Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-29 / 24. szám

9. OLDAL Hírek EletMód HEVES M$‘HÍRLAP Kulcsár Attila őrizete Akár egy évig is Bécsben maradhat a brókerbotrány kulcsfigurája 10. oldal Sakk Döntetlennel kezdte a „tavaszt” a gyöngyösi Mátra SE NB l/B-s csapata 15. oldal Kosárlabda Nem örültek a Fekete Sasok a Magyar Kupa-ellenfél Debrecennek 16. oldal Szabad a másolás? A tömörített zenei formátum, az mp3 elleni masszív támadó stílus, úgy tűnik, nem válik be a nagy ki­adók érdekeit ugyancsak sértő DVD-másolás terén. Az utóbbi hó­napokban az új médiumot védő szervezetek kénytelenek voltak fel­hagyni a pereskedésekkel. Elsőként az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) akciója fulladt kudarcba, nem sikerült nyakon csípni a DVD-k másolásvédelmét, az úgyne­vezett Content Scrambling System tartalomkódoló rendszert feltörő norvég tinédzsert. Az észak-európai ország bírósága másodfokon is fel­mentette Jón Johansent, kimondva: a DeCSS néven futó feltöréssel és annak internetes publikációjával semmi törvénysértő nem történt. Egy másik hivatalos DVD-védő szervezet, a DVD Copy Control Association (DVD CCA) ennél kel­lemetlenebb visszavonulót fújt: ha­zai pályán volt kénytelen ugyanis belátni, hogy jobb a béke minden­kinek. Az amerikai Andrew Bun- ner elleni perrel az volt a cél, hogy tiltólistára száműzzék a weblap­sztár DeCSS-t. A szervezet azon­ban a közelmúltban maga kérte a kaliforniai kerületi bíróságot, hogy szüntesse meg a Bünnerrel szem- ben indított eljárást. __________■ K apcsolódjon rá a digitális világra a Matáv Nyílt Internet segítségével! www.netezz.matav.hu Embert is tolláról Búcsú a hajlékonylemeztől Vissza a plazmával A Sony Corp. a héten bejelen­tette, hogy visszahívja egyes síkképemyős plazma televízió­it. A Sony 10 400,2002. no­vember és 2003. augusz­tus között gyártott, Sony KE-32Ts2 tele­víziót rendel vissza. Elképzel­hető, hogy a mo­dellek közül néhánynak a kép­ernyőjén nem jelenik meg a kép, az elektromos áramkör forrasztási hibája miatt. Szervizcsomag Office-ra A szokásos fél évnél kissé hosszabb várakozási idő után, 2004. júniusra ígéri az Office 2003 első szervizcsomagját a Microsoft. A népszerű irodai szoftvercsomag legújabb ver­zióját a tavalyi év októberében dobták piacra, ám számos nagyvállalat nem telepítette még rendszerében, várva az - általában igen fontos hibákat kiküszöbölő - első körű javítá­sokra. Spam: kezdődik a büntetés Nem kell ahhoz megrögzött háló- kalandornak lenni, hogy a neves Moty Python-örökzöld után sza­badon spam-nek keresztelt kéret­len levelek áradata megkeserítse az ember életét. Elég egy interne­tes postafiók és egy óvatlan isme­rős: máris kész a baj. A spam- jövőt illetően ugyan az előrejel­zések a leveleknek adnak okot az örömre. Hazánkban példának okáért várhatóan tovább emelke­dik az egyébként is kiemelkedő­en magas, 330%-os éves szaporu­lat, de világszerte sem lehet nagy az öröm: a témában otthonos MessageLabs várakozása szerint a tavaly év végi 50%-ról 2004 áp­rilisára akár a 70%-ot is elérheti a levelek között a kéretlenek ará­nya. Egy dán bíróság feltehetően a vészjósló előrejelzéseket is fi­gyelembe vette, amikor prece­densértékű szigorú döntést ho­zott: közel hetvenezer dollárnak megfelelő büntetést szabott ki az ország egyik cégére kéretlen e-mailek küldése miatt. Igaz, az Aircom Erhverv ApS nem számít spam-nagymenőnek: büntetését mindössze 1500 nemkívánatos e-mail miatt kapta, míg az igazi netbetyárok percenként képesek ezt a teljesítményt produkálni. Dánia egyébként egyike annak a hat EU-s tagállamnak, melyek már a magukévá tették az Euró­pai Bizottság azon direktíváját, mely az elektronikus kommuni­kációra és a magánszféra védel­mére vonatkozik. Ausztria, Íror­szág, - Olaszország, Nagy-Britan- nia és Spanyolország tartozik még a fent említett hat állam kö­zé - kezdődhet tehát a büntetés. Hanghatás A számítógépes játékok hangeffek­tusainak szerzői és zenei progra­mok készítői akár világszintű de­monstrációba is kezdhetnének, lát­va az átlagos felhasználó műanyag és zörgő hangszóróit. Pedig a mo­dem asztali pc-k által nyújtott él­mény nem lehet teljes a megfelelő speak- erek nélkül. A gyártók azért szerencsére nem felejtették el, hogy sokan számítógépről pörgetik az mp3- at, a DVD-t. A multimédiás hard verek és alkalma­zások egyik legnagyobb gyártója, a Creative feltehetően e gondolat je­gyében dobta piacra digitális dekóderrel kiegészített nyolccsa- tomás hangszórókészletét. A cso­dafegyver képességeit szinte bár­mely PC vagy játékkonzol mellett kiaknázhatjuk. A DDTS-100 névre hallgató dekóder nemcsak, hogy ismeri a házimozizáshoz elenged­hetetlen 5.1,6.1, vagy 7.1-csatomás rendszereket, beépített algoritmu­sainak segítségével a mezei sztereó hangforrásokat is képes kiegészí­teni 5.1 vagy 6.1 csator­nára. E szuperkü- tyühöz szabták a Creative In­spire TD7700 hangszóró­rendszert, amely a Dolby Digital EX és DTS ES szabvány mel­lett a csúcsra járatott játékok hangzását is képes mara­déktalanul visszaadni. És hogy mozdulni se nagyon kelljen, mind­két újdonsághoz távirányítót is csomagolnak. A Kazaa visszavág Érdekes fordulatra lehet számí­tani a „fájlcserélők kontra Amerikai Hanglemezkiadók Szövetsége (RIAA)" háború­ban. Egy amerikai szövetségi bíróság döntése alapján ugyan­is a Kazaa-t birtokló Sharman Networks viszontperelheti a RIAA-t. Mégpedig azért, mert a vád szerint a RIAA a kifogásolt szoftvert nem rendeltetéssze­rűen használva megsértette a felhasználók magánszféráját. Szabadon választott plusz extrák és tartozékok akár 400 OOO Ft értékben! Ajánlatunk a Viva modellek kivételével valamennyi Opel Corsa, Astra, Agila, Meriva és Zafira személygépkocsira, 2004. március 31-ig érvényes. A részleteket keresse márkakereskedéseinkben! Fogyasztás: 5,5-13,1 1/100 km, Co2 kibocsátás: 115-225 g/km www.opel.hu Talán nem túlzás, ha a hajlékonylemezt a számítástechnika nagy túlélőjének ne­vezzük. Igaz ugyan, hogy egyszer a rég­múltban drasztikus töpörödésen ment keresztül, a floppy mindig is a jó öreg floppy maradt. Es most alighanem nyug­díjba mehet. Megérkeztek ugyanis az if­jú titánok: az USB flash memóriakulcsok és kártyaolvasók. Mint ahogy az a számítástechnikában és a szórakoztató elektronikában lenni szokott, az USB-szabvány nem a legújabb és nem is az egyetlen alternatíva a fekete mágneslemezzel szemben. A még ma is forgalmazott USB 1.1- nek évekkel ezelőtt komoly vetélytársa volt a digitális videózásban ma is elterjedt FireWire: utóbbi már akkor is 400 Mbit/sec-os adatátvitel- t&iß* re volt képes, amikor a gyermek USB még csak 12 Mbit-et tu­dott. A lénye­gesen továbbfej­lesztett USB 2.0 már 480 Mbit-tel pörög másodpercen­ként (igaz, az aktuális FireWire 800-at tud). A technológia elterjedését nyilván segítette az is, hogy manapság nin­csen számítógép USB-csatlakozó nélkül, mi­közben egyes nagy hardvergyártók bejelen­tették: végleg búcsúznak a kislemezmeghaj­tótól. Pendrive, avagy a kulcs Az aktuális kedvenc ugyan magyarul a me­móriakulcs nevet kapta a keresztségben, an­gol megfelelője, a pendrive arra utal, hogy az első modellek leginkább ingzsebbe akasztha­tó tolira hasonlítottak. Manapság a geometriai formák igen széles skáláját igyekeznek kihasz­nálni a memóriakulcs-designerek (már ami­kor van erre idejük), és valóban kapósabbak a nyakba akasztható megoldások, mint zsebes társaik. Kölönlegességek persze itt is vannak: a Laks csodapéldánya például nem más, mint egy karórába ötvözött memóriaegység (igaz, technoló­giájában nem tartozik az éllo­vasok közé), a PQI Intelligent Stick pedig épphogy csak kétszerese egy átlagos hüvelykujj-körömnek (ráadásul használati ér­téke is kiváló, már ami­kor éppen megtalálja gazdája), a Canyon- Flash példánya pedig víz- és ütésálló gumiborításával vonzza az extrém számítógépezés híveit. A memóriakulcsok kapacitása igen széles skálán mozog: akadnak 30 megás kezdők és fél gigás nagymenők is. A leg­elterjedtebb darabok, az ár-érték arány győztesei a 128 és 256 MB-os pen- drive-ok. Csak emlé­keztetőül: a hajlékonylemezek végállomása 1,44 MB-nál volt. Kártyák és olvasók Az USB-s kártyaolvasók elsősorban a digitális fényképezőgépek elterjedé­sét követően váltak a szakboltok kíná­latának elhagyhatatlan részeivé - előb­biek ugyanis, mint ismeretes, memó­riakártyával működnek. Azt pedig bi­zony olvasni kell. Igaz, hogy a legtöbb fény­képezőgép maga is rendelkezik USB-csat- lakozással, azonban lényegesen egyszerűbb egy fél gyufásdoboznyi lapocskával közle­kedni, mint egy egész fotóaparáttal. Arról nem is beszélve, hogy a kártyaolvasók lénye­gesen gyorsabban továbbítják képeinket a számítógép merevlemezére, mint az ál­talában USB 1.1-es szabvánnyal sze­relt kamerák. Az is e speciális szerkezetek mellett szól, hogy többségük ismeri mind a négy legelterjedtebb kár­tyaszabványt (a SmartMediát, a CompactFlash-t, a Secure Digitalt és a Memory Stick-et). E memóriakártyák a ma­guk akár gigabájtnyi kapacitásával ráadásul nem csak képek, hanem bármilyen digitális adat tárolására alkalmasak. A design-nak az olvasók világában lényegesen kisebb szerep jutott, igaz, a helyhez kötött szerkezetekkel kevésbé lehet státust szimbolizálni. így za­vartalanul uralkodhat a funkcionalizmus. Utóbbi pedig nem kíván sokat: az egyik olda­KULCSOK... Típus Jellemző Ár (Ft) PQI Travelling Disk USB 1.1, 256 MB 20 500 CanyonFlash USB 2.0, 256 MB 19 250 EasyDisk USB 2.0, 128 MB 14 000 Super Talent Flash USB 2.0, 500 MB 36 000 ... ÉS OLVASÓK Típus Ár Trust 630 USB Card Reader 12 900 ASUS 7 in 1 Reader Pro 11 990 Shuttle Card Reader (belső) 7 000 Forrás: Chip magazin K lon vannak a résekkel szabdalt kis dobozkák a maguk USB-csatlakozójával, a másikon pe­dig a számítógépházba építhető szimpla pa- nelek. A lényeg pedig odabenn van. ______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents