Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-07 / 5. szám
6. OLDAL H 0 R I Z O N T 2004. Január 7., szerda Egységnyi pénz, igazgatási reform A kistérségi rendszer meghonosítása, a regionális berendezkedés alapjainak lerakása, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a területfejlesztési rendszer modernizációja, s a közigazgatás humán erőforrásainak fejlesztése is a közigazgatási reform lényeges elemei közé tartozik — jelentette ki dr. Bujdosó Sándor helyettes államtitkár a legutóbbi jegyzői értekezleten. Heves megye A kormányprogramban meghirdetett átfogó közigazgatási reform érinti a közigazgatás mindkét - az önkormányzati igazgatási és az államigazgatási - alrendszerét is, ám érinti a közigazgatás valamennyi szintjét, a helyit, a területit és a központit is — hangsúlyozta dr. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára, aki a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal szervezésében tartott jegyzői értekezleten vett részt Egerben. Szerinte a reform több pilléren nyugszik: az egyik a közigazgatás működési területét érintő változásokat jelenti, ahol a fő cél a kistérség meghonosítása, a regionális rendszer alapjainak lerakása. Önálló pillérként jelenik meg a közszolgáltatások színvonalának emelése, a területfejlesztési rendszer modernizációja és a közigazgatás humán erőforrásainak fejlesztése is. A kormány a reform fő irányairól még tavaly augusztusban döntött, novemberben a feladatokat is ütemezte, s feszített menetrendet vázolt fel, melynek megfelelően mindenütt megkezdődtek az előkészítő munkák. így napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, elkészült a kistérségi többcélú társulásra vonatkozó szabályozási csomag, amelyet már az érdekképviseleti szervekkel, önkormányzati szakemberekkel is egyeztettek. A kistérségi társulási rendszerről szólva Bujdosó Sándor kijelentette: annak lényege, hogy a már meglévő települési együttműködésekre alapozva, a kistérségekben megjelenő három funkciónak - így a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése, illetve az államigazgatás — egy helyre „terelésével” teremtsen szervezeti keretet, melynek révén megszüntethető a területfejlesztési és ön- kormányzati feladatellátás párhuzamossága. Ennek alapját jelentheti a már korábban életre hívott tervezési-stratégiai kistérségek földrajzi behatárolása. A kistérségi társulások rendszere kétféle módon jöhet létre: vagy kötelezővé téve, vagy önkéntes alapon. — A szakmai érvek sora, s a kormány elé vitt javaslat is a kötelező társulás meghonosítása mellett szól - tette hozzá a szakember mivel ezzel biztosítható, hogy az egész országban minden település egyszerre tartozzon valamelyikhez. Ez biztosítaná a lehetőséget arra is, hogy törvénnyel önkormányzati feladatokat lehessen telepíteni e többcélú társulásokhoz, vagy hogy az ide tartozó önkormányzatok átruházhassák hatásköreiket. Reményeink szerint ezzel hatékonyabb, gazdaságosabb közigazgatási rendszer alakulna ki, miközben minőségi változást is eredményezne a közszolgáltatásokban. Annál is inkább, mert ma számos olyan település van, ahol nem képesek megfelelő színvonalon ellátni a feladatokat. Főként az alacsony lélekszámú helyeken - különösen az intézményrendszerrel, az oktatással összefüggésben gyakran felvetik a polgármesterek, hogy a települések továbbélése szempontjából az lenne a legjobb, ha helyben lehetne munkahelyeket biztosítani, s ha a költségvetés garantálná a magas színvonalú működéshez szükséges feltételeket. Csakhogy — húzta alá dr. Bujdosó Sándor - a költségvetésben csak egységnyi pénz van, s.a jelenlegi helyzet hosszú időszak következménye. Ekképp csak évek alatt lehet feloldani a feszültségeket. Az jelenthet megoldást, ha nem a településnek ezt az - egyébként jogos A többcélú kistérségi társulás arra is módot ad, hogy az eddig elkülönült szervezetekben megjelenő területfejlesztési feladatok szintén egy helyre kerüljenek, ez a hatékonyságot növelné. Ráadásul a pályázati pénzhez, a fejlesztési lehetőségekhez való hozzáférés is önkormányzati összefogást indukál, mert a kisebb falvak aligha jelentkezhetnének eséllyel az uniós támogatásokra. De a feladatok jellege is az együttműködésre ösztönöz, elég csak például a hulladékkezelésre, a szennyvíz- elvezetésre és -tisztításra gondolni, amelyek térségi gondok. A regionális rendszer kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, a kormány korszerűsítési programjában azt célozta meg, hogy a ciklus végére kialakítja az önkormányzati régiót. Ez a jogszabályi feltételek, a szükséges háttér megteremtését jelenti. Továbbra is tart az elektronikus kormányKészülniük kell az önkormányzatoknak is Az uniós felkészülésről dr. Bujdosó akképp vélekedett, hogy a jogharmonizáció az önkormányzatok egyik leglényegesebb feladata, miután ők is jogalkotó szervek, s az ő szabályozásaikat is összhangba kell hozni a nálunk is kötelezően alkalmazandó uniós normákkal. Ez elindult, s a BM módszertani segítséget is nyújt hozzá. Lényeges, hogy e normákkal ellentétes jogi szabályozásokért az EU az államot megbünteti, ezért a törvényességi ellenőrzésre fokozott feladat hárul. A közvetlenül alkalmazandó uniós normákat jogalkalmazási készség szintjén kell elsajátítani, mert május 1 -je után más uniós tagállam polgárai is kopogtathatnak a polgármesteri hivatalok ajtaján. igényét nézzük, hanem azt, hogy a polgárok hozzáférhessenek a magasabb színvonalú közszolgáltatásokhoz. Magyarán, annak a településnek, amelyik nem képes fenntartani az iskoláját vagy annak teljes vertikumát, legyen módja arra, hogy a képzést más helységben, optimálisabb feltételekkel rendelkező intézményben biztosíthassa. zás, az e-Magyarország programjának kidolgozása, ami lehetővé teszi, hogy az állampolgárok a lakóhelyükön érjék el azt a csatlakozási pontot, amelyen át a távolabb lévő helyen is elintézhetik az ügyeiket. Része a reformnak a közigazgatási eljárási törvény is, amely várhatóan 2005. II. fél évében lép hatályba. ________________________________________(KÜHNE) A „mór” legújabb szórólapjai A Magyar Igazság és Élet Pártja továbbra is kritikus szemmel nézi a városvezetés tevékenységét. Ezt bizonyítja legújabb szórólapjuk is. Lőrinci Rendületlenül címmel a napokban terjesztették a településen a Magyar Igazság és Élet Pártja elmúlt évi decemberi szórólapját. A kétoldalas kiadvány ezúttal is a polgármestert és a helyi lap főszerkesztőjét támadja, nagyrészt korábban már megválaszolt kérdések újbóli felvetésével. Emellett tájékoztatják a lakosságot arról is, hogy egyik tagjukat, Petró Lajos önkormányzati képviselőt kizárták a MIÉP-ből, mivel szerintük az a képviselő-testületben olyan előterjesztéshez csatlakozott, amely ellenkezett a többi MIÉP-es érdekeivel. A szórólap - amelyen egyéni aláírást nem tüntettek fel - számos sejtetést és utalást is felvet, a válaszokat az olvasókra bízva. így például az alábbi formában: „mégis azt mondják itt-ott, hogy a polgármesteri hivatal új dolgozója a pénzügyi bizottság vezetőjének a lánya”, továbbá „egy telefonáló megkérdezte Nagy lánostól (a MIÉP helyi vezetője - A szerk.), tudja-e, ki az a helyi politikus, akinek a politikusi pályafutása a következő állomásokon át vezetett: kisdobos, úttörő, KISZ, MSZMP, Munkásőrség, Hazafias Népfront-elnök, Fidesz?". A szórólapon tételesen felsorolják azt is, hogy egyes önkormányzati tulajdonú föld- és egyéb ingatlanok mennyiért keltek el, illetve kik vásárolták meg azokat, mégpedig a MIÉP szerint pályázatok kiírása nélkül. A listán szerepel az alpolgármester, illetve több helyi vállalkozó neve is. Víg Zoltán polgármester korábban válaszolt a kérdések egy részére, ám legutóbb elmondta: a jövőben ilyen módon nem kíván párbeszédet folytatni az őt kritizálók- kal. Mostani megkeresésünkkor csupán annyit közölt: polgári peres eljárás kezdeményezését fontolgatja a szerzők ellen. Az immár hónapok óta zajló támadássorozat előzményeihez tartozik, hogy az ön- kormányzati választásokra készülve különféle hovatartozású - köztük MIÉP-es - személyek alakították meg a Lőrinci Város Jövőjéért Baráti Egyesületet, amely később a legtöbb tagot adta a képviselő-testületbe, a polgármester pedig az ő jelöltjük, Víg Zoltán lett. Az egyesületen belüli kenyértörésre akkor került sor, amikor a bizottságok átalakítása során Víg megvált több - egyes vélekedések szerint számára teherré váló - támogató- jától, köztük a MIÉP helyi elnökétől is. (-6) Fókuszban a csatlakozás Eger Január 21-24. között rendezik az V. Szőlészeti és Borászati Téli Egyetemet a Hotel Parkban — tudtuk meg Gál Lajostól, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökétől. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, illetve az észak-magyarországi régió négy borvidéke - így a bükkaljai, a mátraaljai, az egri, illetve a tokaj-hegyaljai - által szervezett szakmai rendezvényről szólva Gál rámutatott: a szaktárca az idén nem támogatja a továbbképzést, a konferenciákat, noha épp most, az uniós csatlakozás küszöbén lenne szükség az információkra. Épp ezért a regisztrációs díj ezúttal kissé magasabb lesz a korábban megszokottaktól. Az idei téli egyetem fókuszában a csatlakozással összefüggő kérdések állnak, neves szakemberek előadásában szó lesz az ágazat kilátásairól, a fajtahasználatról, az uniós támogatásokról, az EU borágazati stratégiájáról, a versenyképesség megőrzéséről, az Egri Bikavérről, a borértékesítésről, a várható törvényi változásokról. A január 24-i, szombati, 9 órakor kezdődő program - melyben a szőlőtermesztés gyakorlati kérdéseit taglalják a kutatóintézet kőlyuktetői gazdaságában — sza- bad lesz, amelyre bárki elmehet, m Visszaszorulóban a bűnözés Napirenden a rendőrkapitányságok megerősítése (Folytatás az 1. oldalról) A szakember arra is kitért, hogy a bűntények száma már évek óta csökkenő tendenciát tükröz, ami köszönhető a hullámzásoktól mentes, hatékony és folyamatos megyei rendőri munkának is. Különösen örvendetes, hogy szű- kebb hazánkban nem következett be a szervezett bűnözés térnyerése. Minden adat azt látszik alátámasztani, hogy a bűnüldözői testület képes időben megtalálni a megfelelő válaszlépéseket a bűnözés meg-megújuló kihívásaira. Ennek köszönhető, hogy 2003-ban sem vált igazán a bűnözés célpontjává Heves megye. Annak is kedvező hatása lehet abban, hogy immár a megye lakossága a korábbi évekhez képest nagyobb biztonságban érezheti magát, hogy javult a megye rendőrségeinek felderítési eredményessége. Mégpedig az arány a 2002. évi 53,7-ről tavaly 57,7 százalékra emelkedett, ez 4 százalékos növekedés. A főkapitány kiemelt feladatnak tekinti a mind hatékonyabb bűnmegelőzést, továbbá a polgárőrségekkel és a civil szervezetekkel való együttműködés erősítését. Az elmúlt év ebben mindenképpen előrelépést mutatott. Dr. Tuza László úgy véli, az eredményesebb munkájukat szolgálta az előzőeknél célirányosabb szolgálat- szervezés, amely a fertőzöttebb, bűnügyileg veszélyeztetettebb területek fokozott ellenőrzésére összpontosított. A sikeres év hátterében áll az is, hogy a HRFK és a területi rendőrkapitányságok vezetése igyekezett „látható” és „intézkedő” rendőri létszámot biztosítani, azaz nőtt az egyenruhások közterületi jelenléte, erősödött az ellenőrző munka mind az autópályán, mind a megye más közútjain, több nyomozóportyát, akciót, figyelőszolgálatot szerveztek és tartottak, s ezek hatékonysága is jelentős mértékben jobbá vált.- A bűnözés változása, iránya megköveteli a rendőri erők és eszközök eddigieknél is hatékonyabb igénybevételét — utalt gyorsértékelésében a 2004-es esztendő teendőire a megye főkapitánya. — Ez megköveteli az új helyzetekhez való alkalmazkodást és szükségessé teszi a hatékonyabb munka érdekében a megfelelő átcsoportosítások végrehajtását. Ehhez az alapvető lépéseket már meg is tettük. Az országos elváráshoz híven napirenden van Heves megyében is az elsőfokú rendőrkapitányságok megerősítése. Ennek keretében tavaly 13 munkatárs került az említett szervezeti egységekhez, hogy segítsék a mindennapi bűnüldözői munkát. A folyamat folytatódik idén is, hiszen újabb 26 személyt foglalkoztathatnak majd a kapitányságok, s ezzel is biztonságosabbá tehetők a megye települései. — Az eddigi lépéseket, a munkatársaim erőfeszítéseit, s ennek nyomán a tavalyi eredményeinket ismerve remélem, a bűnözők is tudomásul veszik azt a tényt, hogy Heves megyében kockázat nélkül bűnözni nem lehet! — zárta év eleji nyilatkozatát dr. Tuza László. (—y) Ismertté vált bűncselekmények száma 12000 10000 8000 6000 4000 2000 2002 2003 Grandhotel lesz, posta nem A Nagyszálló felújítása 2003. szeptemberben kezdődött. A homlokzat előtti utcaszakasz jelenleg a munkálatok miatt le van zárva, a valamikori posta ajtaja félig befalazva. A kivitelezők márciusban tervezik átadni az új, *** Galyatető A hajdani SZOT-üdülő, a Nagyszállónak nevezett hotel új neve Hunguest Grandhotel Galya lett. Az 1937-39 között épült szállodára igencsak ráfért a felújítás. Ha befejeződik, a kényelem és szolgáltatás szempontjából jóval igényesebb hotel még hatékonyabban hásználhatja ki a 965 méter tengerszint feletti magasság, a kristály- tiszta levegő, a hazai átlagot magasan felülmúló napsütéses órák száma és a gyógyító hatású, mérsékelt szubalpin jellegű ingerklíma nyújtotta természeti adottságokat.- A kivitelezők időarányosan haladnak a munkákkal, és tartszuperior kategóriájú szállodát. ják a határidőt - tudtuk meg Stuller András mátraszentimrei polgármestertől. - A terület és a szálló a Hunguest Rt. tulajdona, de a történésekről a hivatalnak is tudomása van. A teljes szállodai gépészetet, a víz-, a fűtés-, az elektromos hálózatot kicserélik, átalakítják a szobákat és a lakosztályokat, új nyílászárókat építenek be. Mondhatni, csak a homlokzat, a főfalak és a födémek maradnak változatlanok. Új és nem elhanyagolható változás, hogy az alagsori szinten eddig is meglévő weüness-terület jócskán, több száz négyzetméteres alapterületűre bővül, ezzel párhuzamosan az itt kínált szolgáltatások köre is. Jacuzzik, élményfürdő, szauna, masszázs, szolárium, 25 méteres úszómedence - minden, ami egy közel négyszáz férőhelyes grandhoteltől elvárható. Mivel a tulajdonos igényt tartott az eddig a posta által használt ingatlanrészre is, és a mintegy negyven állandó galyatetői lakos eddig sem jelentett jelentős forgalmat, a postahivatal bezárása a jelek szerint végleges. Stuller András elmondta: a Mátraszentimrére érkező postát áthordják majd Gályára, a szálloda portáján pedig továbbra is hozzá lehet jutni a sajtótermékekhez, képeslapokhoz és bélyeghez. Hasonló a helyzet a Nagyszállóban működtetett orvosi szobával, ahol hetente néhány alkalommal recepteket lehetett felíratni, és ami szintén megszűnik. A márciusi átadást követően a megújult hotel húsvéttól fo- gadja a vendégeket. jónás ági Mikor épülhet meg a peron? A térburkolást vállalnák, a MÁV hallgat SZIHALOM A település polgármestere beszélgetésünk idején egyáltalán nem titkolta a felháborodását. Zelei András a nagy forgalmú Budapest-Miskolc közötti vasútvonal helyi szakaszának állomását kívánná - természetesen az itt élők érdekében - fogadókészebbé tetetni. Ezért már tett különböző lépéseket, de az eredménytelenségbe semmiképpen sem nyugszik bele. A vasútállomás legnagyobb hiányossága - miként a gondot vázolja a község első embere - az, hogy az egész vonalon csak Szilváimon nincs kiépített peron, amely megkönnyítené, biztonságossá tenné az utasok le- és felszállását, egyáltalán kényelmesebbé az utazást, ami ma már alapvető elvárás.- Azt kell mondjam - fűzte hozzá az iméntiekhez beszélgető- partnerünk hogy a mai állapot igencsak balesetveszélyes, az idősebbek nagyon nehezen tudnak felkapaszkodni a kocsikba. Mivel többek munkahelye megkívánja, ezért az ingázók miatt tisztes forgalomról beszélhetünk. Annak érdekében, hogy a MÁV építsen ki a pálya két oldalán kövezett peront, megkerestem a cég miskolci területi igazgatóságát. A polgármester azt a választ kapta az illetékesektől a kérésére, hogy pénzügyi akadályok miatt - mármint, hogy 2003-ban erre nem telik a regionális költségvetésből - nem tudnak segíteni. Az igénnyel kapcsolatos levelet azonban megküldik a MÁV budapesti központjába.- Innen viszont még válasz sem érkezett, pedig a falu is hajlandó lenne a beruházáshoz hozzájárulni. Tudattam - tájékoztatott Zelei András -, hogy a községbeli REPONAL Kft. a térburkolást ingyen elvégezné, csak biztosítsák hozzá az anyagot. A felmérések szerint a vasútállomás pályaszakaszának mindkét oldalán, legalább úgy száz méter hosszúságban és három méter szélességben kellene kialakítani a megfelelő peront. Azaz 600-700 négyzetméternyi rendezett térre van szükség tehát. A lakosság balesetmentes kiszolgálása érdekében az önkormányzati vezető újra megkeresi a vasúttársaság képviselőit, hogy Sziha- lom sem maradjon örökre peron nélkül. b.s.
