Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-27 / 22. szám

I 2004. Január 27., kedd MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A téli sózás áldás és veszély (Folytatás az 1. oldalról) Az ok meglehetősen prózai: minden egyéb módszer, illetve anyag alkalmazása jóval töb­be kerülne. Az ily módon jelentősen megdrá­guló védekezésre pedig nincs pénz az amúgy is szűkre szabott költségvetésben. A leghatékonyabb és leggazdaságosabban alkalmazható téli szóróanyag továbbra is a nátrium-klorid — szögezte le a szakember. A konyhasót, amely még hosszú ideig jóformán egyeduralkodója marad a téli közúti védeke­zésnek, gyakorlatilag csak más anyagokkal, például homokkal keverve, illetve hígított for­mában, vizes oldatban juttatják ki a közutak­ra. Ez kétszeresen is hasznos, mivel a sóoldat, illetve az apró sószemcsék így hatékonyabban fejük ki működésüket, miközben ebben a hígí­tott formában kevesebbet kell belőlük fölhasz­nálni, s ezáltal kevésbé károsak a környezetre. így sikerül házasítani a gazdaságosság követel­ményét a környezetvédő „zöld” szemlélettel. A fenti gyakorlatnak - mint mindennek - azonban korlátái is vannak: a sóoldat például mínusz nyolc fok alatt nem hatásos. A kht. ügyvezetője az anyagi források szű­kösségét érzékeltetve elmondta, hogy a mosta­ni téli szezonban mintegy 4000 tonna sót hasz­nálnak fel amely közel 50 millió forimba kerül Míg a téli üzemeltetésre összesen 184 millió áll rendelkezésre. A kősóhoz tonnánként már 12-13 ezer forintért hozzá lehet jutni, míg az egyéb szerek - például a kalcium-klorid - en­nek többszörösébe kerülnének. A használt kal- cinol-oldat literenkénti ára is meghaladja a 30 forintot. A télen 5 millió forint értékben mintegy 150 ezer litert használnak föl. Eddig 70 ezer li­Téli közúti védelem tér fogyott belőle. A só környezeti és gazdasági káráról szólva a szakember megjegyezte, hogy ezeket a szükséges, de még elfogadható mérté kőre lehet csökkemeni a gondosabb fólhaszná- lással Az élővilágra gyakorolt káros következ­mények ezáltal enyhíthetők, s a járművekben és a közúti létesítményekben, műtárgyakban okozott károk is mérsékelhetők. Köztudott pél­dául, hogy a só konróziós hatásának kitett hidak beton- és vasrészei igen érzékenyek erre, de újakat ma már csak a megfelelő savállóság fi­gyelembevételével lehet építeni. ikji November 15-től üzemel átéli ügyeleti irányítási rendszer a közútkezelőnél. Megyénk­ben 1200 kilométer közutat, 365 hidat és 1100 közúti vízáteresztőt működtetnek, és a szezonban 3000-4000 tonna érdesítö anyagot - döntően kőzúzalékot - használ­nak fel. A síkosság elleni védekezés 540 kilométernyi útra szól, amelyre sót, sóoldatot szórnak. A rajonos védekezési rendszer 660 kilométer utat érint. Ekkor homokkal és egyéb érdesítö anyaggal szakaszosan szórják a burkolatot. A havat a fontossági sor­rendnek megfelelően távolftják el. Összesen 18, szóróadapterekkel és ekékkel felsze­relt szállítójármű, hat rakodógép, három földgyalu, hét hómaró áll rendelkezésre. Rendkívüli időjárás esetén további gépeket, eszközöket is biztosítanak. A tervek készek, a munka áll Károly-napi polgári party Eger Károly-nap ürügyén szervez köz­életi, irodalmi estet a Varga Lász­ló Polgári Teátrum. A meghívot­tak január 28-án, szerdán délután 5 órakor a Kálvin Házban talál­koznak, ahol színészek, költők, művészek műveiből olvasnak fel részleteket. A házigazda Sziki Károly lesz, a jó hangulatról Ju­hász Károly borász gondoskodik. Megalapították a Károly-díjat is, amelyet minden évben a leg­kiválóbb Károlynak adnak át. A szervezők ígérik, vala­mennyi neves Károly - művein vagy személyén keresztül - jelen lesz az estén, kivéve Marx Ká- rolyt, aki persona non grata. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Mindazonáltal a patakmeder át­helyezése után napjainkig más munka nem zajlott, bár a 24-es főút mellett árválkodó területen még mindig nagyméretű színes táblák hirdetik: itt egy igazi él­ményfürdő létesül. Sós Tamás, aki egyben a kör­zet szocialista országgyűlési kép­viselője is, és egyfajta koordináto­ri szerepet töltött be a beruházás­nál, amelyhez a cég állami és ön- kormányzati támogatásokat is re­mélt, érdeklődésünkre elmondta: nem tudja, mi a leállás oka. In­formációink szerint nem kizárt, hogy a háttérben a Baumag Szö­vetkezet ismert pénzügyi problé­mái húzódnak meg. (A legújabb hírek szerint a magas hozamok­kal kecsegtető ingatlanszövetke­zetek bukása után a szektor nagy­ja, a Baumag is komoly problé­mákkal néz szembe. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a Baumag fi­zetni tud befektetőinek. Az egyik országos napilap szerint a rend­őrség nyomozni kezdett, egy má­sik lap arról ír, hogy a befektetők érdekvédelmi szervezete egy, a cégbíróság által összehívott rend­kívüli közgyűlésen kívánja levál­tani a jelenlegi vezetést). A cég képviselőit nem sikerült elérnünk, Nagy Oszkár parádi polgármester ellenben hangsú­lyozta: éppen a közelmúltban nézték át az érvényes szerződése­ket, amelyekben érvényes határ­idők szerepelnek. Az élményfür­dő egy szállodával együtt mintegy 7-8 milliárd forintért fel fog épül­ni Parádfürdőn. Túlnyomó több­ségben magántőkés beruházás­ról van szó, amelyhez az önkor­mányzat anyagilag nem járul hozzá, valamilyen állami támo­gatás azonban elképzelhető. Nem a Baumag ingatlanszövet­kezeti részlege építi a strandot, amelynek 2006. december 51-re el kell készülnie. Nem kizárt, hogy több ütemben zajlanak majd a munkálatok - ezek most a terve­zési időszakban vannak —, s le­hetséges, hogy néhány medencét már korábban átadnak a közön­ségnek^ ________________(RÉNES) C saknem egymilliós ékszerlopás A nyílászárók bezúzása továbbra is kedvelt módszere a betörőknek A nagy hidegben sem nagyon pihennek a tolvajok, akik módszereiken sem igen vál­toztattak: az ajtók, az abla­kok betörése révén igyekez­nek hozzájutni zsákmá­nyukhoz. Az eltulajdonított értékek ezúttal kimondottan nagyok. Heves megye A Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság ügyeletes sajtóreferen­sének, Pelyhéné Kóta Erzsébet r. századosnak a tegnapi tájékoz­tatója mindenképpen arról árulkodik, hogy sajnos feléb­redtek „téli álmukból” a betö­rők, a bűnözésre hajlamos egyedek. Ostoroson, az Egri úti lakó­parkban egy épülő családi ház­ból vittek el kazettás bejárati aj­tót, csípőfogót, ipari tűzőgépet, keretes fűrészt, mérőszalagot, lemezvágó ollót, szekercét, 15 szál négyméteres deszkát. A kár meghaladja a 150 ezer forintot. Női és férfi karórát, fehér aranyból készült nyakláncot és készpénzt tulajdonított el a még ismeretlen elkövető egy gyön­gyösi lakos házából, ahová az aj­tó bezúzásával jutott be. A gaz­dának legalább 65 ezer forintja bánja az akciót. Egy nagyrédei polgár viszont azért tett feljelentést a Gyöngyö­si Rendőrkapitányságon, mert a Szedres mellett lévő, s a tulajdo­nában álló területről 150 bála szalmát lopott el, ez mintegy 75 ezer forint vagyoni hátrányt je­lent a számára. A hétvégi házak sem marad­hatnak ki természetesen a sor­ból. Egy fővárosi lakos - akinek Kálban található a víkendháza - igencsak megdöbbenhetett, ami­kor az ünnepeket, s az új eszten­dő kezdeti elintéznivalóit köve­tően ide utazott. Hamar kiderült, hogy ott bizony tolvajok jártak, akik felkészülten érkezhettek, hiszen elcipelték a tulajdonos csónakmotorját, ráadásul még egy asztalt is felpakoltak. A bűn- cselekménnyel és a rongálással együttesen több mint 150 ezer fo­rinttal rövidítették meg a tette­sek a méltán szomorú budapesti személyt. Hatvanban egy helyi lakos is rögtön szaladt a rendőrségi ügyeletre, amikor felfedezte, hogy illetéktelen egyén kereste fel a tudta nélkül a városbeli la­kását. Az elkövető az elmúlt hét végén, szombaton este járt ott, s egyszerűen benyomta az abla­kot. Miután bent zavartalanul kutathatott, rá is bukkant kész­pénzre, arany ékszerekre. Az összes ellopott holmi értéke eléri a 950 ezer forintot, ehhez képest már csak apró bosszúság a ron­gálással előidézett 10 ezer forin­tos kár. Az illetékes rendőrkapitány­ságok munkatársai valamennyi betöréses lopási ügyben elindí­tották a nyomozást a tettesek el- fogása érdekében. ___________■ P ÉCSI ISTVÁN Nemcsak pár millió Megdöbbentő hírről értesültem tévés híradásból. Ügy is mondhatnánk: a kol­légák pillanatnyi feladatukat ellátták. Ri­asztottak: felhívták a figyelmet arra, hogy válságban a hortobágyi madárkórház, amely az ország egyet­len ilyen jellegű kezelő-gyógyító intézete. A megszűnéssel fe­nyegető súlyos helyzet oka a pénzhiány. Hiányoznak a fenn­tartásra, a működtetésre szánt forintok. Nem milliárdokról van szó — ekkora összegeket elsősorban lopni szoktak —, hanem mindössze néhány millióról. Már ennyi elég lenne ahhoz, hogy szétoszoljanak azok a vészterhes felhők. Az érintettek kétségbeesetten panaszkodnak. Nem ma­guk miatt, hanem beteg szárnyas barátaink jövőjéért aggód­nak. Ők idővel elhelyezkednének, de akkor nem lesz senki, aki a bajbajutottakat felkarolja. Nem tagadom: felháborodtam. Ennyire közömbösek, érdektelenek lennének azok, akiknek kötelességük az azonnali segítségnyújtás? Egyáltalán, hogy történhetett meg mindez? Ki a felelős, ki a hanyag, a lélektelen bürokrata? Ezeket a kérdéseket ugyan nem emlegette senki, én azonban sorolom valamennyit. Méghozzá teljesen jogosan. Gondolom, egyetért velem az a sok százezer polgártárs, aki a műsorokat látta, s ízelítőt kapott abból az áldozatkészségből, amely az itt munkálkodókat áthatja. Elnéztem a repülni már nem képes gólyák szomorú tekin­tetét. Higgadt sétájukban felfedeztem a törődés nyomán fa­kadt biztonságérzetet, nyugalmat, s jólesett hinni, hogy még­iscsak létezik ebben a változatában is igazi emberség, huma­nizmus, amelyet az életünket szebbé tevő lények iránt ér­zünk. S most veszélyben az akció, a nemesveretű folytatás. Ez az, amit nem lehet elfogadni! Létezik kormányzat, van il­letékes főhatóság. Például az a Környezetvédelmi Minisztéri­um, amely ilyen szerény summát könnyen előteremthet. Per­sze csak akkor, ha az illetékeseket némi felelősségtudat, lelki- ismereti hangoltság vezérli. S lehetnének mecénások, hirtelen, ki tudja, milyen módon agyongazdagodott vállalkozók, tehetős politikusok, akik azon­nal intézkedhettek volna, rajtoltatva például egy gyűjtési akci­ót. Sokkal készségesebben adnának a szerény jövedelműek is, s bizony a kis tételek összességében naggyá is duzzadhatnak. Tessék végre cselekedni, mert a nemtörődömség aligha bo­csánatos vétek! Ebben az esetben hatványozott hiba. Turisztikai workshop Miskolc, Heves megye Tegnap délelőtt Borsod-Abaúj- Zemplén megye székhelyén, a Mindszenti tér 1. szám alatt ren­dezték meg az I. Megyei Turiszti­kai Workshopot, amelynek meg­nyitóját dr. Nagy Imre egri polgár- mester, szocialista országgyűlési képviselő, az Észak-magyarorszá­gi Regionális Idegenforgalmi Bi­zottság (RIB) elnöke tartotta. Az eseményre a borsodi idegenfor­galmi szállásadókat, rendezvény- szervezőket, kézműveseket, uta­zásszervezőket hívták meg. Az érdeklődők hasznos információ­kat kaphattak a megyei turiszti­kai vásárokon való megjelenés­ről, valamint a Magyar Turizmus Rt. idei marketingtervéről is. Dr. Nagy Imre lapunk érdeklő­désére elmondta: akárcsak az észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben szintén nőtt a tavalyi eszten­dőben a beutazó turisták száma, és az ott töltött vendégéjszakák száma is növekedett, még maga­sabb arányban is, mint a teljes ré­giót tekintve. Sőt, Borsodban a külföldi látogatók is többen vol­tak, mint a korábbi években. A miskolci workshopon - tud­tuk meg a RIB-elnöktől — ezúttal csak a turisztikai ágazat Borsod megyei szereplői, beutaztatói vol­tak jelen. A programon előadásá­ban az együttműködés fontossá­gát Gyárfás Ildikó, a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei önkormány­zat elnöke is hangsúlyozta. A ren­dezvényen a későbbiekben szek­ciókban folytatódott a munka, ezekben a csoportokban igyekez­tek kidolgozni az idegenforgalmi- lag kiajánlható „csomagokat”, hi­szen eladható „termék” nélkül nehéz invitálni a látogatókat. Dr. Nagy Imre úgy vélekedett, Heves megyében és régiós szinten is szükséges kidolgozni a prog­ramkínálatot. Utóbbi főképpen a Magyar Turizmus Rt. Észak-ma­gyarországi Regionális Marke­tingigazgatóságának feladata, amely Heves megye székhelyén tevékenykedik. Egerben egyéb­ként február végén ismerhetik majd meg az érdeklődők a Ma­gyar Turizmus Rt. ez évi marke- űngtervét,__________________■ Rákérdez az egészségbiztosítási pénztár Az adatok többszörös ellenőrzését és egyeztetését követően - államigazgatási eljárás keretében - hamarosan kérdőívet küld ki a Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) mintegy ezer érintettnek azok közül, akik 2002-ben valamilyen balese­tet szenvedtek. Az adatszolgáltatást az 1997. évi LXXXIII. tör­vény alapján kéri a biztosító. Heves megye Az eljárás hátteréről és lebonyo­lításáról dr. Bartók Zoltán igaz­gatóval és dr. Pista Gizellával, a MEP jogtanácsosával beszélget­tünk. Tájékoztatásuk szerint Heves megyét érte az a megtisz­teltetés, s egyben kötelesség is, hogy egy 2002 végén kiadott, s az Egészségbiztosítási Közlöny­ben is megjelent főigazgatói utasításban meghatározott módszert a MEP-ek közül első­ként alkalmazzon az OEP adatai alapján. A szakemberek szerint az eljárás abszolút jó szándé­kú, s annak felderítésére irá­nyul, hogy a baleset okozásá­ban van-e felelős harmadik sze­mély. Amennyiben van ilyen, a megtérítésre kötelezettnek a ténylegesen megállapított és fo­lyósított egészségbiztosítási el­látást, az egészségbiztosítás ke­retében igénybe vett, finanszí­rozott egészségügyi szolgálta­tást meg kell fizetnie felelőssé­ge arányában. A MEP igazgatója szerint a megtérítési eljárásban keletke­ző bevételeket a biztosítási ala­pon nyújtott szolgáltatá­sok színvona­lának javítá­sára fordít­ják, így a biz­tosító és a biztosítottak közös érdeké­ről van szó. Annál is inkább törekedni kell a meglévő pénzek ésszerű fel- használására, illetve a bevéte­lek növelésére, mert igen gyak­ran előfordul, hogy egy-egy be­teg, illetve orvos az átlagfel­használás sok tízszeresét veszi igénybe, ami különösen a gyógyszerfogyasztás területén érhető tetten. Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főigazgatója az em­lített utasításban egyebek mel­lett szabályozta az események kivizsgálásának és felderítésé­nek módját. Ez különösen azok­ban az esetekben lehet kiemel­ten fontos, amikor jelentős az egészségbiztosító költsége. Dr. Bartók Zoltán tájékoztatása sze­rint a biztosító kiadásait az Egészségbiztosítási Alap bevéte­lei fedezik, s ennek fő forrása a járulék. Vannak azonban más források is, közöttük a megtérí­tési eljárásban érvényesített kártérítés. Ez utóbbival a bizto­sító eddig nem élt kellő haté­konysággal, s többnyire csak az üzemi balesetek miatt jelentke­ző kár térült meg. Dr. Pista Gizella arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény kö­telezővé teszi az érintettek szá­mára az adatszolgáltatást, ugyanakkor a megkérdezettek számára saját balesetüket illető­en semmiféle hátrányos anyagi és jogkövetkezményekkel nem jár az írásban adott nyilatkozat. A jogtanácsos elmondta azt is, hogy nem szeretnék, ha ez az abszolút jó szándék és egyben kötelem visszás következmé­nyeket okozna, sebeket tépne fel. Például, hogy már nem élő személy címére postáznák ki a nyilatkozatot, a kérőlapot. Ép­pen ezért a MEP többszörösen ellenőrzi, „ütközteti” a 2002-es esztendő első három hónapjá­ban balesetet szenvedettek - ők azok, akik számíthatnak az adatszolgáltatást kérő nyomtat­ványra - adatait.- Hiba még így is becsúszhat - tette hozzá dr. Pista Gizella -, de mindent elkövetünk, hogy ez ne következzen be. is. b. so Elektronikus üzletvitel Eger A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az EU Leonardo da Vinci programja keretében megvalósuló kísérleti program ré­szeként internetes üzletviteü táv­oktatási tananyagot dolgoztak ki, melyhez az Eszterházy Károly Fő­iskola módszertan kidolgozásá­val járult hozzá. Az angol és né­met nyelvű tananyag kísérleti ok­tatását a múlt év októberében kezdték meg. A 60 órás tanfolya­mot 11-en végezték el sikeresen, az erről szóló tanúsítványokat tegnap adták át a kamaránál. A tananyag az építőipar, a nyomdaipar és az autóalkatrész­gyártás terén dolgozó cégeknek szól. A kurzuson a Grafotip Kft., a PR-Editor Nyomda Kft., a Vigép Bt., a Bott-Udecoop Kft., a Vilati Gyártó Kft. és az Elektro-trend Kft, képviselői vettek részt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents