Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-10 / 108. szám
2004. Május 10., hétfő M E GYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A deportáltak zöme odaveszett (Folytatás az 1. oldalról) Az egykori deportált csendes monológját az időközben felcsendülő Himnusz hangjai törték meg. A menórát - a hétágú zsidó templomi gyertyatartót - szimbolizáló, recski kőből állított emlékművet ekkorra már tisztelgő, lehajtott fejű emberek csoportja vette körül. Valamennyien arra az 1285 elhurcolt- ra gondoltak, akiknek az emlékét a még fehér lepellel takart márványtábla őrzi mostantól.- Mivel érdemelték ki ezt a tragikus sorsot? - tette fel kérdést a jelenlévőket köszöntő Sós Tamás, a térség országgyűlési képviselője, a megyei közgyűlés elnöke, aki a továbbiakban felidézte: éppen hatvan éve, hogy Hevesről és a hevesi járásból 572, Gyöngyös környékéről 174, a pétervásárai járásból 164, az egriből pedig 355 személyt száműztek ide. - Napjaink történelme mutatja, hogy a magyar társadalom máig nem heverte ki, s nem dolgozta fel lelkileg a kirekesztésnek ezt a tragikus sorozatát, a deportálások és a tömeges gyilkosságok emlékét - mondta. Ezt követően Gara István kántor az Adaisem módúm című vallási éneket adta elő, majd Székely Gábor, a budapesti Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány elnöke mondott beszédet.- Olyan zsidó család nem volt, amelyik közeli hozzátartozóját mind meg tudta volna számolni a háború után - utalt a szörnyű időszakra. - Bagólyuk nem a kezdő állomás volt, hanem egy ronda ideológia, az aljas évtizedek utáni gyűlölködésben eltelt, rossz fél évszázad egyik állomása. Ám most nemcsak azért jöttünk ide, hogy fejet hajtsunk az ide gettósított több mint 1200 zsidó emléke, és azok előtt, akik túlélték az embertelen korszakot, s mindig magukban viselték a szörnyűségek nyomait. Főként azért jöttünk, bogy hitet tegyünk amellett, hogy soha és senkivel többé ilyen nem történhet! Hogy nem történhet a világban soha egy néppel sem, egy vallással sem, de egy emberrel sem - hangoztatta a szónok. Az emlékező beszéd után Venczel Valentin, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze mondta el Abraham Ibn Ezre Útfélen című versét, majd Várnai Shorer Judit, Izrael rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete lépett az emlékmű elé.- A holocaust a magyar történelem része, miután a hatmillió zsidó áldozat csaknem egytizede magyar volt. Ezt nem lehet megérteni, mert irracionális, meghaladja az emberi képzeletet. Csak az idő fogja megmutatni, hogy mit tanultunk ebből a tragédiából. Nem lehet letagadni azt, ami történt, szembe kell nézni vele. Ezért kötelességünk emlékezni az áldozatokra, s ápolni emléküket - mondta, majd leleplezte a márványtáblát, amelyre arany betűkkel vésték rá: „Az 1944. május 9. és június 9. között ezen a helyen gettóba zárt és innen deportált 1285 zsidó emlékére - 2004. ” A főhajtás után Gara István kántor előadásában felhangzott a Kél mólé című vallási ének, majd a résztvevők elmondták a Kaddis gyászimát. Ezt követően ki-ki hite és meggyőződése szerint elhelyezte a talapzatnál az emlékezés és a fájdalom köveit, illetve koszorúit, virágait. Az egykori gettólakók emlékére tartott ünnepség a Szózat hangjaival zárult. ______________________________________________________IMLVÁSI E lbúcsúztak az alma materüktől (Folytatás az 1. oldalról) Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumában két osztály 59 gimnazistája köszönt el az iskolától. Sándor József igazgató ünnepi beszédében az iskolában folyó személyiségfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. A Dobó István Gimnáziumban dr. Petercsák Tivadamé igazgató búcsúztatta a négy ballagó osztályt. Kettő a négy- osztályos, kettő a nyolcosztályos szerkezetű képzésben jutott el az érettségüg. Az igazgató asszony kiemelte: diákjaik 99 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe, a 121 végzősük között negyvenen kitűnő bizonyítványt mondhatnak maguknak, illetve 89-en nyelvvizsgával is rendelkeznek. Az Andrássy György Közgazda- sági Szakközépiskolában 138 tanuló vett búcsút iskolájától. Köztük Szerencsi Ágnes, aki az Édes anyanyelvűnk országos nyelv- használati versenyen kétszer is különdíjban részesült. Mihály Zsolt, Szabó Gergő országos szakmai és matematikaversenyeken bizonyították tehetségüket. A város összes középiskolása számára meghirdetett Gárdonyi-pályázat nyertesei az iskola tanulói, Hajdú Bernadett és Vanyó Anita lettek. A sikeres tanulók elismerésén túl, a nevelőtestület szavazata alapján, a Dr. Óriás Nándor Emlékérmet, az iskola legnagyobb erkölcsi elismerését kapta meg Kántor Imréné, a Kántor-alapítvány kezelője, illetve Szabó Csaba vállalkozó, akinek kitűnő tanuló fia, Szabó Gergő is e napon ballagott. A Neumann János Közgazda- sági Szakközépiskola és Gimnázium 170 végzős diákját búcsúztató igazgató, dr. Sipos Mihály három tanulónak - Márton Melindának, Szeles Sándornak, Nátz Katalinnak - Neumann Díjat adott át. A tanulmányi versenyeken legeredményesebb tanuló címet Csorba A hatvani bajzások búcsúútja a Városháza elé vezetett FOTÓ: TARI OTTÓ Beáta érdemelte ki, míg a diákönkormányzat javaslata alapján kiadott Igazgatói Díjat Gombás Szilvia vehette át. Csorba Beáta, a 12. B osztály tanulója megnyerte az OKTV matematika- és a Kenguru országos matematikaversenyt, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen 4. lett közgazdaság- tanból. E versenyben osztálytársa, Márton Melinda országos első lett. Országos helyesírási versenyen lett győztes Pajták Adrienn, Nátz Katalin pedig országos leve- lezős történelmi versenyben végzett az élen. Az eredményekben - a diákqk tehetségén túl - a tantestület mintegy felének közvetlen felkészítő munkája mutatható ki. Hatvanban szombat reggel elsőként a Damjanich János Szakképzési Intézetben kezdődött a ballagás, majd Széchenyi István Szakközép- iskolában, végül a Bajza József Gimnáziumban mondtak búcsút a végzősök az alma maternek. Ezután az utóbbi intézmény maturandusai a Városháza elé vonultak, hogy elköszönjenek a településtől is. Az idén e gesztusnak külön jelentőséget adott, hogy ezek az iskolák utoljára szolgálták városi intézményként a tanügyet, hiszen a következő tanévtől megyei fenntartásúvá válnak. A Kossuth téren dr. Eperjesi Tamás alpolgármester - áld nemrég maga is bajzás volt - köszönt el a diákseregtől, sok szerencsét kívánva az érettségi vizsgákhoz. Lőrinciben, a Március 15. Gimnázium és Szakképző Iskolában csaknem százan fejezik be az idén tanulmányaikat. Á szombat délelőtti ballagáson - amelyen megjelent Víg Zoltán polgármester is - a végzősök nevében Pintér A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium 12/1. osztályosai, középen Hornyák Béláné osztályfőnök társaságában FOTÓ: SUHA PÉTER Gabriella búcsúzott el az iskolától. Gyöngyösön több mint 900 fiatal végzett idén a város középiskoláiban. ■ SIKE SÁNDOR Korszakzárás Közel háromezer középiskolás ballagott el a hét végén Heves megyében. Az ünnepi aktussal, illetve a még előttük álló érettségi vizsgákkal a tizenévesek - a sajátjuk mellett - a magyar közoktatás történetében is lezárnak egy korszakot. Ők az utolsó nebulók, akik az egyszintű érettségi szabályai szerint adnak számot megszerzett tudásukról. De mi vár a következő korosztályokra? A kérdés felvetését több szempont is indokolja. Figyelembe kell venni, hogy honunkban az érettséginek - a nem is olyan távoli múltban - erős nimbusza volt. Érettségivel - még a hetvenes években is - megbecsült, jó álláshoz lehetett jutni, s faluhelyen a középiskolát végzett ember az értelmiségi kategóriába tartozott. A rendszerváltást követően azonban felgyorsultak a folyamatok. Az oktatásban ez oly módon tükröződött vissza, hogy a korábbi 10 százalékról negyvenre ment fel azoknak az aránya, akik a felsőoktatásban folytathatták tanulmányaikat. Ebből fakadt, s ezt ne szépítsük, hogy az érettségi vizsga maga folyamatosan értékét vesztette, formalitássá lett. (Különösen annak fényében látszik igaznak ez az állítás, hogy tudjuk: a felvétel kritériumait az egyetem mindig is szerette maga meghatározni.) A felsőoktatás létszámnövekedése láttán egy dolgot nem gondolhat azonban senki: hogy ennyivel okosabb, és képes- ségesebb nemzedék követte elődeit. Illik tisztán látni, hogy miközben a korábban visszafogott, mondhatni „terv szerinti” felsőfokú képzés több dologra is alkalmas volt - részben a kontraszelekció eszköze, részben kollektív büntetési eszköz is volt a pártállam kezében a tíz százalékon tartott egyetemi, főiskolai képzés -, biztosított egy viszonylag állandó színvonalat. A tömeges képzésre történt átállással ennek vége szakadt. Egymás után nőttek ki - szinte a semmiből - az új szakok, amelyek némelyike a hangzatos, esetleg jól ismert nevével véget is ért egyetemi szintű lenni. Ma a felsőfokú diploma megléte tölt be hasonló funkciót, mint korábban az érettségié. Egy ideig lehet dicsekedni vele. A szülő büszkén feszíthet a társaságban gyermeke diplomás volta miatt. Nem kell azonban nagy jóstehetség előre látni: idővel elmúlik ez is. A világ a felé halad ugyanis, hogy a piacképes tudásra vevő, a többi fölött elnéz méla közönnyel. Mert az élet valóban harc, mint az bizonyára elhangzott több, a ballagókat búcsúztató beszédben. Fura ügy a bíróságon: akárcsak a krimikben (Folytatás az 1. oldalról) Új kisebb lakás építésébe kezdett a család, de a készpénz elfogyott. A nevelőapa az időközben elköltözött F. R.-től hiába kérte, hogy törlesszen valamit áz adósságból, ő ezt nem tette meg. Ez váltotta ki elhatározását, hogy megöleti a fiát. Ehhez a szándékhoz ráadásul egy életbiztosítás is motivációt jelentett: a fiú baleseti halála esetén az édesanya 15 millió forintot kapott volna kedvezményezettként. Az egyébként túrái vádlott büntetőpere azért került a Heves Megyei Bíróságra, mert a vádirat szerint a gyöngyösi Olimpia sörözőben találkozott G. István az F29-es fedőszámú nyomozóval, itt adta a megbízást, ezért Gyöngyös az elkövetés helyszíne. A mátraalji városból a megbeszélést követően Gödöllőre utaztak, a sértett albérletéhez, ahol a vádlott részletesen elmondta, hogyan képzeli el a „balesetet”. A végrehajtásért előbb egymilliót, majd később másfél millió forintot ígért a biztosítási pénzből. Rábeszélték? G. István vádlott, a nevelőapa a bírósági tárgyaláson elismerte bűnösségét. Ugyanakkor összefüggő vallomásában próbálta úgy beállítani a dolgot, mintha őt tulajdonképpen rábeszélték volna erre az „őrültségre”. A bizonyítási eljárásban a bíróság meghallgatta az emberölésre vonatkozó megbízás alkalmával készült hangfelvételt, illetve tanúkat hallgatott ki. A félbeszakított tárgyalás folytatását a büntetőtanács június 2-ára tűzte ki. isikéi Kerecsent! - A Mágyary Károly Általános Iskolában május 14-15- én rendezik meg az V. Podo-Híd elnevezésű Roma-Magyar Diákok Kulturális Fesztiválját, valamint az ehhez csatlakozó oktatási-nevelési konferenciát. Pénteken 10 órától kiváló szakemberek tartanak előadásokat a roma gyerekek szocializációjának sajátosságairól, a roma oktatáspolitikáról a rendszerváltás után, valamint a pedagógusok szerepéről. Másnap 9 órától a kulturális fesztiválon bemutatók követik egymást a délutáni értékelésig. Kisköre - Május 22-én ismét elindul a Tisza-tó médiahajó. A megjelenteket Szén József polgármester köszönti, majd Pál Béla, a Turizmusért Felelős Államtitkár tart előadást. A tó fejlesztési tervei mellett ismertetik az idei nyári kulturális programokat. Lőrinci - Tegnap tartotta meg időszerű közgyűlését a selypi kul- túrházban a helyi horgászegyesület. A jelenlévők elmondták véleményüket a tó jövőjével kapcsolatosan is. Nagyréde - A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán 250 ezer forintot nyert a művelődési ház, amit a nyár folyamán megrendezendő reneszánsz hangulatot idéző program szervezéséhez használnak fel. NOSZVaj - A temetőről szóló rendeletet az EU-jogharmonizá- ciónak megfelelően módosította az önkormányzat. Konkrétan meghatározták a méretet, attól függően, hogy egyes, vagy dupla sírhelyről van-e szó. Az egyes sírhely szélessége 250 centiméter, a hossza 350 centiméter, a mélysége minimum 200 centiméter. A dupla sírhely 480 centiméter széles és 420 centiméter hosszú, a mélysége 200 centi. Az urnafülke 30x30 centiméter. Ko- porsós rátemetés esetén a sírgödröt úgy kell megásni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 centiméter mélyre kerüljön. Petőfibánya - a polgármesteri hivatalban ma kezdődik a rendezési terv szakmai előkészítése. A feladatot nehezíti az a jogi eljárás, amely még nem záródott le. Mint ismert, a település a szomszédos Lőrincivel pereskedik jelentős külterületek birtokjogáért. Pétervására - A város központjában a napokban adták át a közel négymillió forintos beruházással megépült Manó-játszóteret, amely minden szempontból megfelel az uniós követelményeknek. Az önkormányzat hárommillió forintot nyert pályázat útján a létesítmény kialakításához. A műszaki átadást követően már az elmúlt hét végén birtokukba vehették a gyerekek a játékokat. A laktanya hasznosításával kapcsolatban új fejlemény, hogy az önkormányzat újra megigényelte a létesítményt az ÁVU- től, s előreláthatólag szeptemberben megkaphatja a város a létesítményt. Poroszló - Az önkormányzat megtárgyalta a karbantartó brigád létrehozásával kapcsolatos intézkedési tervet. A testület úgy döntött, hogy az iskolában és az óvodában tevékenykedő karbantartókat továbbra is az említett intézményekben , foglalkoztatják. Ugyanakkor kérték az intézmény- vezetőket arra, hogy hatékonyabb munkát várjanak el. Sírok - A tervek szerint május 29-én rendezik meg Sirokban a Kút-völgyi Pihenő parkban a hagyományos gyermeknapi programokat. Á 9 órakor kezdődő rendezvénysorozaton sportversenyek, játékos vetélkedők váltják egymást. Szilvásvárad - Újra benyújtja az önkormányzat a pályázatot azért, hogy felújíthassák és bővíthessék az általános iskolát a Regionális Operatív Programok keretében. Az idén útfelújításokat is terveznek, ehhez is támogatást szeretnének nyerni. A pályázatokhoz nélkülözhetetlen önerőt a település költségvetési tervében elkülönítették. Szűcsi - A rossz időjárás miatt elmaradt falutakarítási napot 15- én, szombaton tartják meg. A helyieket reggel 8 órára a községháza elé várják, s az akcióban részt vevőket a munka végeztével, délben vendégül látják egy tál gulyásra. TÓfalU - A település önkormányzata 50 ezer forint támogatásban részesítette a helyben működő sportegyesületet. Verpelét - A képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta az önkormányzat tavalyi, hivatalos könyvvizsgáló által jóváhagyott zárszámadását. Az elmúlt évi pénzmaradványt, 21 millió 836 ezer forintot az idén fejlesztések megvalósítására kívánják fordítani. Visonta - Az önkormányzat több mint száz súlyosan mozgás- korlátozott helybélinek nyújtott segítséget a közlekedési támogatások kifizetésével. A rászorulók személyenként átlagosan hétezer forintban részesültek. ■
