Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

8. OLDAL HEVES KÖRZETE E S 2004. Január 26., hétfő ÁTÁNY. Ebben az évben a tele­pülésen ismét indul a közmun­ka-program. A tervek szerint 50 helyi lakost foglalkoztat majd az önkormányzat, akik a tele­püléstisztaságban, környezetvé­delemben dolgoznak majd. Er­re a típusú foglalkoztatásra ta­valy is volt példa, és sikerrel működött. SAKK-KÉSZLET. Holnap dél­előtt 10 órakor adja át Kontra Gyula polgármester a hevesi Sakkmúzeum igazgatójának, Dobroviczky Ferencnek azt a két nagy értékű, egyedi sakk-készle­tet. amelyet a város december közepén vásárolt. Egy tiszafüredi lakos kizárólag Hevesnek aján­lotta fel megvételre az Amerikai Egyesült Államokból származó ónix-, és a Báli-szigeteken készült csontafa-készletet. Holnap pedig a vásárolt ritkaságok átadása is megtörténik sportbarátok és szakemberek jelenlétében a vá­rosi sakk-múzeumban. TENK. A település idei, megva­lósításra váró tervei közt szere­pel az életveszélyessé vált falu­ház teljes rekonstrukciója, foly­tatják a szennyvízberuházás megvalósítására irányuló pályá­zatok keresését, és a legna­gyobb, hosszú távú fejlesztés­ként az iskola oktatási centrum­má alakítását tűzte ki célul a képviselő-testület. HEVESVEZEKÉNY. Február 2- án, hétfőn délután 3 órakor tartják az idei közmeghallgatást a polgármesteri hivatalban. Az érdeklődők a költségvetés ter­vezéséhez szólhatnak hozzá. Az idei fejlesztések közt szere­pel a faluközpont díszkivüágítá- sa, amelyhez már tavaly elnyer­ték a szükséges összeget. HEVES. Szerdán reggel 9 óra­kor ismét ülésezik a hevesi kép­viselő-testület. Az esztendő első tanácskozásán a városvezetők az idei költségvetés tárgyalása mellett áttekintik az önkor­mányzat alapítványainak alapí­tó oklevelét, az önkormányzati intézmények energiafelhaszná­lását, és szó lesz az ivóvízminő­ség-javító programról is. Ugyan­csak napirenden lesz az önkor­mányzati iskolák taneszközfe­jlesztésének ütemezése, megva- lósíthatóságának tervezete is. ■ Válaszút előtt a hazai oktatás Liget a Hanyi-ér mellett A közelmúltban az Oktatási Minisztériumban alakult egy Tárcaközi Szakértő Bizottság, amelynek tagjai a közoktatás finanszírozását vizsgálják felül. Ebbe a bizottságba bevá­lasztották Török Margitot, Tenk polgármesterét is, aki megválasztása előtt pedagó­gusként dolgozott. Tenk, Budapest A dél-hevesi település egyik kitöré­si és_ továbblépési pontja az okta­tás. Éppen ezért jelölte meg célként a község önkormányzata, hogy az általános iskola a térség oktatási centrumává fejlődjön. Az oktatás­centrikus szemlélet egyik képvise­lője maga a polgármester, Török Margit, akit pedagógusvére a pol­gármesteri székben sem hagyott el.- Hamarosan egy problématér­képet készít ez a tárcaközi szakér­tői bizottság, ahol természetesen a falvak általános iskoláinak kérdé­seire, felvetéseire is választ kere­sünk — meséli a polgármester asz­szony. — Az már most világosan látszik, hogy az eszközfejlesztésre kiírt határidőt egyetlen település sem tudja tartani, mi több, azt is megkockáztatnám: még a 2008-as határ is túl közeli. A most megalakult bizottság­ban dolgozók szemlélete is külön­böző a magyar oktatás vonatkozá­sában. Vannak, akik a gyermeken­ként finanszírozást, mások a cso­portok támogatását tartanák cél­szerűnek. Akadnak, akik az állami szerepvállalás erősödését hangsú­lyozzák, megint mások érvként vetik fel azt, hogy ebben az eset­ben túlzottan erős lenne a köz­ponti irányítás. Már ez utóbbin is vita alakult ki, vajon az iskolák esetében jó-e ez a fajta liberaliz­mus, vagy erősíteni kell az állami szerepvállalást. Érvek mindkettő mellett akadnak.- Az is igaz, hogy helyben, fő­ként a kistelepülések esetében na­gyon kevés pénz van, amely az ok­tatásra, a kultúrára fordítható — fo­galmazott Török Margit. - Valami­féle egységes képviselet vagy szabá­lyozás szükségeltetik az iskolák köz­ti átjárhatóság kérdésében is. A kü­lönböző tankönyvek, tanmenetek miatt az átjárhatóság nehézkessé vált, márpedig az országon belüli, családokat érintő vándorlás gyakor­ta veti fel az iskolák közti átjárható­ság problémáját. A másik, sokakat elszomorító adat, hogy az oktatás színvonala hazánkban jelentősen csökkent. Eddig büszkék lehettünk arra a szürkeállományra, amelyet nálunk képeztek, most viszont je­lentős színvonalbeli esés tapasztal­ható. Bátran mérem mondani — folytatta a polgármester — hogy a még meglévő értékek képviselete és továbbadása a pedagógusok lelkiis­meretességének köszönhető. A polgármester azt is hangsú­lyozta, hogy a kötődések, a lokális, helyi értékek gyakran fontosabbak a technikánál, s ezt a hazai okta­tásban is figyelembe kell venni. A tárcaközi bizottság munkájá­ról, illetve a vidéki kisiskolákat érintő döntéseiről, eredményeiről a későbbiekben beszámolunk. SZUROMI RITA Versenyhátrányban az erőmű? Kisköre írásbeli választ igénylő kérdést tett fel Godó Lajos országgyűlési képviselő Csillag István gazdasági miniszternek arról, hogy a kormány mikor kíván­ja megszüntetni a 2001. évi CX. tv. versenyhátrányt okozó rendelkezéseit a megújuló energiát előállító, 5 megawattnál nagyobb teljesítményű vízi erőmű­vek esetében. A tavaly január 1-jén hatályba lépett, a villa­mos energiáról szóló törvénynek kellene biztosí­tani, hogy hazánk e téren is megfeleljen az uniós előírásoknak, s hogy hazánkban a megújuló ener­gia hasznosítása az össz-energiahasznosítás 12 százalékát elérje. A Villamosenergiai Törvény (VET) arra is kitér, hogy a megújuló energiafor­rások támogatási rendszerén át nem támogatha­tók az 5 megawattnál nagyobb energiát termelő vízi erőművek. Az országban a kiskörei az egyet­len, amely ezért nem kaphat állami támogatást. Csillag István válaszában ez olvasható: A bizott­ság 2001 októberében azzal indokolta javaslatát, hogy az öt megawattnál nagyobb teljesítményű vízi erőművek - környezeti hatásuk miatt - egy automatikus rendszeren át nem támogathatók, ahogy ez a német törvényben is hasonlóképp sza­bályozott. Az előző év eredményeit figyelembe véve, a társaság jó jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. A vizsgált időszakban beruházásait A „nagyság” adatai A Tiszai Erőmű Rt. egyik erőműve a kiskörei, 1975 óta üzemei, négy gépegységének - 28 megawatt teljesítmény mellett - évi átlagos teljesítménye 88 gigawatt. képes lett volna saját erőből finanszírozni, hitel igénybevétele nélkül. Mivel a liberalizált energeti­kai piacon is elvárható hasonló teljesítés, ezért nem indokolt a törvény módosítása - olvasható a miniszter válaszában. ■ Egy érdeklődő a Buttler-kastélyra Erdőtelek Akár karácsonyi pótajándéknak is tekinthető annak a vállalatnak az ajánlata, amely a település idei első képviselő-testületi ülésén mutat­kozott be a falu vezetői előtt. A Toptherm Kft. a község legfiata­labb vállalkozása, jelenleg tíz hely- betinek adnak munkalehetőséget. Most pedig - jelentették be - az általuk gyártott termékeket 20 szá­zalék kedvezménnyel adják az er­dőtelkieknek. A testület tagjai megismerked­hettek Mátrányi Sándor főtörzsőr­mesterrel, az új körzeti megbízot­tal. Az új kmb-s öt éve a készenlé­ti rendőrségnél dolgozik, jelenleg tart az áthelyezése. Ezzel régi gondja oldódik meg az erdőtelki­eknek. Korábban három helyett csak két körzeti megbízott dolgo­zott a faluban, közülük egy lakott itt. Ősszel azonban nyugdíjba vo­nult, így az egyetlen rendőr Erdő­telket és Tenket Hevesről látta el. Érthető hát a helybeliek öröme, s a képviselő-testület ajánlata, hogy egy évig ingyenesen bocsátja a rendőr rendelkezésére a szolgálati lakást, így kívánja segíteni a megte­lepedést, a kötődést. Döntés született abban is, hogy ma 17 órakor közmeghallgatást tartanak a Művelődési Házban, ahol a lakosok véleményüket is ki­fejezhetik az elkészült és a folya­matban lévő tervekről. Ismét szóba került a Bultler- kastély sorsa A község egyik neve­zetessége egyre rosszabb állapotba kerül. A közelmúltban kiírt pályá­zatra öt érdeklődő is jelentkezett, de csupán egyetlen komoly ajánlat- tétel érkezett. Az immár egyetlen érdeklődővel és a Kincstári Vagyo­ni Igazgatósággal az önkormány­zat tovább folytatja a tárgyalásokat a hasznosításról. Emelkedtek az óvodai térítési díjak, s döntés szü­letett arról is, hogy február 1-jétől 15 dolgozóval beindul a rehabilitá- ciós foglalkoztatás. ________mown Át ány Drasztikus ár- és belvíznek, az épületekben keletkezett milliós károknak kellett ahhoz bekövet­keznie, hogy a figyelem a Hanyi- ér állapota felé irányuljon. A tele­pülést átszelő vízelvezető teljes kitisztítására, környezetének át­alakítására nyert tavaly 12 millió forintot a polgármesteri hivatal.- Hároméves ütemezésben készül el a Hanyi-ér teljes re­konstrukciója - mondta Gönczi Mihály polgármester. — A mun­kálatokkal 2005. április 30-ig kell végezni. Ezen időszak alatt kiko­torják a medret, rendbe teszik a vízfolyás esését, s a korábbi szik­kasztó tavak területén is munká­latokat végeznek. Tervezzük, hogy a Hanyi-ér partján egy fás, ligetes sétányt alakítunk ki, hogy a növények árnyéka alatt nyaran­ta sétálni, pihenni lehessen. A tervek szerint három kilo­méter hosszú szakaszt érint a re­konstrukció, amely hat méter szélességben érinti a Hanyi-ér medrét. ■ Kossuth-díjasok estje Sokan voltak kíváncsiak a Kossuth-díjasok estjére fotó: gál gábor Heves A magyar kultúra napján érkezett a városi könyvtárba lókai Anna Kossuth-díjas írónő és a város szülöttje, a szintén Kossuth-díjas Kő Pál, hogy egyéni hangvételű gondolataikat megosszák a nagy­számú érdeklődővel. Az eseményt a Hevesi Kamara- zenekar színvonalas összeállítása nyitotta meg, majd Kő Pál szob­rászművész beszélt Jókai Anna személyiségéről, akinek ars poe­ticájában tükröződik művészi lé­nye: „Minden alkalommal adni szeretnék. Nem is adni. Vetni.” Majd pedig utalt a mai emberek zavaros világképére, amely egy értékvesztett kor egyszerű követ­kezménye. Jókai Anna közel egyórás elő­adásában kapcsolódott Kő Pál­hoz. A jelképes Mérlegről, mely­ről hiszi, méri azt, mi történik az egyén, a közösség, a nemzet éle­tében, és felidézte Klebelsberg Kunó háromféle hazafiasság-el­méletét, a sírót, a szónoklót és a cselekvőt.- Konzervatív dolog a határa­inkon túl élő magyarokra figyel­ni? Lehet. De a konzervativizmus nem maradiságot, hanem érték­őrzést jelöl - mondta az írónő. - A vállalkozók korában jó lenne szellemi konzervkészítő kisipa­rosoknak lenni, továbbadni azt, ami bennünk él, a szellemi jót. (Jókai Annával készült beszél­getésünket lapunk egy későbbi számában olvashatják.) ______■ T érségi szennyvízelvezetés Boconád A legutóbbi falufórumon is meg­erősítette a képviselő-testület azt a szándékát, hogy csatlakozza­nak a tárnái térség szennyvízcsa­torna-hálózatának és szennyvíz- tisztítási rendszerének létesítésé­hez. A döntést megelőzően már a lakossági szándéknyilatkozatok is meggyőzően támogatták a tér­ség kilenc településének közel 14 ezer lakosát érintő infrastruktúra megvalósítását. A lakossági találkozón a gesz­tor település polgármestere, Al­mádi lános a megvalósítási prog­ram soron következő lépéseiről, a pályázat kedvező elbírálását kö­vető tennivalókról szólt, míg a lé­tesítmény tervezésével megbízott Keviterv Kft. részéről Fekete György vázolta fel a majdani rend­szer kiépítésének módozatát, s működésének mechanizmusát. A jelen időszakban e fontos rendszer megépüléséhez történő csatlakozásról döntenek a többi társult községek elöljárói is, s an­nak birtokában kezdődhet meg a beruházási céltámogatás pályá­zatainak kidolgozása, majd a szakhatóságokhoz történő be­nyújtása^ _______ (CSEH) A szabadszállási tárlatmegnyitó pillanata. A relikviák kultúrtörténeti jelentőségűek FOTÓ: CSIKÓS ANDRÁS Rendőrrelikviák vándorkiállítása „A rendészeti az egyetemes kultúra fontos része” Szabadszállás, Tárnáméra A Budapesti Rendőrségtörténeti Múzeum tamamérai kiállítóhe­lyének vándortárlatát az elmúlt hét közepén nyitották meg Sza­badszálláson, a polgármesteri hi­vatal tanácstermében. Az esemé­nyen többek között ott volt Vári Gyula képviselő, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alel- nöke, Doszpot Péter honatya, a rendészeti bizottság tagja, továb­bá Csonka Györgyi, a Belügymi­nisztérium bűnmegelőzési állam- titkárságának munkatársa, dr. Dobozi József v. ezredes, az ORFK főosztályvezetője és dr. Németh Zsolt r. alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola tudományos főigazgató­helyettese, valamint gyűjtőként és a tamamérai kiállítóhely egyik alapítójaként dr. Francsics Ottó r. alezredes, a Hevesi Rendőrkapi­tányság vezetője. A rendezvényen először a helybeli Szász Károly Reformá­tus Alapszintű Iskola gyermek- kórusa adott műsort, majd a vendéglátó, a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányság vizsgálati osz­tályának vezetői beosztását je­lenlegi posztjával felcserélő dr. Balázs Sándor szabadszállási polgármester köszöntötte a több mint kétszáz résztvevőt. A gazdag tárlatot dr. Király Ferenc r. ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nyitotta meg. Beszédé­ben kiemelte: dr. Francsics Ottó és dr. Gulyás István nyugdíjas állatorvos, magángyűjtő, a tar- namérai kiállítóhely alapítója, mindenese megszállottságának és fáradhatatlan munkájának köszönhető ez a különleges be­mutató. Tartalmazza a magyar csendőrség, a magyar királyi ál­lamrendőrség és a későbbi ko­rok rendfenntartó szerveinek mházatait, felszereléseit, doku­mentációját, egészen az 1800-as évektől napjainkig. Az ő mun­kájuk is hozzájárult ahhoz, hogy emellett a világ rendőrsé­geinek hasonló relikviái is is­mertté válhattak hazánkban és külföldön is. Komoly szerepet töltenek be, hiszen a rendészeti kultúra egyben az egyetemes kultúra fontos része. Ezt követően a jelenlévők dr. Gulyás István tárlatvezetésével tekintették meg a kiállítást, amely március 31-ig naponta munkaidőben látogatható, s hétvégeken is megnézhetik az érdeklődők. i-yi

Next

/
Thumbnails
Contents