Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-05 / 80. szám

EletMód HEVES m0 HÍRLAP M O Z A I K 9. OLDAL Labdarúgás Az NB Ill-ban a gyöngyösiek rangadót játszottak a veresegyháziakkal 14. oldal Kosárlabda Hódmezővásárhelyen is nyert a Vitai Suzuki-Fekete Sasok férfi gárdája 15. oldal Gyógyító vér: szigorúan ellenőrzött adagok Aki egyszer már tű alá tartotta a karját, az később is vállalja a véradást, miután az a legönzetlenebb és legnemesebb aján­dék, amit egy ember adhat a másiknak. Az ÓVSZ Egri Területi Vérellátója havonta 8-900 ilyen önkéntes segítőre számíthat, s így biztosítja a megyei kórház vérigényét. Az állomáson dolgo­zó szakemberek is rendszeresen adnak vért, dr. Rácz Katalin intézetvezető például hússzoros véradó.- Gyakori-e a vérhiány?- A megyei kórház évi 6-7 ezer egységnyi vérigényét még min­den esetben ki tudtuk elégíteni, nemigen fordul elő hiány. Termé­szetesen van olyan időszak, ami­kor egy-egy vércsoportból kritiku­san lecsökken a kiadható vérkész­let, ilyenkor mindig számíthatunk azokra a donorokra, akik vállalják a rendkívüli véradást. Az esetle­ges hiányt általuk, illetve a régió- központokon keresztül pótoljuk. Csökkenhet a készlet a többnapos ünnepek idején, ilyenkor rendkí­vüli akciókat szervezünk, mint most húsvét előtt is - mondta dr. Rácz Katalin intézetvezető.- Mindezek mellett milyen fel­adatai vannak a területi vérellátó­nak?- A Vöröskereszt szervezőivel együtt részt veszünk a donorto­borzásban, s az utánpótlás érde­kében középiskolákban tartunk előadásokat. Tevékenységünk szigorúan szabályozott, miután a donorok mellett a betegeket és önmagunkat is védenünk kell a különféle fertőzésekkel szemben. A véradók előzetes vérvizsgálata után rövid belgyógyászati vizsgá­lat következik. Ezután kerül sor a levett vér ellenőrzésére, amikor is alkotóira választjuk szét, mert a modern gyógyítás célja az, hogy csak azt pótolják, ami hiányzik. Feladatunk továbbá a fekvő- és a járóbetegek vérmintáinak vércso- port-szerológiai vizsgálata és a vérválasztás. bevizsgált termékeket alkalmaz. Az említett eszközöket még ugyanannál a véradónál sem, s még sikertelen szúrás esetén sem használjuk fel többször.- Miután a donoroknál külön­féle vizsgálatokat végeznek, oly­kor kiderülhetnek olyan betegsé­gek, amelyekről az érintettek nem tudtak.- A véradókkal folytatott be­szélgetések során kiderült, hogy ők az általunk végzett vérelemzé­Erdélyi Lászlóné vércsoport-megállapítást végez a laboratóriumban- Megnyugtatóan hangzik, hogy ilyen szigorú szabályok sze­rint végzik a munkájukat. Sok do­nor ugyanis fél attól, hogy fertő­zést kap.- Az általunk használt szerelé­kek, tűk, vérvételi zacskók, de még a kötszerek is sterilek, így ki­zárt a fertőzés. A sterilitást a gyár­tó garantálja, az ÓVSZ pedig csak seket széles körű laboratóriumi vizsgálatnak, a szűrést pedig a kórokozók kimutatásán kívül a daganatos betegségek feltárásá­nak gondolják. Mi a véradás előtt előzetes vércsoport-meghatáro­zást, s minden egyes megjelenés­kor hemoglobin-mérést végzünk. Laboratóriumi vizsgálatokat az orvos kezdeményezhet, s kezde­ményez is akkor, ha gyanú vető­dik fel valamilyen rendszerbeteg­ségre, vagy ha sorozatosan ala­csony hemoglobin-értéket mé­rünk. A donor panasz- és tünet­mentesség esetén is kérheti a la­borvizsgálatot, ezt leginkább a harminc feletti véradásnál, vagy évi négy-öt megjelenésnél tartom indokoltnak. Indokolt esetben a vizsgálat, illetve a laboreredmény értékei alapján javasoljuk a donor kivizsgálását a háziorvosnál.- Miként ellenőr­zik a levett vért?- Minden eset­ben vércsoport-sze- rológiai, továbbá nemi betegségre vo­natkozó, valamint vírusszerológiai vizsgálatokat vég­zünk. Az előbbinél a vércsoport meg­határozása, s az el­lenanyag kimutatá­sa történik meg, az utóbbiak képezik az általunk végzett szűrővizsgálatokat, amelyeket törvény ír elő. fotó: perl Márton - Mi történik ak- kor, ha a vírussze­rológiai vizsgálat eredménye pozi­tív?- Abban az esetben megismé­teljük a vizsgálatot, s ha az ered­mény ismét pozitív, akkor a vért az ÓVSZ verifikáló laboratóriumá­ba küldjük további ellenőrzésre. Ha ott is reaktív vagy pozitív a minta, akkor - a HÍV kivételével - írásban értesítjük a donort az eredményről. Ha Hepatitis B- vagy C-pozitivitásról van szó, ak­kor a megyei kórház infectológiai osztályán működő Hepatológiai gondozóba irányítjuk a beteget, ahol további vizsgálatokat végez­nek, s gondozásba veszik. Nemi betegség esetén az érintett sze­mély mellett a bőr- és nemibeteg- gondozó vezetője is értesítést kap, a továbbiakban ő intézkedik a gyógykezelésről. A verüfikáltan HIV-pozitív vérminták esetében a donorral személyesen kell közöl­ni az eredményt. Erről a betegség­ről az ÁNTSZ-t írásban kell értesí­teni, a beteget pedig a fővárosi László Kórházban kell elhelyezni. Szerencsére én az elmúlt kilenc év alatt üyen esettel nem találkoz­tam. A fentiekhez mindenképpen hozzá kell tenni, hogy az így ki­szűrt donorok vére, illetve az ab­ból előállított készítmények sora nem kerül felhasználásra. Tőlünk csak negatív eredményű vér kerül­het ki.- Mik azok az okok, amelyek miatt valaki nem adhat vért?- A jelentkezők vizsgálatát sza­bályok írják elő. Ezek szerint a végleges kizáró okok közé tartoz­nak a rendszerbetegségek. Ilyen például a hematológiai, idegrend­szeri, továbbá a koszorúér- és a cukorbetegség, amit gyógyszere­sen vagy inzulinnal kezelnek. Ide­iglenesen kizárható az, aki az öt- venkilós súlyhatár alatt van, vagy ha egy éven belül percinget, teto­válást kapott, illetve akinek aku- punktúrás kezelése volt. Átmene­tileg az sem adhat vért, aki fogke­zelés alatt áll. sz. i. A KÉRDŐÍV A véradásra jelentkezőknek minden egyes alkalommal ki kell tölteniük egy kérdőívet, amelyben többek között arra is válaszolniuk kell, hogy jártak-e az elmúlt három évben Euró­pán kívüli országokban, továb­bá, hogy éppen milyen munka­kört töltenek be, s ott dolgoz­nak-e valamilyen veszélyesnek számító anyaggal. A vérellátó munkatársainak ez az utóbbi információ azért rendkívül fon­tos, mert a veszélyes anyagok­kal való expozíció szervkároso­dást - az azbeszt például idült tüdőbetegséget - okozhat. A ve­szélyesnek minősülő tevékeny­ségre pedig azért kérdeznek rá, mert azt a foglalatosságot - pél­dául autóbusz-vezetést, motor­versenyzést - a véradást követő 12 órában nem szabad folytat­ni. Ez az elővigyázatosság mind a donor, mind pedig mások vé­delmét szolgálja. A külföldi tartózkodás helyé­nek az ismerete a szakemberek­nek lehetőséget ad arra, hogy megelőzzék a járványügyi szempontból veszélyeztetett te­rületekről származó betegségek behurcolását, illetve vérkészít­mények általi terjedését. Amennyiben tehát egy donor bizonyos ideig az említett terü­leteken tartózkodott, "akkor - a beadott védőoltás ellenére - a továbbiakban csak a meghatá­rozott idő eltelte után adhat (új­ra) vért. A véradás egyébként egészséges és biztonságos, s akinél nincs semmiféle kizáró ok - s betöltötte a 18., illetve nem lépte túl a 65. életévét -, bátran jelentkezhet véradónak. Fiatal vállalkozók segítése A Junior Achievement Magyarország Alapít­vány kezdeményezésére a Foglalkoztatáspoli­tikai és Munkaügyi Minisztérium, Csizmár Gábor politikai államtitkár meghívására hat minisztérium, az Amerikai Kereskedelmi Ka­mara, az APEH, a Budapesti Értéktőzsde és a Solvo Rt. vezetőinek részvételével szakmai konzultációt tartottak. A megbeszélés célja, hogy a résztvevők a fiatalok vállalkozóvá vá­lásának lehetőségeit áttekintsék, az egyes tár­cák és az üzleti élet képviselőinek ez irányú tevékenységeit összehangolják. A minisztériumok és a gazdasági élet szereplői­nek együttműködésén keresztül szeretnék hozzá­segíteni a fiatalokat ahhoz, hogy megértsék a pi­acgazdaság működését, a társadalmi kérdések és a környezetvédelem mellett elkötelezett vállalko­zás lényegét, szerepét a vüággazdaságban, és a gazdaságnak az egyén életére gyakorolt hatásait. Ocsovai Tamás, a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportmi­nisztérium helyettes államtitkára szerint átfogó fejlesztési programra van szükség az ifjúsági vál­lalkozói szemlélet kialakításának szempontjából, melyben a tárcáknak közösen kell részt venniük. A gazdasági ismereteik által a diákok aktívan tud­ják majd alakítani saját jövőjüket, felkészülteb­ben hoznak majd döntéseket a továbbtanulást il­letően, lehetőségeik és jogaik tudatában - az esélyegyenlőség figyelembevételével - keresnek foglalkozást, munkahelyet, elkerülhetik a munka- nélküliséget, könnyebben válhatnak sikeres és boldog felnőttekké. „A gazdasági ismeretek min­denki számára fontosak, ebből a szempontból az oktatás színvonala elmaradott, még nem reagált a közben kialakult piacgazdasági rendszer elvárá­saira" - mondta Csizmár Gábor, a Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára. Az elkövetkezendő évtizedek „munkaerejé­nek” milyensége gyerekkorban, fiatalkorban el­dől, ezért különösen fontos, hogy az iskolai évek­ben olyan szemléletet, ismereteket és lehetőleg gyakorlatot szerezzenek a fiatalok, amelynek bir­tokában sikeresebben kezdhetik el önálló életü­ket. A vállalkozói szemlélet fiatalkori megalapozá­sára az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt helyez, felismerve azt a hátrányt, ami Európa és Amerika között mutatkozik ezen a téren. A Lisz- szaboni értekezleten célként szerepeltek azon, vállalkozáshoz szükséges kompetenciák, készsé­gek, illetve szemlélet iskolákban történő erősíté­se, amelyek elősegítik az egyéni boldogulást, a munkaerőpiacon való sikeres részvételt. Ezek a célok jelentek meg a „Vállalkozói szemlélet az ok­tatásban” nevű brüsszeli EU-albizottságban is, amelyen Magyarországot Jávorszky Iván, a Junior Achievement Magyarország ügyvezető igazgatója képviselte. Esélyegyenlőségi Minisztérium, Fog­lalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Oktatási Mi­nisztérium, Pénzügyminisztérium. Mára a fiata­lok, felismerve érdekeiket, egyre nagyobb jelentő­séget tulajdonítanak annak, hogy felkészültebben lépjenek ki a munkaerőpiacra, hogy ne csak elmé­leti, hanem gyakorlati ismeretet és szemléletet is kapjanak.A fórumon a következők kerültek meg­beszélésre: 1. Vállalkozási szemlélet erősítése: ennek fiatal­kori elsajátítása különösen fontos, abból a szem­pontból, amennyiben egy család menedzselését is egy vállalkozásnak tekintjük, sőt tekinthetjük minden egyént a saját szerencséje kovácsának. Természetesen, mint munkavállaló, vagy később, mint esetleges munkaadó, alapvetően fontos a si­kerhez. 2. Diákvállalkozás működtetése: a diákvállalko­zás egyedülálló, életszerű oktatási program, amelynek során a fiatalok a „Learning by doing” (tapasztalva tanulás) elv alapján olyan készsége­ket, képességeket és szemléletet sajátítanak el, amelyekre szert tenni más területen kevéssé van lehetőségük, például a kreativitás, önállóság, pro­duktivitás, tervezés, kitartó munka, vagy a felelős­ségvállalás és a csapatban dolgozás. Közben fejlő­dik a fiatalok kommunikációs képessége, önisme­rete stb. A diákvállalkozások működése, az APEH-hel történt megegyezésnek köszönhetően, legálissá vált 2003-tól. 3. Karriertréning és -tanácsadás: a középisko­lás fiatalokat az egyik legjobban érdeklő kérdés a továbbtanulás, a „Mi leszek, ha...?” kérdésre adandó válasz. A karriertréning és -tanácsadás gyerekcipőben jár, hatalmas az igény, nagy a lehe­tőség egy sikeres programra, ami fiatalok százez­reinek a döntését befolyásolhatja. 4. Együttműködés a vállalati szférával: kiakná­zatlan terület, amelynek során a fiatalok tisztább képet kaphatnak arról, hol fogják eltölteni felnőtt életük felét. Ehhez feltétlen szükséges a szoro­sabb együttműködés az iskola és a vállalat között, hogy a fiatalok menjenek a vállalatokhoz, az üz- letemberek jöjjenek az iskolákba. ____________■

Next

/
Thumbnails
Contents