Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-14 / 38. szám

10. OLDAL MOZ A I K 2004. Február 14., szombat Him Önkéntes civilek: inkább a szegények adakoznak Nem osztok pénzt — oszlatja el jó előre a félreértéseket és az esetleges hiú remé­nyeket Bárdos Ferenc, az egri Életfa Környezetvédő Szövetség ügyvezetője, az újonnan létrehozott Nemzeti Civil Alap (NCA) első megválasztott elnöke. — Azt üzenem a civilszervezeteknek, hogy ebben a pozícióban a jelenlegi borzasztóan bürokratikus pályázati adminisztrációs rendszer egyszerűsítésére fogok töreked­ni — teszi hozzá a saját tapasztalat megéltségével. Pártpolitikának itt helye nincs, a törvény szerint a pártokhoz, politikához nem kötődő szervezetek probléma- megoldó, értékteremtő tevékenységét kívánják támogatni — húzza meg az át nem léphető határt a hazai „főcivil”, áld egyik legfontosabb céljának azt tartja, hogy az szja civilszervezeteknek felajánlható egy százalékának felhasználása ok- és célszerű legyen, a valós problémák megoldására irányuljon. Az adminisztráció­nak az értékteremtést kell szolgálnia. S a felajánlók is lássák: volt értelme.- Természetgyógyászeseppeket lá­tok az asztalán. Idegnyugtatóra is szüksége lesz az új feladatokhoz?- Nem. Ilyesmire nincs szük­ség. Csak egy kis megfázás.- Izgult egyébként? Tanácsvá­lasztás, parlamenti bizottsági meg­erősítés, miniszteri jóváhagyás...- Nem. A bizalom megnyilvá- 'nulása nagyon jólesett, hogy a tár­saim titkos szavazással alkalmas­nak tartottak erre a pozícióra, e munka ellátására. Ez megtisztelő, és az eddigi tevékenységem elis­merését jelenti. Másrészt pedig nem voltak ambícióim ezzel a po­zícióval kapcsolatban. Ha az élet úgy hozza, hogy ezt a feladatot el keÚ látnom, mivel nagyon sok el­képzelésem van, állok elébe, és megpróbálok a legjobb képessége­im szerint eleget tenni neki. De nem törekedtem mindenáron oda, mert van más jellegű elfoglaltsá­gom is. Az elnöki jelölés azonban tényleg váratlanul ért.- A rendszerváltás óta folyama­tosan barátkozunk a civilszerveze­tekkel, sokáig úgy nézett ki, még jó ideig nem lesz áttörés ezen a téren. Most az új leosztás áttörést jelent formailag és szerepben is?- Ez azért régóta érik. A szerve­zeteknek a '90-es évek elején volt egy jelentős létszámbeli fölfutása. Sok alapítvány jött létre, és renge­teg egyesület alakult. Ez a mennyi­ségi fejlődés időszaka volt, vi­szonylag szabályozatlan keretek közt. Legalábbis az alapszabályo­zás, az egyesülési törvény keretei­nek lehetőségeivel élve. Utána kö­vetkeztek csak a működéssel, gaz­dálkodással kapcsolatos jogsza­bályok. De igazán nem kristályo­sodtak ki azok a munkaformák és minőségi követelmények, amik a szervezetek tevékenységének fejlő­déséhez szükségeltettek. Most ér­kezett el ennek az ideje. A rend­szerváltás után 14 évvel rendeződ­tek úgy a viszonyok, hogy a szerve­zetek most már a minőségi fejlődés felé fordulhatnak. Megjelenik az együttműködés, bizonyos állami és önkormányzati feladatokat - lásd a közhasznúsági törvény - át tudnak vállalni és azokat hatéko­nyan meg is tudják oldani. Érző­dik, hogy ezek a szervezetek érté­ket hordoznak.- Mennyire érzi ezt a társada­lom?- Megjelent a személyi jövede­lemadó egy százalékáról szóló tör­vény,, melyet a civüszervezeteknek ajánlhatnak föl. Ami szintén azt is bizonyítja — hiszen az állampolgár­ok közül nagyon sokan élnek ezzel -, hogy azért ezen szervezetek mű­ködésének van hatása a társada­lomra. Fontos, hogy az emberek érezzék ennek a jelentőségét, s még nem képesek, az önszerveződő kö­zösségek legyenek azok, melyek sajátos eszközeikkel, önkénteseik­kel, lelkesedéssel, külföldi források bevonásával megoldják. Az értékte­remtő önkéntes munka szerepe itt hangsúlyos, tenni olyasvalamiért, amit fontosnak tartanak. Ez óriási emberi erőforrás.- Mennyi civilszerveződés mű­ködik ma Magyarországon? — Ahány elemzés készül, any- nyiféle szám van, de nagyjából úgy 60 ezer körül. Heves megyében 2300. Az külön érdekes, hogy men­nyi a bejegyzett, mennyi szolgáltat közülük adatot a staüsztikai hiva­talnak. Legutóbb 1400 üyen volt, a marad erejük, hogy magukról sta­tisztikákat töltsenek ki. Mert őket nem a papírok töltögetése érdekli, hanem az, amire alakultak. — Ez az új keret lehetőséget ad majd arra is, hogy kiszűrhetők le­gyenek az olyan trükkös álcivil vagy fedő szervezetek, amelyek csak egy-egy pályázati forrás, szá­mítógép, egyéb juttatás megszerzé­sére alakulnak, de valós hasznos te­vékenységet nem végeznek?- Ezért jó a mostani NCA-rend- szer, mert választottak azok a pá­lyáztató, pénzelosztó testületek, kollégiumok, ahová a szervezetek képviselői bekerültek, s jól ismerik ezt a területet. így a közös munka „Eger ünnepe”. A civilszervezetek hagyományos programsorozata FOTÓI OÁL GABOR inkább éljenek az egyszázalékos felajánlás lehetőségével. A Nemzeti Civil Alapprogramnak a társadalmi szervezetek társadalmi szerepválla­lását kell erősítenie. Hogy azokat a problémákat, amiket az állam és az önkormányzatok nem tudnak haté­konyan megoldani, mert minderre működő szervezetek száma, me­lyek a valóságban tevékenykednek, még ennél is kevesebb. A tetszha­lott állapot részben a forráshiány­ból ered. Az egyesületeket terhelő adminisztráció is rendkívül meg­növekedett a közhasznú törvény miatt. Egyszerűen nem nagyon során rálátásuk van minderre. Az a lényeg, hogy a különböző szerve­zeteket ne a nevük alapján vagy a szerint ítéljék meg, hogy mit mon­danak magukról, hanem a tényle­ges tevékenységük alapján. És ne egy messzi hivatal döntsön. Dönt­senek a szervezetek ületékes képvi­selői a szakkollégiumokban. Ezzel közvetlenül a felhasználás közelé­be, a régióba kerül le a forráselosz­tás. Még azt is el tudom képzelni, hogy az adott testület tagja majd tá­jékozódik az érintett településen, hogy az ottani civilszervezet mit is tett valójában, mi az emberek véle­ménye róluk. Egyébként a pályáza­toknak is arra kell majd épülrüük, hogy a jelentkező szervezet mit is tett eddig. Az addigi ténykedése alapján juthat hozzá a működési és a programtámogatáshoz.- Beszéljünk a pénzről idén 6-7 milliárdot osztanak szä...- A Nemzeti Civil Alap - ha na­gyon jól alakul az szja egyszázalé­kos felajánlás - hétmilliárd forint körüli összeget oszthat szét. Azért is hangsúlyos ez az egy százalék, mivel minden felajánlott forint mellé az állam hozzátesz még egyet. A civilszféra döntő része na­gyon fontos és hasznos társadalmi feladatokat lát el, tisztességgel és becsülettel dolgoznak, tényleg a problémákat akarja megoldani: a hajléktalanokét, vagy épp a rákbe­teg gyermekeken akar segíteni. Lé­nyeges tehát, hogy azok a szerve­zetek is részesüljenek a felajánlás­ban, akik nem képesek óriásplaká­ton hirdetni magukat, akiknek a te­vékenysége megelőző jellegű, pél­dául környezetvédelmi. Az egész­ségügyi célú civilszervezetek sze­repe akkor jön, ha már az ember megbetegedett, a környezetvédő szervezetek azért működnek, hogy ez lehetőleg ne, vagy minél ritkáb­ban következzen be. Vagy a drog- megelőzés: milyen nehéz a már drogfüggő embert visszavezetni, mennyivel könnyebb felvilágosí­tással, programokkal megelőzni, hogy a droghoz nyúljon.- Mi a szerepe mindebben Ön­nek, az elnöknek? Pusztán proto­kolláris, vagy érdekegyeztető, konf­liktuselsimító...?- Az NCA-tanácsnak és az ülése­ket vezető elnöknek nagyon fontos a szerepe abban, hogy a fő irányo­kat, a támogatási irányelveket meg­üftlEfiY Bárdos Ferenc (1956) Gépjármütechnikus, műszaki szakoktató Egerben, 1984-től a KISZ-bizottság munkatársa, 1986-tól a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának környezetvé­delmi, fogyasztóvédelmi felelőse, 1989-től a Heves Me­gyei Kömye- ' zetvédelmi Szövetség ügyvivője, az Életfa Kör­nyezetvédő Szövetség alapítója, 1994-től ügyvezetője. Számos helyi és országos civilprogram résztvevője, vezetője, alapítványi, kuratóriumi és tanácsadó testületi tag. Jelenleg a főiskolai személy­ügyi képzés végzős hallgatója. határozza. Hogy müyen kollégiu­mok működjenek, hogy a