Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

2. OLDAL . _ _ 2004. Május 22., szombat V I l A q t __y KOR_____________________________________________ H angerő helyett kinyújtott kéz Budapest Hazánk nemzetközi beágya­zottsága a korábbiaknál erő­sebb, kapcsolatrendszere fe­szültségmentes, és napjaink­ban jobbak az ország érdek­érvényesítési lehetőségei - mondta a külügyminiszter. A kormány külpolitikai tevékeny­ségének félidős mérlegét meg­vonva Kovács László kifejtette: sikereket hozott, hogy a magyar diplomácia a megegyezést, a kéz­fogást kereste. „Nem az asztalt vertük, mert az eredményt nem a hangerő minősíti.” A külpolitika hármas követelményét szem előtt tartva, a demokrácia, az emberi jogok és a piacgazdaság iránti el­kötelezettség gyümölcseként Magyarországot most a kelet- közép-európai stabilitás tényező­jeként tartják számon. Az uniós csatlakozásról szólva Kovács hangsúlyozta: „nem a megálmodható, de az elérhető legjobb feltételekkel” léptünk be a közösségbe. Sikerült például tá­mogatást kiharcolni a zöldség- és gyümölcstermesztőknek, meg­hosszabbítani három évvel a ter­A magyar kontingens tábora Hillában mőföld külföldi elidegenítésére vonatkozó tilalmat. Az EU brüsz- szeli központja ugyanakkor jog­gal kifogásolt néhány lemaradást (vágóhidak szabványosítása, ag­rárkifizető helyek felállítása), ám a hátrányt sikerült behozni. Tag­államként a „tágabb Európa”- koncepció jegyében hazánk szor­galmazza az Unió mielőbbi to­vábbi bővítését. A magyarok külföldi béke­FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/LANG RÓBERT teremtő, fenntartó és humanitá­rius küldetését méltatva a külügy­miniszter azt mondta: katonáink addig maradnak Irakban, amíg szükség van rájuk. TORONYI ATTILA Szent-lványi István (SZDSZ), a parlament integrációs bi­zottságának elnöke: - A kor- I mány kényes és nehéz helyzet- | ben vette át az í irányítást, de jól teljesített, min­den döntéssel egyetértek. A legnagyobb pozití­vumnak a csatlakozást, a tárgyalá­sok sikeres lezárását tekintem. Olyan sikereket értünk el, mint a kedvezménytörvény hozzáigazítá­sa az európai normákhoz, vagy a szomszédos országokkal való kap­csolatok javítása. Példaként emlí­tem meg az aradi Szabadság-em­lékmű felállítását, amely nagy elő­relépés. A kormány az iraki helyzet kezelésében is jól vizsgázott. Németh Zsolt (Fidesz- MPSZ), az Or- szággyűlés külügyi bizott­ságának elnö­ke: - A magyar I külpolitikát a sod- iÄ** JjLj ródás jellemezte, a kormány az Eu- ; rópai Unión belül és kívül egyaránt képtelen volt a nemzeti érdekek hatékony érvényesítésére. Elvesz­tegettük az uniós felkészülésre rendelkezésre álló időt, könnyen az EU nettó befizetőjévé válhatunk. Nincs Balkán-politikánk, pedig a régió hazánk biztonságát nagy­mértékben befolyásolja. Sajnálom, hogy a kormány kizárta, hogy kap­csolat jöjjön létre a magyar csapa­tok helyzete és az ENSZ mandátu­mának megszületése között. Csapodi Miklós Csapody Miklós (MDF), az Or- szággyülés külügyi bizott­ságának tagja: Bármennyire látványosak voltak is a csatlakozási a» | ceremóniák, a ■ kormany érdek­™—érvényesítésének hatékonyságát a következő évek mutatják A szomszédos országokkal való kapcsolatok viszonylag jól ala­kultak, de Szlovákiával még nem felhőtlen a viszony. A határon túli magyarok nem kaptak elegendő támogatást, ha mégis jutott valami, az kevés volt és megkésett. Kedve­ző fordulatot észlelek a kormány Irakkal kapcsolatos politikájában, a külügy erőfeszítéseket tesz az ENSZ nagyobb szerepvállalásáért. csak meg. Lakner Zoltán politológus:- Hangsúlyváltás történt a külpoli­tikában a Med- gyessy-kormány hatalomra kerülé­sével, főleg a kör­nyező országok­kal való kapcso­latokban. Ez a kormány prakti­kus és egyértelműbb, bár kisebb eredményeket hozó külpolitikát folytat elődjénél. Az Amerika-párti elkötelezettség, az atlanti vonal követése nyilvánvaló, de ez nem járt az európai kapcsolatok romlá­sával. Voltak olyan események is, amelyek megosztották a közvéle­ményt, mint például a kormányfő 2002 december elsejei koccin­tása román kollégájával, vagy a nyolcak levele az iraki ügyben. Kivonták a spanyol katonákat Elhagyták az iraki Díváníjában lévő bázisukat az országba vezényelt utolsó spanyol katonák is a péntek hajnali órákban. A spanyol védelmi minisztérium hozzátette, hogy a katonák Kuvaitba tartanak. Madrid - Bagdad A spanyol csapatok hazatérését Luis Rodriguez Zapatero mi­niszterelnök április 18-án ren­delte el. Az első egységek május 13-án tértek haza, három nap­pal később leállítottak minden tevékenységet Díváníjában és környékén, majd hivatalosan is átadták a szolgálatot az ameri­kaiaknak. A nedzsefi bázist már április 27-én kiürítették. Az eredetileg 1400 fős, Irakba vezényelt spanyol haderő an­nak a „Plus Ultra” hadosztály­nak volt része, amelyben a Sal­vadort, hondurasi, nicaraguai és dominikai katonák is szolgál­tak. Zapatero, a március 14-i spanyol parlamenti választá­sokon győztes szocialista párt vezetője már a március 11-i, 191 halálos áldozatot követelő mad­ridi vonatmerényletek előtt is a spanyol kontingens hazahí­vását követelte választási kam­pányában. Több száz foglyot engedtek szabadon pénteken a kínzások­ról hírhedtté vált iraki Abu Graib börtönből. A hatóságok négy­százötven rab szabadulását je­lentették be. A szabaduló rabo­kat azokra a településekre szál­lítják, ahonnan származnak. Az iraki amerikai erők Ker- bela szent városban harcban megölték Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok 18 fegyveresét. Kerbelai kórházi források szerint a halottak kö­zött van az al-Dzsazíra katari te­levízió egyik forgatócsoportjá­nak sofőrje, akit a korábbi hírek szerint egy milicista talált el. ■ ÁLLÁSPONT MÉSZÁROS ATTILA A nemzeti huszonnégy Nagy pénzről van szó végül is, az EU-küldöttek fizetése csöppet kilóg a magyar átlagbérből. Érdemes érte ringbe szállni. Ha viszont nagy pénz, akkor nagy foci - hogy egy a labdarúgásunk aranykorához kötött képletre célozzak. Meg­tette ezt az utalást több vezető magyar politikus is, amikor kifejtette, nemzeti válogatottat kell küldeni Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe. Arra céloztak, hogy nem párt-, hanem országérdek alapján illő a küldötteknek politizálniuk az Unió boszorkánykonyhájában. Vajon így lesz-e? A magyar választópolgárok zöme szerint aligha. Egyre-másra jelennek meg a különböző közvélemény-kutatási eredmé­nyek, amelyek jellemzően azt tükrözik, hogy tájékozatlanok, bizalmaüanok a magyarok az EU-tagsággal szemben. Azt azonban eddig egy kérdőív sem tudakolta: mi ennek az oka? Pedig a válasz igen egyszerű: a hazai politikai gyakorlat isme­retében - minden rossz, amit a másik oldal mond - ugyan miként alakulhatott volna ki optimista szemlélet bennünk? Hiszen még most is, amikor már székünk van az Európai Parlamentben, a marakodás az uniós választási kampány leg­főbb jellemzője. Huszonnégyen készülhetnek az említett karosszékekbe. Ez lehet akár jó előjel is. Ennyi ember között könnyebben akad­hatnak pontosan lövő Puskások, a többieket józanságra intő Hidegkutik, nagyszerű labdákkal lyukra futtató Bozsikok, nehéz szögből is gólt elérő Cziborok, a csapatjátéknak össz­hangot teremtő Lantosok. Vagyis igazi nemzeti huszonnégy. Egyelőre azonban semmi jele ennek. Márpedig valóban történelmi fordulat az Unióhoz való csatlakozásunk, és az emberekben ennek tudatában felerősödött az elvárás: mikor, ha nem most kell kialakítani egy valódi nemzeti válogatottat. Ez napjaink felelőssége. Politikusainkra vetítve: az érettség vizsgája. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 RÉNES MARCELL Best of Magyarország Juhász Gábor Budapesten mutatta be a sajtónak az MSZP által készített Best of Kövér címet viselő szöveggyűjteményt. A kötet 1990-től napjainkig követi nyomon Kövér László fideszes politikus lakossági fórumokon, Fidesz-kongresszu- sokon elhangzott szavait. Az összeállítás egy 1990-ben el­hangzott nyilatkozattal kezdődik, miszerint „Antall József miniszterelnök abban a tévképzetben él, hogy hitbizomány­ba, nem pedig négyéves kormányzásra kapta az országot”. Juhász a 14 év mondatai közül kiemelte a 2002. évi parlamen­ti választások előtt elhíresült „köteles” beszédet, és Kövér László szerdán Hódmezővásárhelyen megfogalmazott sza­vait. Ekkor a választmányi elnök azt mondta, hogy „Horn Gyula már nem lövet ránk, pedig nagyon szeretne”. Vajon melyik hazai politikusról ne készülhetne hasonló gyűjtemény? Attól tartok, a lista rövid lenne. Ha már az imént épp Horn Gyula került szóba, a szocialista ex- miniszterelnök ötleteiből is lehetne szemezgetni a vagyon­adótól az ingyenes repülőjegyig. De említhetnénk a szintén MSZP-s egri parlamenti képviselőt, Török Zsoltot, aki előbb börtönbe záratná a PSZÁF volt elnökét, s csak azután kérdez­né, mit is tett hivatali ideje alatt. Lefasisztázni is valakit van olyan sértés, mint hazaárulónak nevezni. Szóval: egál. A Kö­vér-idézetekkel együtt gyönyörű „európai”, „demokrata” gon­dolatok sorjáztak itt nap mint nap. Most mondhatnánk, hogy rendben, ezek még uniós tagságunk előtt kerültek nyilvános­ságra, s májustól minden megváltozott, de a feltételezést nem hinné senki, és jogosan. Maradtunk, ahol voltunk. Az EU-környezet tehát nem befolyásoló tényező. A mik­roklíma, vagyis az adott fórum, előadás, gyűlés közönsége sokkalta fontosabb. Ha az ember érzi, hogy fogékonyak a hallgatók, jól „odamond” egyet-kettőt... Pompás. Csak sajnos néha betéved néhány „áruló”. EGYETÉRTEK: 06-90030422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft + áfa/perc + kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Köhler a biztos befutónak látszik Berlin Vasárnap délután a Reichstag átépített plenáris termében el­dől, ki lesz a német szövetségi köztársaság kilencedik elnö­ke: Horst Köhler, az ellenzéki pártok (a CDU/CSU és a libe­rálisok) vagy Gesine Schwan, a kormányzó szociáldemokra­ták és zöldek közös jelöltje. Közvetlen választás híján vasár­nap is a külön erre a célra felállított szövetségi közgyűlésnek, válasz­tói testületnek lesz a feladata az el­nökválasztás. A közgyűlés a parla­menti alsóháznak (Bundestag) a tagjaiból, 603 elektorból (a tarto­mányi parlamentek küldötteiből) áll. Közöttük nemcsak helyi hon­atyák, hanem ismert emberek, közéleti személyiségek is lehet­nek, mint például Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter vagy Karl-Heinz Rummenigge egy­kori neves focista. A választás vasárnap délben kezdődik, s maximum három for­dulóból állhat. Az első két forduló­ban abszolút többségre - 603 sza­vazatra -, a harmadikban relatív többségre van szükség. A jelenlegi szövetségi közgyűlésben az ellen­zéki pártok 19 szavazattöbbséggel rendelkeznek, s ha mindenki fe­gyelmezetten voksol, Köhler már az első fordulóban nyerhet. Köhler besszarábiai német szü­lők gyermeke, legutóbb Washing­tonban a Nemzetközi Valutalapot, előtte a londoni Európai Újjáépíté­si és Fejlesztési Bankot vezette. Schwan a szociáldemokraták jobbszárnyához tartozik, jelenleg az Odera menti Frankfurt Európa- egyetemének, a Viadrinának a rek­tora. ■ AZ EDDIGI NEMET ÁLLAMELNÖKÖK 1949-1959 Theodor Heuss (FDP) 1959-1969 Heinrich Lübke (CDU) 1969-1974 Gustav Heinemann (SPD) 1984-1994 Richard von Weizsäcker (CDU) [ 1994-1999 Roman Herzog (CDU) 1974- 1979 1999-2004 n f­Walter Scheel Johannes Rau m (FDP) (SPD) % /j 0405 1404 AfP Hírek Kudarcba fulladt alagútkeresés Az izraeli hadsereg nem talált egyetlen fegyvercsempész-alagutat vagy fegyverraktárt sem rafahi hadművelete során, s kivonta erőinek jelentős részét a Gáza-övezet déli részén lévő városból, mti Óriás arzenál a francia tengerparton Tetemes méretű fegyverraktárra bukkantak francia különleges egy­ségek pénteken Marseille-ben feltételezett muzulmán terroristák elleni nagyszabású akciójuk során, mti Hét ország keresztény lobbizása Lengyelország pénteken levelet juttatott el az Európai Unió ír elnöksé­géhez, amelyben hét uniós tagállam kifejezésre juttatta, hogy priori­tásként kezeli az európai keresztény örökség belefoglalását az alkot­mányos szerződés preambulumába. mti Bush Kuba demokratizálásáról Demokratikus rendszer megteremtését sürgette George Bush ameri­kai elnök csütörtökön abban az üzenetében, amelyet Kuba Spanyol- országtól való függetlenné válásának évfordulóján tettek közzé, mti Oroszország a WTO tagja lett Oroszország pénteken aláírta kétoldalú kereskedelmi megállapodá­sát az Európai Unióval, és ezzel újabb akadály hárult el Oroszország WTO-tagsága útjából. mti _______________________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents