Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
2. OLDAL UTÓ N E U R Ó P Á B A 2004. Április 30., péntek | EU: lehetőségek és kötelességek Heves megye Lóháton, elhalványuló határokon át- Elég fiatal vagyok ahhoz, hogy a csatlakozás előnyeit már magam is megérezhessem — néz bizakodva uniós tagságunk elé Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodájának vezetője. - Arra számítok, hogy olyan növekedési pálya előtt áll Magyarország, amely a mindennapokban, így sok minden mellett például a közlekedési infrastruktúrában is tetten érhető lesz. » Hasonlóan Spanyolországhoz, Portugáliához, ír- országhoz vagy Görögországhoz, hiszen EU- tagság nélkül ezekben az országokban is jóval lassúbb lett volna a fejlődés. Azt is várom ugyanakkor, hogy Magyarország végre elfoglalja az őt megillető helyét Európában, s hogy megfelelőképpen tudjuk majd befolyásolni az európai szintű döntéseket, képesek leszünk hallatni a hangunkat is. Kétgyermekes apaként abban ugyancsak biztos vagyok, hogy a következő generáció már jóval szélesebb lehetőségek előtt áll, akár a tanulást, akár a munkavállalást tekintve. Arra is emlékeztet, hogy eddig a lakosság és az önkormányzatok tájékoztatásán volt a hangsúly, most már más jellegű feladatok is előtérbe kerülnek. így annak elérése, hogy a hazai önkormányzatok a lehető leghatékonyabban legyenek képesek érdekeiket érvényre juttatni Brüsszelben. Mostantól kezdve már nem csak lehetőség, hanem kötelesség is a véleménynyilvánítás az EU-t érintő ügyekben.- Azt szeretném - fűzi hozzá -, ha olyan döntések születnének, amelyek megfelelnek hazánk, Heves megye és a régió érdekeinek is. Emellett feladatunk az is, hogy a most megnyíló EU-s pályázati lehetőségeket kiaknázzuk, azaz uniós forrásokat is felhasználjunk a fejlesztéseknél. Ez megyénk esetében többek között akár turisztikai beruházásokat is jelenthet, így például az egri, a siroki és a kisnánai vár rekonstrukcióját, vagy éppen a régóta áhított, a Tisza-tavat körülvevő kerékpárút megépítését. Az említetteken túl Kiss János szerint tovább kell erősíteni a partnermegyei együttműködést, szélesítve a már most is szerteágazó svéd, francia, osztrák, olasz, lengyel és erdélyi kapcsolatokat. Annál is inkább, mert már a felkészülés időszakában rengeteget profitált a megye a jól működő, életképesnek bizonyult kapcsolatrendszerből. ___________________________________IKÜHWEI Balázs Péterrel, hazánk EU-nagykövetével a csatlakozásról Balázs Pétert, hazánk EU-nagykövetét brüsszeli irodájában kerestük föl, hogy szót váltsunk EU-csatlakozásunk előestéjén a magyar állampolgárokat foglalkoztató témákról. A diplomata komoly külkapcsolati tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen volt már dániai és németországi nagykövet, ő vezette Magyarország uniós csatlakozási tárgyalásait. Az Európai Konvent tagja volt, és a csatlakozást követően az Európai Bizottságban folytatja majd tevékenységét. Brüsszel Balázs Péter: Ha nagyon lejt a pálya valamerre, nem lehet rajta játszani fotó: e. b.- Nagykövet Úr, Magyarországon sok kétkedés él a csatlakozással kapcsolatban. Ön hogyan vélekedik erről?- Minden ismeretlentől félnek az emberek. Az Európai Unióban is tapasztalható, hogy néhány héttel a kapunyitás előtt van bizonyos - talán felfokozott - izgalom, ez érzékelhető Magyarországon is. Nyugat-Európában leginkább egyfajta munkaerő-inváziótól tartanak, ám ez valószínűleg nem így lesz. Nálunk további áremelkedésektől félnek egyesek. Ez nem fog bekövetkezni, hiszen egy olyan csatlakozási folyamat végén vagyunk, mely közel másfél évtizede tart. Kiegyenlítődött egy csomó olyan tényező, ami az árak elszabadulásához vezethetne. Lesznek persze változások, árcsökkenések is, például a szolgáltatások területén, a tele- fóniában vagy az internet-használatban.- Szétnézve az irodájában, úgy tűnik, a lovak igen közel állnak az Ön szívéhez, hiszen itt is, ott is egy-egy szép ló képe gyönyörködteti a szemet. A lovak és más, tradicionálisan magyar dolgok, áruk - a bor, a paprika stb. - milyen eséllyel lépik át az Unió határát?- Lelkes amatőr lovasként társadalmi funkciót is viselek a Magyar Lovasszövetség elnökeként. A lovat tartom az egyik olyan hagyományunknak, mely nemzeti is, a múltunkat is képviseli, és van, kell, hogy legyen helye a XXI. század Európájában. A másik ilyen jelkép az íróasztalomon van, a Rubiíc-kocka. Számomra ez nem csupán egy tárgy, hanem olyasmi, mely mindazt jelképezi, amit mi magyarok hozhatunk és hozunk az Unióba Ez pedig a találékonyság, a csavaros gondolkodás, és az, hogy más logikai utakat járunk, mert eleve más a nyelvünk. A magyar nyelv az általánosból indul ki és halad az egyes felé. Mi először az évet írjuk le a dátumból, aztán a hónapot és végül a napot, és nem fordítva. Mi először a családnevünket mondjuk meg, azután a keresztnevünket, ők fordítva. Indo-európai nyelvű, gondolkodású kollégákkal tárgyalva lépten-nyo- mon tapasztalom, mennyire másként működik az agyunk. Nos, ha ezt a két gondolkodásmódot összetesszük - mert egyikre sem lehet azt mondani, hogy ez a jó, s a másik mit sem ér -, akkor egymást kiegészítik. Ez adhat egy olyan közös gondolkodást, mely messzebbre vezet, mintha csak egyiket vagy másikat használnánk. Számomra a pozitív magyar találékonyság - mely Nobel-díjak sorozatát eredményezte - a legfontosabb hozzájárulás Európához. Van ennek persze negatív oldala is, mégpedig azok a huncutságok, melyekre mi sokkal hamarabb rájövünk, mint mások. Vigyáznunk kell, hogy szabálytisztelő és konstruktív polgárai legyünk az Európai Uniónak.- Mit gondol az egyéb, Magyarországot jellemző és képviselni tudó, úgynevezett hungarikumokról?- Az egyéb specifikumok, melyek Magyarországot sajátossá és emlékezetessé teszik Európában, tágabb mozgásteret kapnak. így a magyar borok, élelmiszerek és jó néhány más, hazánkra jellemző termék. Beépülünk az Unió egészébe, mindamellett, hogy egy kicsit bele is simulunk abba. Kevesebb lesz a látványos különbség, de éppen ez a mozgástér nyitja ki a lehetőségeket a magyar nyelvnek és kultúrának. Már most érzékelhető, hogy mekkora az érdeklődés irántunk, és látható, hogyan halványulnak el a határok hazánk és Nyugat-Eu- rópa között.- Ebbe a belesimulásba mennyiben tud segíteni az EU? Hiszen hazánk elmaradott, hátrányos helyzetben lévő vidékei, például az észak-magyarországi régió, igen mély redőket és barázdákat jelentenek, melyek gátolhatják ezt a lágy belesimulást.- Az Európai Uniónak van egy alapvető szerkezete, mely az azonos szabályokon alapszik. Ezen a hatalmas piacon egységes szabályrendszer működik mindenütt. Ahhoz, hogy e szabályok valóban érvényesíthetők legyenek, az esélyeket ki kell egyenlíteni. Nem lehetnek nagy különbségek: ha nagyon lejt a pálya valamerre, akkor nem lehet rajta játszani. A most csatlakozó országokban nagyobb gazdasági aktivitásnak kell kialakulnia, amely több munkahelyet teremt, így kevesebben fognak Nyugatra vágyni, hogy ott vállaljanak munkát. Az Unió jelentős összegeket áldoz arra, hogy az esélyeket helyrebillentse, és a lemaradóknak több segítséget nyújtson. Ez nagyon nehéz feladat. Még nehezebb egyetértésre jutni abban, ki az, aki befizet, és ki lesz az, aki többet kap.- Konkrétan milyen fejlesztési segélyeket várhatunk a regionális politika keretében?- Az első három évre - mely az idei csonka évvel indul - a csatlakozási tárgyalásokon pontosan meghatározták azokat az összegeket, melyek a strukturális és regionális alapokból járnak. Mindenképpen olyan pénzek érkezhetnek, amikhez eddig nem juthattunk hozzá. Egyrészt léteznek automatikusan kifizetettek, például a mezőgazdasági közvetlen támogatások, melyek járnak, ha bizonyos kritériumok fönnállnak. Másrészt vannak olyan pénzek, melyek projektekhez kötődnek. Nemzeti Fejlesztési Tervünk foglalja össze azokat a fejlesztéseket, öt fő területen, melyekhez az EU hozzájárul. Ehhez elengedhetetlen egy jól és pontosan kidolgozott terv, kell társfinanszírozási forrás, végül pedig meg kell valósítani az elképzelést. Azt a fajta projekt-gondolkodást kell megtanulnunk, hogy nem elég megálmodni valamit, hanem olyan tervet kell készíteni, amelyben a kisajátítástól a műszaki kivitelezésig minden pontosan ki van dolgozva. Ez az a pont, ahol beléphet és be is lép az Unió. így 2006 végéig látjuk a pályát, hiszen eddig döntettek el az összegek. Most kezdődött meg azonban az Unióban a következő, 2007-ben induló és 2013-ig szóló költségvetés vitája, melyben - és majdan megvalósításában is - Magyarország már teljes jogú tagként vesz részt. így érzékelhető, milyen távú gondolkodást követelnek meg a napokban ez ügyben folyó brüsszeli tárgyalások. Elmondható: uniós csatlakozásunk egyik nagy hozadéka, hogy a rövid távú várakozások szakaszából átlépünk a hosszú távú biztonság szakaszába.- Önnek, mint EU-nagykövetünk- nek, eddig a magyar nemzeti érdekeket kellett képviselnie, s tette is ezt markáns következetességgel. A csatlakozás pillanatától azonban egy másik, talán éppen szemben álló székbe ül át, hiszen az Európai Bizottság tagjaként már össz európai érdekeket kell szem előtt tartania. Lesz-e lehetősége továbbra is figyelme középpontjában tartani a magyar nemzet érdekeit?- Az Európai Unió többek közt azért működik, mert jól vannak elosztva a szerepek. Június 13-án megválasztjuk azokat, akik hazánkat, választóikat és pártjaikat fogják képviselni. Ez az egyik dimenzió. Egy másik dimenzió - amit jelenleg csinálok - a magyar kormányzati érdekek képviselete, továbbvitele. Itt próbálunk eredményre jutni, érvényesítve a magyar érdekeket, megtalálni a hasonló, kapcsolódó vagy rokon érdekeket, s leküzdeni a más oldalról jövő ellenállást. Az Európai Unió Miniszteri Tanácsának a különböző szintjein - miniszteri szinten, az állandó képviselők és a szakértők szintjén - magyar zászló alatt harcolunk magyar érdekekért, szemben a többi 24 ország nemzeti érdekeivel. Itt kormányok ütköznek egymással. Május 1-jétől nekem az a nagyon érdekes és megtisztelő feladat jut, hogy az Európai Bizottságban a magyar biztos szerepét töltsem be. A bizottságban össz-európai érdekeket kell tudni megfogalmazni, melyben én a regionális politikáért felelek majd. Éppen a korábban emlegetett esélykiegyenlítés lesz a feladatom. Ezen a poszton egy 450 millió lakosú európai dimenzióban kell majd gondolkodni, és annak az érdekeit képviselni. Az ember persze a magyar tudatát, magyar szívét oda is viszi magával! EGRES BÉLA Kulturális, gazdasági fellendülés várható Nem lesz könnyű a belépésünket követő tanulóidőszak, de a Heves Megyei Európai Információs Pont (EIP) vezetője, Miszné Mestellér Zsuzsa nem kincstári optimizmusból, hanem a hazai tapasztalatok és a nemzetközi szakértők elismerő véleményére is alapozva állítja: hazánk készen áll és jól felkészült a csatlakozásra. Heves megye- A '90-es évek eleje óta annyi csatlakozási dátum merült föl, maga az egri EJP-iroda is 1999 óta működik. Nem ront a felhőtlen örömön, hogy korábbi és szűkebb körű, azaz a mostaninál némiképp kedvezőbb felvételi feltételekkel szántottunk? — Talán akadhat pici keserű szájíz, némi fásultság emiatt. De most örülnünk kell végre, hiszen erre vártunk. Vélhetően a szűkebb körű, a négy legfelkészültebb ország, közte hazánk korábbi csatlakozása kedvezőbb lett volna számunkra, ha nem kellett volna bevárni a többieket, a bővebb tízes csoport többi tagját. Ám most már arra kell koncentrálnunk, hogy az új lehetőségeinket jól ki tudjuk használni.- Mire számíthatunk 2004 májusától?- Eget-földet megrázó változások nem köszöntenek ránk. Egységesebb és remélhetőleg békében fejlődő és gyarapodó közösség tagjaként élhetünk majd a kontinensen, többféle joggal, európai uniós polgárokként. Európa-tantermet avattak a nagyrédei általános iskolában- De az Unióban sem fonják kolbászból a kerítést, a jólét nem jön egyik napról a másikra... — Ez igaz. Ám az is tény, hogy minden szakértő szerint reális az esély a magyar gazdaság fellendülésére, erre erőteljes ösztönzést ad a csatlakozásunk. A jobb, eredményesebb és hatékonyabb gazdasági teljesítmény már középtávon megmutatkozik, s elindulhat például a hazai béreknek az uniós átlagszinthez való fölzárkózása. — Azért ez nem olyan túl egyszerű dolog, hiszen a portugálok például 198&ban csatlakoztak, és a komoly fejlődés ellenére, bár jócskán csökkent, de még mindig van lemaradás az uniós jövedelmi szinthez képest. Persze az áraknál is ugyanez a helyzet.- Az biztos, hogy számunkra se lesz könnyű a csatlakozás utáni időszak, ezek lesznek a tanulóévek, amikor mindazokat a tapasztalatokat meg kell majd szereznünk, akár a saját kárunkon okulva is, amikhez csak tagként tudunk hozzájutni. A vállalkozóknak vagy a külföldön munkát keresőknek, a tanulni vágyóknak is maguknak kell körülnézniük, aktívan kikutatni a lehetőségeket, semmi nem hull az ölükbe. Ezért lesz fontos a felkészültség, a tudás, nem utolsósorban a nyelvtudás, és a nagyobb önállóság, s persze a kulturális értékek szerepe. — Jó, hogy a kultúra szerepét említi, mivel a legutóbbi időszak magyar közbeszéde mintha túlságosan is az anyagiak, kizárólag csak a pénz körül forgott volna, csak úgy röpködtek a vágyott milliárdok. Ha pedig elvétve mégis szóba került a magyar kultúra, akkor jobbára félelmek fogalmazódtak meg...- Ezek a félelmek alaptalanok. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a sokszínű Unióban felértékelődik a nemzeti kultúra fontossága és jelentősége. Nagy igény van erre. Az osztrákok például még osztrákabbak lettek a belépés után. A csatlakozással mi is jobban rálátunk majd a saját kultúránk értékeire, gazdagságára, arra, hogy mit is kívánunk megőrizni és megmutatni belőle, így közelebb kerülünk hozzá. Tehát egyértelműen kulturális fellendülésre számítok. __________________________________IKOVACS)