pályáza­tokat müyen fő elvek alapján írják ki. Nagyon jó, hogy el van választva ez az elvi döntés és a gyakorlati osz­tás. A tanács nem oszt pénzt. Ez a pályáztatással, az elbírálással és az ellenőrzéssel együtt a szakkollégiu­mok feladata. Úgy akarjuk ezt az egész rendszert összehangolni, hogy a legszükségesebb létszám­mal, a legkisebb ráfordítással, de ha­tékonyan tudjuk áramoltatni a pá­lyázatokon elnyert forrásokat. Úgyanakkor az NCA nem érdekkép­viselet: a magyar áüam forrást bizto­sított a társadalmi szervezetek társa­dalmi szerepének erősítésére. En­nek az idén mintegy hétmüliárd fo­rintra becsült forrásnak a megfelelő és arányosan jó elosztása a feladat. Nem akarunk a civilszervezetek he­lyett beszélni, csak elősegíteni az együttműködésüket.- A számla tekintélyes részét azért az állami kassza állja.- El kell ismerni, hogy az elmúlt időszakban nem úgy alakult a kö­zéposztály helyzete, megerősödé­se, hogy saját erejéből, felajánlásai­val és aktív anyagi szerepvállalásá­val, adományozókedvével fenn tudná tartani a civilszervezeteket.- A tapasztalat az, hogy in­kább a szegények adnak, nem a jómódúak...- Igen. Aki ma a legnagyobb megélhetési problémával küzd, az van a legnagyobb szolidaritással a többiek iránt. A társadalmi érték­rendnek is át kell alakulnia, akkor az adományozókedv és a civilszfé­ra is erősebbé válik. Ma még nem tartunk itt. Átmeneti állapotban va­gyunk. A helyzet megváltoztatása rajtunk, a mi munkánkon is múlik. (KJ| Élet elleni támadások a családban Napjainkban egyre több szó esik a családon belüli erőszakról. Ennek tipikus nak „elborult az agya”, és ütötte-vágta az példája, amikor a férj - aki rendszeresen iszik is - kitartóan veri a feleségét, apját, majd magára hagyta. R. másnap reg- valamint a gyerekeket. Az már ritkábban fordul elő, hogy az erőszaknak sú- gél már csak holtan talált rá a sértettre. R. lyos, például az élet kioltásával járó következménye van. A statisztikák sze- Gyula halálát több kemény- és lágyburok rint ugyanakkor az életellenes cselekmények jelentős része olyan eset, amit »alatti bevérzés, traumás agyvizenyő, a kis- közeli hozzátartozója ellen követett el a vádlott, mint abban a két ügyben is, amelynek iratai a napokban érkeztek vissza a Heves Megyei Bíróságra a Fő­városi ítélőtáblától. Minden bűnügynek megvannak a saját, egyedi jellemzői, a maguk konkrétságá­ban. Ha nem így lenne, esetleg már számí­tógépes szoftverek is születhettek volna a büntetések másodpercre pontos kiszámí­tására.'Az is tény azonban, hogy minden büntetőügyben felfedezhetők bizonyos ál­landó motívumok. A nagyon súlyos, életel­Á. Mihály azzal is előhozakodott, hogy fe­lesége - öngyilkossági szándékkal - saját magát szúrta szíven a konyhakéssel. Az első fokon eljáró megyei bíróság R. Pétert - különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettéért -12 év fegyházban le­töltendő szabadságvesztéssel sújtotta, s agymandulák beékelődése, s az ennek kö­vetkeztében beállt légzésbénulás okozta. Á. Mihály 2002. június 15-én - egyenes ölési szándékkal - kést szúrt az asszony szívébe. A vádlott ennek a napnak a regge­lén a vejével a szőlőbe ment permetezni. Délelőtt 11 tájban ért haza, ezután a lakré­szébe ment, ahol délután 2 óráig pihent. Később a nyári konyhában, ahol a neje ép­pen csirkét pucolt, vita támadt közöttük, mire a vádlott leszúrta az asszonyt. Á. Mihályné - a sérüléshez társuló vérzés folytán - a helyszínen a székről arccal elő­rebukva, a kövezeten hason fekve, rövid időn belül meghalt. A Fővárosi ítélőtábla R. Péter ügyében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, a tanács mindenben eleget tett ügyfelderítő kötelességének, megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyí­tékokat. Ezek sorában felsorolta a vádlott önellentmondásos vallomásait és a vádlot- ti nyilatkozatokat elemzően összevetette az érdektelen bizonyítékokkal, elsősorban a helyszíni szemle adataival, az orvos szakértő véleményében rögzítettekkel és az érdektelen tanúk vallomásával. A szak­értői vélemény, mint objektív bizonyíték, cáfolta a vádlott vallomásait, és azt alappal fogadta el az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához. „A megalapozott tényállásból a vádlott bűnösségére vont következtetés törvényes, és a cselekmény jogi minősítése is az anya­gijogi szabályokkal egyező. ” - olvasható az ítélőtábla végzésében. Nem minden tanul­ság nélküli a különösen kegyetlen elköve­tési módra vonatkozó indoklási rész sem: „Az emberölés önmagában is durva, ke­gyetlen cselekmény, a különös kegyetlen­séggel elkövetés, mint minősítő körül­mény megállapítására akkor kerülhet sor, ha a bántalmazás az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással és gát­lástalansággal, az emberi méltóság mély megalázásával történik az élet kioltása. Á tényállásban rögzített elhúzódó, durva bántalmazás, amely olyan nagyszámú és durva sérülést eredményezett, egyértel­műen a minősített emberölés megállapítá­sát eredményezte.” Á. Mihály az eljárásban mindvégig ta­gadta, hogy ő lenne az elkövető. Mint a Fővárosi ítélőtábla végzéséből kiderül: a megyei bíróság a vonatkozó perrendtartá­si szabályok szerint, kellő alapossággal és körültekintéssel folytatta le az eljárást, a szükséges és lehetséges bizonyítékokat feltárta. A végzésben foglaltak szerint az elsőfo­kú bíróság a szükséges körben indoklási kötelezettségének is maradéktalanul ele­get tett, kellő részletességgel számot adott arról, hogy mely bizonyítékokat mely ré­szükben és miért fogadott el. Meggyőzően cáfolta a vádlott által az eljárás során elő­terjesztett és a lényeges tények, körülmé­nyek tekintetében is többször változtatott, módosított védekezését. A vádlotti védeke­zést több tanú vallomása, valamint a szak­értői vélemények is cáfolták. így például kétséget kizáró cáfolást nyert A. Mihály azon állítása, hogy az adott napon nem is találkozott a sértettel. Megállapítható volt viszont, hogy a vád­beli időben a vádlott és a sértett házából ki­abálás, a sértett kiabálása, segítségkérése hallatszott. A tanúk a sértett hangját fel is ismerték - áll az ítélőtábla végzésében, amely a továbbiakban így folytatódik: „Az igazságügyi orvos szakértő, valamint a homogenetikus szakértő véleményéből kétséget kizáróan megállapítható volt az is, hogy a vádlott lábbelijén, nadrágján és ingén a sértettől származó vérszennyező­dés volt rögzíthető. Ezt meghaladóan a vád­lott bal kezéről rögzített körömmintákban és tenyértörletében is - a vádlott vérével keverten - a sértett vérétől származó vér­szennyeződés volt kimutatható.” _______________________ («■“) l enes cselekményeknél az alkohol a leg­gyakrabban visszatérő momentum. Abban a két emberölési ügyben is, ame­lyet a Fővárosi ítélőtábla immár jogerősen elbírált, a vádlottak igencsak italosak volt, amikor elkövették szörnyű tettüket. A már jogerősen is bűnösnek kimondott 27 éves egri R. Péter az édesapját verte halálra kü­lönös kegyetlenséggel, az egerbaktai Á Mihály pedig 73 éves volt már, amikor kést szúrt a nyári konyhában éppen csirkét pu­coló felesége szívébe. Bíróság előtti véde­kezésében mindkét vádlott sokféle verziót kitalált. Hivatkoztak például rejtélyes ide­genekre, akik elkövethették a tettet, illetve mellékbüntetésként a közügyek gyakorlá­sától is eltiltotta 9 esztendőre, a bíróság el­rendelte a vádlott kényszergyógyítását is. Ez utóbbi a főbüntetésként kiszabott 8 évi fogház mellett .kijárt” Á. Mihálynak is, mint ahogyan a közügyek gyakorlásától va­ló eltiltás is 6 esztendőre. Az utóbbi vádlott­nak tetemes, több mint egymillió forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie. Az ítélőtábla núndkét ügyben meghozott vég­zése a kiszabott büntetéseket jogerőssé tette. R. Péter története nem túl bonyolult: az apa és a fia hosszabb ideje alkoholista élet­módot folytatott. 2001. december 18-án ké­ső este is az italozás körül támadt vita kö­zöttük. Összeszólalkoztak, majd a vádlott-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents