Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

10. OLDAL MOZ A I K 2004. Január 31., szombat fljflj fl A jubileumi évben gyarapodott a kórház Eger- Egy intézmény működése min­dig a tárgyi és személyi feltétele­ken múlik. Hogyan alakultak ezek a körülmények tavaly?- A személyi feltételekkel kez­dem: több osztályon is osztályve­zető főorvos-váltásra került sor. Ennek részben szakmai okai van­nak, hiszen több főorvosunk is olyan kihívást kapott, amelyre nem mondhatott nemet. Példa­ként említem itt a neurológia volt osztályvezetőjét, Valikovics főor­vos urat. Ő Miskolcra, egy kilenc- venágyas ideggyógyászati osztály élére került. Mások, így a szemé­szeti osztály éléről Mailáth főor­vos, vagy a hármas belgyógyá­szatról Gyetvai főorvos abba az életkorba kerültek, amikor átad­ták a stafétabotot a fiatalabbak­nak. Sajnálatos haláleset miatt is veszítettünk el nagyon értékes szakembert dr. Kovács Lajos sze­mélyében. Kedvező változás volt az elmúlt évben, hogy a nővérhiá­nyunk - a 2002-ben hozott bérpo­litikai intézkedések hatására - ta­valy gyakorlaülag megszűnt. Or- voskolíégák is kerültek felvételre különféle hiányszakmákban. Vet­tünk fel orvosokat a radiológiára a CT MRI beindulásával kapcsolat­ban, de más szakmában is jöttek. Megteremtettük például a koráb­ban évekig szünetelő szájsebészet személyi feltételeit, s ezzel ko­moly problémát oldottunk meg. A szájsebészet kialakítására egyéb­ként jelentős pénzeket költött a kórház, és működési feltételei ma már biztosítottak.- A kórház megítélése gyakran apró dolgokon múlik. A kórter­mek, a folyosók, a mosdók, a kör­nyezet küllemén...- Nem véletlenül fordítottunk nagy figyelmet ezeknek a „külső­A Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet az el­múlt évben ünnepelte megnyitásának 275. évfordulóját. Az intézmény 1728. december 27-én fogadta az első betegét. Ehhez kapcsolódóan emlékérmet ala­pítottak, melyet számos, a kórház életében meghatározó személy, illetve támo­gató kapott meg. Az ünnepen túl azonban a meghatározó a gyógyítómunka, il­letve a gyógyítás körülményeinek javítása volt. Erről kérdeztük az intézmény főigazgatóját, dr. Kovács Józsefet. ségeknek” a javítására. Az elmúlt évben az elhelyezési feltételek­ben jelentős volt a javulás. Első­sorban a betegek komfortját javí­tó beruházásokat említem. Ilyen volt például a szülészeten, illetve más osztályokon a vizesblokkok felújítása, a járóbeteg-szakrende- lés esetében a szakrendelő - a bejárat és a belső váróhelyiségek - rekonstrukciója. Nagyon fontos kérdés ez, hiszen a szakrendelő a lakossággal közvetlenül tartja a kapcsolatot, és a forgalma meg­közelíti évente a hatszázezer főt. Ebbe a sorba tartozik a laborató­rium-ambulancia korszerűsítése is, amely korábban rossz körül­mények között működött. Na­gyon zsúfolt volt, és folyamato­san sérült az intimitás. Az átala­kított ambulancián az anyagmin­ták vétele teljesen higiénikus, szakszerű, és valóban kiküsz­öböli azokat a - szeméremmel kapcsolatos problémákat, ame­lyek korábban fennálltak. Ma a minták feldolgozása - elsősorban a vizelet- és vérmintákra gondo­lok - teljesen automatizált rend­szerrel történik: óránként 80-100 vizsgálatot tud elvégezni. Fontos momentum volt tavaly az anya­szálló átadása. Régi szakmai igény teljesült ezzel. Széles társa­dalmi összefogás nyilvánult meg a létrehozásában, hiszen sok ala­pítvány és külső szponzor adott támogatást.- Az is fontos, hogy a kórház dolgozói milyen körülmények kö­zött végezhetik munkájukat...- Valóban. Az elmúlt évben si­került a dolgozók szociális körül­ményein is lényegesen javítani. A kórház átvételét követően néha megrázó élményt nyújtott, ami­kor a dolgozók öltözőjébe vagy a hátsó kulisszák mögé betekintet­tem. A legégetőbb problémákat már megoldottuk. Tavaly volt egy beázásunk a hármas belgyógyá­szati osztályon. Az önkormányzat rendkívüli tartalék-alapjából kap­tunk a felújításra pénzt, és ezzel egy füst alatt a hármas belgyógyá­szat rövid folyosóját is rendbe tet­tük.- Tavaly többször adott hírt a sajtó különféle nagy értékű mű­szerek beszerzéséről.- Nagyobb beruházásunk volt a CT MRI központ átadása. A ké­szülékek szakmai kvalitására jel­lemző, hogy ez jelenleg az ország legkorszerűbb és leggyorsabb be­rendezése, s ebben a kiépítésben egyedülálló Magyarországon. A CT MRI központtal, illetve a SPECT izotópkészülékkel - ami egy évvel korábban került üzem­be - gyakorlatilag az ország leg­modernebb diagnosztikai blokkja most Egerben található. A megye és a város önkormányzata, társa­dalmi szervezetei, vállalkozói, cé­gei tették lehetővé, hogy a köz­pont telepítése ilyen gyorsan és sikeresen fejeződjön be. A megye nagyobb vállalkozói támogatták az ügyet. Személyesen kerestem fel több mint száz céget, vállalko­zót, s a segítségükkel jött össze a telepítés költségére 35 millió fo­rint. Az az anya­gi szolidaritás, az a támogatás, amit nyújtanak a kórháznak, el­ismerést jelent. Vannak olyan el- képzeléseink, hogy ne csak er­kölcsileg, ha­nem valamilyen formában anya­gilag is elismer­jük ezt a hozzá­állást. A későb­biekben a kór­ház kiemelt ügy­feleinek szeret­nénk tekinteni támogatóinkat, és kidolgozzuk azokat az egészségügyi szolgálta­tási formákat, amelyek bizonyos preferenciákat fognak jelenteni a számukra, hogy ezzel is még job­ban elismerjük, és esetleg máso­kat is ösztönözzünk arra, hogy a kórházat, illetve az egészség­ügyet támogassák, különösen most, ebben a nehéz költségveté­si helyzetben. De említhetem ult­rahang-készülékek beszerzését a kardiológiára. Ezek nélkülözhe­tetlen eszközök. Tavaly olyan korszerű berendezés került az osztályra, illetve a szakrendelő­be, amely már képes a nyelőcsö- vön keresztül a szívet közvetle­nül vizsgálni.- Tudomásunk szerint a pre­ventív medicina területén is tör­téntjelentős eszközbeszerzés. Dr. Kovács József: Köszönet a támogatóknak- Mammográfiás szűrőberen­dezéseket helyeztünk üzembe, és ezzel a szűrőprogram az egyik si­kerágazattá nőtte ki magát, amel­lyel országosan is nagyon jól ál­lunk, sőt a megjelenési arány ná­lunk meghaladja az átlagost. A szűrőprogram keretében a tüdő­szűrőt is említhetem. A preventív medicinában további fejlesztések­re van szükség, s ezzel összhang­ban van a tüdőszűrő berendezé­sek cseréje. Mind a stabil, mind a megyét járó mobil gépet lecserél­tük, s ma két nagyon korszerű, új berendezés látja el a feladatokat.- Idefelé jövet egy érdekes gépet láttunk az udvaron. Havat túrt és sót szórt...- Kis és nagy értékű, mind orvosszakmai, mind a szakmát segítő egyéb infrastrukturális beszerzéseink is voltak tavaly. A beruházások sorában érdemes megemlíteni a kiszolgáló, úgy­nevezett láthatatlan területet is, amelyek ugyanolyan elmaradott állapotban vannak, mint aho­gyan ez például a gyógyító mű­szereknél néha tapasztalható. Olyan beszerzésekre gondolok például, mint a „megidézett” Multicar udvari takarítógép. Ez­zel megoldjuk az udvar, a park karbantartását, a szállítási és egyéb feladatokat, sőt más in­tézmények, szakiskolák számá­ra hasznosításra is kiajánljuk. Ennél is nagyobb értékű beruhá­zásunk volt a kazánfelújítás, il­letve az energia-tender, ami azt jelenti, hogy az 1-es telephely energetikája teljes egészében megújul egy 200 milliós nagy­ságrendű beruházással.- Évek óta halogatott ügy a kórház rekonstrukciója. Úgy tű­nik, megszületett a döntés, és megkezdődhet a beruházás.- Valóban zöld jelzést kapott a rekonstrukció. A fenntartó ön- kormányzat saját erejével meg­támogatva jelentős állami támo­gatást fordíthatunk a rég esedé­kes feladat megoldására. A ter­vezési munkák elkészültek, az egykori szakiskola épületét már bezártuk, s most zajlik a ten- dereztetés a kivitelezésre. Az el­ső szakaszban a Baktai úti te­lephely kiváltása történik meg. Az, hogy a megyei önkormány­zat a beruházás önrészét vállal­ta, egyúttal azzal is jár, hogy a kórház egyéb programjainak megvalósításához kiegészítő források után is kell néznünk, így például ismételten fel kell keresnünk a lehetséges támoga­tóinkat. ________________________(Mi«) B ajza Józsefre, a költőre (1804. janu­ár 31 — 1858. március 3.), a kritikusra emlékezünk születésének évforduló­ján. Immár 200 esztendő telt el azóta, hogy a Mátra szelíd lankái között meghúzódó kis faluban, Szűcsiben a reformkor irodalmi és politikai életé­nek jeles alakja megszületett. A szü­lőháza már a XIX. század éveitől za­rándokhellyé vált, hiszen minden év január 31-én szülőházának homlok­zatát elborítják a megemlékezés és a kegyelet koszorúi, jelezvén azt, hogy a hálás utókor nem feledte el, honnan indult a magyar szellemi élet kima­gasló egyénisége. „Azt lehet mondani — említi Négyesy László professzor Bajza születésének századik évfordulóján, 1904. január 31- én, a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén —, hogy az 1830-48 között levő időszaknak voltak nagyobb és kivá­ló írói, de szükségesebb egy sem, mint Bajza József.” Szellemi nagyságát jelzi az az ünnepség is, amelyet a millennium évében, 1896. augusztus 23-án szülőhá­zánál tartottak, amikor is a hajdan szebb napokat megélt középbirtokos nemesi kúria homlokzatán helyezték el azt az egyszerű kőtáblát, melyen ez állt: „Eb­ben a házban született Bajza József, 1804. január 31.”. Az emléktáblát Gyulai Pál, a kor veze­tő szellemi nagysága, mint a Kisfaludy Társaság elnöke leplezte le. Avatóbeszé­dében így összegezte Szűcsi község nagy fiának érdemeit: „Mint irodalmár, nem a legjobbak közé tartozik, de mint a haladó eszmék hirdetője, melyben az ész, a logi­ka elsőbbségét hirdeti — kiváló.” Haladó középbirtokos nemesi család­ból érkezett, melynek legjobbjai a polgá­ri haladás zászlóvivői voltak. Jogot tanult — a társadalmi elvárásoknak megfelelően -, de az ügyvédi pálya helyett inkább az irodalom régiói vonzották. Itt próbált „ember és polgár” lenni, itt vártak rá nagy pörök, és ezeknek lett ő a legjele­sebb ügyvédje. Bajza irodalmi pályájának kezdete 1820-ra tehető; valójában az Égiháború című művével indult el költői útján. Az első versei még nem utalnak a magyar kritika megteremtőjére, a széles távla­tú elméleti felkészültségére, a finom­Kétszáz éve született Bajza József Bajza József Szűcsiben született tollú, de harcos szellemű újságíróra, aki az eljövendő harcok elvi irányítójá­vá válik. Verseivel Kisfaludy Károly elismerését is megszerezve csatlakozott az Aurora­kor tagjaihoz, akiknek a vezetője az ifjú­ság példaképe, Kisfaludy Károly; szelle­mi orgánumuk pedig a rendszeresen megjelenő irodalmi zsebkönyv, az Auro­ra lett. Az Aurora hajnalt jelent, és van ennek a szónak valami jelképes jelentése is; az abszolutizmus sötétségében már megje­lenik a hajnal pírja. A szó nem is annyira az évkönyvre vonatkozik, hanem inkább a fiatalok által megmozdított világra. Már 24 éves korában kezdett foglal­kozni a történetírás elméleti kérdéseivel, és vitába szállt a nagy te­kintélyű Horvát István professzorral, aki „Rajzo­latok a magyar nemzet legrégibb történetéből” című értekezésében a magyarság őseit Perzsiá­ban, Görögországban és Itáliában vélte felfedezni. Az Aurorában megjelent cikkei - Koháry István, Coriolán és A háborgó Róma — elismeréseként lett az Akadémia történe­ti osztályának a tagja. Itt mutatta be „A Telekiek tudományos hatása” cí­mű értekezését, melyet a tudományos társaság nagy elismeréssel foga­dott. Szerkesztette még a Történeti Könyvtárat, melyben főleg fordításai — angol és német szer­zőktől - jelentek meg. Az Athenaeum megszűnése után, 1843-ban - mely­nek társszerkesztője volt Toldy Ferenccel és Vörös­marty Mihállyal - vállal­kozhatott csak arra, hogy a történetírással is foglal­kozzék. Tervezte a négy kötetből álló Világtörténet megírását a művelt nagyközönség számára - ez hé­zagpótló műként is felfogható —. azon­ban 1848-ig csak az első kötet, az Ókor — az akkori szóhasználattal Hajdánkor — készült el. Bajza a '30-as évek fordulóján vívja meg harcos tollcsatáit. Jelentősebb dolgozatai: Az epigramma theoriája, Conversations — lexikoni pör. Igazságér­zete, vitatkozó alkata nem engedhette meg, hogy érvényesülhessenek a tehet­ségtelenek, a hivatalos irodalom pártfo- goltjai, az osztrák zsoldba szegődött poé­ták és a polgári liberalizmus ellenfelei. Következetesen fellépett az irodalomban érvényesülni akaró tekintélyelv ellen. Bajza egyik szellemi ellenfele Ponori Thewrewk József, akinek költői munkás­ságáról úgy nyilatkozott, hogy „munkád­ban szellem nincs, csak gorombaság”. Vá­laszában a megbírált Bajzát eszelős ma­jomnak, siheder hentesnek, hírnyavalyás büszke bolondnak nevezi. De ellenfelei­nek dühödt támadásai nem tántorították el Bajzát az igazsághoz vezető ösvényről, hanem sziklaszüárdan kitartott írói, kriti­kusi ars poeticája mellett, és lelkes pá­tosszal hirdette, hogy „a szabadság temp­lomában Trónt az igazság emel, / Mellyet minden földi féreg / Minden fűszál ünne­pel.”. Talán sohasem volt olyan nagy sze­repük a költői barátságoknak, mint éppen a reformkorban. E körből kiemelkedik Bajza és Toldy Ferenc kapcsolata. Ők már a '20-as évek végén megkezdték a másik híd, a szellemi Lánchíd építését, és az iro­dalom két partjának - az egyetemes kul­túra és a magyar irodalom — összekap­csolásán fáradoztak. Világosan látták, hogy az európai irodalom ismerete nélkül nincs magyar irodalom, nem fejlődhet irodalmi életünk. Levelükben ott vibrál az európai irodalmi élet minden rezdülete az antik világ nagyjaitól - Homérosztól, Ovidiustól - a reneszánszon keresztül — Petrarca, Dante, Shakespeare — egészen az európai felvilágosodás — Lessing, Herder, Goethe, Voltaire, Rousseau - ki­emelkedő alakjainak munkásságáig. „Halhatatlanságot csak az idő adhat” — vallja Bajza „Az írók respublicája” cí­mű tanulmányában 1832-ben - és az idő igazolja e lényeges megállapítást. Bajza és Toldy irodalomszervező munkássága, műveik, közéleti szereplésük, barátsá­guk biztos zálogát képező levelezésük, amely elsősorban a kibontakozó iroda­lomra van nagy hatással - halhatatlansá­got biztosított számukra a magyar irodal­mi életben. Bajza a magyar színházi kultúra kiala­kításában is tevékenyen kivette részét. Nagy érdemeket szerzett abban, hogy a magyar színjátszás beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Mint színházpolitikus, így összegzi elveit: „Nekünk magyarok­nak, kik a színházzal nemzeti célokat re­mélünk és fogunk is egybeköttetni, van olyan fontos, mint az angol nemzetnek. Nekünk a magyar nyelvű létünk egyik alapkövévé kell válnia.” Ebből az elvből kiindulva vállalja el a Nemzeti Színház igazgatását 1837 augusztusában, és min­den energiáját arra fordítja, hogy klasszi­kus darabok bemutatásával formálja, ala­kítsa a nézők kulturális érdeklődését. A színház műsortervéből igyekezett szám­űzni az elvágyódó német eszmeiségű ro­mantikát, és a lázadó jellegű francia ro­mantika színrevitelét szorgalmazta. Je­lentős munkája e témakörben „Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében” című röpirata, amely a színésztársaság törvé­nyeit tartalmazza, és ebben kitér a külső anyagi támogatás szükségességére is. A forradalom Kossuth mellé állítja, és szellemi tevékenységét, mely mindin­kább politikai irányba fordult, Metter­nich rendőrsége nem nézte tétlenül. Ba­ráti körébe besúgó települt - egy egyete­mi tanár, akit 1848-ban a márciusi ifjak kergetnek le a katedráról —, szavait, tette­it kartotékra írják, és úgy tartják számon, mint a francia forradalom hívét. Amikor győz a forradalom és Kossuth lesz a nemzet vezére, akkor a hivatalos sajtónak, Kossuth Hírlapjának Bajza lesz a főszerkesztője. A toll fegyverével harcol nemzetéért. A forradalom és szabadság- harc leverése után Bajzának is bujdosnia kell sógorával, Vörösmartyval együtt a bosszúra éhes császári vérbírák elől. A szakadatlan halálközelség tudata tönkre­teszi amúgy is túlfeszített idegrendszer­ét. Egy ideig még bízik abban, hogy a Vi­lágos utáni sötétségben még folytathatja irodalmi munkásságát, de erre már nem volt lehetősége. Gyógyíthatatlan kór lepi meg, és a világosság eszmeiségéért har­coló fényes elmére örök sötétség borul. Az utolsó években már élőhalott. Testi és lelki szenvedéseitől 1858. március 3-án váltotta meg a halál. Munkásságát, életét a tőle kölcsönzött idézettel így fejezhetnénk ki a legjobban: „hol nem ígér a beszéd sikert / Lehet hallgatni; ám ha szólni kell, / Mást nem szabad, mint lelkűnknek hitét”. (Deák Ferenchez, 1845). SZÉPLAKI SÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents