Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-12 / 61. szám

* 2004. Március 12., péntek H 0 R I Z O N T 7. OLDAL Megszorítás és gazdasági egyensúly Az elmúlt időszakban a gazdasági folya­matok lazultak, miközben a közhivatalok erősödtek - mondta Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtit­kára. Ez megdrágította a működést, és az állam szerepvállalása mindenben növe­kedett. Heves megye Érthető tehát, hogy ha megkésve is, de gaz­dasági megszorító intézkedéseket fogadott el a kormány. A kamaránál egyetértenek ezekkel, főleg az egyszerűbb állam műkö­désére tett erőfeszítésekkel, de fontosnak tartják a gazdasági egyensúly fenntartását is - hangsúlyozta Fülöp Gábor. - A Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara már korábban je­lezte ebbéli észrevételeit, és javaslatokat tett a gazdaságpolitika kiigazítására. A kamara sürgeti az adórendszer admi­nisztrációinak egyszerűsítését, az elektroni­kus közigazgatás elterjesztését. A gazdasági verseny fontos feltételének tartják, hogy tar­tósan stabil legyen a forint árfolyama a ki­számíthatóság érdekében. Jelenleg gondot okoznak a magas kamatok is. Erősíteni kell a vállalkozások fejlesztéséhez szükséges pénzügyi források eléréséhez szükséges hi­telformákat. Ezekhez az uniós pályázatok is fontosak, de csak kiegészítők lehetnek. A fő pénzügyi forrást továbbra is a hazai gazda­ság növekedése, a vállalkozók és az állam szerepvállalása biztosítja. Fülöp Gábor arra is utalt, hogy a jövőben a képzési rendszert piaci alapokon kell mű­ködtetni, mert a jelenlegi nem köved az üz­leti élet elvárásait, rossz az érdekeltségi rendszer. A vállalkozóknak és a kamarának nincs befolyásuk arra, hogy egy iskolában mit tanítsanak. Bár az elmúlt időszakban a kereskedelmi és iparkamara kiharcolta, hogy a piaci folyamatok elkezdődhettek a szakképzésben. Fontos azonban, hogy az iskolák, a képzések és a kollégiumok szint­jén is megjelenhessenek a privát befekteté­sek, és teremtsék meg a közvetlen finanszí­rozást az oktatás és az üzleti élet között. Je­lenleg több területen is a szakemberhiány fé­kezi a befektetéseket. Ezért az oktatás és a gazdaság kapcsolatában megfelelő érdekelt­ségi rendszerre van szükség. A kamarai szakemberek véleménye sze­rint a leszakadó kistérségek Heves megyé­ben is veszélyt rejtenek, mert a jókat is le­húzhatják, ami gondot okozhat a befekteté­seknél is. Az elmúlt időszakban a kamara az önkormányzatokkal közösen a városok­ban dolgozta ki az iparfejlesztési elképzelé­seket. Közreműködtek a helyi adók kialakí­tásában, az ipari parkok fejlesztésében. Fo­lyamatosan együttműködnek a képzési in­tézmények vezetőivel és fenntartóival, to­vábbá az internetes technológiák elterjesz­tésében. Elengedhetetlennek tartják a további tár­gyalásokat, a folyamatos párbeszédet és a helyi döntésekben való részvételt. Ezt segí­tik elő az őszi kamarai választások is, ami­kor olyan testületeket hoznak létre, ame­lyek hozzájárulnak az észak-magyarországi régió további fejlődéséhez. _______(mewtuszi N omád íjak, fegyverarzenál Eger Az idén bűvös szám a honi fegy­vergyűjtők számára a 13-as. Az egyik legnívósabbnak tartott or­szágos kiállítást és börzét rende­zik meg ugyanis a megyeszékhe­lyen szombaton, máráus 13- án a Helyőrségi Klub helyiségeiben. Az ország különböző részeiről és a szomszédos országokból ér­kező kiállítók szinte az ókortól napjainkig kínálják és mutatják be kollekciójukat. Különböző szúrá és vágófegyverek, sisakok, egyenruhák, jelvények és kitünte­tések, katonai és vadászati felsze­relési tárgyak, folyóiratok, s ter­mészetesen szakirodalmi köny­vek várják a téma iránt érdeklődő látogatókat, s a börze vásárlóit reggel 8-tól délután 1 óráig. Amint Péterváry Istvántól, az esemény rendezőjétől, aki maga is fegyvergyűjtő, megtudtuk: min­dig igen komoly az érdeklődés az egri börze iránt, hiszen városunk a magyar hazafiasság egyik széhe- lyének számít. A látogatók „kéz­zelfoghatóan” is megismerkedhet­nek az egyes korok iparművészeti remekeinek is számító tárgyaival amelyek azonban a magyar törvé­nyi előírások és engedélyek alap­ján kerültek tárlatra, illetve kala­pács alá, vagy cserélhetnek gaz­dát. A szakemberek szívesen ad­nak történelmi és művészettörté­neti tájékoztatást az egyes míve- sebb darabjaikról. _________pmt) A z Egri Egyházmegye ezer éve Eger A Szent István alapította Egri Egyházmegye 80. főpásztora, dr. Seregély István egri érsek nyitja meg azt a konferenciát, amit a Líceum dísztermé­ben rendeznek a hét végén az Egyházmegye 1000. és az egri érsekség alapításának 200. évfor­dulója alkalmából. A tudományos ülésen szá­mos meghívott előadó beszél majd a jubileumot méltatva. Történészek, egyetemi tanárok, teoló­giai tanárok kapnak lehetőséget arra, hogy fel­idézzék az eltelt évszázadok különösen rangos eseményeit. Dr. Török József például azt indokol­ja meg, hogy miért éppen at 1004. év az Egri Egy­házmegye alapításának esztendeje. A program szerint a konferencia résztvevői vasárnap látogatást tesznek Tamaszentmária és Feldebrő templomaihoz. _________________fju E lkerülő út: előkészítés (Folytatás az 1. oldalról) Ebből az összegből végzi a kht. a burkolatjel-felújításokat, az aszfaltozási és hídfelújítási munkálatokat, és ebből készül­het el a 2406. számú Gyöngyöspata-Szurdokpüspöki út Gyöngyöspata és a megyeha­tár közötti, ideális esetben tel­jes négy kilométeres szakasza még ebben az évben. Szerencsi Gábor beszámolt a fejlesztési tervek között a gyön­gyösi keleti elkerülő út és a hat­vani elkerülő út előkészítő mun­kálatairól, hiszen a kormány- program 2004-re az építést nem, csak az előkészítést teszi lehetővé. A felújítási keret fel­osztása úthálózat-arányosan történik a három (hevesi, gyön­gyösi és egri) üzemmérnökség területei között, s bár a közút­kezelő ismeri a problémákat, azzal is tisztában vannak, hogy az igények messze meghalad­ják a lehetőségeiket. Az önkor­mányzatok partneri segítségét kérték az út menti tisztítási és takarítási, szemétmentesítési munkálatok elvégzéséhez, s az igazgató úgy tapasztalta: a tele­pülések vezetői készek az együttműködésre. _________aá. T öbb mint egy hónapos munkával felújították a besenyőtelki SH-Raktáráruházat. Az üzlet alapterületét a korábbi 150-ről 325 négyzetméterre növelték és az árukészle­tet megháromszorozták. Új burkolatot, elektromos hálózatot is kapott a bolt, ame­lyet tegnap ünnepélyes keretek között nyitottak meg. A megye legnagyobb sport­áruházában ötszáz pár gyerek- és ezer pár felnőttcipőből árkedvezménnyel választ­hatnak az érdeklődök fotó, ötvös imre Patkányok a Panasszal fordult a település vezetéséhez a Környezet- és Érdekvédelmi Szövetség (KÉSZ). Intézkedést sürget­nek a volt cukorgyár területé­nek rendezésére, ezen belül a rágcsálók elszaporodásának megakadályozására. Lőrinci Környezetvédelmi szervezetünk tudomására jutott időszerű prob­lémám hívjuk fel figyelmüket, ne­vezetesen a selypi városrészen lé­vő volt cukorgyár épületegyüttes területének elhanyagolt állapotá­ra - áll a KÉSZ állásfoglalásában, amit a napokban juttattak el a képviselő-testületnek. A gyár te­rületén lévő épületek elhanyagol­tak, patkányok és egyéb rágcsá­lók, illetve különböző rovarok fészkéül, szaporodási helyéül szolgálnak. Mivel a kerítés ezek ellen nem nyújt megfelelő védel­met, a környéken lakóknak ko­moly egészségügyi veszélyezte­tettséget jelentenek. Emellett el­törpül az elhanyagolt gyárterület esztétikusnak, városképbe illő­nek egyáltalán nem nevezhető látványa, noha ez az utóbbi is kü­lön említést érdemel. A cukorgyá­ri lakótelepen élők, illetve a „ba­zársoron” boltot üzemeltetők már többször jelezték ez irányú gond- jukat-bajukat. A megyei sajtó is foglalkozott az üggyel, mindezek ellenére érdemi lépés nem történt az ügyben. lakótelepen?- Szervezetünk tisztában van azzal, hogy a kérdéses terület nem az önkormányzat tulajdonában van, de a város vezetése is felelős a felvetéseknek a tulajdonos felé történő tolmácsolásáért - jelentet­te ki lapunknak Nagy László, a szervezet egyik ügyvivője. - Meg­oldáshoz vezető, mindenki szá­mára megnyugtatóbb út első lé­pése lehetne a kérdéses terület önkormányzati tulajdonba vétele, ez már bizonyos szintű garanciát nyújtana a probléma közeli meg­oldására. Víg Zoltán polgármester a fen­tiekre reagálva elmondta: már ő is több lakossági észrevételt kapott a jelenségről, ezért a KÉSZ észre­vételét továbbította dr. Pokol Ba­lázsnak, a terület tulajdonosa, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatójá­nak. Dr. Pokol Balázs szerint a részvénytársaság minden évben ugyanúgy elvégezteti Selypen a kártevő-irtást, mint akkor, ami­kor még a gyár üzemelt. A telep­helyen jelenleg is élelmiszer-táro­lás történik, ezért is szükség van az említett teendőkre - jelentette ki, hozzátéve: az objektumot je­lenleg is éjjel-nappal őrzik, ám az ott dolgozók nem tapasztalnak semmiféle rágcsálómozgást. Lapunk kérdésére a vezérigaz­gató elmondta: rendelkeznek a te­rületre vonatkozó rekultivációs tervvel, ám mindenki számára jobb megoldás lenne, ha az egy­kori cukorgyárat sikerülne végre értékesíteni. n. o.) (111326-1)4120) Igényeljen most Személyi Kölcsönt! Gyerekjáték kiszámolni Havi törlesztő­Kölcsön Futamidő részlet (Ft) összege (Ft)­(hónap) 11 111 350 000 60 22 222 750 000 60 33 333 1150 000 60 Citibank Hitelvonal: 06-40-40-10-40 3300 Eger, Deák Ferenc u. 1. NvitotirtáÍ HP 8 16 CÍtibaDk NyttVa tartas. rí K O lo ___________CitiPann Rt. - a Citigroup és a magyarországi Citibank csoport ta<]ja. A Citibank sohasem pihen A megye piaci árai EGER GYÖNGYÖS HATVAN HEVES Alma 70-150 80-120 80-120 100 Bab (száraz) 300-500 500 500 400 Banán 200-300 270 220 200 Citrom 300-400 390 320 300 Dióbél 600-1200 800 800-1000 1000 Gomba 300-450 400 450 400 Gyökér 350-500 350 200-350 300 Hagyma (vörös) 80-150 160 200 120 Karalábé 150-200 80 60 130 Karfiol 150-200 400 320 250 Káposzta (fejes) 40-80 60 80-100 80 Kelkáposzta 80-100 180 150 120 Kivi 250 80/db 320 200 Krumpli 80-150 140 100-150 100 Mandarin 250-300 400 350 300 Mák 400-500 600 500 500 Narancs 250-300 260 180-220 160 Paradicsom 400-550 400-750 550 450 Paprika (tv) 50-70 160 80-120 80 Saláta 150-200 160 150 130 Sárgarépa 150-250 200 200 200 Tojás 18-23 20-22 20-22 20 Uborka 200-300 700 600 500 Zeller 250-300 300 60-80 300

Next

/
Thumbnails
Contents