Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-21 / 44. szám

Theatrumi Hírek Rale Milenkovic Egerben rendez Rale Milenkovic A nemzetközi hírű rendező Cse­hov: Három nővér című drámá­jának olvasópróbáját február 17- én tartotta a Gárdonyi Géza Színházban, a bemutató április 2-án lesz. A Csehov-bemutató- hoz kapcsolódva az egri színház fesztivált is rendez április végén, amelyre meghívják más társula­tok Három nővér-előadásait. A rendező Venczel Valentin és Nagy András társaságában az olvasópróbán Újra indul az Eszterházy-bérlet Háromszáz hallgató váltott bér­letet az egri Eszterházy Károly Főiskola és a Gárdonyi Géza Színház második félévre meg­hirdetett előadás-sorozatára. A négy alkalomra szóló bérletben március 2-án az Otelló Gyulahá­zán című vígjátékot, áprilisban Csehov: Három nővér című drá­máját tekintik meg, s a reperto­árból két stúdiódarabot választ­hatnak a diákok. Az előadások után minden alkalommal lehe­tőség nyílik beszélgetni az alko­tókkal a színház átriumában. ■ JÁTÉK Játsszon velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot hirdet az Interneten. Előadása­inkkal kapcsolatban kéthetente felteszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hat­vani kapu tér 4.) vagy e-mail cí­mére fggszinhaz@agria.hul . A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ bekül­dők között értékes nyereménye­ket sorsolunk ki. A helyes választ beküldők kö­zül Darab Károly rózsaszent- mártoni nézőnk nyert játékunk tizenegyedik fordulójának sor­solásán két személyre szóló meghívást a My Fair Lady című musical valamely előadására. Következő kérdésünk:- Márai Sándor melyik művé­nek színpadi változatát mutatja be a színház március 25-én? Kérjük, megfejtéseiket márci­us 4-ig küldjék el a színház pos­tai (Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( ggszin- haz@agria.hu ). Nyeremény: 2 jegy a Márai- darab valamely előadására. ■ 21., szombat HEVES Mf'HÍRLAP Szemeinkben izzó indulatokkal Kalmár Zsuzsát viszonylag rég láthattuk igazi nagy szerep­ben az egri deszkákon, most azonban a stúdióban próbálja Márai Sándor Kaland című darabjában Anna szerepét Blaskó Balázs rendezésében. A darabról, az újabb kihívásról beszél­gettünk a művésznővel.- Az Anconai szerelmesek volt az utolsó produkció, amiben megcso­dálhattuk. Úgy tűnik, hogy nem ta­lálják meg azok a szerepek, melyek­ben megszokhattuk. Ez most az, amit szeretne, hiszen csillogó szem­mel jött ki a próbáról?- Igen, ez nagyon az! Volt egy idő­szak, amikor úgy tűnt, mindenféle ütközés miatt nem csinálhatom meg. Nagyon elkeseredtem, aztán kide­rült, hogy mégis össze lehet egyeztet­ni az időket, és mégis én játszhatom. Akkor nagyon boldog voltam. Azóta újraolvasom az összes Móráit. Próbá­lom belehelyezni magam az ő világá­ba Nem mintha a játszott nő szem­pontjából ez olyan fontos lenne, de Kalmár Zsuzsa nekem nagy megnyugvást ad. így olyan dolgokat tudok átélni, olyan dolgokkal tudok azo­nosulni, amik nem is történtek, történhettek meg velem az életben Például azok az önmagával való vívódások, amik dúlnak a lelkében, az, hogy az emberek nem fe­keték és fehérek. A lényeg az, hogy önmagunk számá­ra tisztességesen tudjunk kikerülni egy-egy helyzetből, és nem lehet minden mondatunkat, gondolatunkat megmagyarázni. Az emberekben olyan erők működ­nek, amiknek a miértjá maga sem tudja Ezt pedig el kell fogadni, legalábbis kezelni kell tudni.- Látszólag ön egy két lábon a Földön álló valaki, mégis az az érzésem, hogy belül nagyon sok bizonyta­lansággal küzdő, nem feketén-fehéren, inkább árnya­latokban gondolkodó ember.- Kezdjük ott, hogy én nagyon hiszek a horoszkóp­ban. Halak vagyok, de az aljegyem oroszlán, mely két lábbal a Földön tart. Pontosabban ad annyi erőt, hogy legalább kifelé azt tudjam mutatni, hogy én erős va­gyok. Anna, akit a darabban játszom, ugyanilyen, van tartása, van egy élet, amibe beleszokott, amivel megkö­tötte kompromisszumait, belül azonban olyan harcok dúlnak, melyektől maga is megijed Én is ilyen vagyok, aki a dolgokat belül szenvedi meg, kifelé azonban bizo­nyos tartást mutat. Azt hiszem, ezt otthonról hozza az ember, ahol kap egy olyan életfelfogást, tapasztalatot, amit később sem tud levetkőzni. Én még akkor sem tudnék hisztériázni vagy kiverni a balhét, ha azt is ten­ném legszívesebben. Valami egyszerűen azt mondja, hogy állj, ez már nem helyes, nem így kell emberekkel közlekedni.- Ettől, hogy hasonló jellemet kell megmutatnia a színpadon, nehezebb vagy könnyebb játszani?- Az a legnagyobb bajom saját magammal, hogy ilyenkor azt kezdem el keresni, mitől lehetne ez a nő furcsa, mitől más, mint az első, akár még olvasott be­nyomás. Kerülni akarom ugyanis a sztereotípiákat. Ilyenkor, amikor ennyire azonos a szerep és a valósá­gos énem, akkor nem kell ennyire mögé menni a figu­rának. Ráadásul ez stúdió-előadás, amit imádok, mert nem kell színházi középhangon megszólalni, hogy a hátsó sorokban is értsék, hanem lehet normális han­gon, igazán őszintén beszélni. Már most, a próbafolyamat elején is olyan indulatokat látunk egymás szemében, ami élmény, ami- j ért az ember egyáltalán színész \ lesz. Mert erre a pályára az taszítja az embert, hogy sok életet át és meg tudjon élni anélkül, hogy igazán be­lerokkanna. Azoknak, akiket ját­szunk, az az egy életük van, amibe belerokkannak, és mi is belerokka­nunk a miénkbe, de ezáltal, hogy újabb és újabb sorsokat játszha­tunk el, olyan tapasztalatokat gyűjt­hetünk önmagunkról, a világról, ami másoknak nem adatik meg. Most is­mét abban a fázisban vagyok, hogy nagyon örülök annak, hogy színész lettem.- Van, amikor ez nincs így?- A színész önbizalmát nagyon könnyű megingatni. Ha csak egy ki­csit rossz kritikát kap valakitől, ak­kor azonnal hatalmába keríti az az érzés, hogy nekem ezt nem is kéne csinálnom, ez a képességeim határa és ennyi, lehet, hogy más elfoglaltság után kéne néznem. Aztán egy jó szó, egy jó szerep mindent megváltoztat, és újult erő­vel, szíwel-lélekkel csinálja az ember azt, amit imád. Most ez történik, és nagyon élvezem.- Mennyire élvezi Márait, Márai szavait?- A Gyertyák csonkig égnek az egyik kedvenc regé­nyem. Mint előadásra szánt írott mű, de van néhány olyan rész benne, ami leírva gyönyörű, de kimondva már erőltetettnek tűnik, vagy nem elég emberi. Arra kell törekednünk, hogy egy kicsit - lehet, hogy csú­nyán hangzik, de - „hétköznapiasítsuk” a Márai- szöveget. így viszont nagyon szép lesz, teli két-, há­rom- és többértelmű mondatokkal, amelyeknek és a hozzájuk kapcsolódó egy-egy tekintetnek lényeges ha­tása lehet az előadásban.- Erre pedig bátran támaszkodni lehet...- A darab mar olvasva is érdekes, le nem lehet ten­ni, ugyanakkor semmi sincs benne kimondva. Ször­nyű dolgokról folyik itt a diskurzus, mégis csak érez­tetve van mindaz a szörnyűség, amit kellemes homály fed. Végre nem az, hogy belemondjuk a másik képébe kegyetlenül a valóságot.- Ezek szerint szép ellerttäe lesz a stúdiószínpad elő­ző bemutatójának, a Card Boys-nak, mely éppen a szembemondásról hírhedt.- Lehet, hogy nem kéne ezt a két dolgot összeha­sonlítani, de Blaskó Balázs, a rendező mondta is, hogy megpróbálja a mi előadásunkban azokat az értékeket fölmutatni, Márai segítségével visszahozni, melyek ki­vesztek az életünkből, a médiából, és természetesen a színházból is. A színház esetében persze ez nem ilyen egyszerű, hiszen a tanítás, a jóra nevelés a feladata, de néha tükröt is kell, hogy tartson! Az ember pedig vagy annyira őszinte, hogy belátja, tényleg ilyen vagyok, vagy mereven elutasítja azt, amivel a mindennapi élet­ben nap mint nap találkozik. Ugyanakkor itt van ez a darab, mely azt fogja megmutatni, hogyan kell ural­kodni önmagunkon, legyen szó szövegről vagy érze­lemről, azt, hogyan kell egy önmagáért és másokért fe- lelősséget érző embernek élnie. __________egres béla Ma e sti premier: My Fair Lady Az elegancia belülről fakad Mrs. Higgins, az elegáns lon- dgni dáma szerepében ismét egri színpadon köszönthet­jük Tordai Terít, aki a város­ba hazajön, hiszen tősgyöke­res egri. Ki más játszhatná itt ezt a szerepet, ha nem ő, aki­nek a lényéből sugárzik a bel­ső tartás, akit körülleng a megmagya­rázhatatlan, jó értelemben vett polgári miliő. Freddy szerepében Hüse Csaba Jó előadást szeretne a My Fair Lady alkotógárdája Az Elizába beleszerető fiatal arisztrokratát a My Fair Lady egri előadásában Hüse Csaba alakítja, aki a színpadra állí­tás mozzanatairól vall. — Szeretem mondani ezt a szöve­get, közel áll hozzám ez a fordítás. A darab visszacsempészi kamasz­korom romantikáját - mondja kis­fiús mosollyal a pályáját Egerben kezdő színész, aki több budapesti és kecskeméti siker után mégis visszavágyott az egri színpadra. Saját szerepemben azt szeretem, hogy Freddy nyíltan vállalja az ér­zelmeit. Ez hiányzik a hétköznap­ok érzelemmentes világából. Szerelem ez első látásra - leg­alábbis Freddy részéről — folytatja Hüse Csaba — Ám Eliza az előadás végén mégis Higginst választja... A darabban lévő dalokat nem könnyű énekelni, sokat kell gyakorolni, de nagyon szép dallamok, megéri a munkát. Mindig öröm újra együtt dolgozni a régi kollégákkal. Jordán Adéllal először játszom együtt, és nagyon örülök, hogy most találkoz­tunk a színpadon. Bodor Johanna mint koreográfus, nagyon sokat se­gített a mozgásban. Adél színészileg okozott meglepetést, hiszen nagyon „emberből csinálja” ezt a szerepet. Nagyon akartuk, hogy jó legyen ez az előadás! ipujsy) Február havi műsor 21. SZOMBAT 19.00 MY FAIR LADY Gárdonyi-bérlet, 24. KEDD 16.00 bemutató előadás OTELLÓ GYULAHÁZÁN Bornemissza-bérlet 25. SZERDA 19.00 MY FAIR LADY Radnóti-bérlet 26. CSÜTÖRTÖK 19.00 MY FAIR LADY Dobó-bérlet 27. PÉNTEK 19.00 MY FAIR LADY Jászai-bérlet 28. SZOMBAT 15.00 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN OTELLÓ GYULAHÁZÁN Remenyik-bérlet lllyés-bérlet 24. KEDD 19.00 NYAFOGOK 25. SZERDA 19.00 CARD BOYS Maradjon minden a régiben 26. CSÜTÖRTÖK 19.00 CARD BOYS Maradion minden a régiben- Honnan_ van önben ez a fan­tasztikus elegancia?- A nagymamámtól - feleli Tordai Teri. - Vannak régi, elsár­gult fényképeim, amiken látszik, milyen volt. Ezt tőle örököltem. Szerencsém is van, hogy sem a My Fair Ladyben, sem az elmúlt évad Mágnás Miskájában nem akarnak hülyét csinálni az arisztokráciából, hanem lehetek olyan, amilyennek szerintem lennie kell egy ilyen asz- szonynak. Voltak olyan elődök, akiktől ezt a viselkedést el lehetett lesni. így például Lázár Máriától, Sulyok Máriától vagy Mezei Máriá­tól, akik igazi hölgyek voltak, pe­dig a származásukból nem követ­kezett ez, csak úgy tapogatták és utóbb élni tudták a polgári létet. Ez a fajta elegancia belülről sugárzik. Ha nem is születik az ember ilyen környezetbe, de megtanulhatja azt. Egy idő után pedig már nem csak felvett szerep, hanem megélt dolog, ami különleges tartást és életvitelt feltételez és követel. Kicsit irigyeltem a Monori Lili típusú nő­ket, akikre nagyobb szükség volt filmen, színházban, mint például rám. Azért őt említem, mert na­gyon tehetségesnek tartom és tar­tottam, de egészen más alkat.- Női eleganciáról beszélt, de milyen az elegáns férfi?- Nem misztikus dolog ez. A fér­fi segítse le a kabátomat, ne tapos­son el, amikor bemegy az ajtón. Nem az számít, milyen öltönyben van, ha jól nyírt a haja, gondozot­tak a körmei és jó illata van, akár farmerban is lehet, mégis elegáns.- Fontos az elegancia, egyáltalán?- A belső elegancia az, ami fon­tos. Igenis szükség van rá mai vilá­gunkban, hogy tartással létezzünk benne. Nem szabad a káromkodós alpáriságba belesüllyedni. Ettől nem lesz ódivatú az ember. Egyszer egy kritikus azt írta rólam, anakro­nizmus vagyok a színpadon, én pe­dig, bár ő bántani akart, dicséretnek vettem. Ha a rendszeretet, a kultu­ráltság, a polgári erények anakro­nisztikusak, én vállalom! Nem más ez, mint belső vágy, hogy például amikor kijövök az öltözőmből, ren­det hagyjak magam után. Lehet, hogy a fiatalok megmosolyogják ezt, de hátha mégis tanulnak belőle, és e mintát követve ők is előbb­utóbb hasonlóvá válnak, mert megteremtődik bennük is az igény erre a szépségre, tiszta­ságra és egyben egyszerűség­re, amit az igazi belső elegancia jelent.- A színházi munkában ez ho­gyan szűrődik le?- A színház olyan, mint egy cir­kusz, csapatmunka. Mindenki rá­szorul a másik munkájára Ezt pe­dig becsülni kell, és élni kell vele. A színfalak mögött a takarásban ha­talmas munka folyik, a díszítőket, öltöztetőket, kellékeseket nekünk, színészeknek is segítenünk kell, csak így működhet a dolog. Itt Egerben remek csapatmunka van. Rengeteg helyen dolgozom, és lá­tom, hogyan mennek a dolgok. Itt jó hangulatú csapat van, amely re­mekül tud együtt dolgozni.- Lehet-e erre tanítani a fiata­lokat, a fiatal kollégákat?- A fiatalság furcsa és öntörvé­nyű, nem lehet tanítani, mert el­lenáll. Csak ez az út van, hogy a saját viselkedésünkkel adjunk pél­dát, és előbb-utóbb, amikor túl vannak a fiatalság lendületén, majd ők is elsajátítják ezt az élet­stílust. Fiatalon én sem voltam más, mindent maximálisan igye­keztem csinálni, akár úszás, akár balett volt, és én sem hallgattam senkire. Mostanra lettem csak ilyen „bölcs”. Ez így van jól, nem kell erőltetni semmit sem. Mindig voltak példaképeim, így például Lili Palmer, akivel együtt forgat; tunk, amikor külföldön voltam. Ő mondta nekem, hogy itt - a forga­táson - mindenki egyforma. Lehet, hogy amikor kimegyünk a kapun, a sztárok adják az autogramokat, de a munkában mindenki egyfor­ma! Ezek szerint élt és játszott. Én például tőle tanultam nagyon so­kat. Remélem, nekem is sikerül át­adnom, ha észrevétlenül is, vala­mit a fiataloknak. _______________________(EGRES) u h Eliza - Jordán Adél és Freddy - Hüse Csaba a My Fair Ladyben fotó; gál gábor Alfred Doolittle - az filozófus G. B. Shaw: Pygmalion című mű­vét már játszották egri színpa­don, 1988. április 22-én, Mé­szöly Dezső fordításában. Henry Higgins professzort Csendes László alakította Fráter Kata ol­dalán, Szőke István rendezésé­ben. Tizenhat évvel később pedig ' a korosodó, életerős szemetes, Alfréd P. Doolittle szerepében lát­hatjuk. Őt kérdeztük. — Varró Dániel mai nyelvre „fordítja le” a jól ismert Pygmalion- történetet, és korunk ízlését ve­szi alapul - mondja a Jászai-díjas színművész. - Rejtő fogalmazása szerint „el­száll fölöttünk az idő vasfoga”. Ugyanis tizen­hat évvel ezelőtt a PygmaJionban én játszot­tam a kissé bogaras, megszállottan a hivatá­sának élő, az elit réteg életét meghatározó, konvenciókat figyelmen kívül hagyó, „nagy gyerek” Higginst. Hála az idő múlásának, beleöre­gedtem a minden konvenciót felrúgó, a betyárbecsület íratlan szabá­lyai szerint élő, minden helyzetben talpon maradó öreg szemetesbe, akinek életfilozófiája: függetlenség, szabadság, gyönyör, ha lehet, mi­nél több. Ő is, mint lánya, Eliza, csak a saját közegében lehet boldog, vagy akár boldogtalan. De legalább szabadon. Sorsuk hasonló: Eliza elveszíti báját, eredetiségét, magával ragadó egyszerűségét, természe­tességét. Doolittle pedig az öröklött vagyon kiszolgáltatottjává válik. Szerinte „az ember a rengeteg pénztől mindjárt erényes lesz, s akkor agyő, boldogság!”. Az élet elég rövid ahhoz, hogy ne foglalkozzunk az árnyoldalaival. Hálás vagyok, hogy beleöregedtem._________p.cs.

Next

/
Thumbnails
Contents