Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-06 / 31. szám

2004. Február 6., péntek MEGYEI 5. OLDAL KORKÉP Hárommilliárd euró felzárkózásra Hazánk európai uniós tagsá­gával a növekvő gazdasági verseny mellett új pénzügyi forrásokat nyerhet el - mond­ta tegnap dr. Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal el­nökhelyettese. Mint hozzátet­te: ehhez jó pályázatok kelle­nek, amelyek a fejlesztéseket és a minőséget szolgálják. Eger Az észak-magyarországi régió há­rom megyéjének kereskedelmi és iparkamarái által szervezett egri konferencián az is elhangzott, hogy Brüsszelben elfogadták a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Ennek közvetítésével a következő három évben hárommilliárd euró vissza nem térítendő támogatást kap hazánk. Ennek igénybevételével a jelenleg kedvezőtlen gazdasági helyzetű térségek felzárkóztatá­sát gyorsíthatják meg. Kálmán Albert, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osz­tályvezetője a nemzeti és a regio­nális minőségi díjak jelentőségét méltatta. Ezekkel az élenjáró vál­Egyiitt a négy kitüntetett vállalkozás vezetője. FOTO: PILISY ELEMER lalkozások munkáját ismerik el. Jogszabályi módosításokkal sze­retnék kiterjeszteni az oktatási intézményekre és a közigazga­tásra is. Az országban jelenleg 28 vállalkozás rendelkezik minőségi díjjal. A továbbiakban dr. Kocziszky György, a Miskolci Egyetem pro­fesszora a Heves, a Borsod-Aba­új-Zemplén és a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, va­lamint az egyetem összefogásá­val készített felmérésről beszélt, amely a régióban az innovációs eredményekről szól. A megyék közti sorrendben Heves a 11., Borsod a 14. és Nógrád a 19. he­lyet foglalja el. Az eltérő fejlettség miatt a kistérségekben is nagy a különbség. A listán jelenleg 17. az egri, de igen alacsony szinten áll a hevesi és a pétervásárai is. Csontos Sándor, a Budapest Bank Rt. egri fiókigazgatója a vál­lalkozóknak meghirdetett ked- -veZfflényés kamatozású Európa- hitel jelentőségéről szólt. Erre 80 milliárd forintot különítettek el, és elnyerésére 2004 végéig pá­lyázhatnak a vállalkozók. A konferencia fénypontja volt az Észak-magyarországi Regioná­lis Minőségi Díjak átadása. A ter­melő nagyvállalati kategóriában a salgótarjáni SVT-Wamsler Tűz­helygyár Termelő, és Szolgáltató Kft. kapott díjat. A termelő kö­zépvállalatok közül a miskolci Telvill Telekommunikációs és Villamos Hálózatokat Kivitelező Kft., a szolgáltató kategóriában az ugyancsak miskolci RWE Umwelt Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. mun­káját díjazták. A termelő kisvál­lalatok közül az egri Varga Nyomda Kft. kapott regionális minőségi díjat. Az ünnepeiteket Sződi Sándor minőségi szakértő köszöntötte. imehtuszi Támogatás az egri főcivilnek Budapest, Eger Az Országgyűlés Társadalmi Szer­vezetek Bizottsága szerdai ülésén egyetértett a Nemzeti Civil Alap­program (NCA) tanácsa elnöké­nek és elnökhelyettesének jelölé­sével. A testület az NCA-választá- sok során jelölt tisztségviselőket alkalmasnak tartotta a feladatra. A társadalmi szervezetek és ala­pítványok működését segítő álla­mi pénzalap és az erre épülő szer­vezet elvi irányító testületé, a ta­nács múlt hét szombaton javasolta elnökének Bárdos Ferencet, az egri Életfa Környezetvédő Szövetség el­nökét, és alelnökének Bíró Endre nonprofit szakjogászt. A prog­ramot felügyelő Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter a ta­nács javaslatát elfogadva tegnap kérte fel a jelölteket tisztségük be­töltésére. Bárdos Ferenc a rendszerváltás óta aktív résztvevője a civil moz­galomnak, 1989-ben az elsők egyikeként élt az egyesülési tör­vény kínálta lehetőséggel, és az­óta alapító vezetője az Életfa szer­vezetnek. A Nemzeti Civil Alapprogram a hazai civilszféra első, jogszabály­ban rögzített intézménye. A szer­vezet feladata, hogy a dvilszerve- zetek állami támogatásának egy részét az államháztartás keretein belül, de az érintettekből álló dön­téshozó testületek révén ossza el. Az NCA-n keresztül az állam ugyanakkora összeggel támogatja a civilszervezeteket, mint amekko­ra támogatáshoz az előző évre vo­natkozó személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából jutnak az adott évben. Ez ^ dsz_ szeg idén várhatóan 6^.7 milliárd forintot tesz kj. K Közmunka: a nőkre is gondolnak V-/ A hat települést tömörítő Tisza menti Kis­térségi és Gazdaságfejlesztési Társulás idén lengyel kapcsolatépítést tervez. Is­mét pályáznak - a tavalyinál több ember foglalkoztatásában bízva - az Országos Közmunka Tanácsnál. Újlőrincfalva A társulás székhelyének számító közeg­ben találkoztak Kisköre, Pélv Sarud, Újlőrincfalva, Tiszanána és poroszló pol­gármesterei. Az önkormányzati vezetőket Soltész András efok köszöntötte, aki első napirendkém a kistérségi együttműködést segítő szervezet 2004-e&. költségvetésére tett javaslatot. Idén - mint kiderült - a társulás 11,5 millió forintból gazdálkodhat. Fejlesztésre 9,4 milliót fordítanak, ennek javát - hét­milliót - pályázaton nyerték.- A kor követelményeinek megfelelő sza­badtéri színpad elkészítésére kaptuk a mil­liókat, már nagyon várjuk a Gazdísbgi Minisztériumtól a szerződést. A bat fe­rnes, de akár három, egyenként 38 négy­zetméteres színpadra is osztható, fedett, mobil berendezés teljes költségéhez még minden telepíts 400 ezer forinttal járul hozzá - pynelte ki Soltész András. Az el­képzelések alapján már május elsején hasznosítani kíván­ják a szét- és össze­szerelhető színpadot, amely minőségében lépést tart a Tisza-ta- vi idegenforgalmi szezon fejlődésével. Köztudott, hogy ta­valy megyénkből az országosan támogatott közmunka-prog­ramban csak a társulás négy települése ve­hetett részt.- Idén már mind a hat község, tehát Kis­köre és Pély foglalkoztatási lehetőségének javítása érdekében is pályázunk - jelezte az elnök. - A korábbi ötven helyett 80 fővel számolunk, s nem három, hanem öt hóna­pig szeretnénk munkát adni a rászorultak­nak, májustól szeptember végéig. Soltész András elárulta, hogy az össze­fogást jelképező pályázatuk új elemmel bővült: a munkanélküliekből közmunká­sokká válók számára képzést is tartanának. Érdekes javaslattal zárult a tanácskozás, Szén József kiskörei polgármester felaján­lotta segítségét lengyel településekkel való kapcsolatteremtéshez. Február 28-ig a kép­viselő-testületek megtárgyalják a felvetést. ____________________________________________________(BUDAVÁRI) Lengyel kínálat Krakkó közelében van a kepnói járás, ahol hét település vár ma­gyar partnerre. Kisköre „testvére” Namyslow, ez, valamint a sarudi- ak Kobyla Gorával ápolt kapcsolata már működik. Besenyőtelek és Tarnaszentmiklós önkormányzata is örömmel venné a lengyelek ba­rátságát. ___________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ__________________________________________ V ízzel gyógyított a főorvos úr Alig több, mint 60 négyzetméte­res lakásban él feleségével, s ha az emeleti ablakból lekuk­kant, 14 éves kis Polskiját lát­hatja az utcán, mégis dúsgaz­dagnak érezheti magát dr. Agyagási Dezső. Hajdani bete­gei, régi kollégái ma is szeretet­tel gondolnak rá, és örülnek, ha belátogat a reumatológiára, amelynek osztályvezető főorvo­sa volt 1965-től 1982-ig, nyugdí­jazásáig. Dolgozószobájában faltól fa­lig könyvek sorakoznak, java­részt szakirodalom, amelyekből tiszteletet érdemlő tudását me­rítette, de találunk köztük olya­nokat is, amelyekben reformá­tus lelkészek, tanárok, orvosok alkotta családjáról olvashatunk. Például Károly nagybátyjáról, aki Szováta első fürdőorvosa volt a Medve-tó partján. Egy másik kiadványban Vidorról emlékeznek meg, aki tanár­ként önkéntes életmentőket szervezett a Maros partján, róla nevezte el a népnyelv Ma­rosvásárhelyen az Agyagási- fürdőt. Nem kizárt, hogy az ősök szelleme terelte dr. Agyagási Dezsőt is a balneológia irányá­ba. Miután 1951-ben megkapta Budapesten a diplomáját, Úzdra helyezték, mondván, próbáljon szerencsét ott „az orvos elv­társ”. Az ózdi kórház borsodná- dasdi belosztályán gyógyított, s miként illik, végigjárta a rang­létrát. Időközben három gyer­meke is felcseperedett, elérke­zett a gimnáziumba íratásuk ideje. Hogy megkímélje őket a közlekedés okozta tortúrától, a reumatológusi szakvizsgával is rendelkező főorvos megpályáz­ta és elnyerte az egri reumatoló­giai osztály vezetését. Dr. Agyagási Dezső még Borsodnádasdon, a nagyon ke­mény fizikai munkát végző ko­hász és bányász betegei között kezdte el kutatómunkáját. Ön­magát is meglepte az eredmény: a háztájiban dolgozó asszonyok ugyanolyan arányban reumá­sok, mint a vízben, gőzben, le­hetetlen testhelyzetben munkál­kodó férfiak. Vizsgálatait Eger­ben, majd a megye egészére ki­terjesztve folytatta, s arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a ta­lajtípusok is - az azokban ter­mesztett növények, amelyek a táplálékláncon keresztül a szer­vezetünkbe jutnak - okai lehet­nek a betegségnek. A kémiai elemek hiánya vagy túladagolá­sa - egyéb bajokon túl - például csontritkuláshoz vezet. Kutatá­sai azt is igazolták, hogy a vi­zekben lévő, a bőrön át vagy a gőzök beszippantásá által szer­vezetünkbe jutó különféle ásvá­nyi sók valóban gyógyhatásúak. Ezért feltérképezte a megye va­lamennyi forrását, s tanulmá­nyát mindannyiunk épülésére megjelentette. A főorvos azt mondja: a családját féltő szere­tettel gondozó felesége segítsé­ge nélkül eredményeit nem ér­hette volna el. Az egri gyógyvizekről és für­dőkről szóló könyvét többen ol­vashatták. A megyét felölelő ki­SZILVAS ISTVÁN Az élet show-ja Nahát, ezek a csehek! Ezek aztán tudnak igazi valóságshow-t csinálni. Nekik nem kell hozzá se buja Karib-tengeri sziget, se szegletenként bekamerázott ultramodern lakóház, csupán négy vállalkozó szellemű ember, meg maga a hétköznapi élet. Ja, és egy fogadalom, hogy január elsejétől... Az történt ugyanis az év elején, hogy - az egyik prágai rádió, illetve napilap buzdítására - három parlamenti képviselő és egy szenátor vállalta: egy hónapig a törvényben megszabott mini­málbérből él. A dolog nem vicc, sőt olyannyira komoly, hogy a cseh sajtó árgus szemekkel figyeli minden percüket, különös te­kintettel a szükségleteikre és a kiadásaikra. Mert az átlagember élete arrafelé sem könnyű: az egészségügyi és szociális biztosí­tások, valamint a lakhatási költségek levonása után bizony alig- alig marad valami a napi megélhetésre. A sajátos valóságshow résztvevői azonban bizakodóak, mondván: egykor lelkes cser­készek voltak, így nem tartanak attól, hogy szerény mennyisé­gű és minőségű kosztból kell tengődniük. Eddig is mértékletes életmódot folytattak, csak a szenátor szenvedélyes dohányos, ám - mint mondta - mostantól a drága cigarettáról átvált az ol­csó pipadohányra. Az egy hónapos újévi fogadalom máris megosztotta a cseheket. A valóban minimálbérből élők álságos színjátéknak tartják az egészet, mert a harminc nap letelte után a képviselők visszatér­nek korábbi jóléti szintjükre, ők viszont hosszú évtizedek múlva is a leszakadók nagy táborát gyarapítják majd. Ezzel szemben a négyek azzal érvelnek, hogy csak így tudják valójában átérezni szegényebb sorsú szavazóik helyzetét, s ez a személyes motivá­ció nagyban segíthet a szavazógomb megnyomásakor. A vita ellenére a képviselők állják a sarat, a különös kís^.riet_ ről azonban ebben a korai szakaszban még nem. jebnj magvas következtetéseket levonni. Egy biztos, ez a ^zdéményezés nagyságrendekkel közelebb van a való^r ‘ mi t Ldig képernyőre került bármelyik nézők szédítő show. Aká? nálunk is kitalálhattak volna, Zs Erősen kétlem, hogy akadt vol­na ra négy vállalkozó szellem^ képviselő Minimálbéres drukkeréül nem lenne hiány. jubiláló Századvég Születésnapi torta. A tizedik tanévben harminc hallgató kezdte meg tanulmányait a Századvég egri tagozatán fotó: gál gábor (Folytatás az 1. oldalról) gyen, amilyen magas színvonalú csak lehet. Dr. Holló András szerint már - Azt kívánom Önöknek, hogy 1992-ben megfogalmazódott az a mindig tudjanak szót emelni a nagyon fontos alapelv a politika politika becsületéért! - zárta sza- és a társadalom viszonylatában, vait Holló András, hogy bármely politikai törekvés Rövid beszédében dr. Stumpf kizárólag az alkotmány keretei István felidézte a tagozat létreho- között valósulhat meg. Nagyon zásának körülményeit, amiről érzékeny egyensúlyról van szó, s azt mondta: nem gondolták, a hallgatók is sokat tehetnek hogy megváltják a világot, de hit- azért, hogy a magyar politika tek abban, hogy hasznosat cse- olyan magas színvonalúvá le- lekszenek. ___________________isikej A helyi szülők jótékonysága Mátraderecske A községben a közelmúltban rendezték meg az általános is­kola és az óvoda szülői munka- közössége által szervezett jóté­konysági bált. A hagyományo­san jó hangulatú rendezvényen közel 300 vendég vett részt. Mint lapunk megtudta: a meg­közelítőleg 1 millió forintos be­vételből az iskola alapítványi kuratóriuma döntése értelmé­ben a két intézmény között lét­számarányosan osztják el a most befolyt pénzt. Ezek alap­ján ebben az esztendőben az is­kolások erdei, illetve nyári tá­borozását támogatják, oly mó­don, hogy a hetedikes osztály térítésmentesen nyaralhat a fonyódligeti táborban. Tervezik ezenkívül az iskolai folyosó burkolatának felújítását, vala­mint új szemléltetőeszközök beszerzését is. ■ FOTÓ: GÁL GÁBOR adványon még dolgoznia kell. Bízunk benne, hogy lesz ereje, egészsége és kitartása ehhez, mert a betegeknek szükségük van rá. NÉGYESSY ZITA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents