Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-07 / 82. szám

I 2004. ÁPRILIS 7., SZERDA 13. OLDAL P F . 2 3 Elnézést a káoszéit 1. A gyógyszerészek nem érdekeltek a gyógyszerárak növekedésé­ben, egyetértenek a lakossági gyógyszerterhek csökkenésével, és ki­állnak a betegek érdekei mellett. 2. A gyógyszerészek az eddigi lakossági gyógyszerkiadás-növeke­désnek nem voltak sem okozói, sem haszonélvezői. 3. Az év elején bekövetkezett jelentős lakossági tehernövekedés­nek döntően a támogatások drasztikus csökkentése volt az oka. 4. A kormány ezért félrevezeti a lakosságot, amikor a gyógyszer- ipar szereplőit okolja a káosszal fenyegető kialakult helyzetért. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kormány a költségvetési hiány miatt lényegesen kevesebb gyógyszertámogatást tervezett a szükségesnél. 5. A patikák továbbra is elsődleges feladatuknak tartják a betegek minél jobb és biztonságosabb gyógyszerellátását. Ezért a kialakult káosz okozói helyett is elnézésüket és megértésüket kérjük. Megyei Gyógyszerész Kamara Tiszta csapvizet kérünk a poharunkba A többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény a helyi önkor­mányzatokról nagy mozgásteret ad ugyan választott önkormány­zatainknak jogaik gyakorlásá­ban, azonban a törvény 8. §-a konkrét törvényi feladatokat szab részükre. A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatás­ok körében, különösen a telepü­lésfejlesztés, a településrende­zés, az épített és természeti kör­nyezet védelme, a lakásgazdál­kodás, a vízrendezés és a csapa­dékvíz elvezetése, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntar­tása, köztisztaság és település- tisztaság biztosítása, stb. A 8. §. (4) bek. így szól: A települési ön- kormányzat köteles gondoskod­ni az egészséges ivóvízellátásról, ... a helyi közutak és a közteme­tő fenntartásáról. ... Miért is idéztem a törvény előírásait? Azért, hogy magyarázatot adjak eddig megjelent írásaimra, meg arra, amivel most szeretnék fog­lalkozni, nem úgy általában, ha­nem lakóhelyem, Pétervására vá­ros vonatkozásában. A téma azonban a képviselő-testületi ülés 2004. márc. 13-án a helyi te­levízióban való leadásából adó­dik ismét a számomra. Végre el­fogadták a város 2004. évi költ­ségvetését, és tárgyaltak a város ivóvízellátásának ügyéről is. Megint a gombhoz varrjuk a kabátot. Megépült ugyan a város szennyvízhálózata, legalábbis már nem látunk árokásó gépe­ket, de ne örüljünk, mert az idő beálltával talán újra kezdik, hangzott el a testületi ülés köz­vetítésében. Elhangzott még az is, hogy akik a részletfizetést vá­lasztották, azok számíthatnak arra, hogy jelzáloggal terhelik meg ingatlanjukat, nehogy kime- néküljenek a részletfizetés elől a városból. Elgondolkodtató azon választott személyek szájából, akik a város polgárainak bizal­mából ülhetnek ott a testületi üléseken, és hozhatják meg a döntéseiket. Rólunk, állampol­gárokról. Bennünk, szerényebb körülmények között élőkben nem bíznak, hogy fizetünk. Csak visszautalok arra, hogy a lakos­ság döntő többsége évekig nem akarta a szennyvízberuházást a városban. Nem tudtak össze­gyűjteni annyi aláírást, hogy megkezdődhessen a beruházás, mivel minden család maga tudta, hogy mit tud felvállalni szerény nyugdíjára, ill. munkanélküli-se­gélyére, minimálbérére. A város lakossága már több beruházást élt meg az utóbbi két évtizedben, földgázprogram tár­sulati formában, telefontársulás, városi televízió társulás, most a még be sem fejeződött szenny­víztársulás, és ha belegondo­lunk, a mézesmadzag után jön a tényszerű valóság: lakossági tár­sulás után üzemeltetői átvétel, te meg halandó fizess, mert ha nem fizetsz, kizárnak a szolgáltatás­ból. Helyén van ez így: törvény, jogszabály szerint igen. Csak né­ha gondolkodni kéne az állam­polgár fejével is, aki akkor lepő­dik meg igazán, amikor a szol­gáltatási díjak emelkednek, ho­lott részben az ő hozzájárulásá­val épülhetett meg a beruházás.. Most pedig jöjjön a kabát. Az önkormányzati testületünk a 2003. évi nyár után rádöbbent, hogy ha már van szennyvízcsa­tornánk, kellene hozzá az is, ami lefolyhat rajta, és ez a víz­csapunkból folyó, néha csordo­gáló, sárgán, opálosan, klórsza- gúan. Igen, ez a mi városunkban az ivóvíznek nevezett folyadék. A város két, ivóvizet szolgáltató kútjából csak az egyik termel, a másik használhatatlan. Már itt van a városban a csodatévő, víz­fakasztó tudománnyal megál­dott szakember. Az eddigi nem értett hozzá, érdekes, pedig mű­szaki mérnök volt, évtizedekig vezette előtte a város műszaki osztályát, mindenki megelége­désére. Megint elbeszélünk a la­kosság mellett, be kellene valla­ni: kavics került a rendszerbe, a szennyvízberuházásnál nem számoltak a vákuumozásos módszer következményeivel. A talaj felső rétegeiből a Tárnába nyomatták ki a magas talajvizet, minderre a város tűzcsapjait használta a vállalkozó, a város ivóvízkészletéből fedezte a tech­nológiához a vizet. A város víz- fogyasztása megtöbbszöröző­dött, ezáltal kialakult egy több­napos víztelenség, aminek mi, itt élők élveztük a nagy nyári ká­nikulában az áldásos következ­ményeit. Ha a csodatévő nem tud a péterkei kutakból vizet fa­kasztani, mint Szent László kirá­lyunk Szentkút nevű zarándok- helyünkön lova patkójával, ha a tervek elkészülnek, ha a pályá­zati pénz megérkezik, akkor bi­zony ősztől újabb árokásásra számíthatunk... De mibe kerül majd az nekünk, pétervásárai polgároknak? A mostani elgon­dolás az, hogy a város rácsatla­kozik az Észak-magyarországi Regionális Vízmű rendszerére, ha jól vettem ki a testületi ülés­ből, építenek a víztározóhoz egy kb. 5 kilométer hosszú nyomó- vezetéket, a PEVIK Kft. mint szolgáltató, innen szerzi be a vá­ros ivóvízellátásához szükséges jó minőségű, iható ivóvizet. Majd ezt ráereszti a város több éve elavult ivóvízhálózatára. Az önkormányzat rendel, de úgy néz ki, mi fizetünk rá, ha ezt nem gondolják át jobban. Tisztelt városi honanyák és honatyák! Az a kérésem, hogy ha lehet, mérjék már fel váro­sunk jelenlegi helyzetét, lehető­ségeit, és ha nem sérti az önérze­tüket, valamennyit fogadjanak meg javaslataimból, talán meg­éri. A kapkodás, a szervezetlen­ség teljes csődbe viheti a már amúgy sem szerencsés helyzet­ben lévő városunkat. A múltun­kat nem lehet lerázni magunk­ról. Nem fenyegetésnek szánom a lincolni bölcsességet: „A szava­zógolyó erősebb, mint a puska­golyó.” Tisztelt újságolvasó! Le­het, hogy írásomban keményeb­ben fogalmaztam meg a megtör­tént dolgokat. Nem akartam sen­kit sem megsérteni, ha a cikkem ironikussága valakiket sértene, azoktól elnézést kérek. Szomszéd Attila pétervásárai polgár A vendéget szeretni kell... A lövöldözés - a másik oldalról Kisütött végre a nap, nyílnak a hóvirágok és az ibolyák, ez pedig azt jelenti, hogy nemsokára kezdődik az idegenforgalmi szezon. Sokan vár­nak a vendégforgalom élénkülésére, hiszen Ma­gyarországon, s a különböző megyéiben számos - de inkább számtalan - vállalkozás igyekszik megélni az idegenforgalomból. Számukra a nap­sütés nem időjárási, hanem gazdasági kategória: ha kellemes az idő, több a turista, és több turista többet költ. Az idegenforgalom a nemzeti jövede­lem jelentős százalékát produkálta tavaly, és a dollárokból és forintokból a magyarországi és a különböző megyéink szállodásai, vendéglősei, panziósok és szobakiadók zsebébe is jutott, de hosszan sorolhatnám még a múzeumoktól a taxi­sokon át a Matáv és az önkormányzatokig, hogy ki mindenkinek jutott a pluszbevételekből, a tu­risták pénzéből. Hogy milyen szezonra számíthatunk 2004- ben, azt előre senki sem tudja megjósolni, de számba vehetjük előnyeinket és hátrányainkat. A magyarországi és különböző megyénkben gyógyvizek, a történelmi értékek, a természeti szépségek jól ismertek itthon. Budapesten a Par­lament, a Szent István-bazilika, a budai váme­gyed, a Margitsziget, vidéken az aggteleki bar­lang, a miskolctapolcai barlangfürdő, a Horto­bágy, a lillafüredi Palota Szálló és vízesés neve külföldön sem hangzik rosszul, s a történelmi eg­ri vár az Agria-napi rendezvénysorozatokkal, és ez jó. Nincs viszont elég pénz a hatékonyabb marketingre, ami még több vendéget csalogatna régióinkba. Bár utóbbiból már történtek óriáspla­káton történő megjelenítések 2003-ban. Ugyan­csak nincs elég forrás látványosabb fejlesztések­re, pedig nagy szükség lenne rájuk, mert amel­lett, hogy kellemesebbé és vonzóbbá tennék az itt élők számára is szűkebb hazánkat, újabb vendé­geket hoznának. Sok pénzt el lehetne pedig köl­teni, gondoljunk csak a felújításra váró műemlé­keinkre, kastélyainkra, az évtizedek óta szinte haszon nélkül a vandáloktól megrongált erdei pi­henőkre. A vendéglátás színvonala az elmúlt években határozottan javult, és ez jó. Új éttermek, vendég­lők nyíltak, és egyik-másik magas színvonalon működik, miközben a „régiek” közül is elisme­résre méltó szívóssággal tartja jó néhány a hírne­véhez méltó szakmai szintjét. Gombamód nyíl­nak a presszók, fagylaltozók, cukrászdák, piz- zériák, a korábbinál igényesebb büfék. Jót enni és inni, sőt elmerülni a kulináris élvezetekben, ez már nem lehet probléma. Nincs gond a pénzvál­tással, s a szálláshelyek színvonalával sem, és ez örvendetes. Gondot okoz viszont sokszor és so­kaknak, hogy hová menjenek szórakozni, kikap­csolódni, mert a programválaszték még mindig nem elég sokszínű. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarországon több jeles nagyvárosunkat csak egynapos városnak tekintik, reggeltől estig min­dent meg lehet nézni benne, ami érdekes, és le­het továbbutazni. Mi tudjuk, hogy több napot is el lehet itt tölteni, de erről meg kell győzni a ven­dégeket, színvonalas zenei koncertekkel, olyan speciális programokkal, amelyek felkeltik a kí­váncsiságukat, amire azt mondják: ez igen, ezt kipróbáljuk. Gondoljunk csak a kínai vendégekre, akik özönleni fognak nemsokára hazánk különböző tájegységeire. Szerencsére ezt már felismerték idegenforgalmi szakembereink, és most 2004- ben még „rátesznek egy lapáttal” a megszokott kínálatra, ám azt még nem tudjuk, meggyőzi-e majd ez a kínálat a nálunk forgolódó idegeneket. Lesz ugyanis Tavaszi Fesztivál Budapesten, ko­csonya-bál Lillafüreden, Tapolcai Nyári Karne­vál, egri Agria-napok, lillafüredi vigasságok, uta­zási kiállítások, Miskolc-avasi koncertek, balato­ni fesztivál, hortobágyi lovasnapok, virágkarne­vál Debrecenben, szegedi szabadtéri játékok. S hogy mindezen programokon, amelyek egyre több ötletességről és szakmai erőfeszítésekről tesznek tanúbizonyságot, lesz-e elég vendég is? Vendég, aki elviszi majd jó hírünket a világba, a saját hazájába, a saját városába, és továbbadja a barátainak meg az ismerőseinek, akik a követke­ző évben maguk is eljönnek hozzánk, hogy meg­győződjenek róla, mitől is érezte magát itt olyan jól a szomszéd, a rokon. Szerencsére ehhez nem is kell sok pénz, csak szakmai tudás, tisztesség, és legfőképpen vendégszeretet, és ez jó. Csak ne feledjük el a sorrendet: nem azért kell szeretnünk a vendéget, mert pénzt hoz, hanem ak­kor fog pénzt hozni és itt hagyni, ha érzi, hogy sze­retjük, és mindent megteszünk azért, hogy jól érezze magát nálunk. És ez nemcsak az idegenfor­galomban és a vendéglátásban dolgozók felelőssé­ge, valahol ott kezdődik, hogy a saját városunk­ban, a saját erdeinkben ne dobáljuk el a szemetet, hogy ne csináljunk rendetlenséget, amin megakad az idegen szeme. Mert kis dolgokból épülnek a na­gyok. És ez jó, csak olykor nagyon nehéz. Dr. Makán Ferencné idegenvezető Kazincbarcika, Építők n. EiSVETLEN Gyöngyösön a Vásár utca 2-ben egy helyeq 12 V-os akkus csavarozó, koffer és kiegészítők Ajánlatunk 2004. március 31-én ^ reggel 8 órától április 10-ig csak a gyöngyösi áruházban érvényes. Áraink az áfát tartalmazzák és ajánlatunk a készlet erejéig érvényes. Bankkártyás fizetés Tesco Bevásárlókártya' Éjjel-nappali nyitva tartás Tisztelt érintett polgármeste­rek, Dorkó Máté úr! Úgy gondolom, mielőtt előlép­tetnék és lovagkereszttel tüntet­nék ki körzeti megbízottjukat, előtte meg kellene hallgatni a sér­tett feleket is az esettel kapcsola­tosan. Csak az olvasók kedvéért egy kis emlékeztető: Egercsehi határában éleslőszerrel 7-8 lö­vést adtak le motorosokra, akik csak szerencséjüknek köszönhe­tik, hogy nem érte őket találat. A helyi sértettek a körzeti megbí­zottat ismerték fel a lövöldöző személyében. Szakértői vizsgálat szerint a rendőr pisztolyából származnak a helyszínen talált hüvelyek. Az érintett rendőr ta­gadja, hogy lőtt volna, a nyomo­zóhatósággal nem működik együtt. Ezt követően a falu és a környező falvak polgármesterei, ill. egy magánszemély (Dorkó Máté) újságnyilatkozatokban di­csérik és kiállnak az érintett fel­függesztett rendőr mellett. Sőt, a nevezett személy aláírásgyűjtést, ill. az esetleges pénzbírság-bün­tetés kifizetésére pénzgyűjtést szeretne kezdeményezni, amit a rendőr helyett kifizetne. Sajnos, az én testvérem is szenvedő alanya volt az ügynek, és ismerem a részleteket. Mielőtt továbblépnék, Dorkó úrnak üze­nem, ha esetleg úgy járna, hogy közvetlen hozzátartozóját valaki le akarná lőni, akkor majd a gya­núsított részére én is pénzgyűjté­si kampányt fogok szervezni, és aláírásokat gyűjtök. Sajnálattal közlöm Dorkó úr­ral, ha még nem vette volna ész­re, Magyarországon már 1989- ben rendszerváltozás történt, az ilyen ügyeket már nem úgy inté­zik, mint régen. Az ügyészséget nem fogja érdekelni, hogy maga nem fogadja el azt, ami a rendőr­ükkel történik, panaszt esetleg Thürmer Gyulánál tehet. Arról is tájékoztatni kívánom, ha bizonyítást nyer a sértettek ál­lítása, miszerint őket le akarták lőni, az a Btk. szerint (166. §, 3. bek.) emberölésre irányuló elő­készületnek minősül, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bün­tethető. Enyhébb esetben ugyan­azon törvénykönyv (171. §, 1. 3. 4. bek.) szerint foglalkozás köré­ben elkövetett veszélyeztetés tör­tént, amely 1 évig terjedő szabad­ságvesztéssel is büntethető. Ter­mészetesen még az esetleges sú­lyosító körülményekről nem be­széltünk (pl. több emberen elkö­vetett, szándékosan elkövetett, hivatalos személy által stb.). Itt sajnos Dorkó úr nem igazán tud segíteni az említett módszerei­vel. Szíves figyelmébe ajánlom viszont a bűnpártolás Btk. 244. § szerinti definiálását. _ Tisztelt támogató polgármes­terek, polgármester asszony! A szép, dicsérő szavak, melyeket elmondtak, nagyon meghatóak azok számára, akik nem ismerik a történetet, nem voltak részesei, miközben halálfélelmük volt, amikor mellettük süvítettek a lö­vedékek. Végezetül öt kérdésem van a polgármesterekhez: 1. Ugyanígy védenék rendőrüket, ha család­tagjukat lövöldözte volna? 2. Ha önök szerint rátermett, becsben tartott, becsületes rendőrről van szó, akkor miért nem működik együtt a rendőrséggel, hogy mie­lőbb kiderüljön az igazság? 3. Mit tett a helyi polgármester asz- szony, amikor értesült a történ­tekről? 4. Önök szerint miért és kitől félnek a helyi tanúk, esetleg meg vannak félemlítve? 5. Volt-e lövöldözés a falu környékén, pl. gombászokra, ill. volt-e olyan ve­rekedés, ahol terhes asszony volt a sértett, őt ki verte meg? Köszönöm, hogy leírták a má­sik fél álláspontját is, ezek után reméljük, mihamarabb kiderül az igazság, a bíróság mihama­rabb meghozza a döntését. Kovács Mátyás Mezőkövesd (cím a szerk.-ben)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents