Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-27 / 49. szám
6. OLDAL H 0 R I Z 0 N T 2004. Február 27., péntek A kistérségek művelődéséért Az egri főiskola művelődésszervező szakos hallgatói is részt vettek a munkában Visszatérő igényként több helyen megfogalmazták a mozi hátrányát (képünk illusztráció) fotó: gál gábor Az MTA Szociológiai Kutatóintézete 2003-ban megismételte az ország kulturális állapotáról 1996-ban készített felmérését. Ezzel csaknem egy időben - 2003 őszén - a Szonda Ipsos 3400 fővel végzett hasonló témában közvéleménykutatást. Úgy tűnik tehát, hogy a „rendszerváltás” utáni csaknem másfél évtized vége felé haladva a kulturális szokások megismerése egyre sürgetőbbé válik. A figyelem a kistérségek, főleg a kevésbé ellátott kistelepülések felé irányul. A fenti kutatásokkal egyidejűleg, azokat mélyebbé, talán árnyaltabbá téve - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kezdeményezésére -, több egyetem és főiskola művelődésszervező szakos hallgatói „kirajzást” végeztek. Csaknem 1440 hallgató 1200 településre jutott el, és keresték a választ azokra a kérdésekre, melyek a helyi kulturális kínálattal való elégedettséget mérték. Talán furcsának tűnik sokak számára a „kirajzás” szó, hiszen a régi népművelési mozgalmak „terepmunkáit” idézheti. Heves megyében 2003. szeptember utolsó és október első hetében került sor a fenti kistérségi kutatásra. A „kirajzás” főbb tartalmi kérdésének tekintettük tisztázni, pontosítani a kistérségek kulturális adottságait (lakossági statisztikai adatok, a létező /működő vagy átmenetileg szünetelő/ intézmények helyzetét, anyagi és személyi adottságait). Szükségesnek tartottuk a múlt és a jelen „szembesítését” a statisztikák és a lakossági vélemények alapján. Értelmezésünk szerint ez jelentette a kutatás legizgalmasabb részét, hiszen ennél a pontnál volt lehetőség az emlékezet, élmények, elégedettség, problémák és javaslatok begyűjtésére. A települések vezetői, az intézmények képviselői is megfogalmazhatták véleményüket. A harmadik pontban a hallgatók megérzései, ötletei, élményei jelentek meg, melyek elsősorban a fejlődés-fejlesztés irányainak kijelölésében segíthetnek. A munkát vállaló II. éves művelődés- szervező szakos hallgatók többsége hasonló feladatot még nem végzett korábban. A kezdeti bizonytalanságot később a kíváncsiság váltotta fel, és mint az egyéni beszámolók is bizonyítják: többnyire izgalmas, hasznos tapasztalatszerzésként értékelték a kutatás végére. A kéthetes munka eredményeiről: Heves megye 7 városába és 112 kisebb településére jutottak el hallgatóink. Nem terveztük ugyan, de 13 BAZ megyei település helyzetét is sikerült megismernünk. Ez utóbbiak sajátossága, hogy valamilyen módon kapcsolódnak Heves megyei kistérségekhez. A „kirajzásban” 42 fő vett részt, valamennyien művelődésszervező szakosok, az EKF hallgatói. A munka és az adatok elemzése során is állandó problémát jelentett az a sajátos tény, hogy az 1999-ben létrehozott statisztikai kistérségek nem fedik le az önkéntes Kistérségi Társulásokat. Ez utóbbiak a települések akaratából, jól felismert és működő mindennapi együttélésükből jöttek létre. Több esetben előfordul, hogy „átnyúlnak” a megyehatáron (pl. Egri Kistérség). A fejlesztési tervek gazdasági adottságai nem esnek mindig egybe a kulturális fejlesztési koncepciókkal. Keverednek a több évtizedes hagyományok az új, most felismert és támogatott kitörési lehetőségekkel (falusi turizmus, gyógyturiz- mus, idegenforgalom és kultúra). A kultúra mai helyzetét elemezve: a városokban a megszokott, kiegyensúlyozott intézményi struktúrával rendelkezés összegezhető. A 7 városból jól ellátottnak minősül Eger, Gyöngyös és Hatvan helyzete. Keményen küzd a kivívott városi ranghoz méltó kulturális élet megteremtéséért Füzesabony, Heves, Pétervására és Lőrinci. Elégedett és elégedetlen vezetőkkel, lakosokkal mindenütt találkoztunk. Finanszírozási, mecénálási, az anyagi feltételek hiányosságai itt is jelen vannak. Sajátos, hogy a kulturális életet csak egy-egy nagyobb rendezvény alapján minősítő lakosság elégedettebb, mint a művelődő közösségek tagjai, ill. vezetői. Távolodva a városoktól: egyre lehangolóbb és szomorúbb a valóság. A ’90-es évtized bezárt, megszüntetett, vagy csak éppen jelenleg „nem működő” kulturális intézményeinek hiányát már érzi a lakosság. A hallgatói beszámolók szerint a települések kétharmadában így fogalmaznak: „régen volt itt kultúra, működött a művelődési ház, volt mozi, voltak ifjúsági klubok, irodalmi színpadok, ma semmi nincs”. A létező intézmények nem működnek szakemberek (művelődés- szervezők) nélkül, az általában még működő könyvtárakban sokszor tiszteletdíjas vezetőket alkalmaznak. Kivételek természetesen vannak, akadnak, ezek szinte „szigetek”, reméljük, egyre többen lesznek majd. Néhány település külön említést is érdemel, mert a lelkesedés, a jó személyi adottságok (szakképzettség, gyakorlat, jó emberi kapcsolatok) és a helyi önkormányzati támogatás együttesen élő és jól működő közösségeket hozott létre. A teljesség igénye nélkül (és a városokat itt most nem vizsgálva): Noszvaj, Verpelét, Gyöngyöstarján, Visonta, Vámosgyörk, Heréd, Detk, Párád, Adács, Boldog, Egerszalók, Istenmezeje, Tiszanána, Bükkszék, Kisköre, Felsőtárkány, Karácsond, Nagyréde, Tenk. Tulajdonképpen alig egyharmada a községeknek. A vezetők - intézményvezetők - szerint is ma a televízió kitölti az emberek szabadidejét. A lakossági elégedettség mögött is a televízió sokszínűsége áll (ma a falvak zömében csak három vagy négy adás fogható: MTV1, Duna, RTL Klub, tv2). A kutatás meglepő eredménye az a „felismerés”, hogy manapság a legfontosabb közművelődési esemény a „falunap”. Divat vagy hagyomány? Valószínűleg mindkettő. Falvaink mindegyike büszke a saját falunapjára, általában jobbnak is tartva azt más településekétől. Ha rákérdeztünk a kistérségek kulturális életére, akkor megfogalmazódtak a szüreti napok, népi hagyományok, nemzeti ünnepeink közös szervezése több-kevesebb sikerrel. Visszatérő igényként több helyen megfogalmazták a mozi hátrányát (ez egyébként országos jelenség is). Furcsa ellentmondás ez, ismerve a televízió előtt töltött idő nagyságát. (A legújabb kutatási adatok szerint a felnőtt lakosság szabadidejének közel 60%-át a televízió képernyője előtt tölti.) Sajátos a megye azért is, mert míg vannak jól ellátott és jól működő, kultúraközvetítő intézménnyel bíró települések, ugyanakkor vannak jól ellátott és gyengén működő, rossz feltételek mellett is jó hagyományokkal rendelkező, jó lakossági kapcsolatokkal bírók. A kistérségek kulturális adottságai és lehetőségei rendkívül jók Heves megyében. A vezetők kezdik felismerni a helyi közösségek fontosságát, jelenlegi hiányának a gazdasági életre gyakorolt negatív hatását. Jó lenne hinni, hogy rövid időn belül a kistérségek főhivatású menedzserei kulturális menedzserek is lesznek (lehetnek?). Összegezve a 42 hallgató beszámolóját (írásost és szóbelit egyaránt), azt mondhatjuk: látszólag minden rendben van. A lakosság elégedetlensége elsősorban a munka világával kapcsolatos, vagy a napi politikát érinti. A közösségi művelődés elsősorban városi gyakorlat, a vidék a „falu- nap”-okon és a televízió előtt teljesíti kulturális elvárásait. A rendezvények, fesztiválok, ún. attraktív kulturális események új (régi) divatot hoztak létre. Valószínű, hogy a kettő nem zárja ki egymást, a képzés során mi erre készítjük fel hallgatóinkat. Zárógondolatként egy megjegyzés, melyet több dolgozatban is olvashattunk: „Végre valaki megkérdezi, mi a helyzet a kultúrával. Erre eddig senki nem volt kíváncsi.” Ezt a véleményt polgármesterektől és egyszerű emberektől egyaránt hallhattuk... Globalitás és lokalitás: mindkettő fontos az európai uniós tagságunk küszöbén. Tisztázni szükséges ebben a napjainkban is átalakuló, szerveződő Kistérségi Társulások lehetőségeit. Tapasztalatainkról a Kultúraközvetítők Társaságának novemberi fórumán számoltunk be. Ezen a fórumon most nem a szakma „nagy öregjei” szólaltak meg, hanem azok a fiatalok, akik lelkesedéssel végezték ezt a munkát. Az EKF hallgatói példásan szerepeltek: beszámolóik őszinték, hitelesek voltak, jól tükrözték a lakossági interjúk adta élményeket, a terepmunka hasznosságát. SZABÓNÉ DR. STEFÁN EDIT FŐISKOLAI DOCENS Hogyan tovább? A fórumon fogalmaztuk meg: a folytatás „kulcsszereplői" a települések vezetői és a kistérségi menedzserek. Tisztán ezt elsőként mi vetettük fel, ezért a NKÖM támogatásával idén tavasszal személyes találkozóra hívjuk (várjuk) az érintetteket Egerbe, a főiskolára. Bízunk abban, hogy ez a tanácskozás és a tavasszal elvégzendő többnapos „kirajzás” valóban segítheti a kistelepülések és a kistérségek lehetőségeinek feltérképezését. Kidobták a bűnjeleket Feltételezhető, hogy az ellenőrzésről még időben jelzést kapott az egyik arra haladó autó - valószínűleg az autós szolidaritásnak „köszönhetően” -, ezért a benne ülők jobbnak látták, ha megszabadulnak a bűnjelektől... Gyöngyös A közelmúltban közúti, gépjárműellenőrzés közben lepleztek le jövedéki törvénysértést a Gyöngyösi Vámhivatal munkatársai - tudatta a Vám- és Pénzügyőrség Északmagyarországi Regionális Parancsnoksága. A járőrök a kora reggeli órákban a városból kivezető Karácsondi úton, az autópálya adácsi lehajtójánál ellenőrizték a forgalmat, majd ennek végeztével visszaindultak a hivatalba. Az útszéli szántóföldön ekkor vettek észre egy olyan , táskát, amit jellemzően a piaci cigarettaárusok használnak. Az ominózus táskában 450 doboz ukrán eredetű, magyar zár- és adójegy nélküli, adózás alól elvont cigaretta volt. A történteket rekonstruálva feltételezhető, hogy a pénzügyőri ellenőrzésről még időben jelzést kapott az egyik arra haladó autó - valószínűleg az autós szolidaritásnak „köszönhetően” -, ezért a benne ülők jobbnak látták, ha megszabadulnak a bűnjelektől, amiket aztán menet közben kidobtak a búzatáblába. Ezután pedig nyugodtan hagyták átvizsgálni az immár „tiszta” gépkocsit. A járőrök odafigyelésének köszönhetően azonban nem volt lehetőségük visszamenni az ámért, így ezúttal nem jutott el a hevesi piacra 165 ezer forint értékű adózatlan cigaretta. A jogsértő (k) személyének megállapítása folyamatban van. J.Á. A Református Egyház technikai száma: 0066 Köszönjük, hogy adója 1 %-ának átirányításával segíti hitoktatói, lelkigondozói, egészségügyi, nevelési és szociális munkánkat. A megye piaci árai EGER GYÖNGYÖS HATVAN HEVES Alma 70-150 190 100-150 100 Bab (száraz) 300-500 500 450-500 400 Banán 200-300 270 220 200 Citrom 300-400 390 320 300 Dióbél 600-1200 1000 800-1000 1000 Gomba 300-450 490 450 400 Fokhagyma 450-500 600 450-500 450 Hagyma (vörös) 80-150 180 120-150 120 Karalábé 150-200 180 100 60 Karfiol 150-200 420 300 250 Káposzta (fejes) 40-80 80 70-80 100 Kelkáposzta 80-100 190 180 150 Káposzta (savanyú) 200-250 200 150 150 Krumpli 80-150 130 100-120 100 Mandarin 250-300 400 320 350 Mák 400-500 600 500 500 Narancs 250-300 260 220 200 Paradicsom 400-550 850 550 500 Paprika (tv) 50-70 60-80 60-100 100 Saláta 150-200 170 150 100 Sárgarépa 150-250 180 200 200 Tojás 18-23 23-26 18-22 20 Zeller 250-300 380 250 300 Orvosi és gyógyszertári ügyeletek Eger és körzete Felnőtt orvosi ügyelet: Központi háziorvosi ügyelet, Eger, Szálloda u. 2/A. (36/518-378) Gyermek orvosi ügyelet: Központi háziorvosi ügyelet, Eger, Szálloda u. 2/A. (36/518-379) Fogászati ügyelet: Eger, Klapka Gy. u. 1. (36/518-263). Hétköznap: 14.00-19.00, hétvégén és ünnepnapokon: 8.00-13.00 óráig Állatorvosi ügyelet (febr. 28-29-én): Eger város: 30/9350-150. Állatkórház: 36/312-460. Recski körzet: 36/367-045. Hatósági állatorvos: 30/515-9879. Gyógyszertári ügyelet: Zalár Patika (Eger, Zalár u. 9.). Tiszamenti régió: Állatorvosi ügyelet (febr. 28-29-én): Ügyelet: 30/499-4932. Hatósági állatorvos: 20/9975-889. Gyöngyös és körzete Felnőtt orvosi ügyelet: 24 órás, sürgősségi, Gyöngyös, Dózsa Gy. u 18. (37/311-727), Vidéki ügyelet, Gyöngyös, Deák F. u. 1. (37/300-981), rendelés: szombat 7-től hétfő 7-ig. Fogorvosi ügyelet, Gyöngyös, Erzsébet királyné u. 1. (37/311-851). Rendelés szombat, vasárnap 8.30-12.30 Gyermekorvosi ügyelet: Gyöngyös, Dózsa Gy. u. 18. (37/313-112). Rendelés: szombat 8.00-12.00, 14.00-18.00. Vasárnap 8.00-12.00 Állatorvosi ügyelet (febr. 28-29-én): Gyöngyösi körzet: 20/3965-465. Hatósági állatorvos: 20/9975-889. Gyógyszertári ügyelet: Febr. 29-ig: Kígyó Gyógyszertár (Fő tér). Márc. 1-7: Szarvas Gyógyszertár (Erzsébet u.). Hatvan és körzete Felnőtt orvosi ügyelet: Albert Schweitzer Kórház, Hatvan, Balassi B. u. 16. (37/341-040). Hétköznap 17 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén reggel 8-tól másnap reggel 8-ig. Gyermekorvosi ügyelet: Albert Schweitzer Kórház, Hatvan, Balassi B. u. 16. (37/341-199). Hétköznap 17-20 óra, hétvégén 8-20 óra. (Egyéb időpontban a gyermekek ellátása a felnőtt háziorvosi ügyeletén történik.) Állatorvosi ügyelet (febr 28-29-én): Hatvani körzet: 70/2126-518. Hatósági állatorvos: 20/9975-889. Gyógyszertári ügyelet: Lestyán Gyógyszertár Hatvan, Kossuth tér 8. Heves és körzete Felnőtt orvosi ügyelet: Heves, Szerelem A. u. 32. (36/346-831). Hétköznap este 7-től másnap reggel 7-ig, hétvégén reggel 7-től másnap reggel 7-ig. Tiszanána, Fő út 2. (36/366-005). Összevont felnőtt és gyermekgyógyászati ügyelet. Időpont: Hétköznap 19-től másnap reggel 7-ig, ünnepnapokon reggel 7-től másnap reggel 7-ig. Gyermekorvosi ügyelet: Ugyanott, mint a felnőtt ügyelet. Állatorvosi ügyelet (febr. 28-29-én): Heves és körzete: 30/2698-139. Hatósági állatorvos: 20/9975-889. Gyógyszertári ügyelet: Márc. 7-ig: Megyecímer Patika. Márc. 8-14.: Kamilla Patika. Füzesabony és körzete Felnőtt orvosi ügyelet: Füzesabony, Rákóczi u. 3640. (36/341-153). Hétköznap 16-tól másnap reggel 7-ig, hét végén reggel 8-tól másnap reggel 8-ig. Gyermekorvosi ügyelet: Ugyanott, mint a felnőtt. Állatorvosi ügyelet (febr 28-29-én): Füzesabonyi körzet: 20/957-6720. Hatósági állatorvos: 30/515-9879. Gyógyszedári ügyelet: Mátyás király Gyógyszertár, Füzesabony, Rákóczi u. 10. Pétervására és körzete: Felnőtt orvosi ügyelet: Pétervására, Szabadság tér 29. (36/368-013). Hétköznap du. 17-től reggel 7-ig, hét végén folyamatosan. Gyermekorvosi ügyelet: A felnőtt orvosi ügyelettel együtt. ■
