Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-31 / 26. szám

2004. Január 31., szombat 3. OLDAL HAZAI TÜKÖR Készül az új építési törvény Budapest Az építésügynek évek óta nem volt egységes irányítása, több minisztérium és főható­ság volt a gazdája. Az Orszá­gos Lakás- és Építésügyi Hi­vatal új építési törvényt akar ősszel a parlament elé ter­jeszteni. Fegyverneky Sándor helyettes ál­lamtitkár, a hivatal vezetője az Europress kérdésére azt mondta: a fő cél az építési engedélyeket kiadó elsőfokú építészeti hatósá­gi rendszer átalakítása. Jelenleg az országban 560 helyen intéznek építési engedélyezési ügyeket; szeretnénk a számukat 170-re csök­kenteni. Ez azt jelenti, hogy minden kistérség­ben egy ilyen hatóság működne, ami lehetővé teszi, hogy az eszközök és a szaktudás egy helyre összponto­suljon. Az elsőfokú építésügyi ható­ság állami feladatokat lát el, tehát állami szervként kell működnie. Ma, ahány polgármesteri hiva­tal van, annyi módon és színvo­nalon látják el ezt a feladatot. A jövőben a körzetközpontokban működő polgármesteri hivatalok építéshatósági osztályán dolgo­zók állami státuszban látnák el ezt a feladatot, és munkaadójuk nem a jegyző, hanem a Közigaz­gatási Hivatal lesz. A települések arculatának ki­alakítása önkormányzati feladat; városrendezési tervüket, építési szabályzatukat maguk készítte­tik el a szakemberekkel, és a tes­tület fogadja el. Az építésügyi hi­vatal, mint jogalkalmazó azt fi­gyeli, hogy a beadott építési terv megfelel-e a képviselő-testület ál­tal elfogadott tervnek.- A törvény szerint bevezetjük az építés­felügyelet rendszerét - hangsúlyozta a helyet­tes államtitkár. Az épí­tésfelügyelet három fel­adatot lát majd el: ellen­őrzi, hogy az épülő ház a tervnek megfelelően épül-e; az ott felhasz­nált anyagok államilag minősítet- tek-e; a szakma szabályai szerint építik-e be azokat. Az építésfelü­gyelet megjelenésével az állam ingyenesen nyújt segítséget az építkezőknek, hogy életük legna­gyobb beruházásában - az épít­kezésen - a pénzéért azt a minő­séget és munkát kapja, amit meg­fizet. KOÓS TAMÁS £f Munkában és nélküle Budapest Annak ellenére, hogy ezres nagyságrendű elbocsátások­ról és külföldi vállalatok be­zárásáról számol be a sajtó, a statisztikai eredmények azt mutatják: az elmúlt 12 év so­rán még soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. Erről Simon Gábor, az MSZP Szociális fordulat - munka vi­lága munkacsoportjának ve­zetője számolt be. A KSH lakossági munkaerő-fel­mérése alapján a foglalkoztatot­tak száma múlt év végén 3 millió 952 ezer fő volt, ami 63 ezer fővel meghaladta a 2002. év azonos időszakának létszámát. Simon Gábor kedvező elmozdulásnak tartja, hogy a munkaerőpiac „csendes tartalékának” egy része ismét a munka világa felé fordult. Ugyanakkor utalt arra, hogy Ma­gyarországon magas az inaktívak aránya az uniós országokhoz ké­pest. A nem dolgozók egynegye­de esélytelennek ítélte, hogy kép­zettségének megfelelő álláshoz jusson. A nem dolgozók több Vita nélkül A számokat nem lehet vitatni, a munkanélküliségi ráta egy olyan szám, ami Magyarországon lé­nyegesen alacsony az Európai Unió átlagához képest - jelentet­te ki Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szö­vetségének az elnöke. Magyar- országon a munkanélküliségi rá­ta mindössze 5,5 százalék, az Unióban 8,8 százalék. mint fele nyugdíjat kap, a töb­biek tanulnak vagy gyermekgon­dozási ellátásban részesülnek. Az Europress kérdésére az MSZP-s politikus azt mondta: a kormány foglalkoztatási elképze­lései 2004-ben a modernizációra és az esélyteremtésre alapulnak. Simon Gábor arra nem vállalko­zott, hogy megjósolja, hány új munkahelyet eredményez ez a stratégia, de határozottan kiállt amellett, hogy 2004-ben több álláslehetőség jön létre, mint ahány munkahely megszűnik. A felnőttképzésre a munkaügyi tár­ca csaknem 3 milliárd forintot különített el. nagy vajda zsuzsa MUNKA HELKUL (FO) Időszak Foglalkoztatott Munkanélküli 2002. eleje 3 miió 840 ezer 236 ezer 2002. vége 3 millió 889 ezer 244 ezer 2003. eleje 3 millió 859 ezer 264 ezer 2003. vége 3 millió 952 ezer 231 ezer Balatoni tűzriadó Tihany Tűzriadónak gondolja Persá- nyi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt a helyzetet, ami a Balaton ala­csony vízszintje miatt kiala­kult. A kormány negyvenhét pontos tervéből tizenkettő már megvalósult. Nincs sem ok, sem lehetőség a Balaton azonnali vízpótlására - mondta Persányi Miidós -, a to­vábbi, várható aszályos évek miatt azonban meg kell kezdeni a tervek elkészítését. A Balaton vízszintje tegnap harmincegy centiméteren állt, jóval alacso­nyabban a tavalyinál. A minisz­ter szerint a mai döntés alapján is a leghamarabb három-négy év múlva kerülhetne mesterséges úton víz a Balatonba. Cselekedni akkor kell majd, ha a víz minősé­ge is romlik, amiről egyelőre nin­csen szó. Kolber István, a Balaton Fej­lesztési Tanács elnöke azt mond­ta: tapasztalatai szerint komo­lyan vették a kormányprogram­ból adódó feladataikat a miniszté­riumok. Vannak azonban további teendők is a régióban, mint pél­dául a kéttényezős vízdíj beveze­tése, önkormányzati tulajdon- szerzés az állami tulajdonú halá­szati részvénytársaságban, s az építési tilalmak problémájának megoldása a szennyvízcsatorna­hálózat nélküli területeken.- Maradjon a régióban a hely­ben megtermelt jövedelem - ezt forszírozza Kolber István, aki je­lenleg azt tartja fontosnak, hogy kotrással, felhomokozással, algát- lanítással, valamint a szárazra ke­rült területek hasznosításával ja­vuljanak a fürdőzők lehetőségei. CZENE ATTILA Áder: a mezőgazdaságtól elvonni bűn Nem tudja elfogadni az agrártárca 20 milliárdos megkurtítását Benedek Fülöp - adta hírül tegnap a Világgazdaság. Az FVM közigazgatási államtitkára szerint ekkora elvonás ugyanis már veszélyeztetné a minisztérium működését. Kaposvár- Ön szerint is? - kérdezte az Europress Áder Jánost, a Fidesz- MPSZ frakcióvezetőjét.- A Fidesz-MPSZ sem tudja el­fogadni: a leghatározottabban til­takozik ellene. Elfogadhatatlan­nak, arcátlannak és drámai követ­kezményekkel járónak kell, hogy minősítse. Mondhatnám azt is, hogy ez már bűn, s a mezőgaz­daság halálra ítélését jelenti. Medgyessy Péter választási prog­ramjában az szerepelt, hogy „Kor­mányom felvirágoztatja a mező- gazdaságot és a magyar vidéket. ” Ezek után 2002 szeptemberében aláírtunk egy négypárti megálla­podást, amelyben a kormány azt vállalta, hogy a magyar mezőgaz­daság a magyar gazdák, a kis- és középgazdaságok versenyfeltéte­leit javítja. Koppenhábában aláír­tuk a csatlakozási megállapodást, utána döngette a mellét Med­gyessy Péter és Kovács László, hogy megvan a 30 százalékos nemzeti kiegészítés. Nagyszerű megállapodás, amelyet aláírtak. Szavát is adta, hogy ez meglesz. A 2004-es költségvetés tárgyalása­kor 2003. szeptember végén a mezőgazdasági bizottság tagjain jeges rémület lett úrrá, mert kide­rült, hogy a költségvetésben nincs benne a 30 százalékos nemzeti kiegészítés. Ezt a tényt a minisz­térium megerősítette. Tehát a ko­rábbi ígéretét nem tartotta be a kormány. Közben a mezőgazda­ság minden ágazata válságba ke­rült. Ezek után arra gondolni, hogy még 20 milliárdot elvonnak a magyar mezőgazdaságtól, nem nagyon tudom másnak mint bűn­nek, a magyar gazdák elleni me­rényletnek minősíteni.- Súlyos szavak.- Indokolt súlyos szavakat használni, ez talán még eltánto­rítja a kormányt ettől a szándéká­tól. Lehetetlen, hogy több száz­ezer magyar család megélhetése, amely eddig sem volt könnyű, váljon bizonytalanná. Ez elfogad­hatatlan.- Megítélése szerint, ha a 20 milliárd forintos csökkentés be­jön, mi vár a magyar mezőgazda­ságra?- Eddig sem voltak meg ahhoz teljeskörűen a források, hogy az uniós pénzekre eredményeseb­ben pályázzunk. Vagyis kevesebb uniós forráshoz jutunk majd. A következő négy hónapban még volna lehetőségünk uniós korlá­tok nélkül támogatni a gazdákat. Ez a támogatás a csökkenés miatt nem valósul meg. Az uniós ver­senyfeltételekhez nem is közelíte­nek a magyar gazdák feltételei. Ha hiányzik ez az összeg, akkor az uniós csatlakozást követően is kevesebb pénzt tudunk adni a magyar gazdáknak. Emlékeztetek egy szerdai döntésre: túltermelés van az EU-ban a sertéspiacon. Ezért átmenetileg olyan rendelke­zést hoztak, hogy amíg ezt a hús­felesleget le nem vezetik a piacon, százforintos támogatást adnak kilónként az uniós gazdáknak. Ezek ismeretében mi még elvo­nunk pénzt a mezőgazdasági tár­cától. Hogyan tud egy magyar gazda ezek után versenyezni egy bajor gazdával, amikor a sertés­húst kell értékesíteni a szabadpia­con? Sehogy sem: tönkremegy, pedig eddig is nehéz körülmé­nyek között élt. Ezt akarja a kor­mány? Ha nem, akkor sürgős tűz­oltó-intézkedésekre van szükség. Ezekre a piaci kihívásokra a kor­mánynak azonnal válaszolni kell, mert ha nem ezt teszi, akkor az emberek bizonytalanságát növeli, és megélhetésüket sodorja ve­szélybe.- A költségvetés adott. Azt is tudjuk, hogy a költségvetésből a kormány szándékai szerint nettó 150 milliárd forintot el kell vonni. Ebből ezek szerint 20 milliárd fo­rint sújtja a mezőgazdaságot. Mit lehetett volna mást tenni?- A választási ígéreteknek meg­felelni, olyan gazdaságpolitikát megvalósítani, amely biztosította volna a nemzeti jövedelem növe­kedését, amiből többlet-adóbevé­telek keletkeztek volna. Ez nem történt meg, s ez már önmagában hiba. Ha már nem tudott többlet- jövedelmet a kormány előállítani, akkor az Orbán-kormány által megtakarított pénzt nem kellett volna felelőtlenül szétosztani. Ha viszont ezt megtették már, akkor legalább a luxuskiadásoktól tar­tózkodtak volna.- A béremelésre gondol?- Abból a 300 milliárdból nem­csak egészségügyi és pedagógus­béremelésekre költöttek, hanem irodabútor-vásárlásra 8 milliárd fo­rintot, új mobiltelefonokra 8,5 mil­liárd forintot, új személygépkocsik vásárlására közel 10 milliárd forin­tot, utántöltős Gripenekre 30 mil­liárd forintot, és a legfontosabb té­tel: másfél év alatt 30 ezerrel nőtt az államigazgatásban dolgozók száma, miközben azt mondták, hogy csökkenteni kell a bürokrá­ciát, az államigazgatási létszámot. Csak ez a 30 ezer ember 70 mil­liárd forintjába kerül évente az adófizetőknek. Nem itt kellene el­kezdeni a takarékoskodást?- Nyilvánvaló volt, Draskovics Tibor, az új pénzügyminiszter cso­maggal érkezik. Van jó csomag is? A csomag azt jelenti, a politikai szóhasználatban: takarékoskodni kell.- A magyar nyelv nagyon szép, de a kormánypárti politikusok, sajnos gúnyt űznek belőle. A meg­takarítás a takarékoskodás és a megszorítás nem szinonim fogal­mak. Takarékoskodni helyes: nem kell új bútorokat és új mobil- telefonokat vásárolni. A megszorí­tás azt jelenti, hogy egyébként in­dokolt céloktól is el kell venni pénzt. De ez már egy válsághely­zet kényszerű lépése. Ezt a válság- helyzetet ez a kormány idézte elő.- És válsághelyzet van?- Ezeket a lépéseket nem lehet másnak minősíteni, mint válság kezelésére irányuló egyébként - szerintem - rossz döntéseknek. KERCZA IMRE Tiszta vizet öntött a pohárba Legfőbb ügyészi állásfoglalás a hálapénzről Egyértelműen bűncselekmény a hálapénz elfogadása, ha azt az orvos kéri - állapította meg Polt Péter legfőbb ügyész, miután Kökény Mihály egészségügyi miniszter jogi állásfog­lalást kért az orvosok által előre kért pénzösszegekről. Budapest A tárcától az Europress azt az információt kapta, hogy Polt Pé­ter jogi állásfoglalásában kitért arra, hogy a hálapénzt előre ké­rő és elfogadó orvos gazdasági vesztegetésért felelősségre von­ható. Az orvos, aki betegétől előre pénzt kér, két évig terjedő, akit pedig táppénzcsaláson ér­nek, egytől öt évig terjedő sza­badságvesztéssel büntethető. Kökény Mihály megígérte, hogy Polt Péter levélét felteszik a tárca internetes honlapjára, amely megerősítette őket abban, hogy az előre kikövetelt „tarifa­rendszer” büntetendő, megen­gedhetetlen. Amikor viszont a beteg utólag, az ellátását köve­tően szeretné kifejezni háláját, azzal nincs semmi baj - mond­ta a miniszter. Ajkay Zoltán, a Magyar Kór­házszövetség elnöke olyan állás- foglalásnak nevezte a legfőbb ügyész levelét, amely „tiszta vi­zet önt a pohárba” és világosan kifejti azt, ami korábban Kökény Mihály és Éger István vitájában elsikkadt. Tehát az ellátás után, utólag adott, nem kikénysze- rített pénz elfogadása törvényes. Természetesen a kórházszövet­ség sem örül annak, hogy csak a hálapénzrendszer fenntartásá­val lehet az egészségügy műkö­dését fenntartani. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az ügyé­szi levél egybecseng a kamara etikai kódexében foglaltakkal. Az orvosi kamara továbbra is a hálapénzrendszer ellen küzd, mondván, az orvosok tisztessé­ges bérért szeretnének gyógyíta­ni, nem pedig hálapénzért. NÉMETH ZSUZSA Hódok a Dráva mentén Hírek A Postáé az M5-ös A Magyar Posta vásárolja meg az M5-ÖS autópályát az AKA Rt.-tői, így márciusban matricás lehet az M5-ÖS. europress Ma is nyitva A használtgépjármű-kereske- dők igényeinek kiszolgálására ma rendkívüli fogadónapot tar­tanak a központi okmányiro­dákban. EUROPRESS Egykulcsos javaslat Az SZDSZ egykulcsos személyi jövedelemadó, és kétkulcsos, 5 és 20 százalékos általános forgalmi adó bevezetését java­solja. EUROPRESS Munkaügyi pályázat Február 9-ig meghosszabbítot­ta a közszférából kikerült tisztviselők foglalkoztatására kiírt pályázat beadási határide­jét a munkaügyi tárca. A prog­ramra eddig 1094 köztisztvise­lő jelentkezett, és 200 non­profit szervezet nyújtotta be pályázatát, europress Az országból közel 150 éve eltűntek Valódi szenzációnak tartják a szakemberek, hogy a Dráva mentén hódok jelentek meg. Az országból közel 150 éve el­tűnt fajt most a Fekete-víz mentén fedezték fel. A vadászok és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) munkatár­sai hosszabb idő óta gyanítják jelenlétét. Budapest A figyelmes vadászoknak kö­szönhető, hogy fény derült a hó­dok megérkezésére. A természet- védelmi hatóságnak Fáik Komád, a baranyai FM-hivatal vadászati felügyelője jelezte - helyi vadá­szok értesítése nyomán - az egy­értelműen hódra mutató jeleket. A Fekete-víz mellett mintegy másfél kilométeres szakaszon jel­legzetes módon körberágott, ki- döntött fűzfák, hódcsapások, csúszásnyomok bizonyítják az állat ittlétét. A szakembereket lázba hozta a különös állat megjelenése. Pár éve egy visszatelepítési prog­ram eredményeként kerültek eurázsiai hódok a DDNPI gemen- ci területére, illetve a Közép-Tisza vidékére. Mint megtudtuk, fel­bukkant a Szigetközben, illetve Tiszafüred térségében is. Ez utóbbi telepítési kísérlet azonban szerencsétlen véget ért, mert ka­nadai hódot hoztak a már itt lévő eurázsiaiak mellé, s a két faj gya­korlatilag kiölte egymást. Két dolgot azonban még min­dig nem tudnak a szakemberek. Török Gábor, a DDNPI vadászati­halászati felügyelője egyelőre csak erősen valószínűsíti, hogy a hód két faja - kanadai, illetve eurázsiai - közül az utóbbi lehet a dél-baranyai jövevény. Azt sem sikerült még tisztázni, hány, vél­hetően Ausztriából hozzánk kó­borolt hód él a Fekete-víz partjá­ba mélyített veremben. A szakemberek a Fekete-víznél váratlanul megjelent fajjal kap­csolatban jelezték, 10-15 méter­nél messzebb ezek a hódok nem mennek el a medertől, vagyis er­dei kártevésükkel nem kell szá­molni. Védett állatról van szó, eszmei értéke 50 ezer forint. A DDNPI a hód által most elfoglalt élőhely védelmét megszervezte, s gondoskodott arról is, hogy a víz­ügyi szervezetek az érintett sza­kaszon felfüggesszék a meder­kotrási munkákat. MÉSZÁROS ATTILA Menekülteknek Új épületekkel bővül a Belügy­minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bics­kei, menekülteket befogadó ál­lomása. Uniós támogatással a fejlesztés során több mint száz férőhellyel bővül a jelen­leg 380-400 menekült befoga­dására alkalmas állomás, mti Vírusveszély Az internetezők bánjanak óva­tosan az e-mailekkel, és minden felhasználónak javasolt a vírus- védelmi program telepítése - hívta fel a figyelmet az Informa­tikai és Hírközlési Minisztérium közleményében. Tavaly Ma­gyarországon 50 százalékkal nőtt az internet-előfizetések száma, így egyre nagyobb káro­kat okozhatnak a világhálón ke­resztül terjedő agresszív számí- tógépes vírusok, europress _____■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents