Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám

6. OLDAL 2004. Március 16., kedd H O R I 2 O N T Nemzeti ünnepünk alkalmából az egri HEMO-ban tartotta állománygyűlését a Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalja, amelyen Vizi Sándor alezredes, parancsnok kitüntetéseket, jutalmakat adott át. Az egység érdekében végzett kiemelkedő médiatevékenységéért emléklapot és tárgyjutalmat kapott lapunk két munkatársa, Budavári Sándor és Pilisy Elemér fotói pilisy elemér Rendőrök ünnepi elismerése Eger A Heves Megyei Rendőr-főkapi- Eredményes szakma munkája tányság vezetője - soron kívül - elismeréseként a HRFK vezetője A Magyar Köztársaság Belügymi- előléptette rendőr főtörzszászlóssá dr. Benedek Ferenc r. századost a nisztere- március 15-ealkalmából- Orbán László r. törzszászlóst; HRFK Bűnügyi Szervek, Nyomozó kiemelkedő szakmai munkája elis- rendőr törzszászlóssá Sznyt Zoltán Osztály, Gazdasági Bűncselekmé- meréseként Dísztőr Emléktárgyat r. zászlóst; rendőr zászlóssá nyék Elleni és Vagyonvédelmi Al- adományozott: Árva János r. alezre- Petrovics Csaba r. főtörzsőrmestert; osztály főnyomozóját kiemelt fő- desnek, aki az elismerést az ORFK rendőr főtörzsőrmesterré nyomozójává nevezte ki. központi ünnepségén vette át. Breznanik Tamás, Nagy Erika, Dicséretben és jutalomban ré- Az Országos Rendőr-főkapitány- Bene Csaba, Gyenes Tamás és szesült: Kohári Péter r. százados, ság vezetője - kiemelkedő szakmai Rohács István r. törzsőrmestert. Hegedűs József r. zászlós, Bartók munkája elismeréseként -az ünnep A főkapitány főtanácsosi címet Szilvesztemé könyvelő, dr. Dósa alkalmából soron kívül előléptette adományozott Aradi József techni- Flórián r. alezredes, Gyóni Józsefe. rendőr alezredessé Bíróné Gál Zsu- kusnak, Juhász Györgyné főelő- alezredes, Kakuk Zsolt r. őrnagy, zsanna, valamint Kiss Gábor r. őr- adónak; főmunkatársi címet adó- Mongyi István r. százados, Kecze nagyot, r. őrnaggyá Gergely Szilvia mányozott Galambos László hír- István r. főtörzszászlós, Kádas Ti- r. századost. Rendőr századossá lé- forgimazónak, Szabó Sándor gép- bor r. főtörzsőrmester, Szűcs Ró- pett elő - soron kívül - dr. Fullajtár járművezetőnek, Hompothné Erős bért r. törzszászlós, Fülöp Zsolt r. Borbála r, főhadnagy, míg r. főhad- Zsuzsanna előadónak, Kódomé zászlós, Kovács Istvánná r. naggyá Rónai Csaba r. hadnagy. Pinczés Erzsébet előadónak, főtörzszászlós, Balázs Tivadar r. Az ORFK vezetője dicséretben Nováki Mónika gyors- és gépíró- őrnagy, Bordás Imre r. törzszász- és jutalomban részesítette SuJia Já- nak, Bertáné Varga Éva gyors- és lós, Sasi Károly gondnok. nos r. főtörzsőrmestert. gépírónak. ______________________ ■ F órum a munkaerőpiacról Információt adunk és kapunk, együtt gondolkodva lehetőségeket vázolunk fel - mondta Urbán Zoltánná, a Heves Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási igazgatóhelyettese. Heves megye A HMMK által hagyományteremtő céllal rendezett tanácskozáson a munkaerőpiac szereplőit azzal a céllal ültették egy asztalhoz, hogy a jelenlegi helyzeten változtatni tudjanak. A házigazdák részéről Fenyves Péter kirendeltség-vezető az egri és környékbeli munkaerő- piac jelenlegi és várható állapotáról adott tájékoztatást. Lukács Ernő elemzőként a prognózisok szere­pét és jelentőségét hangsúlyozta, míg a szolgáltatás oldaláról Kisné Koczka Tünde a pályaorientációs programokról és egyéb, a HMMK által biztosított lehetőségekről be­szélt. A képzési osztály részéről Gárdián Edit mondta el a tudniva­lókat, majd a munkaadók és a kép­zők munkatársai szóltak. A 2008-ig a dolgozói létszámát 1400 főre növelő ZF Hungária Kft. képviseletében Gombos Klára ki­emelte; a jó szakmunkás érték, meg kell mutatni a szülőknek, hogy az iparból is meg lehet élni. Fülöp Gábor (Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara) azt tartja lényegesnek, hogy ne iskola-, ha­nem cégvezérelt legyen a pályavá­lasztás, valamint számukra az len­ne a fontos, hogy a legaktuálisabb válaszokkal segítsék az átképzés­ben és a továbbképzésben érintet­teket. A szintén létszámfejlesztést végrehajtó Bosch-Rexroth Kft. „szí­neit” viselő Tamás Endre szerint egyrészt lényeges, hogy miként le­het „eladni” a várost a beruházni kívánó cégeknek, másfelől arra is nagy szükség lenne, hogy az alap­képzésben elmozdulás történjen. A tanulókat ösztönző rendszer ki­dolgozásának szükségességére Borbély András (Bornemissza Szakközépiskola) hívta fel a figyel­met, az önkormányzat közoktatási irodájának munkatársa, Bíróné Bárdi Ágnes pedig a szülők szere­pét hangsúlyozta. Azt már Takács Dániel (Wigner Középiskola) tette hozzá, hogy a szakképzésben na­gyobb a kapacitás, mint amit je­lenleg kihasználnak. Váradi István (Vak Bottyán Szki.) szerint a „a szakképzést rendesen hazavág­ták”, ennek megváltoztatására so­kat kell majd áldozni. Fedor László (ÉRÁK) a fizikai munka értéké­nek, a munkás ember presztízsé­nek visszaállítását hangsúlyozta. _________________________________(SCSI P ályázat: Társ a házban Budapest A társasházi forma a múlt század elején alakult ki Európa nyugati részén. Hazai történetének első korszakára a nagyon ha­sonló társadalmi helyzetű lakók szinte klubszerűén zárt együttélése volt jellem­ző. Erre a történeti formára napjainkban leginkább a kerítéssel, biztonsági őrrel vé­dett lakóparkok hasonlítanak. Jóval a II. világháború után - a paneles lakásprogram keretében - újraéledt a tár­sasház mint jogi, működési forma, de iga­zán jelentős változást a 80-as évek máso­dik felétől beinduló, s mind nagyobb ütemben folyó lakásprivatizáció hozott. Hazánkban ma minden negyedik lakás, több mint egymillió háztartás társasház­ban található. A természetes emberi igények, a közös környezet és a sok-sok közös érdek elle­nére gyakran szinte idegenként élnek egy­más mellett a szomszédok. Szaporodni látszanak az ellenpéldák is, és egyre gyak­rabban a tevékeny lakóközösségek, me­lyek közül néhányan már egyesületté szerveződtek. Az Allianz Hungária Bizto­sító megbízásából a társasházak közös képviselői és lakói körében végeztetett kutatás eredményei is ebbe az irányba mutatnak. A kutatás 200 közös képviselő és 800 lakó szóbeli, kérdőíves megkérdezé­sét választotta módszerül. Budapest, Deb­recen, Eger, Győr és Nagykanizsa helyszí­neken keresték fel az Allianz Hungária ku­tatói a lakókat és a közös képviselőket. Azt vizsgálták, hogy a lakóközösségeknek milyen, az együttélést és annak környeze­tét kellemesebbé tévő céljai vannak. A kutatás alapján az épületen belüli vagy kívüli zöld környezetek kialakítását a 40 év alattiak, a nők és a budapestiek kö­zül az átlagnál többen tartották a legfonto­sabbnak. A másik legfontosabb célnak a közösségi élet egy-egy elemét szolgáló he­lyek, terek kialakítása bizonyult. A közös tereken belül jól elkülöníthető alcsoport a játszóhelyek létesítése gyermekek számá­ra. A belső közös terekre vonatkozó ideák a házi edzőteremtől az Internet-kávézón át például a volt légóhelyiségből kialakít­ható sakk- és kártyaszobáig terjedtek. Há­zon kívüli elhelyezéssel a szalonnasütő, a grillező, az épített sakktábla vagy éppen egy kuglipálya létesítése merült fel több helyen is. A kutatás eredményeire építve a bizto­sító társasházi ügyfelei körében Társ a házban címmel lakóközösség-építő pályá­zatot hirdet. A legjobb terveket beadó tár­sasházak vissza nem térítendő támoga­tást kapnak céljaik megvalósításához. Há­rom kategóriában - Zöld programban, Játszó programban és Közös programban - lehet pályázni. Postára adási határidő április 30. A hazai piacvezető biztosítója a tár- saskázak biztosításában is meghatározó részt vállal, a pályázattal az öngondosko­dás, a jövő igényének terjedését szeretné elősegíteni. Ennek alapfeltétele, hogy le­gyenek alkalmak, helyek, ahol a lakók ér­telmes, barátságos közegben találkozhat­nak, beszélhetnek egymással. További in­formáció Seregi Ferenc, a lakóközösség­biztosítások termékmenedzserétől (1/301-6344) és Sipos József kommuniká­ciós igazgatótól (1/301-6540) kérhető. ■ Verseny az etikettből Az ország 15 középiskolája - köztük két Heves megyei intézmény - diákjainak rész­vételével versenyeztek a Líceum Dísztermében a csapatok az etikett és a protokoll szabályaiból fotó: perl marton Egerben rendezték meg a na­pokban az etikett- és proto- kollverseny országos döntő­jét. A dobogó legmagasabb fo­kára a győri Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépis­kola csapata állhatott fel, akik egyébként lapunk kü- löndíját is megkapták. Eger A főiskola Líceum épületének dísz­terme adott otthont a Protokoll Ta­nárok Kollégiuma Közhasznú Egyesület (PTKKE) szervezésében lebonyolított etikett- és pmtokoll- verseny országos döntőjének. A ko­rábban öt helyszínen megrende­zett elődöntőket követően - 15 to­vábbjutó csapattal - zajló verse­nyen a házigazda teendőit a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgal­mi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium látta el. Az egri középiskola természe­tesen nemcsak mint vendéglátó, hanem mint a döntő egyik részt­vevője is érdekeltje volt a - már második alkalommal sorra kerü­lő - országos versenynek. Mel­lettük Heves megyéből a gyön­gyösi Károly Róbert Vendéglátóipari Szakközépiskola vívta tó a döntőben való verseny­zés jogát. Utóbbiak a hatodik he­lyen zárták a versenyt, míg a há­zigazda szentlőrincesek a máso­dik helyen végeztek. A dobogó legmagasabb fokára a győri Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola csapata állha­tott fel, akik egyébként lapunk különdíját is megkapták. Bocsa Istvánné, a PTKKE elnö­ke kérdésünkre elmondta: a ver­seny négy éve indult útjára fővá­rosi szakirányú iskolák közötti megméretéssel, mára viszont már országossá nőtte ki magát. A ver­senyben részt vevő iskolák há­romtagú csapatokkal vetik össze elméleti és gyakorlati felkészült­ségükén____________________■ Kreatív színjátszók versenye Az ünnepi hét végén rendezte meg a Megyei Művelődési Köz­pont az Észak-magyarországi Regionális Diák Színjátszó Ta­lálkozót. A középiskolások felmenő rendszerű versenyének döntőjét az idén Dombóvár rendezi. A regionális versenyen öt borsodi és három Heves megyei csapat versengett. Eger A zsűri, amelynek elnöke Keserű Imre, a Szentesi Művészeti Szak- középiskola tanára volt, örömé­nek adott hangot amiatt, hogy a 90-es évek elejéhez képest most új lendületet kapott a diák szín­játszás. — Az iskolák felfedezték a diák színjátszás hasznát - mondja Ke­serű Imre -, s érzik milyen nagy erő a játékon keresztül nevelni a gyereket. Ezt a nevelési tényezőt botorság lenne kihagyni a közép­iskolák kínálatából, fogalmazott az elnök.- A középiskolai tanulók rend­szerint időzavarral küzdenek... — Arra van időnk, amire azt akarjuk, hogy legyen... Ha van egy elszánt pedagógus, akkor ott meg is születik a diákszínjátszó- kör, s eredményt is produkálnak. Sajnos a pedagógus létén vagy nem létén múlik egy csoport ki­alakulása, hiszen ez az, amire egyetlen egy nevelőt sem lehet kényszeríteni, ha nincs benne ambíció. — Meglehetősen kevés darabot írnak diákok számára. Mennyire ismétlik önmagukat ezek a cso­portok? — Az a hitvallásom, hogy el kell felejtem az írott anyagot, hi­szen egy diákcsoportban az lesz élvezhető, nézhető, jó előadás, ami az ő életkorukból, átélt élmé­nyeikből születik. Ha egy darab­ban lendület van, kreativitás és érződik az önmegvalósítás szán­déka, akkor ott sikeres darab is születik. Aki gyerekekkel dolgo­zik, annak a gyerek életkorára kell szabni a darabot, hiszen egy diák színjátszó csoportban az a jó rendező, aki megindítja a diák fantáziáját. Rendezőként nem szabok bírálati szempontokat magam elé, nem értékelem külön a rendezést, a gyerekek átélését, az életkornak megfelelő sajátos­ságukat, csupán azt nézem, hogy milyenre sikerült az összhatás. Mivel az országban jóval keve­sebb művészeti középiskola léte­zik, mint általános gimnázium, ezért a zsűri döntésének megho­zatalakor külön bírálta a művé­szeti középiskolák és az általános gimnáziumok tanulóinak teljesít­ményét. (SZUROMI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents