Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-23 / 45. szám
7. OLDAL HEVES Mg‘HÍRLAP M O Z A I K Röplabda A sereghajtó Tatabánya vendégeként győzött az Agria RC Eger női együttese 11. oldal Karate Hatszáz versenyző küzdött egymással az egri nemzetközi bajnokságon 12. oldal Búcsú a konzervatív baloldaltól Esélyegyenlőség, globalizáció, szegénység: kihívások és politikai stratégiák a XXL század elején A nemzetközi szociáldemokrácia (az Egyesült Államokban a demokraták) által fémjelzett mozgalom az utóbbi esztendőkben látott hozzá az új évezred gazdasági és társadalmi kihívásainak elemzéséhez: a tőke, a munkavállalók, valamint az állam újfajta viszonyának kidolgozásához. A kutatások lényegi kérdése az, hogy a megváltozott körülmények közepette vajon fenntarthatók- e a klasszikus baloldal hagyományos vívmányai, s ha nem, az milyen változtatásokat követel meg a jövő kormányaitól. Fontos megjegyezni ugyanakkor: ezen stratégiák kidolgozásakor számolni kell azzal, hogy egyes országokban - ilyen Magyarország is - egy olyan modell megújításáról van szó, amely gyakorlatilag még sohasem alakult ki a maga teljességében. Az elemzés lényegében a tudományos megalapozás fázisában van, ezért egyelőre az olyan kifejezések, mint a konzervatív avagy új baloldal, momentán nem sok információt hordoz a magyar belpolitika szempontjából. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a honi baloldalon fellelhető egyre mélyebb törésvonalak a jövőben mindenképpen leképezik majd azt, milyen válaszokat adnak a különböző csoportok ezekre az alapkérdésekre. Összeállításunk apropóját az adja, hogy nemrégiben Budapesten zajlott „A haladó kormányzás (Progressive Govermance), Stratégiák a XXI. századra” című nemzetközi tanácskozás, amelyen ismert politikusok és tudósok mondták el véleményüket a témáról. Alábbiakban nem csupán a budapesti, hanem a hasonló tematikájú stockholmi, londoni, illetve berlini tanácskozásokon elhangzott beszédekből és elemzésekből is válogattunk. A megszólalók között találjuk a magyar politikusok mellett Tony Blairt, Gerhard Schrödert, a Nobel-díjas Stiglitz professzort és Fejtő Ferencet. Változtatni kell Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sport- miniszter előadásában Tony Blair angol miniszterelnök gondolataira utalva arról beszélt, hogy a baloldal a kialakult társadalmi status quo megváltoztatását tűzte ki célul. Mint mondta, jólétet nem a kormányok teremtenek, hanem a közös jólétet osztják szét. A politikus úgy fogalmazott: eddig a társadalmi jólétben csak akkor volt előrelépés, ha „robusztus méretekben” növekedett a gazdaság. Hozzátette: a kérdés az, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében „a magyar baloldal szembemegy-e a status quó-val”, „ki meri-e nyitni” az oktatás és az egészségügy rendszerét. Állandósult szegénység Szekeres Imre véleménye szerint a politika világa egyre bonyolultabbá vált, úgy politikusok, mint szakértők egyre kevésbé értjük ezt a világot, és egyre nehezebben kommuA Haladó Kormányzás kezdeményezés nemzetközi jelképe. A világ gyorsan változik, a politikának meg kell találnia az új válaszokat nikálható ez a helyzet. Szólt arról, milyen fontos a befektetés a jövőbe, a fiatalokba, akik akkor élhetnek aktív és tudatos életet, ha megkapják azt a befektetést, amely ezt lehetővé teszi. Szavai szerint döntő tényező a megszokások átlépése, így a kormányoknak is meg kell változniuk. Végül kijelentette: a szegénység a világ, Európa és Magyarország legkitartóbb, legszívósabb és legnehezebben megoldható problémája. Hazánkban a rendszerváltozás óta a szegény emberek lemaradása is állandósult, amit nehéz orvosolni. Az egyén felelőssége Tony Blair: A hidegháború vége és a kommunizmus összeomlása óriási optimizmussal töltötte el a Nyugatot, a civilizáció jövőjét illetően. Egy évtized elteltével megerőltetés nélkül észrevesszük a globalizáció által felszabadított korlátokat és feszültségeket. Növekvő bizonytalanság jelentkezett minden lehetséges formában: a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek bemutatásának terjedése a médiában, a bevándorlás és a bűnözés hatása az utcáinkon. A globális gazdaságban a '90-es évek végét jellemző optimizmus elmúlt. A pénzpiacok zuhanást produkáltak. A hatalmon lévőkbe vetett hit csökkent, a poütika legitimitása sokkal nagyobb veszélyben van, mint valaha. A világ gyorsan változik, és a progresszív politikának válaszolni kell rá. A revizionista szociáldemokrácia talaján állunk, a balközép megszilárdult értékeit az új körülményekhez és kihívásokhoz szükséges igazítanunk. A szociáldemokratáknak ki kell alakítaniuk a háború utáni „nagy-állam” bukására a politikai választ. A központi kormányzat, mint a nagyobb társadalmi egyenlőség és érdemre alapozottság első számú szószólója, sokszor alulteljesített. Célunk, hogy a közszolgáltatásokat ne csupán a modem fogyasztó elvárásainak megfelelően modernizáljuk, hanem rá kell döbbennünk, hogy a központi állam által finanszírozott szolgáltatásoknak többet kell tenniük. Hogyan finanszírozzuk a felső- oktatás további szélesítéséhez, a közlekedés és az infrastruktúra modernizálásához szükséges növekvő kiadásokat, és küzdjünk meg az öregedő társadalom jelentette kihívásokkal? Le kell szögeznünk néhány elvet, amely képessé tesz bennünket, hogy egyértelműen válasszunk az adó és a kiadások között, és lefektessük a paramétereket a jövőbeli partnerséghez, amely az adó alapján történő finanszírozás és az egyéni hozzájárulás között állna fenn, például az úthasználati díj vagy az egyetemi kurzusok díja. Globalizáció: realitás Gerhard Schröder: Az a szociáldemokrácia, amely idejét a múlt visz- szaidézésével töltötte, legjobb esetben dicső emlék lehet. Bizonyos módszerek, melyek valaha progresszív célokat szolgáltak, lehet, hogy most károsak. Manapság egy egész sor radikálisan új kihívással nézünk szembe: hogy tudunk megbirkózni a demográfiai változásokkal? Hogyan kerülhetjük el a kirekesztést, és hogyan mobilizálhatjuk a mindenkiben rejlő lehetőségeket a teljes körű részvétel érdekében? Hogyan táplálhatjuk a gazdasági növekedés újabb hullámát a költségvetési megszorítások közepette? Mi a válaszunk az új típusú fenyegetésekre, az egyoldalúság veszélyeire, és a növekvő különbségekre a jövedelmek, az életkörülmények és a lehetőségek terén a világban? A globalizáció nem lehetőség. A globalizáció realitás. Kockázatokat hordoz és aggodalmat kelt, de ugyanakkor óriási lehetőségeket nyit meg. Ezért kell a változások kezdeményezőjének, és nem áldozatainak lenni. Nem lehet kétség a jóléti állam fontossága tekintetében, amely hatékonyan véd azon veszélyek ellen, amelyekkel szemben az egyén nem tudja megvédeni magát. A korlátozások e területen olyan különleges intézkedések és szabályozások képében jelennek meg, amelyeket a jóléti állam működésének biztosítására alkalmazunk. Egy öregedő társadalomban a nyugdíjakat nem lehet kizárólag a munka- vállalók és a munkáltatók hozzájárulásaira építeni. Ugyanez a helyzet az egészségügy tekintetében, amikor a várható élettartam tényleg dicséretre méltó növekedése rakétasebességgel növekvő költség- növekedést hoz az egészségügyi kiadások terén, miközben egyre zsugorodó befizetések tartják fenn. Nincs jogunk feléim és kimeríteni a számunkra szükséges forrásokat. A jelenlegi jóléti fogyasztást a jó jövő építéséhez szükséges erőforrások figyelembevételével kell mérlegelnünk._______havas andrás Fejtő Ferenc a jobb- és baloldalról A Párizsban élő író, történész kérdésünkre válaszolva elmondta: míg például Amerikában a híreket figyelemmel kísérő egyszerű tévénéző számára is rögtön világos, mi a különbség Bush konzervatív és Clinton liberális (európai szóhasználattal élve: „baloldali") gazdaság- és külpolitikája között, és ennek ismeretében választ, addig Európában és Magyarországon néha gyakorlatilag értelmezhetetlen, hogy a fennálló kormány milyen elképzelések alapján irányítja az országot. Tehát a szocialista kormányok - igaz, a körülmények kényszerének hatására - rendszeresen folyamodnak klasszikus konzervatív elemekhez, a jobboldaliak pedig időnként a baloldali populiz- mus szóhasználatával élnek. Megjegyezte: bár a hazai folyamatokat nem ismeri részletesen, nem érti, hogy egy szociáldemokrata kormány miért nem bah oldali technikákkal, elképzelésekkel dolgozik. Ezek közé sorolta a vagyonadó esetleges bevezetését, amely a módosabb rétegtől vonná el a pénzt a rászorultak támogatására. Ládányi János a szegénységről A hárommillió koldus országáról beszélni hangzatos dolog, de ez nem vezet sehová, csak ront a helyzeten - vélekedett a szociológus. Szerinte ki kell mondani: ma hazánkban 6-700.000 ember él igazán kritikus, reménytelen helyzetben, a támogatandók körének kiszélesítése lehetetlen, mert soha nem lesz annyi pénze az országnak. Szerencsésebb, ha egy jól körülhatárolt, célzott kört támogatunk, mert a többiek eléréséhez nincs esélyünk, s ezt az igazságot végre ki kell mondania a politikának is. A legnagyobb baj - vélte -, hogy a magyarországi szegénység tartós, a helyzet át- öröklödik, s immár a harmadik generáció nő úgy fel a rendszer- váltás után, hogy semmi esélye a munkavállalásra, mert még soha nem is jutott álláshoz. Az esélyekről egy szemléletes adattal is szolgált a szakember: a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen ma száz hallgatóból csupán kettőnek segédmunkás az egyik szülője. Az egyetemek ma a társadalmi elit újratermelésének színterei. Válasz az „anti-amerikanizmusra” Michnik: a nyitott társadalom és a bezárkózás hívei A tőke mobil, ám a munkaerő nem A lényeg továbbra is az életszínvonal emelése Adam Michnik a lengyel liberális lap, a Gazét a Wyborcza fő- szerkesztője. Hozzátette: az emberek a nyitott társadalom és a bezárkózás hívei között oszlanak meg. A lengyel újságíró fontos kérdésnek nevezte, hogy képes lesz-e a baloldal választ adni az anti-amerikanizmusra, amely „egy méreg”. A baloldal, illetve a szociáldemokrácia filozófiája a hidegháború után is változatlan, így alapvetőnek tartja az életszínvonal javítását és méltányos életfeltételek biztosítását - mondta Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász professzor. Magyarország „útban van” a két- pártrendszer felé, amelyben a liberális alternatíva talán megmarad, de nem pólusképző erőként - mondta Bozóki András politológus a Haladó kormányzás című konferencián. A pártok tagsága folyamatosan csökken, egyre inkább a kormányzásra koncentrálnak, és egyre inkább elszakadnak a társadalomtól - közölte. Az új szociáldemokrata program nem lehet hiteles, ha nem az igazságosságon, a méltányosságon és a szolidaritáson alapul - mondta Bozóki András. Közölte: elbizonytalaníthatja a balliberális oldalt, ha az elosztásnak, újraelosztásnak nincsenek alapelvei. „Van még baloldal, van jobboldal?” - tette fel a kérdést Adam Michnik, a lengyel liberális lap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője. Hozzátette: az emberek a nyitott társadalom és a bezárkózás hívei között oszlanak meg. A lengyel újságíró fontos kérdésnek nevezte, hogy képes lesz-e a baloldal választ adni az antiamerikanizmusra, amely „egy méreg". Az izraeli-arab konfliktusra és az azzal kapcsolatos európai reagálásokra utalva kijelentette: „lehet, hogy ki kellene mondani: van baloldali antiszemitizmus”. Kéri László politológus azt mondta, hogy egy haladó kormánynak identitást kell teremtenie, méghozzá olyat, amely a társadalom többsége számára elfogadható. „Nem elég szavakban haladónak lenni.(...) Új identitásformákat kell kitalálni” - mondta, hozzátéve: ez hosszú időt vehet igénybe. A kormányok legnagyobb kihívása az lesz, hogy milyen választ adnak a globalizációra - közölte a politológus. Stiglitz a politika felelősségét a szakértelem fölé helyezte, hiszen a technokraták sokszor a maguk törvényei és az általuk objektívnak vélt valóság alapján kívánnak dönteni. A politika nem adhatja át a makrogazdasági döntéseket a technokratáknak. Példaként hozta fel az amerikai jegybank (FED) esetét, amely 6,2 százaléknál kisebb munkanélküliségnél az infláció felgyorsulását féltette, ezért kamatot emelt. Ez helytelen nézet volt, hiszen a munkahelyteremtés minden kormány számára a legfontosabb, és az élet azt igazolta, hogy 4 százalékos munkanélküliség esetén sem gyorsult fel az infláció - tette hozzá a Nobel-díjas közgazdász. Stiglitz szerint a társadalmi dimenziókat nem lehet elválasztani a gazdaságiaktól, a két dimenziót együtt kell kezelni. Az általa vélt sikeres skandináv modell lényege: beruházás az oktatásba, a technológiai fejlődésbe, és biztonsági háló kiépítése a lakosság számára. A haladó kormányzás legfontosabb feladata az életszínvonal emelése a növekedés révén - szögezte le Stiglitz professzor. Az állam sokszor az alapkutatás finanszírozásával segítheti elő a növekedés gyorsítását, s erre jó példa az internet-gazdaság felfutása a '90-es években. Az internetet megalapozó kutatásfejlesztést ugyanis az állam finanszírozta, és nem a magántőke - tette hozzá. Kritikusan szólt a globalizáció hatásairól az amerikai közgazdász professzor, hangsúlyozva, hogy miközben a tőke mobilitása megnőtt a globalizáció hatására, a munkaerő mobilitása szinte változatlan maradt. Latin-Ameri- kában például a globalizációs folyamatok nyomán a növekedési ütem a felére csökkent, és a szegénység a korábbinál nagyobb lett - mondta Joseph E. Stiglitz.
