Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-05 / 80. szám
6. OLDAL H O R I 2 0 N T 2004. Április 5., hétfő Csehovi időáradat négy felvonásban csehovi álmából, ha az éppen nem kocsmajelenetté alakulna. Aztán újra csak a magányos gondolatok: a szerzőt rossz beidegződés alapján azonosították a cselekmény és a jellem hiányával. S ez az előadás most csak erősíteni látszik ezt. Hömpölyög az idő és lassan kúsznak a jelenetek. Ezt a Csehovot nem szeretjük. A harmadik felvonás elején az egyik nővér és Natalja (Kovács Patrícia) összecsatta- nása egy kis színes pillanat. Felcsillannak a jellemek, az embert mozgató erők. Aztán kitör a mindent elpusztító nagy tűz (amelyet szintén csak az ablakban látható vörös fények imbolygása jelez), s a házban fel- bolydul minden. De ami ettől is fontosabb, a három nővér ( Nádasy Erika, Jordán Adél és Bozó Andrea) végre magukra találnak. Három különböző jellem és három különböző emberi sors. Éz már kezd hasonlítani egy színházhoz. Majd negyed tizenegykor szünet következik. A közönség zavarodottan nézeget. Vége van? Vagy négy felvonásban kell az idő múlását átélnünk? A nézőtéri felügyelők udvariasan kitessékelnek minket: színpadátrendezés következik. Tehát akkor négy felvonás. A szünetben többek a kabátjukat kérik. Már szinte zavarba ejtő, hogy menynyien távoznak. A fél házból lassan negyed ház marad. S akkor, fél 11 előtt pár perccel következik a negyedik felvonás. Egy tóparti jelenet, amely nagyon is ötletes megoldásokat hoz. (Kár, hogy a parkettára rárakták a tavat, amelybe később egy babakocsit is betolnak.) Mindenki készül Moszkvába. Az életutak elválni látszanak. Szép lassan minden szereplőnek rendeződik az élete. Lassan, komótosan. Jönnek a nagy csehovi gondolatok, de valahogy nincs súlyuk. Csak a legvájtfülűbbek hallják már meg ezeket az igazságokat. Elgyötrődtünk. A nővérek Moszkvába akarnak menni. S a néző szurkol nekik... Mása összeomlásakor utoljára még felkapjuk a fejünket: ez itt egy katarzis! Szép megoldás, teljes átéléssel. Ám ezek után tovább ragozzák a darabot. S amikor Olga azt mondja: Élni fogunk! — mindenki fellélegzik. Éjjel negyed 12 van. Viszonylag rövid tapsrend, s mindenki mehet. Öröm nincs az arcokon. Kicsit úgy éreztük, most visszaéltek műkedvelő mivol- tunkkal. Nem értjük, vajon a rendező Radoslav Milenkovic miért nem tömörített. Az idő múlása nem azonos az időhúzással. Rövidebb feldolgozásban is élhető, érthető lett volna a darab. S akkor talán az előadás végén inkább koncentráltunk volna a színmű tartalmára, megjelenítésére, mintsem élveztük volna a szabadulás perceit. SZUROMI RITA Eger Amióta egy ország kacagott Ványa bácsi paródiáján, azóta Csehovot képesek vagyunk azonosítani a nagy hosszú orosz telek leírásával, a vidéki méla unalom képi lefestőjé- vel. Holott Csehov színművei egyet jelentenek azokkal a középiskolákban belénk sulykolt idézetekkel, amelyeket mély társanyagul hever egy kereveten. Vajon a múlt század fordulóján egy katonatiszt lánya megengedett ilyen testtartást, combra csúszó szoknyával? Aligha. Kialakul az alaphelyzet. Három elhagyatott lány, egy letűnt korszak és letűnőben lévő társadalmi réteg, néhány mutatóban maradt jellegzetes figurával. Az egy éve halott papa szelleme talán erősebben van jelen, mint a szereplők. S az Három nővér. Kihullottak az időből dalmi, emberi kritikával szőtt át, egy átalakuló világ előérzetével. Legtöbben ennek okán talán fel sem tettük a kérdést, vajon miért épp Csehovot és miért épp a Három nővért választotta tavaszi bemutatójának a Gárdonyi Géza Színház. Csehovot szentségtörés kiemelni környezetéből, megpróbálni elfedni, általánosítani vagy aktualizálni a jól megrajzolt vidéki kastély és a köré fonódó társadalmi élet képét. A nyitókép egy hatalmas nappaliban indul, ahol a tér méreteivel és hangulatával nincs is baj. Csak épp ez a ház álUmtna a Monarchiában, Poroszországban, vagy az akkor darabjaira hullt Lengyelországban is. Nem sok oroszos van ebben a házban, a ruhák is első ránézésre a jellegtelenséget hangsúlyozzák. Meglepődve futhat végig a néző agyán: ilyen jelmez talán minden egyes színház ruhatárában ezrével áll. Bevethető bárhol és bármely korban. Mása haFOTÓ: GÁL GÁBOR első felvonást aligha jellemezhetnénk mással: van Csehov, vannak a színészek és van a történet. Sehogy sem akarnak egymásra találni. A második felvonás ugyanabban a környezetben játszódik. A havazás meggyőzővé teszi, itt az orosz tél a nyakunkon. Áztán nézzük a hatalmas üvegablakon át a hózáport, s lassan megfogalmazódik a fejünkben, miért éppen Csehov és miért éppen a Három nővér? A választ itt és most nem találjuk. Indokolatlan lassúság, időnként úgy tűnik, az idő gyorsabban halad, mint a cselekmény. A szereplők olykor teljesen elhalkulnak, már a figyelem is nehéz. Mintha a vidéki arisztokrácia unalmas, egyhangú életének a paródiáját látnánk. (Közben pedig eltelt pár év, s ez az egyént inkább önvizsgálatra készteti: vajon a sajátja is ilyen kíméletlenül és jelentéktelenül halad előre?) Egy mulatós jelenet rázhatná fel a nézőt Mese az emberi jóságról Tegnap elkezdődött a monodráma fesztivál Marcel Ochranek nyitrai színművész a Pénzbehajtó című darabban fotó: gál gábor _________ Eger__________ A ki magányosan tölti a karácsony estéjét, s szívében ott lakozik még a gyermeki jóság, tisztaság, annak könnyen megelevenednek a mesék, élettel, történettel telnek meg tárgyak. így történt ezt a monodráma fesztivál vasárnap délelőtti bemutatóján, a Kolibri Színház produkciójában, Bodnár Zoltán előadásában a Boldog herceggel. Oscar Wilde örökbecsű meséjét első hallásra nehéz elképzelni, átérezni egyszemélyes játékban. Habár a történet mindössze egy szobában játszódik, mégis teret és időt ölel át. A tér, az idő, a megelevenedő tárgyak pedig egyetlen hangon szólalnak meg, Bodnár Zoltánén. Szinte bámulatos, hogy ez a tehetséges fiatal színész milyen pontosan tud váltani: hol a fecske, hol a herceg, hol az őt körülvevő városlakók érzelmeit tükrözi. Több ez, mint egy mese színpadi átdolgozása: rendkívül munkás, alapos, sokfunkciós díszlet rendezi be ezt a szobát, ezt a teret. Az egriek előtt is ismert Orosz Klaudia egy látszólag egyszerű szobába álmodja meg a történetet. Igen ám, de itt mindennek jelentősége van: a szekrény fiókjában, polcán jelenetek elevenednek meg, a lavór tengerré változik, a lámpa messzi utazások emlékét sugallja. Ebben a mikrovilágban minden pontos és tökéletes. A legapróbb papírbábot is olyan technikai precizitással dolgozták ki, hogy a kislánynak mozog a lába, a beteg gyermek felül és jár — s mindezt a darab előadója kelti életre. Bábszínészi teljesítményként is értékelhető a pontos mozgatás, a tárgyak kezelése. Eközben pedig zajlik a cselekmény, beszélnek a mesefigurák, mindegyik külön jellemként, mégis egy színész által. Átfogott, tömör és pontos rendezés Tisza Bea munkája. A megye- székhelyen ugyancsak jól ismert Zalán Tibor pedig líraian szép dalokkal tölti meg a kisfecske énekét. A szomorú mese szól a jóságról, a szeretetni, az emlékezésről. Mindebből épül fel a mese végén a karácsonyfa,' s csak érezzük a miértjét: miért tudjuk, akarjuk olyan nehezen elengedni Bodnár Zoltánt, aki ötven percben önmaga, egymaga adta át nekünk gyermekkorunk szépségét. * A II. Nemzetközi Monodráma Feszüvál délután további négy bemutatóval folytatódott. Nádasy Erika, az egri színház művésze a teátrum egyik sikerdarabjával a Piaffal lépett fel az épület átriumában, majd Milan Uhde Pénzbehajtó című drámáját kísérhették figyelemmel az érdeklődők, Marcel Ochránek a nyitrai Andrej Bagar Színház művészének előadásában. Este a prágai Kolowrat Színházból érkezett Bronislav Poloczek lépett színpadra, aki Peter Turrini Kész, vége című művét mutatta be, majd Martin Sherman Rose című darabjában Vári Évát, a Budapesti Kamaraszínház művészét láthatta a közönség. _______________________________(SZUROMI) Loptak és Eger Március 2-án 18 óra és 3-án 11 óra között ismeretlen tettesek a Kővágó téren lévő forgalomirányító automatát tartalmazó lemezszekrény ajtaját felfeszítve eltulajdonítottak többek között egy modemet, egy áramvédő automatikát és egy szerviz dugaszoki aljzatot. Az elkövetők 200 ezer forint lopási és kétezer forintos rongálási kárt okoztak, valarongáltak mint veszélyeztették a közúti közlekedés biztonságát. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik a bűncselekmény elkövetésének szemtanúi voltak, illetve az ismeretlen elkövetőkről, az általuk használt gépjárműről érdemi információval rendelkeznek, hívják az Egri Rendőrkapitányság Közlekedési Osztályát a 06/36/522-111/15-78- as melléken. Polgárőrség: a visszatartó erő Dormánd, Szihalom A Heves Megyei Polgárőr Szövetség alelnöke, Rajna Kálmán szinte valemennyi, általa felügyelt egyesület ilyenkor szokásos beszámolóján részt vett. Mint elmondta, Sarud, Poroszló, Mezőtárkány, Mezőszemere, Egerfarmos, Besenyőtelek, Dormánd, Tófalu, Aldebrő és Feldebrő lakosságának biztonságérzetét erősítik a polgárőrök járőrözései. A rendőrségi, bűnügyi statisztikai eredményeket áttekintve megállapítható, hogy „visszatartó erővel bírnak” a bűn- cselekmények elkövetőire a rendszeres szolgálatok.- Körvonalazódik a térségben a tizenegyedik polgárőr tömörülés is. Szidalmon szeretnének egyesületet alakítani a célokkal aznonosulók - jegyezte meg Rajna Kálmán. Az ottani faluvezetés Zelei András polgármesterrel együtt nem csak várja a polgárőrség megszervezését, de ehhez az önkormányzat támogatást is nyújt:- Az idei költségvetésünkben már százezer forintot beterveztünk a különböző működési kiadásaikra.... Szihalmon Pecsmány János állt a kezdeményezés élére. Mint megtudtuk, egyelőre nyolc társa van, de 10-12 fővel akarják elindítani a helyi polgárőr mozgalmat. Rajna Kálmán - aki Dormánd polgármestere - elmondta:- Füzesabony térségében hatékonyan működnek a polgárőrök és jó kapcsolatot alakítottak ki a rendőrséggel. A jövőben szeretném, ha tovább terjedne és erősödne a polgárőr eszmeiség. ____ ____________________(BUDAVÁRI) Ö TVENÉVES TABLÓKÉP. Az egri peák Ferenc úti általános iskola végzős diákjairól készült ez a fotó fél évszázaddal ezelőtt, s az időközben nagypapákká, az élet különböző területein küzdelmes éveket megélt őszülő felnőttekké vált osztálytársak találkozóra készülnek. A volt iskola június első hét végéjén várja vissza hosszú távoliét után egykori diákjait, akiket a ma is jó egészségnek örvendő egykori iskolaigazgatónő is köszönt majd. fotó: piusy elemér Giacometti életmű-kiállítás Alberto Giacometti (1901-1966) szobrász és festőművész életmű-kiállítása nyílt meg Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Felix Baumann, a zürichi Alberto Giacometti Alapítvány elnöke a tárlat kapcsán elmondta: 1964-ben alakult meg az Alberto Giacometti Alapítvány, amely Hans Grether és a bázeli galériás Hans Beyeler segítségének köszönhetően az alapítvány hozzájutott egy amerikai iparmágnás átfogó Giacometti-gyűjteményhez. Maga a művész is ajándékozott műveket az alapítványnak. Az 1966 januárjában elhunyt művész életmű-kiállításán 56 szobrot, 17 festményt és 15 rajzot tekinthetnek meg az érdeklődők. A szobrászati válogatásban olyan főművek is szerepelnek, mint az 1929-ben készült Néző fej, amellyel Giacometti a párizsi avantgárd ünnepelt művésze lett, valamint megtekinthető az 1933-34-es datálású Kubus című szobor. Az alkotó 1940 körül jutott el az elvékonyított, magasba nyúló alakokhoz. Ezek sorából látható többek között A kocsi, valamint az Összeeső férfi című bronz munka. A nem szállítható gipszből készített műveket a Giacometti életét végigkísérő fotográfus, Emst Scheidegger képei mutatják be. A művész festészetének* középpontjában a portré állt. Szerepelnek a tárlaton a'híres Janaihara- sorozat darabjai is, amelyeket Janaihara Iszaku japán filozófiaprofesszorról készített. Az Alberto Giacometti életműkiállítás egyébként június 15-ig tekinthető meg Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban.
