Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
I 2004. Április 30., péntek ÚTON E U R Ó P Á B A 23. OLDAL versenyben, több feladattal Hazánk európai uniós csatlakozásának egyik lelkes támogatója és népszerűsítője dr. Magda Sándor, az MTA doktora, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke. Az elmúlt időszakban sok előadást tartott, beszélgetés folytatott az ágazat jövőjéről és a csatlakozást követő változásokról.- A rendszerváltástól az EU-s csatlakozásig csaknem másfél évtized telt el - hangsúlyozta a professzor. - Ez idő alatt mezőgazdaságunk a II. világháború óta már a harmadik modellváltásra kényszerült. Ennek során az európai közösségbe vezető ésszerű agrárpolitikai stratégia helyett a rövid távú politikai érdekeknek alárendelve került felszámolásra a korábbi államhatalmi ideológiával terhelt, de a világpiacon versenyképes mező- gazdaságunk. Ezt a résztvevő termelők találékonysága, szakmai felkészültsége és szorgalma emelte ki az akkor nemzetközileg adott környezetéből. A folyamatot 1990-től a termelés jelentős csökkenése kísérte.- Az Unió 15 tagországában jelenleg is keresik annak a lehetőségeit, hogy miként emelhetik a mezőgazdaságuk nemzetközi versenyképességét.- Valóban, ezt - mint csatlakozóknak - figyelembe kell vennünk. Ám azt is világosan látnunk kell, hogy mezőgazdaságunk termelésében az elmúlt fél évszázadban akkor következett be gyors fejlődés, amikor kialakult a többszintű szakképzés és a korszerű ismeretekkel összhangba került az itthon és a világban elért fejlesztések közül megszerzett technológia. Ez párosult a műszaki, a biológiai eszközökkel, a velük szerzett termelési tapasztalatokkal, valamint a műszaki fejlődéssel arányos termelési méretekkel. Ágazatunkat az 1970-es és '80-as években nemzetközileg is a kiemelkedő agrártermelők közé sorolták. Az utóbbi 15 évben viDr. Magda Sándor világ agrártermelése 2002-re 27,2 százalékkal növekedett, ezen időszakban a hazai 24,9 százalékkal csökkent.- Ebben a helyzetben mi a lehetséges jövőkép?- Nekünk is az adottságainkhoz igazodó és azokat kihasználó többfunkciós irányzathoz kell alkalmazkodnunk. A gépesített tömegtermelésnek és a szervezett családi áruA kukorica átlagtermése (év/t) 1974 1978 1984 1990 1995 2000 szont a mezőgazdasági termelés nagysága a világ agrártermeléséhez viszonyítva is számottevően csökkent, ami csak tetézte a XXI. század átalakuló világgazdaságához való alkalmazkodásunk nehézségeit. Miközben a termelésnek meg kell felelnie a piaci, illetve a feldolgozóipari követelményeknek. Technológiájában és szervezésében korszerűnek, folyamatosan megújulónak kell lenne, azért, hogy mind a kettő jövedelmezően helytálljon a versenyben. A méretgazdaságos árutermelő üzemek korszerű szakmai vezetése a jól felkészült agrárértelmiségünknek köszönhetően általában megoldott. A családi árutermelők részben tapasztalt gazdálkodók, akik a mezőgazdasági szakoktatási és kutatási intézményektől szaktanácsadásban részesülhetnek. Bár ebben ma még elengedhetetlenek az állami tennivalók. A részben részfoglalkozású kistermelők - akiknek a száma megközelíti az egymilliót - és a vidék népességmegtartó képességét segítő további funkciók, a természeti és a helyi adottságokhoz igazodó eredményes gazdasági tevékenységek azonban átfogó és tartós szervezést igényelnek. A többfunkciós mező- gazdaság kialakításakor ezt olyan feladatnak tekintem, amelynek a megoldására az agrárfoglalkoztatást mesz- szemenően figyelembe kell venni.- Milyen lehetőségeket lát ebben?- Az agrárterületen is kedvező lehet, ha egy-egy térség adottságaira alapozva egy- egy mezőgazdasági ágazatban, mint például a gabonatermelésben, a szőlészetben és borászatban arra törekszünk, hogy a felszabaduló munkaerőt a járulékos szolgáltatásokban, így az idegenforgalomban, a falusi programokban, a borturizmusban, a vadászatban vagy a népi mesterségekben foglalkoztatjuk. A mezőgazdasági ágazatok fejlesztése viszont nem valósítható meg tudás nélkül. Az ágazat versenyképessége az eredményes gazdálkodáshoz szükséges szaktudás és a vállalkozási készség függvénye.- Vannak-e kitörési pontok?- Az egyik legjelentősebb az lehet, ha kellően kiaknázzuk az EU-tagságban rejlő lehetőségeket. Ehhez arra van szükség, hogy az önkormányzatok, a vállalkozók - közöttük az agrártermelők is - megkapják azt a közvetlen segítséget, amely a stratégiai tervekre alapozott projektekre támaszkodó pályázatok követését és megvalósítását jelenti. Ezt hatékonyan és jelentősebb többletköltség nélkül úgy oldhatjuk meg, ha a jelenleg szétszórt, de állami költségen foglalkoztatott szakember-kapacitásokat egyesítjük, és az eddiginél célravezéreltebben működtetjük. Tehát arra törekedjünk, hogy a célokat jól határozzuk meg, s azokat a köz és az egyén számára is megvalósítsuk. Agrárkamara a vállalkozói érdekekért Hazánk európai uniós csatlakozásával a honi mezőgazdaság történetében új korszak kezdődik. Ez lehetővé teszi, hogy hazánk is aktívan részt vegyen az Unió várható és mélyreható változásainak kialakításában. Ez új feladatokat jelent az agrár-érdekképviseletnek is. Vágnes Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara ütkára erről el&éppen vélekedik:- Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal kapcsolatos közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján való ellátására. Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek üszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával a gazdasági tevékenységet végzők önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés megalkotta a gazdasági kamarákról szóló törvényt.- Ez a Heves megyei termelőknek is új helyzetet teremtett.- A törvénynek megfelelően alakult meg és látja el feladatát a megyei Agrárkamara. A legfontosabb feladatunk az EU-hoz való csatlakozás kapcsán, hogy a gazdálkodók minél pontosabb és hitelesebb tájékoztatást kapjanak az Unió által nyújtott lehetőségekről. Ennek érdekében tavaly 130 tájékoztató előadást szerveztünk a közvetlen támogatás igénylésének rendszeréről, a pályázati formákról, a gabonaintervenciós rendszerről és egyéb lehetőségekről. Több ezer tájékoztató kiadványt osztottunk szét az érintetteknek. Ezt a munkát az idén is folytatjuk, mert az egyes támogatási lehetőségek végleges formáját jelenleg pontosítják és hirdetik ki.- Milyen újdonságokkal szolgálnak a tagjaiknak?- A múlt év végétől kiépítés alatt áll a kamarai tanácsadói hálózat. Országosan kétszáz, Heves megyében kilenc, az Európai UniVágner Ákos óból felkészült kamarai tanácsadó segíti a gazdákat. Jelenleg a hat területi irodánkat, amelyek Egerben, Pétervásárán, Füzesabonyban, Hevesen, Detken és Nagyrédén vannak, folyamatosan fejlesztjük. Ezeken a helyeken a tanácsadóink szélessávú Internet- eléréssel rendelkező, nagy teljesítményű számítógépekkel várják a gazdálkodók kérdéseit. Segítséget nyújtunk a jogszabályok kikeresésében, a pályázati adatlapok letöltésében, a hitellehetőségek felkutatásában és az egyéb információk hatékony elérésében, továbbá a támogatási igények helyességének elsődleges ellenőrzésében.- Az érdekvédelemben miként erősítik a nemzetközi kapcsolataikat?- A Magyar Agrárkamara segítségével várhatóan képviseltetjük magunkat a Copa és Cogeca uniós agrárszervezetekben. A közreműködésükkel lesz esélyünk a magyar érdekek érvényesítésére, mert ezekben a szervezetekben egyeztetik a szakemberekkel az uniós jogszabályokat.- Mit vár az uniós csatlakozást követő munkától?- Ahhoz, hogy a következő négy-öt év után visszatekintve elmondhassuk, sikeres volt a csatlakozásunk, szükség lesz a gazdálkodók, a hivatalok, a köztestületek és az érdekképviseletek összefogására, mindenekelőtt a part- nerség elvét követve. ________^ A z AVOP forrásai (2004-2006) 2004 24,5 milliárd Ft Ell-támogatás: nemzeti finanszírozás 18,4 milliárd Ft 6,1 milliárd Ft 2005... 3 5 milliárd Ft EU-támogatás: nemzeti finanszírozás 26,3 milliárd Ft 8.7 milliárd Ft 2006 ... 4 5,4 milliárd Ft EU-támogatás: nemzeti finanszírozás 34,1 milliárd Ft 11.3 milliárd Ft Összesen:-105 milliárd Ft EU-támogatás: nemzeti finanszírozás 78,8 milliárd Ft 26,2 milliárd Ft MVH: az európai uniós pénzért pályázókat segíti A múlt év július 1-jén az Agrárintervenciós Központ és a Sapard Hivatal összevonásával alakult meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ezt követően december 1-jétől került sor a 19 megyei kirndeltség létrehozására. A Heves megyei kirendeltség vezetője Nagy Sándorné lett. Mint lapunknak elmondta, az európai uniós kérelmeket és pályázatokat bírálják el. A megyei ki- rendeltség 17 munkatárssal Egerben, a Maczky Valér utca 2. szám alatt, a II. emeleten kapott helyet. A szakemberek a 06-36/516-004-es telefonszámon érhetők el. Ázt is megtudtuk, hogy a kirendeltség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által ellátott feladatok megyei szintű végrehajtását biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a megye illetékességi területén látja el az MVH helyi feladatait. A kirendeltségen két osztály működik, a pályázat- és kérelemkezelési, valamint a helyszíni ellenőrzési osztály. Az előbbi feladata az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részleg tekintetében ellátni az EU belpiaci támogatásainak kezelését, az Unió intervenciós intézkedéseivel, valamint a közvetlen támogatások kezelésével és a kísérő intézkedésekkel összefüggő feladatokat. A kirendeltség az MVH része, de nem önálló jogi személy, ebből következően a támogatások elbírálása a központban történik. A sikeres pályázatok megvalósulása nyomán utófinanszírozással jut mindenki a támogatáshoz. Ugyanakkor a megyei kirendeltség pótolhatatlan szerepet játszik a pályázatok befogadásában, formai és tartalmi ellenőrzésében. Vagyis a hivatal központjába már formailag döntésre előkészítetten érkeznek meg a pályázatok. A helyszíni ellenőrzési osztály feladata az MVH Területi Igazgatóságának Területi Ellenőrzési Osztáya által készített kockázat- elemzése alapján a helyszíni ellenőrzések végrehajtása. A szigoNagy Sándorné rú uniós normák betartására ösztönző működés során a pályázatok megvalósulásának helyszínén a támogatás tartalmi vonatkozásait, a szakmai, technológiai, gyártási, pénzügyi stb. feltételeit ellenőrzik a kirndeltség munkatársai. A korrekt és igényes ellenőrzés a tényleges kifizetéseket igazolja, vagy a visszaéléseket küszöböli ki. Unió: a falugazdászok felelőssége A csatlakozás után a hivatal szerepe változatlan marad - mutatott rá Szabó József, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Mint hozzátette: néhány támogatási jogcím átkerül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Heves Megyei Kirendeltségéhez, de ezek mellett 30-40 támogatás nemzeti hatáskörben náluk marad. így ezeket közvetítik a vállalkozók felé. Szabó József a Hírlap érdeklődésére azt is elmondta, hogy például több állattenyésztési, szakképzési vagy piaci támogatásnál működnek közre. Az igazgatási feladataik lényegében változatlanok maradnak május 1-je után is. Emlékeztetett, hogy fontos kiemelni a földkiadásokat, a hegyközségek törvényességi felügyeletét, a vadászatot, vagy a termőföld védelmét. A jövőbeni munkájuk során az ellenőrzés fontos feladatot jelent majd. A korábban felvett állami támogatások hasznosításának folyamatos vizsgálata elengedhetetlen lesz a munkájuk során. Ez kiterjed az építési és a gépi beruházásokra, továbbá az ültetvénytelepítésekre is. Tekintettel arra, hogy az uniós szabályok szerint a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal ki- rendeltségei közvetlen segítő munkát a támogatások igényléséhez nem fejthetnek ki, ezért a jövőben jelentősen növekszik a falugazdászok segítő szerepe az uniós támogatásokhoz szükséges feltételek ismertetésében és közreadásuknál a településeken. Fontos ez, mert az ország és a gazdák közös érdeke, hogy minél nagyobb arányban hozzájuthassanak az uniós támogatásokhoz. Ebben elengedhetetlen lesz a falugazdászok szerepe és felelőssége a következő időszakban. Ezek a szakemberek az elmúlt években már bizonyították szaktudásukat, gyakorlati tapasztalataikat, többek között az árvíz- és az aszálykárok felmérésekor, illetve az uniós gazdaregisztráció létrehozásában. Továbbra is közreműködnek a nemzeti támogatások kifizetésének lebonyolításában. Szabó József azt is kifejtette: a jelenlegi 15 európai uniós tagálSzabó József lamban olyan szervezet működik, amely a gazdálkodókat segíti abban, hogy a jogszabályok között eligazodjanak. Ez azért is lényeges, mert az EU a közösségi rendeletek hosszú távú érvényessége mellett évente változó feltételeket hirdet meg, amelyeket a falugazdászok közvetítenek majd nálunk a mezőgazda- sági vállalkozók felé. Ezért a munkájuk jelentősége még inkább felértékelődik. _________________________A M ezőgazdaság:
