Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-15 / 113. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2004. Május 15., szombat (|| Humán tőke a borászatban A jó hírnév megtartásához szükség van az utánpótlásra Budapest Az elmúlt 15 évben erőtelje­sen megváltozott a különféle méretű szőlészetek, gazdasá­gok szakemberigénye is. Míg a topüzemekben, a kisebb vagy nagyobb gazdaságokban tanult szőlész, borász szak­embereket alkalmaznak, ad­dig a családi vállalkozások­ban elsősorban az dolgozik fő- vagy mellékállásban, aki örökölte azt. Bár sok esetben kényszervállal­kozásként kezdenek bele a borá­szatba - véli Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak (HNT) főtitkára, mégis a ren­geteg díj, az országos és a nem­zetközi elismertség azt jelzi, sok olyan hazai szakember akad a bor világában, aki mesterien sajá­tította el a szakma fortélyait. „Pincészetünk már egy na­gyobb gazdaság, de alapvetően a családi háttérre építünk, a fonto­sabb területeket a családtagok ta­nulták meg, magunkat képeztük ki” - tájékoztat a villányi borász, Bock József. A felsőfokú szakirányú vég­zettséggel rendelkező szakembe­reket szívesen alkalmazzák a közepes, illetve a kisebb pincé­szetek. Az elvárás azonban elég nagy velük szemben, hiszen a ki­sebb gazdaságok univerzális, széles spektrumú szakembere­ket keresnek, akik nemcsak a szőlészethez, borászathoz érte­nek, hanem a kereskedelemhez, esetleg joghoz, informatikához is. „Jó, ha a diplomás munkatárs képes a feladatok irányítására, és nyelveket is beszél” - említi Pás­ti György, a BKÁE Élelmiszer-tu­Az első figyelmeztetés Brüsszel Bürokratikus uniós túlkapás Magyar vétó lehet a fagyasztott élelmiszerek eladási tilalma ellen A borászszakma feladatai ■ szakember-utánpótlás biztosítása folyamatos szakmai fejlődés dományi Kar Borászati Tanszé­kének adjunktusa. A kereskede­lemmel foglalkozó vállalkozások sok esetben még többféle szakér­telemmel rendelkező munkatár­sat keresnek. A Monarchia Borá­szati Kft. például a kereskedőtől elsősorban a bor szeretetét várja el, de fontos az is, hogy kiváló értékesítő legyen. „Sajnos kevés a jó kereskedő, aki ismeri a pia­cot, a portfóliókat” - körvonalaz­ta a helyzetet Kató András ügy­vezető. A borászszakma jelentős bázi­sa vidéken van, ezért az ország több pontján erős középfokú kép­zés folyik, számos városban van felsőfokú is, de egyetemi szintű borászképzés csak Budapesten van. A BKÁE Élelmiszer-tudomá­nyi Karán graduális és levelező képzés keretében összesen 70 diák tanul, akik sok esetben bo­rászdinasztia gyermekeként vég­zik az iskolát, vagyis megfigyelhe­tő a tudatos utánpótlás-nevelés. Lassan tehát körvonalazódni lát- szódnak az egyes tájegységek bo­rászati dinasztiái, a hagyományo­kat továbbvivő utódok pedig nem­csak biztosítják, hogy a borász­családok öröksége megmaradjon, hanem Pásti György szerint a kö­vetkező generáció már jobb hely­zetben is lesz a képzettség szem­pontjából. Bock József azonban még hiányosságokat emleget, el­sősorban kereskedelmi, illetve marketingismeretek területén. „Az utánpótlást úgy oldjuk meg, hogy szakmai gyakorlat ke­retében minden évben 2-2 hó­napra fogadunk két tanulót, és közülük az ügyeseket, szorgal­masakat, rátermetteket választjuk ki” - mondja Bock József. A felnőttképzésre, a tanfo­lyamokra nagy az igény a szak­emberek részéről. A középisko­lák és az egyetemek megpróbál­nak megfelelni a képzési elvárá­soknak, amelyek szervezésében a HNT is részt vesz. „Ezek rövi- debb-hosszabb tanfolyamok, tré­ningek, vagy akár OIÚ-s végzett­séget nyújtó képzések is lehet­nek” - tájékoztatta lapunkat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsá­nak főtitkára. A felnőttképzések inkább rövidebb időtartamúak, szakspecifikusabbak, azaz to­vábbképző jellegűek. A nagyobb borászati vállalatoknál megjelent az igény, hogy már ne csak szak­mai képzésekkel támogassák a vezetők fejlődését, hanem komp­lex kurzusokkal is. A külföldiektől elsősorban az imázsépítést, a marketinget és az összehangolt munkát kell megta­nulniuk a magyar bortermelők­nek és borászoknak - ad tanácsot Pásti György. . _____________________________TÓTH SÁNDOR ■ nyelvtudás bővítése Forrás: VG-gyöjté kereskedelmi, jogi, informatikai isrr imázsépítés jobb marketingmunka külföldi piac megismerése Devizaárfolyamok Cseh korona 8,03 Euró 256,39 Japán jen (100) 189,37 Lengyel zloty 53,85 Svájci frank 166,54 Szlovák korona 6,35 Angol font 380,84 Helyesbítés Félreérthető kép jelent meg la­punk pénteki számának gazda­sági rovatában a Henteseket is vár az Unió című írás grafikájá­ban. A képen szereplő szemé­lyek nem függenek össze a cikk tartalmával. Az érintettektől el­nézést kérünk. ■ Ellenérdekelt tulajdonosok Támogatóssal kompenzálnák a károkat Budapest Kártalanítás helyett agrár- környezetvédelmi támogatást kínálna a védett területeken gazdálkodóknak a védett ál­latok által okozott károk ese­tére a zöldtárca. A rendszer előkészítése folyik, ám még vizsgálják, honnan biztosít­hatók a szükséges források. Agrár-környezetvédelmi támoga­tással mérsékelné a védett terüle­teken tulajdonos gazdáknak a vé­dett állatok által okozott károkat a Környezetvédelmi és Vízügyi Mi­nisztérium (KVM). Haraszthy László, a tárca természetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtit­kára elmondta: az erre vonatkozó rendelet tervezete jelenleg tárca- egyeztetésen van. A tervek szerint néhány hónapon belül köthetik meg erről az első megállapodáso­kat a föld- vagy halastó-tulajdono­sokkal. Legutóbb a dél-dunántúli pacs- magi halastavaknál történt eset vi­lágított rá a védett állatok okozta károkkal kapcsolatos gazdálkodá­si és természetvédelmi problémá­ra, ahol ismeretlenek a károk megelőzése érdekében mérgezett halakat helyeztek ki, s ennek kö­vetkeztében több rendkívül ritka, fokozottan védett réti sas hullott el. Az eset nem egyedi, ugyanis a károk kompenzálásának hiánya miatt a területtulajdonosok sok esetben ellenérdekeltek a termé­szetvédelmi szempontok figye­lembevételében. Éppen ezért a KVM már korábban megkezdte ■ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK egy konstrukció kidolgozását a probléma kezelésére. A nem védett állatok által oko­zott kár esetén a kérdés szabályo­zott, ekkor ugyanis a területileg il­letékes vadásztársaság köteles az anyagi kárt a gazdálkodók részé­re megtéríteni. Ezzel szemben a védett állatok esetében az egyedi kártalanítások útja nem járható, mivel a vadásztársaságok ekkor nem tehetők felelőssé, másrészt rendkívül adminisztrációigényes, s emiatt aránytalanul költséges lenne, ha minden esetben külön vizsgálat előzné meg a kompen­zálást. A zöldtárca ehelyett java­solja azt, hogy a nemzeti parkok a védett területeken tulajdonos gazdálkodókkal kössenek megál­lapodásokat a várható károknak megfelelő összegű agrár-környe­zetvédelmi támogatás folyósítá­sáról. A rendszert, speciális ese­tektől eltekintve a természetvé­delmi és a kijelölés előtt álló Natura 2000 területeken lehet majd alkalmazni. Ezek ugyan együttesen is csak az ország terü­letének megközelítőleg 20 száza­lékát fogják kitenni, ám a védett állatok által okozott károk több­ségét is ezeken a vidékeken regisztrálják - fogalmazott Ha­raszthy László. A KVM helyettes államtitkára szerint a legnagyobb kérdés az, miszerint még nem le­het látni, hogy a gazdálkodók kö­zül mennyien kívánnak a későb­biekben előzetes megállapodást kötni, s egyelőre tisztázatlan, hogy honnan lehet majd az erre a célra szükséges forrásokat elkü­löníteni. NÉMETH I. GERGELY Az Európai Unió megfogalmazta az Unióhoz csatlakozott hat or­szágnak szóló első figyelmezte­tését, mert azok költségveté­sében túlságosan nagy, a kü­szöbként megszabott, GDP-hez viszonyított 3 százaléknál na­gyobb hiány halmozódott fel. Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Málta, Lengyelor­szág és Szlovákia részesült figyelmeztetésben. Büntetést egyetlen ország sem kap, az újonnan csatlakozó országok­nak ugyanis többéves alkalmaz­kodási időt hagynak a változ­tatásra. ■ Kell a munkaerő London A brit külügyminiszter burkol­tan bírálta azokat az uniós or­szágokat, amelyek korlátozzák az új EU-tagállamok polgárainak munkavállalását, és kijelentette, hogy Nagy-Britannia gazdaságá­nak működőképessége igen je­lentős mértékben függ a külföldi munkaerőtől. Jack Straw a brit munkaerőpiac megnyitásának fontosságát ecsetelve azt mond­ta: a brit lakosság 8 százalékát teszik ki a bevándorlók, viszont ők állítják elő az újonnan meg­termelt nemzeti vagyon 10 szá­zalékát. A brit gazdasági növe­kedés 15 százaléka függ a külső munkaerőtől - mondta a kül­ügyminiszter. Straw „a nyitott­ság és a felügyelet helyes egyen­súlyának” nevezte, hogy a brit kormány a bővítés első pillana­tától megnyitotta munkaerőpia­cát az új EU-tagállamok polgárai előtt, akiknek munkavállalását azonban bejegyzési kötelezett­séghez kötötte „a szabadság­gal való visszaélések elkerülése végettT ________■ V alószínűleg tiltakozik Brüsszelben Magyarország azon bi­zottsági rendelet ellen, amely szeptembertől megtiltaná az áp­rilis 30-a előtt gyártott fagyasztott élelmiszerek - főként ba­romfitermékek - uniós eladását. A KüM szerint bürokratikus túlkapás a lépés. Budapest Indokolatlan, semmivel alá nem támasztható eljárásként értékeli a Külügyminisztérium (KüM) azt az áprilisi bizottsági rendeletet, amely előírja, hogy a magyar cé­gek szeptember elsejétől nem ér­tékesíthetik az unió tagországai­ban az április 30-a előtt gyártott fagyasztott élelmiszer-ipari ter­mékeket - közölte Szabó Sándor, a KüM főcsoportfőnöke. Az intéz­kedés nem veszi figyelembe a szavatossági időt sem, amely álta­lában a gyártástól számított 12- 24 hónap elteltével, vagyis jóval szeptember után jár le. E lépés­nek semmilyen tudományos alapja nincs, és olyan belső piaci korlátot teremt, amely akadályoz­za az áruk szabad áramlását - szögezte le Szabó. A főcsoportfőnök szerint Ma­gyarország várhatóan tiltakozást jelent be Brüsszelben a rendelet miatt, de egyelőre tájékozódó bi­zottsági konzultációt folytatott, és vizsgálja az ügyet. A KüM az intézkedést előzetesen olyan bü­rokratikus túlkapásnak minősíti, amely a májusi bővítés után is extra védelmet kíván nyújtani a régi tagországok fogyasztóinak, netán termelőinek. Szabó szerint a bizottsági döntés egyrészt élet­idegen, mivel nem veszi figye­lembe a gyártási körülményeket, a szezonalitást és a szállítási üte­mezést. Másrészt semmilyen szükség nem lehet rá, mivel az egységes piacon nem alkalmaz­hatók ilyen korlátozások - állapí­totta meg. A bizottsági intézkedés - amely mind a tíz újonnan csatlakozó or­szágra vonatkozik - elvileg vala­mennyi fagyasztott élelmiszer- ipari termékre kiterjed, de ma­gyar szempontból elsősorban a baromfikivitelt érinti. A KüM elő­zetes számításai szerint az évi mintegy 300 millió eurós hazai baromfiexport 25 százalékát be­folyásolhatja, vagyis 75-100 mil­lió eurónyi termék kiszállítását akadályozhatja. A magyar fa­gyasztott baromfiáruk fő felvevő­piaca Németország. Értesüléseink szerint az intéz­kedés a német vevőknek is kárt okoz, ezért az ottani kereskedők szövetsége már Brüsszelben és az illetékes német minisztérium­nál is tiltakozott a direktíva ellen. Ugyancsak tiltakozik a rendelke­zések miatt a hazai ágazati sze­replőket tömörítő Baromfi Ter­mék Tanács (BTT) - mondta Takács László, a szervezet igaz­gatója. Tájékoztatása szerint a brüsszeli intézkedés azt is előírja, hogy a cégek az április 30. előtt gyártott árukat év vége után a ma­gyar piacon sem forgalmazhat­ják. Leszögezte: a magyar barom­fiipari társaságok a német vevők­kel évek óta tartó szerződéses kapcsolatokat építettek ki, ezért a BTT a szabályozás módosítását sürgeti. A terméktanács elképze­lései szerint az értékesítési határ­időket az áruk szavatossági idejé­nek lejártáig, vagy egységesen 2005. december 31-ig meg kelle­ne hosszabbítani. HAZAFI LÁSZLÓ Új kamarai jogosítványok Tihany A Magyar Mérnöki Kamara tagjai május 10. óta új szakmai jogosít­ványokkal rendelkeznek: a ha­zai tervezőmérnökök ugyan­olyan széles tervezői jogosultsá­got kaptak, mint uniós társaik - mondta el Kováts Gábor elnök a kamara tihanyi elnökségi ülése után. Mostanáig például a vízi lé­tesítményeket különböző mér­nökök tervezték, mert más ter­vezhette a víztározót, más a csa­tornát, és más a szennyvíztele­pet. Ezzel szemben Ausztriában egy vízi mérnök mindezt elvé­gezheti. Az elnök rámutatott: az unió­beli mérnökök tervezői jogosítvá­nya mellett megtalálható egy re­ferencialista is, amely azt tartal­mazza, hogy mely szakterülete­ken a legjáratosabb az adott szak­ember; a megrendelő ennek alap­ján dönthet, hogy megbízza-e ter­vezéssel. Magyarországon 1200 féle tervezői jogosultság létezik, míg Ausztriában csupán 30, de az Európai Unióban is csak 40-50 tervezői jogosultságot tartanak nyilván. Fontos gazdasági érdek, hogy a magyarországi létesítményekbe ne építsenek be importált eleme­ket, ha van alkalmas magyar megfelelőjük. Ez általában azon múlik, hogy a tervező milyen, és honnan beszerezhető anyagokat, szerkezeteket, gyártmányokat ír elő a tervében. (TERMÉSZETVÉDELMI CÉLOKRA A ZÖLD FORRÁS KERETÉN BELÜL) » a természeti ismeretterjesztést szolgáló fejlesztések » védett növény- és állatfajok védelmét és bemutatását szolgáló beruházások » védett növény- és állatfajok, valamint élőhelyük védelme » védett természeti területek értékeinek bemutatását szolgáló fejlesztések » egyes védett madárfajok által okozott kár megelőzését szolgáló fejlesztések Jó üzlet a spárgatermesztés A hazai fogyasztás töredéke a nyugat-európainak Budapest Noha az idén jelentősen csökkenhet a spárga felvá­sárlási ára, a gazdák még így is jövedelmezőnek tartják a zöldség termesztését. A hazai termés nyolcvan százaléka exportra jut. A hideg április miatt az idén a szokásosnál később kezdődhe­tett meg a spárga betakarítása Magyarországon. A nyugat-euró­pai és a déli országokban azon­ban meleg volt, így a spanyol és görög zöldség hamarabb tudott megjelenni a piacokon. Még el sem fogyott a görög, már be­áramlott a magyar piacra a szlo­vák és a német spárga is. A spárga továbbra is jó üzlet­nek számít - véli Fehér Béláné, a Kecskeméti Kertészeti Főiskola nyugdíjazott tanára. A melegre rendkívül érzékeny növény az idén azonban Európában egy­szerre, torlódva érett be, így ár­csökkenésre lehet számítani. Ma­gyarország össztermelése 5000 tonna körül becsülhető, amely­nek megközelítőleg nyolcvan százalékát exportáljuk. Főbb ex­portpiacunk Németország és Ausztria. A belföldi fogyasztás még mindig alacsony, jóval ki­sebb az uniós átlagnál (2 kilo- gramm/fő/év). A két legnagyobb termelő mel­lett Magyarországon majd négy­száz őstermelő foglalkozik spár­gatermesztéssel. A termelés elap­rózott, hiszen többségük egy-két hektáros területen termel. Míg 1994-ben a termőterület megkö­zelítette a 300 hektárt, ez egyes becslések szerint mára már elér­heti a 2000 hektárt is. Fehér Béláné - aki oktatóként és kutatóként több évtizede fog­lalkozik a spárga termesztésével - szerint tény, hogy a spárga meglehetősen nagy munkaigé­nyű, viszont a legjobban fizető áruk közé tartozik. Termelése ugyanis kifizetődő, önköltsége kilogrammonként 200-260 fo­rint, amely szezonban akár 320 forintért is értékesíthető. A ver­senytársak csak úgy előzhetők meg, ha a korai és bőtermő spár­gafajták termesztését szorgal­mazzuk - tette hozzá. A világ spárgatermelésének ki­lencven százalékát Kína adja, amelyet Görög-, Spanyol-, Fran­cia- és Olaszország követ. Fehér Béláné szerint a magyar termelé­si körülmények a legmegfelelőb­bek között vannak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents