Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-15 / 113. szám
Nemes Takách Kata és a Félőlény Kedves, törékeny, fiatal nő, diákos külseje mintha ízelítőt adna személyiségéből, a mindig valahová siető, ötletekkel teli tervezőből. A hangja azonnal ismerős, szinkronszínészként többek között a Váratlan utazás Cecily King-jeként vált ismertté.- A hangod talán előbb vált ismertebbé, mint az arcod, a szinkronnak köszönhetően. — Ez a véletlen műve volt. Édesanyám (Katona Edit) szinkronvágó, és tízévesen sokat lébe- coltam mellette. Egy nap — épp késő estig dolgozott - egy gép tönkretett egy reklámot, amiben gyerekhang volt... Másnap adásba kellett mennie, és mivel — a késői órára való tekintettel — közel s távol én voltam az egyetlen gyerek, felmondatták velem (szóval a szinkron-karrierem a technikus állásának megmentésével kezdődött...). így derült ki, hogy egész szépen beszélek, majd elkezdtek hívni kisebb-nagyobb szerepekre. Az elsők közt szerepelt a Váratlan utazás Cecily-je, de kaptam lehetőséget filmekben is: az Interjú a vámpírral, a Pánikszoba, a Kegyetlen játékok, az Amerikai rapszódia című mozikban, no meg a Clarissa, a Buffy a vámpírvadász, a Blossom, a Spinédzserek, a Sírhant művek, a Szeretni beindulásig című sorozatokban. A szinkron mindenképp klassz dolog, nem utolsósorban azért, mert rugalmas pénzkereseti lehetőség, de én mégis nagyobb nyereségnek gondolom, hogy gyerekfejjel a felnőtt színészektől nagyon sokat tanultam. Kommunikálni például, más munkáját tisztelni, pontos időbeosztás szerint élni, felelősséget vállalni. A mai napig tátott szájjal hallgatom az idősebb színészek színházi anekdotáit (sőt, mióta az egyetemre járok, mesélnek külön nekem szánt, díszlet-orientált sztorikat, ezt megtiszteltetésnek veszem, és sokat tanulok belőlük). — A szinkronszerepek ellenére (vagy mellette) Te mégis a képző- művészeti szakközépiskola, majd a képzőművészeti főiskola mellett döntöttél... — Már általános isiben rajz tagozatra jártam, majd történt egy kis kitérő a balettintézet felé, de a táncolást abba kellett hagynom, mert FOTÓ: GÁL GÁBOR tönkrementek az ízületeim. így visszakeveredtem a rajzoláshoz, így jött a „kisképző” textil szak, itt 1999-ben érettségiztem, majd a képzőművészeti egyetem látvány- tervező szak, ahol jövőre diplomázom, ha minden jól megy. A balett- intézet után elkerültem Földessy Margit dráma-stúdiójába, ahol inkább kreatív játékokat tanultunk, mintsem színészetet, de minden évben készült egy-egy „vizsgaelőadás”. Eközben játszottam a Vígszínházban, a Komédiumban és tv-filmekben. Rajzoltam a suliban. Aztán érettségi után jött a kérdés: hova tovább??? Végül kitartottam a képzőművészet mellett, a színművészetit — elsősorban Margit unszolására — inkább csak kíváncsiságból próbáltam meg, semmint elhivatottságból, de legalább a második rostáig eljutottam. Ekkor már a képzőre jálrtam, mint elsős tervezőhallgató. Azért néhány barátommal csináltunk egy „momentán társulat” nevű csapatot (honlap: www.momentantarsulat.hu ). Improvizációs előadásokat „rögvest” + felolvasó esteket „keksz és tea” tartunk, ez utóbbit a kortárs irodalom felvirágoztatására. Szóval van hely, ahol játszom, de színészdiplomára nem vágyom.- Csak Rád kell nézni, és látszik, hogy kreatív személyiség vagy. Hogy szoktál tervezni? Csak úgy jönnek az ötletek, vagy megdolgozol értük?- Elolvasom a szövegkönyvet, beszélek a rendezővel, aztán leülök rajzolni. Na jó, ez igazából rendezőfüggő. Amikor először terveztem Egerben a Nyafogókat, nem volt nehéz dolgom. Görög Laci elég határozottan tudta, hogy filmesre akarja venni az egészet, és egy vetítővászon legyen a kezdőkép. Elmondta, mit jelent neki egy-egy jelenet, milyen effekteket akar beletenni. Aztán leültem, kitaláltam, hogy milyen legyen az átúszás jelenetről jelenetre, s hogyan működne technikailag jól. Kompromisszumokat kötöttünk, és végül megszületett. Jó volt vele dolgozni, mert tudta, mit akar, de vevő volt az új ötletekre is. Csak remélni tudom, hogy ő is meg volt elégedve a munkámmal. Most sokat dolgozom Horváth Patríciával, aki idén diplomázik rendező szakon, vele már a legelejétől együtt gondolkodunk, hogy miről és hogyan kéne szólni, s majdhogynem a beszélgetések alatt születik meg a látvány. Ez sokkal szorosabb együttműködés, több munka, de abszolúte emberfüggő.- Dolgoztál már színpadon, filmen. Most a szabadtér adottságaihoz kell alkalmazkodnia a díszletnek és a jelmeznek A félőlényben.- A félőlényt szeretem, mert mint általában a mesejátékok, hálás. Szeretnénk minél több csodát és meglepetést okozni a gyerkőcöknek, mert bár sokfelé lehet vinni a darabot, ez az előadás elsősorban a kiskrapekoknak készül. De azt hiszem, a felnőttek sem fognak unatkozni. Ha az ösz- szes effekt úgy sikerül, ahogy tervezzük, akkor egy igazán nagy kalandban lesz része a tisztelt közönségnek. A jelmezek..., nos, típusfigurákból indultunk ki, akik kicsit el lettek mesésítve, karikí- rozva, túlozva. Mindezt azért véresen komolyan!!! Nem lenne fair a gyerekekkel szemben, ha buta, csiricsáré figurákat kellene nézniük, nem?! Egy mesejáték, az nem tűri a komolytalankodást. PILISY CSENGE Gárdonyi Géza Színház műsorterve a 2004/2005. évadra Össztánc Martin McDonagh: Az inischmore-i hadnagy Vajda Katalin: Legyetek jók, ha tudtok (zenés játék) Toepler Zoltán: A látszat dzsal (bohózat, ősbemutató) Moliére: Tudós nők (vígjáték) Gorku: Éjjeli menedékhely (dráma) (mozgásszínjáték) Gyerekeknek Békés Pál: A félőlény (mesés játék) Thorbjörn Egner: A három jószívű rabló (színes mese) Szophoklész: Oidipusz király Szabó István: Édes Emma, drága Böbe My Fair Lady Kaland Nyafogok Card Boys Egri mumusok a biennálén Színházi emberek a testvérvárosból A Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennáléját második alkalommal rendezi meg a Gyermek- és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségének Magyar Központja Kaposváron, hogy kétévente nemzetközi szintű megmérettetésen vegyenek részt a gyermek- és ifjúsági előadások. 2004. május 10—15. között huszonnégy, a hazai társulatok mellett svéd, német és szlovák színházak produkciói láthatók, előzetes jelentkezés után Szűcs Katalin Ágnes kritikus válogatása alapján. A Gárdonyi Géza Színház Mumus című gyermekmusicalje is meghívást kapott a fesztiválra. Az egriek kedden mutatkoztak be a kaposvári Csíky Gergely Színház színpadán. A mai gálaesten a versenyprogram megtekintése után a biennálé zsűrije dönt majd az Üveghegy-nagydíj és az ASSITEJ-díjak odaítéléséről. Csizmadia Tibor színidirektor fontosnak tartja leszögezni, hogy ez a találkozó válogatás, tehát már komoly szűrőn át kerülhetnek ide az előadások. Ez esetben a szűrő szerepét Szűcs Katalin színikritikus, a Criticai Lapok című folyóirat fő- szerkesztője játszotta. Ő döntött úgy, hogy az országos felhozatalból az egri Mumus jelenjen meg ott. Érdekességként említi, hogy a szegediek is játsszák ugyanezt a darabot, és ők is bemutathatták a fesztiválon. Egymást követő két napon volt a két produkció. A visszhangok azt mutatják, hogy az egri előadás volt a sikeresebb. Természetesen majd csak ma este derül ki, hogy a zsűri - melynek nehéz dolga lesz, hisz egymással kevéssé összevethető produkciókat kell összehasonlítania - miként értékeli a munkákat. Csizmadia Tibor hozzáteszi, hogy az eredménytől függetlenül számára az a legfontosabb, hogy a nézők jól fogadták az egri Mumust, és szórakoztató, lelkes előadás tanúi lehettek a kaposváriak. Az igazgató véleménye szerint ma már nem vágy csupán az, hogy minél több helyen megmutassa magát az egri theátrum. A színházi közéletben már tudják, hogy Egerben születnek dolgok, és erre kíváncsiak is országszerte. A külső szemlélő számára is világos, hogy az egriek elindultak valamilyen irányba, melyet leginkább a minőségi produkciók megjelenésével jellemezhetünk, melyek nem csak itt, hanem bárhol máshol is megállják a helyüket. Fesztiválokról és bemutatkozásokról szólva Csizmadia Tibor elárulja, az, hogy az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón nem lesz egri előadás, de a válogatás mindig szubjektív, hisz egy ember ízlése - jelen esetben Csengery Adrienné - határozza azt meg. Az egri színház nem a POSZT-nak, nem divatirányzatoknak, hanem az egri, Heves megyei közönségnek készít előadásokat, következetes munkával. Ha ez másoknak is tetszik, az jó, ha máshol másoknak is bemutathatják, az pedig fontos, mert tovább kell vinni ennek a városnak a szellemiségét, az itteni közönség ízlését. * Május 18. és 22. között Eger testvérvárosából, Poriból érkeznek vendégek, akik nemcsak a várost, hanem a színházat is meglátogatják. Megnézik a társulat My Fair Lady, Card Boys, Bors néni és Galambok, valamint Három nővér című előadásait. A finnek Egerbe érkezéséről az igazgatófőrendező elmondja, hogy nem ismeri a finneket, de azzal a céllal hívták meg őket, hogy nézzenek meg jó néhány előadást, és jusson eszükbe erről valami, ami esetleg a jövőben kapcsolattá is nemesedhet a két társulat közt. Csupán egyfajta lehetőséget kíván nyújtani, anélkül, hogy konkrét terveket dédelgetne. Sokkal inkább egyfajta egymás iránti kíváncsiság, mint érdek az, ami ezt a meghívást ösztönözte. Hasonló kíváncsiságot elégít ki, mint az elmúlt időszak Csehov-fesztiválja, ahol részben az előadások különbözősége, részben a szakmai programok jelentettek izgalmas eseményt a színház életében. Az egri Három nővér fesztiválfogadtatásáról a színidirektor úgy vélekedik, hogy polarizálta a közönséget. Volt, akinek nagyon tetszett, és volt, aki elutasította a Radoslav Milenkovié rendezte produkciót. A színház irányítója úgy gondolja, hogy az évad egyik legmívesebb előadása. A fesztiválra visszatérve arról tájékoztat Csizmadia Tibor: a konferencia legfőbb tanulsága, hogy a színházban, mint szellemi műhelyben, központban, szellemiséget sűrítő intézményben, természetes, hogy ilyen események vannak, mert ezt a szellemi potenciált, ami itt felhalmozódik, vétek lenne nem kihasználni. EGRES BÉLA Gárdonyi Géza Színház MÁJUS HAVI műsor 15. SZOMBAT 15.00 HÁROM NŐVÉR Egressy Béni-bérlet 18. KEDD 15.00 MY FAIR LADY Ady Endre-bérlet 19.00 MY FAIR LADY Csokonai V. Mihály-bérlet 19. SZERDA 15.00 BORS NÉNI Móra Ferenc-bérlet 17.00 BORS NÉNI Bornemissza-bérlet 20. CSÜTÖRTÖK 17.30 MY FAIR LADY Petőfi-bériet 21. PÉNTEK 19.00 MY FAIR LADY Pedagógus-bérlet 22. SZOMBAT 18.00 HÁROM NŐVÉR Kelemen László-bérlet 25. KEDD 16.00 HÁROM NŐVÉR Ady Endre-bérlet 26. SZERDA 18.00 HÁROM NŐVÉR Katona József-bérlet 27. CSÜTÖRTÖK 18.00 HÁROM NŐVÉR Bródy Sándor-bérlet 28. PÉNTEK 18.00 HÁROM NŐVÉR Jászai Mari-bérlet 29. SZOMBAT 15.00 MY FAIR LADY Egressy Béni-bérlet 19.00 MA FAIR LADY Illyés Gyulabérlet JÚNIUS havi műsor 4. PÉNTEK 19.00 A MERLIN SZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA 4x100 Hevesi Sándor-bérlet 5. SZOMBAT ______15.00' HÁROM NŐVÉR Remenyik Zsigmond-bérlet 1 5. SZOMBAT 20.00 GALAMBOK 18. KEDD 19.00 CARD BOYS Maradjon minden a régiben 19. SZERDA 19.00 GALAMBOK 20. CSÜTÖRTÖK 19.00 CARD BOYS Maradjon minden a régiben 21. PÉNTEK 19.00 CARD BOYS Maradjon minden a régiben 26. SZERDA 19.00 KALAND 27. SZERDA 19.00 KALAND JÁTÉK Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot hirdet az interneten. Előadásainkkal kapcsolatban kéthetente felteszünk egy- egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére fggszinhaz@agria.hul . A helyesen megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Utolsó kérdésünk:- Mely bemutatók lesznek az Agria Játékok keretében? Kérjük, megfejtéseiket április 30-ig küldjék el a színház postai (Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( ggszinhaz@agria.hu ). Nyeremény: 2 jegy a színház valamely nyári előadására. _________________■ Dr ámapályázat Fennállásának 100 éves évfordulója alkalmából az egri Gárdonyi Géza Színház drámapályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a kulturális környezetre, amely életre hívta a XIX-XX. század fordulóján az egri teátrumot. A pályázat témája lehet minden Eger és Heves megye kultúrtörténetével foglalkozó írásmű, mint Balassi Bálint itteni működése, az egyházi irodalmi élet, a korai színházi kezdemények a városban és a megyében, újságírói hagyományok Eger városában stb. A pályázatra minden olyan, magyar nyelven írt színdarab benyújtható, amely még nem jelent meg nyomtatásban, nem mutatták be színpadon, nem nyert díjat korábbi drámapályázatokon, illetve előadási vagy közlési jogával más intézmény nem rendelkezik. Bármilyen témájú, műfajú és terjedelmű művel pályázni lehet, de egy szerző csak egy munkát nyújthat be. A drámákat két - írógéppel írt vagy számítógéppel nyomtatott - példányban kérjük. A pályaművek beadási határideje 2004. augusztus 15. Az eredményhirdetés 2004. október 20-ig megtörténik. A pályázat jeligés, az író nevét és címét külön lezárt borítékban kell a pályaműhöz mellékelni.
