Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

30. OLDAL UTÓN EURÓPÁBA 2004. Április 30., péntek Mi profitálhatunk belőle Gyöngyös Reviczki Zsuzsanna, Károly Ró bért Főiskola:- Véleményem sze­rint az európai uniós csatlakozással hazánk előtt rengeteg új lehető­ség nyílik. A mi generáci­ónk már mindenképpen profitálhat az integráció­ból. Az én pályaválasztá­somat is az EU határozta meg. Azért jelentkeztem az idegenforgalom és szálloda szakra, mivel úgy gondolom, a be­lépés után a határok megszűnnek, így sokkal több külföldi turista jön majd Magyarországra. Ehhez elen­gedhetetlen a megfelelő reklám, ugyanis jelenleg a világ minden tá­ján a „csikós-gulasch-os” kép él ró­lunk. Reményeim szerint a Mátra térsége is jelentősen fejlődni fog a csatlakozás után, ugyanis ebben a régióban jelenleg nagyon kevés munkalehetőségük van az idegen- forgalmi szakemberek­nek. A diplomám meg­szerzése után szeretnék ebben a szakmában dol­gozni, de az is elképzel­hető, hogy folytatni fo­gom tanulmányaimat, akár külföldön is. Konk­rét terveim egyelőre nin­csenek, megvárom, hogy az Unió milyen lehetőségeket kínál az idegenforgalom területén. Negatívan értékelem a média sze­repét a csatlakozás előkészítésé­ben, ugyanis 90 százalékban a po­litikáról szóltak a különböző tájé­koztatók, és az átlagemberek lehe­tőségeit firtató, közérthető hirdeté­sek elmaradtak. ■ Jót tesz a gazdaságnak Gyöngyös Tilger Edvárd, Károly Róbert Fő­iskola:- Az uniós csatlako­zást megelőzően renge­teg informáríót közöltek a médiában. Vélemé­nyem szerint fölösleges volt ennyit foglalkozni vele, hiszen az átlagem­ber nem látja a politikai döntések hátterét. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy Magyarország gazdaságá­nak egyértelműen jót fog tenni az integráció. Mi nem „a vas és az acél országa” vagyunk, reménye­im szerint a tagállamok is felis­merték, hogy hazánk húzóágaza­ta a mezőgazdaság. Ebben óriási lehetőségek vannak, és a támoga­tások, illetve a hozzáértő szakem­berek segítségével ezeket megfele­lően ki is lehet aknázni. Meglátá­som szerint az utánunk következő generáció profitálhat igazán az in­tegrációból. Nagyon szemetes or­szág vagyunk, ezért tartom fon­tosnak a környezetvéde­lem kérdését, az EU-ban is központi téma a ter­mészetes környezet vé­delme és ápolása. Re­mélem, Magyarorszá­gon is így lesz. Az embe­rek felfogásán is változ­tatni kell, félő, hogy ezt a problémakört is csak a következő generáció ismeri majd fel. Két éve 3 hónapot töltöttem Spanyolországban, amelyről köz­tudott, hogy belépésekor hazánk­hoz hasonló adottságokkal rendel­kezett. Az ott szerzett tapasztala­tok alapján bátran kijelenthetem: az Unió ugyan hordoz magában hátrányokat, ám ezeknél jóval több az előnye. A honvágy itthon tartja Eger- Azt igazán nem tudom, mire szá­míthat egy szociálpedagógus szak­ember az uniós csatlako­zást követően - mondja kérdésünkre Fülöp Ani­ta, az Eszterházy Károly Főiskola végzős hallgató­ja. - Sokkal inkább azt tudom, miben remény­kedhet. Mert a csatlako­zás véleményem szerint remény^ íe^ent a szá­munkra. Reményt az iránt, hogy el­ismerik a szakmánkat, a szaktu­dásunkat, és azt, hogy valóban szükség van ránk. Az uniós orszá­gokban ugyanis már elismerik a szociális szakmák bármely terüle­tén dolgozó szakembereket. Fülöp Anita szerint valószínű­leg jobban járnak azok a szo- ciálpedagógusok, akik valamelyik külföldi országban próbálnak majd munkát vállalni, elsősorban az ottani elismertség okán. A na­gyobb szakma ambíciókat is in­kább ki lehet bontakoztatni az előttünk járó uniós or­szágokban. A csatlako­zás előnyei között Anita a világ nyitottabbá válá­sát említi, a könnyebb utazást, munkavállalást, ami individuális szinten szemlélve előnyökkel jár, ugyanakkor az or­szág szemszögéből hát­rányos következményei is lehet­nek, mivel a jó és nagy tudású szakemberek a nagyobb elisme­rés reményében külföldön vállal­nak majd munkát. Mindezek elle­nére sem mennék külföldre - jegy­zi meg Anita. - Ezt csak a honvá­gyammal tudom indokolni. Saj­nos vagy szerencsére, én szeretek kis hazánkban élni, akár megéri, akár nem. ■ Megünnepli a csatlakozást Eger Pardi Lajos a középiskola elvég­zését követően Kisúj­szállásról jött tovább ta­nulni a hevesi megye- székhelyre. Jelenleg az Európai Üzleti Ismere­tek Szakközépiskolája újságíró szakos diákja. Tőle azt kérdeztük, 'ÉÉ hogy véleménye szerint mennyire változtatja meg az emberek életét az Unióba való belépésünk.- Bízom benne, hogy a csatlako­zás után az ország helyzete jelentő­sen megváltozik— felelte. - Emel­lett a csatlakozással több lesz a munkalehetőség, a munkaerő sza­bad áramlása jótékony hatású lesz, illetve bízom abban, hogy az ország gazdaságának fejlődése várható. A sajtószakma alapjait elsajátí­tani igyekvő fiatalember személy szerint abban bízik, hogy a jelenle­gi határainkon túl is könnyebben lehet majd munkát szerezni, illetve a nyelvtanulás is gyor­sabban halad eredeti nyelvi környezetben. La­jos szeretne is külföldre menni, no nem konkrét munkavállalási céllal, in­kább csak tájékozódni. Kérdésünkre, miszerint a csatla­kozás napján ünnepel az ország, és ő tervezi-e, hogy részt vesz vala­milyen rendezvényen, elmondta: rengeteg a színes és érdekes prog­ram, illetve különféle koncertek közül lehet választani itt Egerben is, de valószínűleg a fővárosban fogja ünnepelni a csatlakozást. Nehéz helyzetű ágazat csatlakozik PÉLY Dr. Lóczi László agrár-gépészmér­nök, mezőgazdasági műszaki doktor, a pélyi Tiszatáj Agrár Rt. elnök-igazgató­ja hazánk EU-s csatlako­zását egy közmondással * jellemezte: „Rossz a rósz- m szál, de rosszabb a rossz nélkül...”.- Ehhez tudnám ha­sonlítani ezt a folyama­tot — mondta a vezető szakember -, mert lesznek vesz­tesei, de a jövő építése miatt elen­gedhetetlen az integráció. Az át­meneti időszak viszont nagyon nehéz lesz, ezért egyáltalán nem ujjongok, keményen dolgoznunk kell, hogy megmaradjunk, előre­léphessünk.- Mi jellemzi jelenleg az ágaza­tot?- Sajnos, a mezőgazdaságért 1990 óta a négyévenként változó kormányok nem sokat tettek, no­ha 1991 óta tudták, hogy előbb- utóbb csatlakozunk az Európai Unióhoz. Sem az ágazatban dolgo­zókat, sem a lakosságot nem készítettékjei elég­gé az integrációra. Az el­múlt három év kedve­zőtlen időjárása és gaz­dasági nehézségei pedig szinte sokkolták a mező- gazdasági termelőket, a vállalkozókat. A fejlesz­tések nagy része elma­radt, amelyeket sem az Unió által meghirdetett PF1ARE-, sem a SAPARD-program segítségével nem sikerült pótolni. Általános a tőke­hiány, emiatt hiába működik a vál­lalkozók körében az innovációs készség, a rossz anyagi körülmé­nyek rányomják a bélyegüket a te­vékenységükre. A tőlünk nyuga­tabbra fekvő országok mezőgazda­ságának színvonalától jelentősen elmaradtunk. A csatlakozást köve­tően a jelenlegi 15 EU-s tagállam­ban a gazdáknak nyújtott támoga­tások csupán 55 százalékát kapjuk meg. Emiatt továbbra is hátrányos helyzetben maradunk, sok terme­lő vesztese lesz a csatlakozásnak. — Ilyen körülmények között a pélyi rt. tagjai milyen várakozás­sal tekintenek hazánk EU-s integ­rációja elé?- Nagy a félelem a következő évek bizonytalanságai miatt, bar mi az elmúlt években tudatosan készültünk a csatlakozásra. An­nak ellenére, hogy kevés a tőkénk és kedvezőtlen természeti viszo­nyok között gazdálkodunk, igye­keztünk ehhez igazodó termelés- szerkezetet kialakítani. Figyelem­be vettük az új Vásárhelyi-tervből adódó lehetőségeket, miután a környezetünkben épül meg a két legnagyobb Tisza-völgyi víztáro­ló. Ehhez kapcsolódva az ökoló­giai gazdálkodás felé nyitottunk, és kétezer hektáron folytatunk biotermelést, amely az összes művelés alatt levő területünk felét teszi ki.-Ez a tevékenység kitörési pon­tot jelenthet?- Feltétlenül ezzel számolunk. Tudomásunk szerint az EU ennek a fejlesztéséhez többféle pályázati lehetőséget kínál, a többletjövede­lem lehetőségével. Ez pedig nagyon fontos, mert az itt élő emberek, családok eltartó- és megtartó-ké­pességét javíthatja. így ezeken a pályázatokon részt veszünk, sőt már eddig is éltünk a kínálkozó le­hetőségekkel. Ez pedig jó esélyt adhat a jövőhöz:- Most mit tartanak a legfőbb feladatuknak?- Nagyon fontos, hogy az idei és a jövő évet túléljük! Ennek ér­dekében keményen dolgozunk, mert így stabilizálhatjuk a gazdál­kodást. Ez lehet az alap ahhoz, hogy a következő években előbbre léphessünk. ______ ( MENTUSZ) Élni kell a lehetőségekkel Kisköre A községben - s körzetében - nemcsak ar­ról ismerik az emberek Lipták Pált, hogy vi­rágüzletet működtet, illetve temetkezési vállalkozó, hanem arról is, hogy két éve ugyancsak próbára tette magát. Az akkor éppen 45 éves férfi - sokoldalú zenészként - elhatározta, hogy 45 órán át egyfolytában muzsikál és énekel azzal a céllal, hogy a nem mindennapi teljesítménnyel bekerül­jön a Guinness-rekordok könyvébe. Turistaszezon lévén, a helybeli szimpati­zánsokon kívül sok honi és külföldi hallga­tott bele a különleges koncertbe, amiről - s a vállalkozó kedvű zenész által teremtett hangulatról - elismerő sorok kerültek a re­kordkísérlet vendégkönyvébe.- A muzsika összehozza az embereket - jegyzi meg a szép dallamok kedvelője. - A sajátos magyar zene pedig a világ minden részén sikert arat. Nem véletlenül állítja ezt a magas, erős testalkatú férfi. Mint meséli, barátai, is­merősei révén játszott már helybelieknek, s kinn élő magyaroknak Ausztriában, Né­metországban, Belgiumban, Franciaor­szágban, s hosszabb időn át Angliában is. Európai barangolásai közepette itt is, ott is látott egyet s mást, így örömmel vette az uniós csatlakozás hírét, s erre adta voksát is.- Úgy érzem, van keresnivalónk az Unió­ban, s az európai közösségnek is nálunk - említi azzal a megjegyzéssel, hogy korosz­tályának talán még kevésbé, gyermekeinek és unokáinak annál inkább gyümölcsöző le­het ez a hovatartozás. - Bárhol is jártam az Unióban, azt tapasztaltam, hogy jobb az emberek anyagi helyzete, s ennélfogva sok­kal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, mint itt. A tagság nekünk sokféle lehetősé­get kínál, csak élni kell tudnunk vele. Ehhez persze akarat és igyekezet kell. Ami pedig általában a temetkezési vállal­kozást illeti: az unióbeli cégek már ugrásra készen állnak, hogy bejöhessenek ide - mondja. Egyelőre azonban - ismerve mé­regdrága áraikat - az ilyen falvakban, mint ez a Tisza-parti is, nemigen veszélyeztetik a köreinket. Arra viszont oda kell figyelni, Lipták Pál örömzenét játszik a csatlakozás napján hogy versenyképesek maradjunk velük szemben.- A csatlakozás napjára itt is az alkalom­hoz illően készülünk - újságolja immár mint önkormányzati képviselő, s a kulturá­lis és sportbizottság elnöke. - Július 20-án pedig a lengyel testvértelepülésen, Namislow-ban veszünk részt egy uniós ka- valkádon. Az örömzene egyik helyen sem maradhat el... (szilvás) Tanulás és alkalmazkodás Eger- Néhány éve a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetemen Eu- rópa-szakértői tanulmá­nyokat folytattam, s en­nek alapján úgy gondo­lom: az elkövetkező idő- 1 szak mindnyájunk szá­mára kihívásokat jelent majd. Amit angolul life­long learning kifejezés­sel emlegetnek, azt ma­gyarul élethosszig tartó tanulásnak mondhatjuk. Új fogal­mak, új lehetőségek, új szabályok és új gazdasági partnerek teszik majd próbára alkalmazkodó ké­pességünket - mondta Habis László, a Raiffeisen Bank Észak­kelet-magyarországi Régiójának helyettes vezetője az uniós csatla­kozás kapcsán. Mint hozzátette: szinte valamennyi gazdálkodó szervezetet érinti majd a maradék belső (EU) vámok eltű­nése, az áfa-elszámolás változása, a vállalkozói adminisztráció módosu­lása. Megnő a piacfelmé­rés, a termékváltás jelen­tősége, felértékelődnek a stabil szállítói és vevői kapcsolatok, a finanszí­rozó bankkal való együttműködés. A bank az EU-csatlakozást kö­vetően is megbízható partnere marad vállalati ügyfeleinek: má­justól még kedvezőbb feltételek­kel kínálja, és tovább szélesíti vál­lalati ügyfeleinek szóló jelzáloghi­tel-palettáját, azoknak a kis- és kö­zépvállalkozásoknak kíván áthi­daló támogatást nyújtani, ame­lyek a növekvő versenyben bőví­teni, fejleszteni akarnak. Jelzálog- hitel igényelhető tehermentes cég- ingatlan-, magáningatlan-, vagy - ez újdonság - termőföld-fedezet­tel is. A vállalati ügyfelekkel kap­csolatban Habis László elmond­ta, hogy a még rugalmasabb ki­szolgálás érdekében a Raiffeisen Bank ajánlja két alábbi alternatív csatornáját. Vállalati Telefonos Ügyfélszolgálatuk (Raiffeisen Di­rekt) április elsejétől, Internetes Bankszolgáltatásuk (Raiffeisen DirektNet) pedig májustól vehe­tő igénybe többek között utalá­sokra, betétlekötésre, devizakon­verzióra. Nemrég alakult meg a csoport tagjaként a Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt., a Raiffeisen Consulting. Egyik fő te­vékenysége az EU-tanácsadás, amely komplex szolgáltatás kere­tében feltárja a fejlesztésbe bevon­ható pályázati forrásokat, kidol­gozza a pályázati dokumentációt, valamint megoldást biztosít likvi­ditási problémákra. Az elnyert támogatás egészé­nek lehívásához az előírásoknak megfelelő projekt megvalósítása szükséges, melyhez segítséget adunk. Igény szerint végigkövet­jük a támogatással megvalósuló fejlesztést: közreműködünk a je­lentések, elszámolások összeállí­tásában. ______________________(HAVAS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents