes munkája, amely majd nemzetközi sikert is arat. De már látható Szőts István legendás filmje, az Emberek a havason (1942) és a Mezei prófétával egyazon esztendőben születik az Ének a búzamezőkről (1947). Szőtsnél a természet elhagyhatatlan szereplő, nélkülözhetetlen feltétel, fontos közeg. Természetes helyszíneken, külső­ben forgat, figurái természetes összetarto­zása a környezettel annyira magától értető­dő, hogy már-már része a cselekménynek. Szőts tudta, ha Tamási alakjait kiszakítják saját környezetükből, az író valóság és képzelet határán lebegő stílusa modorrá si­lányul. Ezért nem is vállalta - noha neki is felajánlották a témát -, a groteszk humor­ral átszőtt, kissé szentimentális, tündéri- mesés világ fűmre vitelét, mert nem volt le­hetőség az eredeti erdélyi helyszíneken va­ló forgatásra. A mesei elemekből építkező történet (halottnak hitt elveszett leány, a leány lel­két feleségül vevő fiú) így elevenedett meg a Mátra hegyei között. A helybeliek közül már csak kevesen emlékezhetnek a filmes népség sürgésére-forgására, de némely emlékiratból érdekes epizódok hámozha­tok ki. Például egy színészreggeli története. Az ötvenéves író is részt vesz a forgatá­son, esténként együtt mulat, tréfálkozik, vigad hősei megszemélyesítőivel. Egy-egy kiadós tivornya után égő gyomorral ébred­nek, s reggelivel csillapítanák éhségüket, másnaposságukat egyaránt. „A parádi fogadóban reggeliként, a ke­nyér mellé vajat és egy alig-sült húst adtak. Utóbbi elvette Benkő Gyula étvágyát, az egészet összecsomagolta és csak az erdő­szélen vette elő, de az étvágya a sápadt húsra itt sem jött meg” - olvashatók a Ta­mási-emlékkönyvben Tasnádi Gábor so­rai. „Még egyszer meg kell sütni!” - indít­ványozta a színésznek az író, és megindult az erdőbe. Kalapjában keserűgombával és kakukkfűvel tért vissza; majd tüzet gyúj­tottak. Tamási Áron előzőleg letisztított és leégetett lapos követ helyezett a tűzre, majd a tetejére rákente a vajat. Rövidesen sercegett a vaj a tüzes kövön. Tamási rátet­te a húsdarabokat, a gombakarikákat, mindezekre kakukkfüvet szórt, amelyek a füsttel együtt csodálatos illatot árasztottak. Benkő Gyulának, mint egy későbbi, in­terjút előkészítő bemelegítő beszélgetés­ben az idős színész maga is megerősítette, élete legízletesebb reggelije ez volt - a bodonyi erdőben. Mert a mezei próféta tör­ténéseinek színhelye a megkopott fekete­fehér kópián látható helységnévtábla felira­ta szerint a filmben Reményes ugyan, ám az írót székelyföldi szűkebb pátriájára em­lékeztető mátrai falu neve a valóságban: Bodony. Ahol az ember ősi összetartozása a földdel, a természettel ma is változatlan. ■ Kosárlabda A 2. negyed döntött a Sasok javára a Veszprém elleni rangadón 12. oldal A SZERZŐ ÉS VILÁGA Juhani Nagy János több évtizede új­ságíró és író. Valamikor, még az 1970- es években Debrecenből indult a pá­lyafutása. Egyetemi diplomája mellett a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének Újságíró Iskolájában is kiemelkedő ered­ménnyel végzett. Ezt követően számos orszá­gos napi-, heti- és havilapnak írt rendszeresen. Elsősorban kulturális illetve belpolitikai tárgyú témákban publikál. írá­saihoz rendkívül alapos gyűjtő- és elemző munkát folytat, leg­többször a különlegességek, az olvasó számára ismeretekben gazdag élmények ragadják meg képzeletét. Többszörös idegen- nyelv-tudása folytán szívesen számol be olyan helyszínekről, amelyekre a többségnek nem biztos, hogy módja van eljutni. Kedvek témái közé tartozik a különféle emberi szokások fel­elevenítése. Juhani Nagy János jelenleg megyénkben, nevezetesen Bo- donyban él és alkot. A szerző­nek immár az ötödik könyve „Európa eszik" című, amely a tavaszi könyvfesztiválra jelent meg. A kötet nyilvános bemuta­tóját április 23-án, pénteken tar­tották a Budapest Kongreszszusi Központ Lehár II. termében. Csehov és a tizenöt nővér Felzárkózott gazdaság, konzervatív közigazgatás Elképzelések és változatok ugyanarra a témára, szakmai vi­ták, múltidéző visszaemlékezé­sek, tudományos színházismereti fejtegetések. Különleges alkalom Csehov: Három nővér című műve szerel­meseinek az Egerben megrende­zett fesztivál. E programsorozat a vendégjátékokon kívül városunk­ba hozott színházelméleti szak­embereket, kritikusokat, rende­zőket, irodalmárokat, hogy a szürkeállományokat közös edénybe téve próbálják kisütni, mi a titka a Flárom nővérnek és atyjuknak A. P. Csehovnak. A közel harmincórás szakmai együttlét alatt bizonyossá vált, hogy a merev évszámok és elfele­dett nevek halmaza is izgalmas köntöst ölthet. Érdemes szólni Bognár László előadásáról, aki bogarat ültetett a fülbe, mikor azt fejtegette, hogy hány éves lehet Bobik, (Natasa fia) a IV. felvonás­ban és hogy valójában tizenhár­mán ülnek-e az asztalnál, amikor Kuligin ezt kijelenti a vacsorajele­netnél. Nánay István múltidézőjében 1957-től indította a magyarországi Három nővér előadásokról szóló visszaemlékezéseit a Sándor L. Istvánnal folytatott beszélgetésé­ben, hiteles tanúvallomást téve egy több mint 40 évvel ezelőtti előadásról is. Ascher Tamás rendező az 1985-ös Katona József Színház­béli mérföldkőnek számító Há­rom nővérről beszélt, míg Telihay Péter saját rendezői kon­cepcióját vázolta. A fesztiválon négyféle interp­retációt láthatott az egri közön­ség. Az első na­pon a házigaz­dák mutatkoz­tak be dr. Nagy Imre polgármes­ter és Csizmadia Tibor színidi­rektor ünnepi köszöntője után. Az egriek koncepciójában hagyományosnak mondható: szünetekkel, „Csehov-i” csen­dekkel, érzelmi kitörésekkel és a szabadulni nem tudó emberek lelki gyötrelmeivel. Képi világa, korhűsége jelmezben és díszlet­ben kitart három felvonáson át kellemes egységet teremtve, de a negyedik részben egy egészen más színpadképpel, (egy vászon­ra tükröződő pocsolyával találko­zunk), ami stílusában megtöri az addig megszokott „rendet”. De ennek ellenére sem válik mássá, formabontóvá az előadás. A Panboro Színház és a Ko­lozsvári Babes-Bólyai Egyetem közös „szótlan színháza testek­ben elbeszélve” Szép Fehérség cí­men volt látható. Az U alakú né­zőteret a nagyszínpadon rendez­ték be, az így kamaraszínházzá változott deszkákon nézhettük meg a táncjátékot. Az előadás követése a mű pontos ismerete nélkül nem volt könnyű, de ecsetvonásokként előtűntek Folytonos beszélgetések A szakmai fórumok nem szorítkoztak csupán a kijelölt időpontokra. Átszőtték az ebédet és a színházi előadások szüneteit is. Ezek a folyton élő beszélgetések, mint egy háló kapcsoltak mindent az események gerincéhez, az esti előadásokhoz. Három nővére klasszikusnak, benne Csehov drámájának pilla­natai. A nyitrai Andrej Bagar Szín­ház előadása kitűnik a többi kö­zül. Egészen más közegben, el­térő értelmezésben láthattuk a történetet. A nővérek náluk ha­tan voltak, hiszen a rendező Amfiszát, a dadát megtriplázta, így lett a három öreg Amfisza a három nővér múltja és jövője, idős, megvénhedt árnya. Izgal­mas és várakozással teli volt, hogy a játszási hely itt már nem a színház, hanem a városháza díszterme, ahol Natasa, mint te­remőr vezetett be bennünket egy letűnt világ ottmaradt han­gulatába a szereplők közé, akik pezsgővel és pogácsával, gyer­tyafényes szívélyes fogadtatással várták a látogatókat. Az előadás első része két óra hosszat tartott, ami fizikailag megnehezítette a folyamatos koncentrációt. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az egri Három nővéren, amit négy felvonásban játszanak, leg­alább engedik negyvenöt per­cenként felállni a nézőket.) A nyitraiak elő­adása olyan színház volt, ahol a katarzis a darab elejére és nem a végére jutott! Az utolsó előadás, a bmói Ha Divadlo Színház vendégjátéka szegényesen, fűszermentesen tá­lalta Csehov csemegéjét. Helyze­tüket talán az is nehezítette, hogy az előttük játszó nyitraiak „beetették” a vacsorajelenetnél nézőiket! Mielőtt az egri színházi konfe­rencia és előadás-sorozat is puszta évszámmá és egyszer volt történetté válna, majd eltűn­ne, mint egy szappanbuborék, fontos megemlítenünk, hogy „színházbuborék” csak akkor van, ha találunk hozzá „színház­szappant”. A szappan most itt volt, aki tehette, megmosako­dott, anélkül, hogy ezért a fővá­rosba kellett volna utaznia. BARÁTH ZOLTÁN „Takarékos állam?” — ezzel a címmel tartott előadást a köz- igazgatás jelenlegi helyzetéről dr. Sárközy Tamás jogász pro­fesszor a gyöngyösi Liberális Klub legutóbbi összejövetelén. Az esemény házigazdái hagyományosan dr. Fodor Gábor tér­ségből elszármazott országgyűlési képviselő és Keresztesi Jó­zsef, a mátraalji város alpolgármestere voltak. A magyar gazdaságnak sikerült igazodnia az Európai Unió (EU) szabta feltételekhez, beilleszked­nie a közösség vérkeringésébe. A közigazgatás területén azonban még van mit behoznunk - je­gyezte meg dr. Sárközy Tamás jogász professzor a Liberális Klub legutóbbi összejövetelén. A kiváló szakember előadásá­ban egyebek mellett kifejtette, hogy hazánk közigazgatásának területén kétségkívül várhatóak változások, azonban ezek ko­rántsem olyan jelentősek, hogy ne lehessen velük lépést tartani. A csatlakozást megelőzően min­den minisztériumnak volt az unióval foglalkozó részegysége, ezek május 1-je után természe­tesen feleslegessé váltak, hiszen a belépés után minden szervnek úgymond EU-konformnak kell lennie. Ez jelentheti többek kö­zött azt, hogy bizonyos munka­helyek megszűnnek, ugyanak­kor új állások jönnek létre, hi­szen az integráció újabb és újabb fontos feladatokat is hoz magával. Jelentősen megnő az elektro­nikus kormányzás szerepe - hangsúlyozta az előadó -, ami újabb, a számítástechnikában jártas szakemberek alkalmazá­sát is jelenti egyúttal. Emellett jelentős változásként értékelhető az, hogy belépés után megerősö­dik a régiók szerepe, a központi irányításnak feltétlenül vállal­nia kell, hogy bizonyos döntése­ket kiad a kezéből a kistérségek javára. Az állam nem olyan rugalmas mint a gazdaság - derült ki Sárközy professzor szavaiból az elmúlt 15 év ugyanis kevés volt arra, hogy a beidegződött tradíciókat, illetve a túl bürokra­tikus hagyományokat teljesen le­vetkőzze. Ez a tény azonban egy­felől pozitív is, hiszen egyfajta biztonságérzetet is nyújt az or­szágnak. A most felnövekvő ge­neráció fog igazán profitálni az EU-ból, hiszen ők már az új tár­sadalmi elvárásokba születnek bele és nem cipelik az elmúlt idők gyors változásainak terhét. _____________________________________(LACZHÁZl) Csak küldje el vásárlása összeget és dátumát SMS-ben! W valami job»*3, o Syrnil,iót mi adunk #°° **.*,* c°op utalványt is s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents