Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-08 / 57. szám

EletMód- HEVES Mjg HÍRLAP Labdarúgás Az MK előselejtezőkkel elkezdődött a 2004-es megyei futballév 14. oldal 9. OLDAL Kosárlabda Gödön nyert fölényesen a Vitai Éger-Fekete Sasok csapata 14. oldal M 0 Z A I K Kis eMBeßek­az iHteB»etew! WWW. hevesmegyeihirlap.hu HEVES “R" HÍRLAP 1 ítél \ i érték Járt már több száz lakásban néhány óra alatt? Egy valóban rangos lakberendezési kiállítás, ahol számtalan áj ötlettel gazdagodhat. Mintha több száz lakás titka tárulkozna fel Ön előtt. Nagy, piacvezető cégek és kis speciális kinálatú gyártók, forgalmazóka lakáskultúra minden területéről. Egyedülálló ajánlatok, akciók, árkedvezmények kizárólag a kiállítás idején. Ingyenes szaktanács- adás. Bepillanthat sztárvendégeink otthonainak kulisszatitkaiba. Belépőjegyével értékes ajándékokat nyerhet. Sőt, a Volánbusszal érkező látogatók, a helyszínen érvényesített belépőjegy felmutatásával, térítésmentesen utazhatnak haza. .expocee.com/iakoskultura Szervezője axelspringer* M53 Magyar Hírup Uttet,hu WSTW.1I Ez a kupon a Ticketpro irodáiban 200 Ft kedvezményt biztosít a kiállításra szóló jegyek vásárlása esetén. Egy jegyhez egy kupon használható fel. Őrségváltás kell a finanszírozásban Éves közgyűlését tartotta az Eger Vára Barátainak Köre Egye­sület. Az 1957-ben alapított, s talán a városban is az egyik leg­régibb civil szervezet 205 tag és 700 diák részvételével őrzi a vár hagyományait. A tagok a tavalyi év eredményei mellett most szembesülhettek azokkal a nehézségekkel is, amelyek már-már veszélyeztetik a múzeumi szervezet zökkenőmentes működését. Heves megye — Számos eredményről tudtam beszámolni a közgyűlésen, ám már nem kerülhető meg azoknak a jelenségek­nek az említése, ame­lyek a működésünket veszélyeztetik — össze­gez dr. Petercsák Tiva­dar múzeumigazgató, az egyesület elnöke. - A Széchenyi-terv pályáza­tának köszönhetően el­készült a középkori székesegyház román kori falának megerősítése, folytatódnak a Dobó-bástya mun­kálatai, s befejeződtek a látogató­barát múzeumprogramban vállalt fejlesztések. Mintegy 200 ezer lá­togató nézte meg a Andrássyak Betlérről érkezett terítékeit és ét­készleteit bemutató tárlatot, soka­kat vonzott a Heves megye lengyel testvérmegyéjéből, Przemysl-ből jött tárlat is. A Szerencsejáték Rt.- től kapott összegből tudtuk meg­erősíteni a középkori kohó falait és elvégezni a Tömlöc-bástya lép­csőcseréjét. Igaz, hogy tavaly a megyei múzeumi szervezet kiállí­tótermeinek látogatottsága 9 szá­zalékkal csökkent, de még így is 567 ezren tekintették meg ezeket a tárlatokat. Az Egri Várat 433 ez­ren keresték fel. Egy 7 százalékos csökkenést itt is tapasztaltunk, de mindezek megfelelnek az országo­san érezhető turisztikai vissza­esésnek. — Az eredmények kívülről na­gyon szépek. Főként, ha hozzá­tesszük, hogy a megyei múzeu­mi szervezet egymillió műtár­gyat őriz 13 ezer négyzetméter alapterületen. Ám azt csak keve­sen láthatják, milyen erőfeszíté­sek árán tudtuk ezeket az ered­ményeket elérni - folytatja a múzeumigazgató. Rendkívül nagy anomália, hogy a múzeum a térségnek elvi­tathatatlan turisztikai forgalmat biztosít. Hozzájárul a helyi érté­kek megőrzéséhez, a múzeumi szervezet pe­dig olyan rangot vívott ki országosan, amelyből a szakmai munka érdeké­ben már nem engedhet­nek. — Ehhez képest évek óta úgy kezdjük az új esztendőt - említi dr. Petercsák Tivadar -, hogy tudjuk, az év második felében átvett pénzeszközökből kell a műkö­dést átmenetileg finanszíroz­nunk. Mostanra elértünk odáig, hogy nem lehet az évet felelősség- teljesen megtervezni. Ki merem jelenteni: előfordulhat, hogy év közben valamelyik kiállítóhelyün­ket be kell zárni! A működéshez szükséges összeg hiánya évek óta halmozódik. Az idén azonban a teremőrök alkalmazásának új for­mája, az energiaár-emelések, az alulfinanszírozottság még súlyo­sabbá tette a helyzetet. Hozzáte­szem: tavaly és tavalyelőtt egy or­szágos pályázaton a Végvári Vi­gasságokra nyert összeget, 3,8 millió forintot máig nem kaptuk meg, holott nekünk pályázati pénzektől függetlenül ki kellett fi­zetni a költségeket. Az igazgató szerint segítség lenne, ha múzeumokban is érvé­nyesülne a normatív finanszíro­zás: alapterületre vagy őrzött mű­tárgyakra kapnák meg az intéz­mények a kvótát. — Tisztában vagyunk a fenn­tartó megyei önkormányzat ne­hézségeivel - folytatja -, ezért vetődött fel egyfajta társfinanszí­rozás azon városokkal, ahol a He­ves Megyei Múzeumi Szervezet­nek intézményei vannak. Ez Hat­vant, Gyöngyöst és Egert érintené. A legutóbbi megyei közgyűlésen ez szóba is került, s úgy tűnik, nyitott kapukat döngetünk. Tu­domásul kell venni, hogy ezen in­tézmények az említett városok idegenforgalmához, látogatottsá­gához és értékeinek őrzéséhez is hozzájárulnak, így az adott váro­sok múzeumainak tekinthetők. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rendezvényekhez és pályá­zati önrész biztosításához eddig is számíthattunk például Eger tá­mogatására. Most azonban már az alapvető működési feltételek hiányoznak. Némi segítség lehet, hogy az év közepétől Heves önkor­mányzata átveszi az ottani múze­umi kiállítóhelyet, s tárgyalásokat folytatunk a kisnánai és a parádi önkormányzattal is a Kisnánai Vár és a Palócmúzeum működte­tésének átvállalásáról. Terveik szerint a Széchenyi ut­cai Patikamúzeumot információs ponttá alakítanák, ám ezzel megint csak visszakanyarodunk rátoranyagokra, nincs a költség- vetésben fedezet kiállítások, szakmai konferenciák szervezé­sére.- Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az évente több tízezer érdeklődőt vonzó Végvári Vigas­ságokra egyetlen fillér sem áll a rendelkezésünkre költségveté­sünkben — panaszolja a megyei múzeumi szervezet vezetője. Az idén csak a megye néprajzi érté­keinek bemutatását szolgáló kiál­lítás és konferencia illetve kötet fedezete biztosított, ez is egy két éve elnyert 30 millió forintos pá­lyázatból. — A hazai mecenatúrarendsz­er túl gyenge még ahhoz, hogy biztonsággal számíthatnánk a se­gítségükre, bizonytalanok a pá­lyázatok is, ráadásul a gyakorlat az, hogy programot támogatnak, nem működést. Az 1996-ban el­vont összeget nem pótolták vis­sza, így az évek óta tartó, ma­gunk előtt görgetett hiány alap­ján ki merem jelenteni, hogy a Tavaly kezdődött a konferenciaterem kialakítása. A befejezés határideje bizonytalan az eredeti állapothoz: a város idegenforgalmát segítik, holott alapvető működési gondjaik van­nak. Azzal az elismertséggel, amelyet a múzeumi szervezet ví­vott ki, ellentétben áll az a tény, vadar. hogy évek óta nincs pénz restau­múzeumi szervezet a működőké­pesség határára jutott, amelyet többé nem lehet orvosolni átme­neti megoldásokkal - összegezte a helyzetképet dr. Petercsák Ti­SZUROMI RITA Ha a fedémesi földik találkoznak Elszármazott fedémesiek egy kis csoport­ja még 2000-ben együtt szilveszterezett a szülőfaluban. Akkor a baráti társaságban vetődött fel először a nemes gondolat: bi­zony gyakrabban kellene találkozni és új­ra felfedezni a közös ünnepek egykori ízét, az együttlét felhőtlen örömét. Fedémes A gondolatot mindjárt tett követte s a követ­kező esztendőben megrendezett „Elszárma­zott fedémesiek találkozóján” pontosan hu­szonötén jelentek meg, mégpedig az első hí­vó szóra. Az idén immár negyedik alkalom­mal szervezték meg az összejövetelt, amely némiképp különbözött az előző éviektől. Fehér János, az eddigi találkozók egyik fő szervezője kétségtelenül ezer szállal kötő­dik a szépséges szülőfaluhoz. Bár ő és csa­ládja igazán sok helyen megfordultak már a világban — a felesége elismert népi iparmű­vész, fiai, Zsombor és Viktor pedig kiváló népzenészek -, Fedémeshez hasonló gyö­nyörű, békés szigetet sehol sem találtak. A családfő így vall hovatartozásáról:- Az életünket alapjaiban meghatározó élmények és benyomások itt értek először bennünket. A fedémesi emberekről tudni kell, hogy sohasem voltak gazdagok, vi­szont mindig rengeteget dolgoztak. Szorgal­masak, vendégszeretők, a nehezebb mun­kákat mai napig kalákában végzik. A közös sors különös együvétartozást érlelt az el­múlt századok alatt. Nevezhetném a falut egy nagy családnak is, amelynek tagjait fő­ként vallási normák irányítják. Talán hihe­tetlen, de itt száz éve nem . öltek embert, egymás tulajdonát mindenki tiszteletben VCNDOKOttmAT CA.lÁi*<>ZÓÍA. A-íAL-. 'Wm '***& 1 tartja. Ennek a parányi településnek sok hő­si halottja van, olyanok is, akik munka köz­ben veszítették életüket.- Az elmúlt tíz évben azonban itt is sok minden megváltozott...- Sajnos, a biztos megélhetést nyújtó munkahelyek bezártak, a családos emberek közül sokan kénytelenek hetekig távol ma­radni szeretteiktől. A fiatalok nehezebben alapítanak családot, sokan pedig a jobb megélhetés reményében elköltöztek. A többség azonban ha teheti, hazajár, hiszen az igazi otthona mégis csak Fedémes ma­rad. Nem csoda, ha az elmúlt években az emberek elbizonytalanodtak, befelé fordu­lóbbak, érzékenyebbek lettek. Szomorúan tapasztaltam, hogy az utóbbi években jófor­mán csak a lakodalmakban, vagy a temeté­seken jöttek össze a régi ismerősök. Ezek pe­dig elsősorban családi jellegű események, amelyek kevésbé alkalmasak arra, hogy egy nagyobb közösség együtt ünnepeljen. Pedig hajdanán szerettek és tudtak együtt mulatni az itt élők. Részben ezt a közös ünneplést szerettük volna újjáéleszteni. Megértetni az emberekkel, hogy minden fedémesi felelős­séggel tartozik a szülőfalujáért, függetlenül attól, merre sodorta a sorsa, hogyan alakult az élete. Életre szóló útravalót kaptunk szü­léinktől, akiket hajdanán Inczédy Gyula kántortanító pallérozott. Mi, középkorúak, Faragó Antal tanító bácsira emlékezünk nagy szeretettel. Kötelesek vagyunk az elő­deinktől örökölt és tanult értékeket meg­menteni, gyermekeinknek továbbadni.- Az idei találkozón délután a fiatalokat és a gyerekeket táncházba csalogatta a Kere­kes együttes. Ezt követően tartotta alakuló ülését a Fedémesért Egyesület vezetősége és frissen szerveződő tagsága. Milyen célokat szeretnének megvalósítani?- A legfontosabb céljaink: minden fedémesi ember összefogása, kulturális ren­dezvények, találkozók szervezése, hagyo­mányaink ápolása, helytörténeti kiállítások szervezése, a már eddig is működő civil szervezetekkel való együttműködés, a helyi asszonykórus támogatása. Május 29-én ha­zavárjuk a szlovákiai testvérfalu, Ipolyfödémes lakóit. Bízom abban, hogy mi, fedémesiek újra egymásra találunk, és egymást segítve, örökségünkre féltőn vi­gyázva szebbé, tartalmasabbá tehetjük saját és gyermekeink jövőjét. BARTA KATALIN FOTÓ: PERL MÁRTON

Next

/
Thumbnails
Contents