Heves Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-12 / 36. szám
2004. Február 12., csütörtök MEGYE I 5. OLDAL K 0 R K E P Perek után csődhelyzet jöhet Felvetődött a képviselői lemondás kérdése (Folytatás az 1. oldalról) Az útfelújítási munkálatokért 6,8 millió forintra már van, a hivatal felújításáért 3,9 millió, a kőbányai elkerülő út (meg nem valósult) megépítésére nyújtott 10 millió forintról pedig valószínűleg hamarosan lesz bírósági fizetési meghagyás. Amennyiben a vitatott kifizetések a bírói eljárás során érvényt szereznek, az alapösszegeket eljárási, ügyvédi költségek, kamat, és egy esetben tetemes kötbér is terheli. Ebben az esetben - kamatok nélkül is - csaknem tízmillió forint pluszkiadást kell elviselnie az összességében 281 milliósra Etikus-e az igény? Ugyancsak vita tárgyát képezi, hogy mennyiben etikus az adott gazdasági helyzetben a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó ellenzéki előterjesztés, ami az alapdíj és a bizottsági növekmény együttes összegét havi 83 ezer forintban kéri rögzíteni. tervezett költségvetésnek (ami nem egészen 17 millió forintot tud fejlesztésre biztosítani). Márpedig a két megvalósult beruházás esetében végrehajtott munkálatokról, érvényes, azóta sem felbontott szerződésekről, eredményesen lezajlott műszaki átadásokról van szó. (Az elkerülő út megépítését maga a testület vetette el, így az erre a célra adott tízmillió forintot a bánya természetesen visszakéri.) A 3,9 millió forint kifizetésére a legutóbbi rendkívüli ülésen mégis rábólintott a testület, de a beruházóval folytatott megbeszélések alapján valószínűleg már ebben az esetben sem kerülhető el a bírósági eljárás. Ha pedig valamennyi kötelezettségnek eleget kell tenniük, az átmeneti fizetésképtelenséget, csődközeli helyzetet eredményezhet. A polgármester körlevélben tájékoztatta a lakosságot a fejleményekről, ugyanakkor a költségvetési közmeghallgatásról. Az ekkor összegyűlt több mint kétszáz választó jelenlétében egymást követték a paprikás hangulatú hozzászólások, melyek egyike felvetette: amennyiben a polgármester pert nyer a testület ellenében, a képviselők vajon éreznek-e annyi felelősséget, hogy lemondjanak. A megkérdezett tíz képviselő többsége igennel felelt, egyikük írásban ígért választ. Lukács László ismételten felajánlotta, hogy a jogerős végzés birtokában testületileg, valamennyien mondjanak le, és adják meg a lehetőséget a helybelieknek, hogy a többség bizalmát élvező önkormányzatot válasz- szanak. jónás ági Bírósági „nem”: eljárási okokból (Folytatás az 1. oldalról) A településszervezési kérdésekre speciális szabályok érvényesek, amelyek eltérnek az egyéb ügyekben alkalmazan- dóktól. A bíróság álláspontja szerint az előkészítő bizottság a helyi népszavazások kiírására vonatkozó szabályok szerint járt el, s ezek nem ugyanazok, mint a már említett település- szervezési esetek - foglalta ösz- sze az indoklás lényegét Fógelné dr. Vankó Kinga. Mint tudatta, az új község alapításának mikéntjét, illetve a korábbi településegyesítés megszüntetésének szabályait egyrészt az önkormányzatokról szóló törvény, másrészt az 1999-ben született, a településszervezési eljárásokról szóló törvény szabályozza. Ezekre alapozza a bíróság azt az értelmezést, miszerint a leválást előkészítő bizottságnak nem kell a lakosság körében aláírásokat gyűjtenie egy népszavazás kiírásához. Ha ugyanis elkészíti a törvényben részletesen feltételül szabott dokumentumokat, azokat beterjeszti a képviselő-testület elé, s tájékoztatja az érintett lakosságot (ezek a lépések mind megtörténtek - A szerk.), akkor az önkormányzatnak kötelessége mindezek nyomán kitűzni a népszavazást. Mint a bíróság vezetője fogalmazott: az eljáró bíró döntése nem jogerős, most az érintett feleken múlik, hogy jogorvoslattal élnek-e. Kérdésünkre azt is elmondta: mivel a fenti eljárási okokból nem volt értelme a beadott kifogásnak, érdemben nem vizsgálta a bíróság sem az előkészítő bizottság jogkörének kérdését, sem azt, hogy Mátrafüred leválása korábbi egyesítés megszüntetése, avagy új község alakítása lenne-e. Mint azzal már többször foglalkoztunk, ez a kérdés a majdani területhatárok, s ezzel értékes településrészek hovatartozásának megállapításában kulcsfontosságú. A képviselő-testület egyébként mai ülésén tárgyalja - Mátrafüred leválása kapcsán -, hogy miként módosítsák a helyi népszavazásokról szóló ön- kormányzati rendeletet. Dr. Kozma Katalin jegyző erről lapunknak elmondta: álláspontjuk szerint szükséges az érintett lakossághoz arányítva meghatározni, hogy hány aláírás szükséges a népszavazás kezdeményezéséhez. ________________________________(SUHAI S zínen a legifjabb kistérség Havas balesetek Heves megye Miután a meteorológusok jó előre jelezték, hogy a hét közepére hóviharok várhatók, a zord időjárásra számítaniuk kellett a közlekedőknek. Ennek ellenére- mint azt Pelyhéné Kóta Erzsébet r. százados, a HRFK sajtóügyeletese tegnap este elmondta- két baleset is történt az utakon. A 3-as főúton - a füzesabonyi körforgalom és a vasúti kereszteződés közötti szakaszon - egy tehergépkocsi a jókora széllökések miatt átsodródott a szemközti sávba, ahol három másik járművel ütközött. A balesetben két személy súlyos, kettő pedig könnyű sérüléseket szenvedett, őket a mentők szállították, illetve látták el. A másik ütközés helyszíne a Szarvaskő és Eger közötti szakasz volt, ahol a havas úton több autó- köztük egy autóbusz - egymásba csúszott. Személyi sérülés szerencsére nem történt. ■ Az alapfeltételek megteremtésére koncentrál ebben az esztendőben a január l-jével életre hívott hetedik, bélapát- falvai központú megyei kistérség — hangzott el a szerveződés tegnapi találkozóján. Bélapátfalva és térsége A tanácskozáson az érintett 13 település - így Balaton, Bátor, Bekölce, Bélapátfalva, Bükk- szentmárton, Egerbocs, Egercse- hi, Hevesaranyos, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szilvásvárad és Szúcs - vezetői mellett részt vett Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, a térség országgyűlési képviselője, Gyön- gyössy Kálmán, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főosztály- vezetője, Francsics László, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács mellett működő munkaszervezet, a Norda vezetője, valamint Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) főtitkára is. A mintegy 14 ezer lelkes, 16 százalékos munkanélküliségi mutatójú, hátrányos helyzetű kistérségen belüli kapcsolat nem új keletű, mivel korábban már számos beruházás és megvalósítandó feladat is az együttműködés irányába „terelte” a településeket — mondta Sós Tamás. Szerinte az itteni problémák megoldását nagyban segítheti a különböző területfejlesztési pénzekhez való hozzáférés, amiből - a szükséges önerő előteremtésével - a Bélkő Kht. is kiveszi a részét. Miként hozzátette, most a SAPARD-pályáza- tokra kell koncentrálni, lévén az a korábbiaknál szélesebb lehetőséget ad a településrendezésre. Gyöngyössy Kálmán kijelentette: az elfogadásra váró területfejlesztési törvény módosításával - az uniós szabályozáshoz igazodva — a kistérségek és a régiók lesznek a területfejlesztési munka alapjai. A szakember ugyanakkor az együttműködés fontosságát és a stratégiai tervezőmunka mielőbbi megkezdésének szükségességét is kiemelte. Francsics László a rövidesen megjelenő, a Strukturális Alapokat elérhetővé tevő pályázatokra hívta fel a figyelmet, míg Fülöp Gábor arra mutatott rá, hogy noha Magyarország városközpontú ország, ez nem azt jelenti, hogy nem kellene a vidéken élők életkörülményein javítani. Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere elsősorban az infrastrukturális fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. ____________i-nei S IKE SÁNDOR Uni O! Kevesebb, mint három hónap. Ennyi időnek kell eltelnie, hogy az Unión belül legyünk. Aki azonnali Kánaánt vár a május 1-jén esedékes aktustól, nyilvánvalóan „apróbb” meglepetésekkel fog majd szembesülni. Ennek a helyzetnek a megítélése nem euroszkepticizmus vagy eurolelkesedés kérdése, hanem az egyre nyilvánvalóbbá váló tényéké. Nagy falat lett ugyanis a tizenötöknek az egyszerre érkező tíz ország, melyek többnyire a szegényebb rokon kategóriából toppannak be a „jól belakott” európai környezetbe. (Meglehet, az újaknak izzadtságszaguk lesz, s a cipőjüket sem törlik le mindig a sárkaparón.) Sok példát sorakoztathatnánk a „nem lesz minden fenékig tejfel” jellegű megjegyzések alátámasztására, de illusztrálásképpen akár egy is megteszi. Mi lesz például a munkaerő szabad áramlásával? A legfrissebb ismereteink szerint valószínűleg egyedül Írország nyitja csak meg mindenfajta korlátozás nélkül munkaerőpiacát a tíz új uniós tagállam polgárai előtt az EU-bővítést követően. Szó van még két másik, bár szolidabb kivételről is: Nagy-Britanni- áról és Dániáról. Ők szintén lehetővé tehetik a teljes munka- vállalást. A szolidabb kifejezés viszont arra vonatkozik, hogy ez a két állam korlátozni fogja a munkavállalással járó szociális támogatásokhoz való hozzáférést. A maradék tizenkettek - a jelek szerint - legalább két év korlátozást vezetnek majd be, vagyis ez alatt az idő alatt külön munkavállalási engedélyért kell majd folyamodnia az elhelyezkedni vágyónak. De még ettől a 24 hónap további várakozástól sem kell feltétlenül lázba jönniük azoknak, akik szakmai karrierjüket valamelyik uniós országban képzelik el felfuttatni: az uniós csatlakozási szerződés értelmében ugyanis az olcsó munkaerő hirtelen beáramlásától tartó nyugat-európai államok ha akarják, akkor kettő, de akár hét évig is korlátozhatják az új tagállamok polgárainak jogát az automatikus munkavállaláshoz. A perspektíva nem különösebben biztató. S ha ehhez még hozzátesszük azt a kósza véleményt is, miszerint a tőlünk is nehezebb helyzetű új tagállamok célországa lehetünk, mint aki munkát és kenyeret ad polgáraiknak,, igencsak furcsa szituáció állhat elő hamarosan. A sokszínű Európa A diákok játszva ismerkednek egymással A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban immár harmadik éve folyik a Tempus Közalapítvány által támogatott Comenius 1 iskolai pályázat, Europe United címmel. Tegnaptól február 15-ig a megyeszékhelyi oktatási intézmény ad otthont a nemzetközi találkozónak. Eger Mint az együttműködéssel kapcsolatos teendőket végző tanárnő, Turcsányi Ottilia elmondta: Angliában, Németországban, Finnországban, valamint Norvégiában vannak partneriskoláik. Közös céljuk az, hogy az alsó tagozatos diákok - játékos formában - megismerjék egymás kultúráját, szokásait, néphagyományait, életét. Rajzokat, karácsonyi, húsvéti üdvözlőlapokat, dalokat, meséket küldenek egymásnak. Folyamatosan bővítik a tudásanyagot: a gyerekek néhány fénykép, illetve mondat segítségével először közvetlen környezetüket és napirendjüket (osztály, otthon, ünnepkörök) mutatták be, majd iskolájukat, valamint városukat. Céljaik közé tartozik továbbá, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék Európa iránt, elfogadtassák velük azokat a szokásokat, amelyek ismeretlenek, idegenek a számukra, ám motiválják őket a tanulásban. Természetesen nemcsak a diákok ismeretének bővítését szolgálja a pályázat, hanem a tanárokét is, mivel számos érdekes módszert ismerhetnek meg, új tapasztalatokkal gyarapodhatnak külföldi utazásaik során. Az iskolák között a kapcsod tot a koordinátor tanárok tartják fenn, e-mail, postai levelezés útján, illetve projekt-találkozók alkalmával, melyeket a Tempus Közalapítvány finanszíroz. A megyeszékhelyen ebben az oktatási évben kezdték el a pályázat harmadik, befejező szakaszát. Ennek során az eddigi ismeretek elmélyítése következik, majd egy Európa-fesztivállal szeretnék zárni a tanévet, amikor is a tanulók megismerkedhetnek néhány angol, norvég, finn és német néptánccal, gyermekjátékkal, énekkel, valamint étellel. ■ Érseki áldás az autón Eger Tavaly februárban adtunk hírt arról, hogy a Mozgásban a Mozgás- sérültekért Közhasznú Alapítvány önerőből vásárolt 18 éves mikrobusza felett eljárt az idő. A szervezet vezetői abban bíztak, hogy a gépkocsi cseréjéhez pályázat útján kapnak majd támogatást honi forrásokból, ám a remény napról napra fogyatkozott. Már-már úgy tűnt, ha a régi autót nem tudják lecserélni, a mozgássérülteket segítő szolgáltatásukat is fel kell függeszteni. Dr. Seregély István egri érsek azonban meghallgatta őket, és segítséget ígért. Az alapítvány kérelmét ajánlásával látta el, s egyebek mellett segített eljuttatni a Németországban működő Renovabis Nemzetközi Segélyszervezethez is. A pályázat kedvező elbírálásban részesült, így tavaly ősszel 25 ezer eurót utaltak át az új autó megvásárlására. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Török Lajos elmondta, hogy a gépkocsi megvásárlását követően elvégezték a szükséges átalakításokat is, így a gépjármű négy tolókocsis mozgássérült szállítására alkalmas. Az egyelőre a városban és vonzáskörzetében igénybe vehető személyszállító szolgáltatásra nagy az igény, így hosszú távon szeretnék a megyében is megszervezni a hálózatot. Bíznak abban, hogy a működési költségek fedezetének előteremtésében a városi önkormányzat is partner lesz. Tegnap délután a Servita- templomban dr. Seregély István áldotta meg a speciális gépjárművet, amely mostantól érseki áldással közlekedik majd, és segíti a mozgássérülteket ügyeik intézésében. ■ A járművet dr. Seregély István érsek áldotta meg FOTÓ: PILISY ELEMÉR Indul a PEA2 Miskolc A borsodi megyeszékhelyen ülésezett a hét elején az Északkeletmagyarországi Regionális Terület- fejlesztési Tanács elnöksége, dr. Nagy Imre egri polgármester részvételével. Mint megtudtuk, a plé- numon szó esett a Pályázati Előkészítő Alap (PEA) rövidesen induló második részéről, amely a PEA 1-hez hasonlóan a későbbi sikeres európai uniós pályázatok előkészítését hivatott támogatni. A PEA 2 esetében azonban lehetőség nyílik arra, hogy regionális szinten szülessenek döntések a források felosztásáról, vagyis a kidolgozásra érdemes projektek anyagi megsegítéséről. Számos területen lesz mód pályázni, ilyen például a vidék- és falufejlesztés, illetőleg a turizmus fejlesztése. Az ülés témája volt az is, hogy milyen elképzelések kerüljenek be a regionális operatív programba. ________________■
