Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-03 / 53. szám

2004. Március 3., szerda P F 2 3 ■ 11. OLDAL A politikusok felelőssége Kiábrándult vagyok. Nem akarok többes számban fogalmazni, nincs rá írásbeli felhatalmazásom, de szerintem több millióan va­gyunk így Magyarországon. Elmé­letileg én jobboldali lennék, ha az a tömegeket képviselné. De nem azt képviseli. Elméletileg én balol­dali lennék, ha az a tömegeket képviselné. De nem azt képviseli. Régóta ezért már szavazni se já­rok. Hazudik, aki emiatt azt állít­ja, nincs jogom kérdezni se, ezért hát kérdezek néhányat. Kérdése­im számonkérést jelentenek, és minden politikai párt minden po­litikusának szólnak, amely és aki már volt hatalmon a rendszervál­tás óta. Mert a mai állapotokért egyformán felelős mindkét politi­kai oldal. Miért nincs jogegyenlőség Ma­gyarországon? Miért nincs érdek- érvényesítő képességük a töme­geknek, a munkavállalóknak? Mi­ért éheznek százezerszám a ma­gyar gyermekek? Miért nyomorog­nak milliószám a magyar honpol­gárok? Miért kezelhetik monopóli­„Kedves” fogadtatás Február 19-én a Vertex 2000 gyön­gyösi irodájába szerettem volna bemenni hivatalos ügyben. Ah­hoz, hogy az épületbe bejussak, kapucsengőt kellett használnom. Bár falusi ember vagyok és nem használok ilyeneket, vettem a bá­torságot, és próbáltam a használa­ti útmutató alapján kinyitni, de sajnos nem jártam szerencsével. Már harmadjára próbálkoztam és reménykedtem, segítségemre lesz majd valaki talán és beenged, mi­kor bentről szó szerint rám kiabált egy „úri” ember: „fogadjunk, vi­dékről jött, azok ilyen bunkók!” fogadtatású szöveggel. És ezzel visszament az irodájába. Nem tudtam mire vélni, azt hittem, va­lami kandi kamerás jelenet lehe­tett. Tovább várakoztam, egyszer csak bentről segítségemre jött egy ott dolgozó hölgy, aki kedvesen megmutatta, hogyan lehet, ill. tu­dok bejutni, és beengedett. Ekkor megint előjött az „úr”, és megint csak rám kiabált, hogy milyen bunkó vagyok, de hát nem csodál­kozik, a falusiak ilyenek. Ezt már nem hagyhattam szó nélkül, és Levelezőink figyelmébe umként versenyhelyzet híján az ún. szolgáltató szférát (víz, csator­na, gáz, áram, kábeltévé stb.) an­nak tulajdonosai a lakosság kárá­ra? Miért kaszálhatnak a bankok, bankárok, olajmágnások, nagyke­reskedők, gyártulajdonosok, felvá­sárlók, feldolgozók a termelők, munkavállalók, a lakosság kárára? Miért a fenüek jelentik a szabadsá­got? Miért jött vissza Ady, József Attila, Móricz stb. kora? Miért utá­lom már annál is jobban a mai rendszert, mint az ezt megelőzőt? Miért hiszem én azt, hogy egyálta­lán érdemes feltenni ezeket a kér­déseket, hogy a többi ezerről ne is beszéljek? Mert gyáva, tehetetlen vagyok. És együgyű is, mert még nem eléggé tudom, hogy a szólás- szabadságot, ha van, a mindenko­ri hatalom csak biztonsági szelep­ként használja, elkerülve ezzel a robbanást. Éz is csak maszlag, mint a .többi, amivel etetnek. Sze­gény Dózsa György, hogy foroghat most a sírjában... Jacsó József (rím a szerkőben) mertem megjegyezni neki, igaz, hogy falusi vagyok, de lehet, hogy több eszem van, mint neki, és szólni fogok a főnökének. Erre azt kiabálta, ő itt a főnök, és azt mond, amit akar, és nemcsak bunkó, de béna is vagyok, és kiha­jít mindjárt. Már olyan dühroha­mot láttam rajta, úgy éreztem, ne­kem fog jönni, mikor a hölgy megint odajött, és mintha meg akart volna menteni a folytatástól, az irodába tessékelt. Végül is meg­tudtam, ez az „úr” volt a gond­nok, tehát tényleg ő itt a főnök. Úgy merészkedjenek be ezek után a vidéki ügyfelek, jaj azoknak, akik faluról jönnek ide, könnyen ki lesznek hajítva. De azért a váro­siak is legyenek óvatosak, a gond­nok nehogy mégsem találja el, honnét jöttek, és ilyen „kedves” fogadtatásban legyen részük. El­nézést kérek az ott dolgozóktól, akik tisztelettel és készséggel áll­nak az ügyfelek rendelkezésére, de ezt a cikket meg kellett írnom, nemcsak magam, hanem a vidéki emberek nevében is. (név és rím a szerkőben) Elbúcsúztatták a telet Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink fi­gyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjede­lemben fogalmazzák meg gondo­lataikat. Az írásokat szükség esetén rövi­dítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tar­talmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért fele­lősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borí- tékra írják rá: Pf. 23. __________■ .....az örvendő farsang víg zászló­ja / Lett az elzsibbadt szív megvi- gasztalója.” (Csokonai) A farsang a tavaszvárás ősi ün­nepe. Évszázadok óta minden nép mulatozással, jelmezes felvonu­lással búcsúztatja a telet. A far­sang napjaiban táncmulatságokat rendeznek. így történt ez idén a „Sancta Maria” Általános Iskola, Zeneiskola, Leánygimnázium és Kollégiumban is Égerben, a Kos­suth Lajos utcában. Február 21-én - szülői kezdeményezésre - jóté­konysági bált szerveztünk, mely­nek bevételét a tanulóifjúság javá­ra fordítjuk. A bál fővédnöke, dr. Lengyel Gyula atya köszöntötte a Helyőr­ségi Klubban összegyűlt szülőket, pedagógusokat, meghívott vendé­geket. Zenés irodalmi műsor ala­pozta meg a bál hangulatát. Látvá­nyos táncbemutatóval kedvesked­tek nekünk Török József táncta­nár tanítványai. Az igazgatói po­hárköszöntő után étvágygerjesztő finom falatok, az ostorosi Böjt Pin­cészet jóízű borai vártak bennün­ket, no és a bálterem, ahol Nádasdy Tamás zenekara szolgál­tatta a talpalávalót. Tíz órakor izgatottan vártuk, hogy melyik tombolatárgy kinél ta­lál gazdára. Hálásan köszönjük minden szülőnek és kollégának a felajánlott nyereménytárgyakat. Külön köszönjük az önkéntes tá­mogatók felajánlását, segítségét: dr. Seregély István érsek atyának, dr. Lengyel Gyula atyának, a Brinza Kegytárgyboltnak, az Agria Papír Kft.-nek, a Sláger Divatnak, a Sebők Bt.-nek, a Kedvenc Édesség­boltnak, a Sipotéka Könyvesbolt­nak, a Magvető Könyvesboltnak, a lejárt. A Parmalatot akkor lehet megvenni, ha eladó, és lesz olyan vevő, akinek elég tőkéje is van. A kormány nem fog tejfeldolgozót vásárolni. A gondolat megvalósí­tásához az érdekeltek kitől, mi­lyen tanácsot vagy szervezőmun­kát kértek és kaptak? A döntésho­zók az autentikus személyek (szervezetek) konkrét kérdéseit tudják tárgyalni, csak ezekben dönthetnek. A Heves megyei ag­rár-érdekvédelmi szövetség sze­rint a sok irányból érkezett igé­nyek miatt a demonstráció kezel­hetetlenné vált. Nem a sok irány miatt, hanem azért, mert a szer­vezés csak a demonstrációra (jel­mondatok, járművek, helyszín, időpont stb.) összpontosult. A kezdetektől érzékelhető a politi­kai szándék, mely sajnos magá­ban hordozza a félmegoldások veszélyét. Elgondolkodtató: ha mindenki a demonstrálok sorai­ban menetel, kik fogják elolvasni a táblákat? Miből állt a termelők tavalyi önkorlátozása, és mit kel­lett volna tennie a feldolgozónak, a kereskedelemnek? Az egri piac­csarnokban 120-125 Ft/l-ért jó minőségű kimért tejet lehet vásá­rolni termelőtől, feldolgozótól. Szemléltető grafikon ad tájékoz­óval léptek fel, hanem a lakókat bevonva együtt adták elő nagysze­rű műsorukat, nem kis derűt okoz­va a szakmai zsűri és a nézők köré­ben. Úgy érzem, nem lenne helyes most bárkit is kiemelni a sok jó kö­zül, mert itt mindenki nyert, azok is, akik aktívan részt vettek, de még inkább azok az idős emberek, akikkel feledtetni lehetett a napi problémáikat, és mosolyt lehetett csalni az arcukra. Már ezért is megérte. Az értékelés után az esti Szent János Katolikus Könyves­boltnak, a Magyar Katolikus Rádi­ónak, az Efendi Étteremnek, a Fe­hér Szarvas Étteremnek, a Hotel Szenátor Háznak, az Arany Orosz­lán Étteremnek, a HBH-nak, a Harmos Cukrászdának, a Royal Cukrászdának, az Angolkisasz- szonyok Diákkonyhájának, a Hesi Kft.-nek, a szajlai varroda dolgozó­inak, a Fotó Juhásznak, az Illatker Kft.-nek, az Umwelt-Technik Kft.- nek és a Szilágyi és Társai Kft.-nek, valamint az Ántók Baunak. Éjjel két óráig folytatódott a mulatság, amelyet éjféltájt művésztanáraink „Kis éji zenéje” színesített. Ez volt gimnáziumunk első jótékonysági bálja az 1990-es újraindulása óta, ám sikere megalapozta, hogy ha­gyománnyá váljék. Csatóné Poczok Katalin könyvtáros tanár és szülő tatást a nyerstej termelői átlagárá­nak 2001-2003. évi IX-XII. hóna­pi alakulásáról. A grafikont ele­mezve felmerül a kérdés: míg a 2001-2002. években az átlagár tendenciája szeptembertől de­cemberig - érthető okokból — emelkedő, addig 2003-ban miért októberben a legmagasabb, és de­cemberben miért kevesebb, mint októberben? Mint tartósan tej fo­gyasztó kérdezem: hogy ha a tej felvásárlási árának bebetonozásá­val sikerül a jelen demonstráció­kat beszüntetni, ebből nem vezet­hető-e le az a téves következtetés, hogy csak a tej árával van a baj, és a „termelő - felvásárló - feldolgo­zó - kereskedő - fogyasztó” lánc ellentmondásait (és minden egyéb hasonlót) kitartó demonst­rációval meg lehet oldani? A meg­termelt és felvásárolt tejmennyi­ség egyidejű fogyasztására (fel­dolgozására) kik milyen intézke­déseket tesznek, mert a tavasz kö­zeledtével — az ellések következ­ményeként — a tej mennyisége növekszik, de a fogyasztók száma talán nem ilyen mértékben. Remélem, a megoldást nem újabb demonstrációtól kell vár­nunk. (név és rím a szerk.-ben) arcokra órákig tartó bál következett, me­lyen Molnár Kálmán szolgáltatta a zenét és gondoskodott a jó hangu­latról. Még sokáig beszédtéma lesz a házban az idei farsangi bál. Kö­szönet azoknak, akik lehetővé tet­ték, azoknak, akik megszervezték, köszönet a „Hangyaboly” foglal­koztatónak (ahol a jelmezek ké­szültek) és köszönet a résztvevők­nek, hogy létrejöhetett ez a bál. Sasvári Lajos lakó Fergeteges farsang A hatvani Liszt Ferenc Vasutas Nyugdíjasklub febr. 10-én nagy szeretettel, sok süteménnyel és üdítővel látta vendégül a Szent Kamill Idősek Otthonának lakóit, vezetőit és gondozóit. Miután a vendégek elfoglalták helyüket, a színpadon megkezdődött az elő­adás. A nézőtéren felcsillantak a megfáradt idős emberek szemei a verses, dalos feldolgozású Já­nos vitéz színdarab hallatán. Ezt követően a klubtagok még be­mutattak egy nosztalgiatáncot és egy tüzes polkatáncot is, majd Palásti Tibor vidám, kívánság szerinti tangóharmonika-játéká- val és dalolással ért véget a ferge­teges farsangi mulatság. További jó egészséget kívánok az idősek otthona minden lakójának, veze­tőinek és gondozóinak. Pallag Attiláné klubtag Köszönet Halmozottan sérült, mozgásá­ban korlátozott fiamat egyedül nevelő édesanya vagyok. Évekig problémát jelentett, ha valahová el szerettem volna menni. Mivel gyermekem tömegközlekedési eszközön nem szállítható, az egyetlen megoldás éveken ke­resztül a taxi volt, ami komoly anyagi megterhelést jelentett. Létrejött Egerben a „Mozgásban a mozgássérültek” Közhasznú Alapítvány, amelynek segítségé­vel most már el tudok jutni ké­nyelmes körülmények között bárhová a fiammal. Az újságon keresztül szeretném megkö­szönni a személyszállító szolgá­lat két tagjának, Török Lajosnak emberi, szép munkáját, és fele­ségének, hogy az utazás során mint utaskísérő, segít a mozgá­sukban korlátozott emberek­nek. Létrejött városunkban egy olyan szolgáltatás, amelynek se­gítségével ezeknek a mozgássé­rült embereknek lehetőségük nyílik, hogy teljes emberi életet élhessenek. Kívánom, hogy ez a szolgáltatás sokáig működhes­sen, de erre csak akkor lesz le­hetőség, ha a város támogatja anyagilag ezt a személyszállító szolgálatot. Bereczkiné Palotás Éva Eger Lakógyűlés A Csányi Idősek Otthonában febr. 19-én tartottuk az évnyitó lakógyűlést, ahol az intézmény igazgatója ismertette a múlt év eredményeit és az idei terveket. A lakók részéről mindenki elége­dett volt, néhányan azonban fel­vetették az akadálymentes köz­lekedés biztosítását. A jelenlévő élelmezésvezető javaslatokat kért a változatosabb menü kiala­kításához. A végén többen is úgy fogalmaztak: bíznak abban, hogy a 2004-es év is legalább olyan jól sikerül, mint az előző. Juhász Árpád Egy tej fogyasztó töprengései A tej termelői árának megállapítá­sára irányuló demonstrációkról a Heves Megyei Hírlap febr. 23-i számában megjelent képes tudó­sítást olvasva néhány kérdést, gondolatot fogalmaztam meg: a megyei demonstrációs bizottsá­got kik alapították, a vezetőnek mire van felhatalmazása és miért felel? A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövet­sége bekapcsolódik a demonstrá­cióba. Miért nem állt az élen a fel­világosításban, a szervezésben és a felelősségben is a kialakult helyzetért? Az FVM előtt 227 nap­ja tüntető dormándi termelő az ékes példája annak, hogy az ér­dekképviseletek tevékenységé­ben nem bízik, egyedül viszont kinek az igazolható megbízásá­ból beszél, tárgyal, demonstrál? Vajon erősítené-e a szövetkezés gondolatát, ha az egyéni tüntető eredményesebb lehetne, mint az érdekvédelmet deklaráló — veze­tővel, apparátussal rendelkező — szervezetek? A megosztottság gyengíti az érdekérvényesítés erejét is. Az FVM-nek nincs eladó tejfeldolgozója. A tejtermelő szö­vetkezet alakításának mi volt ed­dig az akadálya? A tsz-alakítások állami szervezetének ideje 15 éve Mosolyt csaltak az Színvonalas jelmezes felvonulás­sal kezdődött az idei farsang a he­vesi Idősek Otthonában február 13-án. Az elmúlt évek hasonló ren­dezvényeit figyelembe véve az idei messze megelőzi az eddigieket úgy a jelmezek ötletességében, ki­vitelében, mint számszerűségé­ben. Több lakót lehetett bevonni a mulatságos karakterek megformá­lásához, mint máskor, és újdon­ságként hatott az, hogy az otthon dolgozói nem különálló produkci­Hol sok a szó, ott kevés a tett... „Hol sok a szó, ott kevés a tett” mondta va­lamikor réges-régen Széchenyi István. „Ha nem akarsz tenni semmit, az értekezletek nélkülözhetetlenek” (Galbraith) Nagyon remélem, hogy a fenti bölcses­ségeket nem lehet azokra a bölcs, általunk választott személyekre általánosítani, akik miatt meg akarom osztani a kedves olvasó­val a bennem kialakult véleményt. A pétervásárai városi televízió 2004. febr. 22-én tette adásba a helyi önkormány­zati képviselő-testület ülését a város 2004. évi költségvetési vitájáról. A leadott „mű­sor” műfaját tekintve tragikomédia, amin nem nevetnünk, hanem elkomorodnunk kell, mivel szerintem ez a város 15 éves kór­történetének összegzése volt, közel három órába belesűrítve. Polgártársaim, péterkei polgárok, nem kívánom minősíteni választott testületün­ket, mivel nem tisztem. Aki itt él a város­ban, az úgyis megteszi nap mint nap, ki­mondva vagy kimondatlanul, mivel szen­vedő alanya vagy élvezője választott testü­letünk elmúlt évek alatt végzett áldásos te­vékenységének. Mi is a gond? (szerintem): vezetőinkben szelektíven tudatosul az, ami 1989 óta ha­zánkban zajlik. Zsigereikben még él a szo­cialista szemléletmód néhány formája, ho­lott lassan 15 éves a kapitalista társadalmi rend, és várhatóan napokon belül tagja le­szünk az Európai Uniónak, tehát ideje len­ne váltani. A ’90-es évek előtt volt az, és nem nap­jainkban, az állam, mint központi hatalom, gyűjtötte egy „közös kalapba” a megter­melt nemzeti jövedelmet, és a kalapból ki- nek-kinek osztott „igényei” szerint többet vagy kevesebbet, ez már évek óta nem mű­ködik, végre a magunk urává kellene vál­nunk. Ami nincs, azt nem lehet elosztani. A vá­rosnak nincs olyan ipari vállalkozása, ami jelentős iparűzési adó címén bevételekhez juttathatná a várost. Az évek során hagy­ták, hogy kiénekeljék a szájukból a sajtot. Munkahelyteremtés nélkül, csak lakossági adókból nem lesz a városnak bevétele, nem lehet tovább a csodákra várni, meg ar­ra, hogy majd valaki „fentiül” megmondja, mit csináljunk. Mit kellene tenni? (szerintem): nagyon sürgősen helyzetelemzést kell végezni a vá­rosban kialakult állapotokról, utána lehig­gadni, de nem hibemálódni. Időszámvetést készíteni a megoldandó feladatokról, a ki­alakult nehéz gazdasági helyzetünk felszá­molásának lehetséges sorrendjéről, módjá­ról. Elgondolást készíteni a város távlati fej­lesztéséről, a realitások talaján maradva. Tá­jékoztatást tartani a lakosságnak, lakossági fórumokon kikérni alkotó véleményüket, hiszem, hogy vannak városunkban jóakara- tú, tehetséges emberek. Összegezni a ta­pasztalatokat, tényeket, javaslatokat. Meg­hozni az elhatározást, és a továbbiakban annak szellemében kialakítani a hosszú tá­vú stratégiát, rendszeres időszakonként pontosítani a taktikai feladatokat. Teljesen elszakadni az álmoktól, önös érdekektől, berögződésektől, és gőzerővel dolgozni a célok megvalósítása érdekében. Mit javaslok sürgősen? A város jelenlegi bevétek forrásainak törvényes felülvizsgá­latát, a Bem József Laktanya ipari parkká történő átalakítási tervét elkészíteni. Az ob­jektumba olyan vállalkozásokat javaslok betelepíteni, akik új munkahelyeket terem­tenek városunkban, nem pedig haszonél­vezői akarnak lenni az esetlegesen ol­csóbbnak vélt bérleménynek. A városban foglalkoztatott közmunkások tevékenységi körét konkrétan meghatározni, részükre olyan munkahelyi vezetőt kijelölni, aki fe­lel tevékenységükért, a városért dolgoznak, és nem csak a sportpálya szépül, hanem a város útjai, vízelvezető csatornái is meg­épülnek és megszépülnek. A város és térsége munkahely-teremtési esélyeinek javítása érdekében javaslok kap­csolatot teremteni és kiépíteni a Tama völ­gyében lévő települések vezetőivel annak érdekében, hogy a gazdasági és közlekedé­si miniszter úrnál egységesen lépjenek fel egy új autóút Tama völgyében történő megépítéséért az M3-as autópályától a Szlovák Köztársaság határáig. Az észak­magyarországi közúthálózat korszerűsíté­sének részeként javaslom az illetékeseknek a 23-as számú főútvonal gyorsítósávokkal történő szélesítésének tervbe vételét, azok megépítését. Gondolataim leírásával nem tudálékos­kodni akartam, hanem olyan dolgokra fel­hívni a figyelmet, amelyek szebb és jobb jö­vőt biztosíthatnak a Pétervására városban és környékén élő embereknek. Jobb és biz­tos jövőt felnövekvő gyermekeinknek és a majdan megszületendő unokáinknak. Kö­szönöm a figyelmüket, bízom benne, hogy gondolataim meghallgatásra találnak - ta­lán valami megvalósul belőle belátható időn belül. Szomszéd Attila pétervásárai polgár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents