Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-26 / 21. szám

I 2004. Január 26., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL „Csúcsra járatták” a csúcsot (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár ezt követően rövid motorosszán-túra keretében te­kintette meg a hét végére kiváló állapotba hozott pályát, miköz­ben az igen népes látogatósereg sí- és hódeszkás-, valamint kutya­szán-bemutatót láthatott. A leg­többen persze nem nézelődni, hanem lesiklani érkeztek: a mát­raházi parkolók már a déli órákra megteltek, a síbuszok ekkortól az alacsonyabban fekvő parkolóktól indulva szállították a csúcsra a sportolni vágyókat. A fesztivál első napján a telje­sen amatőrökre is gondoltak a szervezők, így mókás - és persze csúszós - vetélkedőket kínáltak mindazoknak, akik nem csatol­tak lécet a lábukra. Apályát esté­re kivilágították, így még jóval sötétedés után is hódolhattak szenvedélyüknek a síbarátok. Azok, akiknek - mint Hiesz György gyöngyösi polgármester fogalmazott - minden bizonnyal örömére szolgál, hogy immár nem kell külföldi pályákat felke­resni, ha megfelelő színvonalú kínálatra, szolgáltatásra vágynak. A város első embere arra is emlé­keztetett, hogy az idei szezonban a tervezett síberuházásnak csak az első eredményeit élvezheti a nagyközönség, a következő esz­tendőkben - amint arról már be­számoltunk - további szolgálta­tásbővítéssel, illetve új pályák ki­alakításával is igyekszik a beru­házó valódi síparadicsommá fej­leszteni az ország legmagasabb pontját._________________(suha) Tömegvonzás: több, mint fizika. A színes program, a kiváló pálya sokakat csábított fel a hegy csúcsára __ ___ fotó: suha péter B ecsengetés református iskolába (Folytatás az 1. oldalról) A tervek szerint az iskolába szeptember 1- jén csengetnek be először, mégpedig az 1- 2. osztályba. A képzés azért indul eleve két osztállyal, mert itt még van átjárható­ság az önkormányzati iskolákból, a nyolc- osztályos felfutáshoz viszont idő kell. Ép­pen ezért nagyszabású építkezések is in­dulnak a községben, hogy a folyamatos felfejlődéshez biztosítani tudják a tanter­meket, a kiszolgáló helyiségeket. Indulás­Térítési díjak A református általános iskola működtetője az Egervölgyi Re­formátus Egyházmegye lesz. Habár minden anyagi lehetősé­get megmozgatnak, hogy a szülőkre minél kevesebb teher háruljon a gyermekeik iskoláztatásával, azt azért nem titkol­ják, hogy az intézmény térítésköteles lesz. A mostani számí­tások szerint egy gyermek havi iskoláztatása 3-4 ezer forint­ba kerül. Ha új anyagi forrásokat is tudnak felszabadítani, akkor ez csökkenhet. képpen az egyház a Rákóczi út 51. szám alatti önkormányzati épületet kapta meg, amelyben eddig helytörténeti kiállítás mű­ködött. Mindez felvetette a pedagógusok ér­kezésének és az általános iskola esetleges létszámcsökkenésének kérdését is. — Nem félünk attól, hogy a normatív támo­gatás csökkenése miatt az iskola működési gondokkal küzdhet - felelte Gönczi Mihály - , hiszen gyermekek sokan élnek Átányban, éppen csak sokan más települések iskoláiba íratták csemetéiket. Most a szabad iskolavá­lasztás miatt és a környező településen is mu­tatkozó érdeklődés okán bátran kijelenthe­tem, nemhogy csökken az átányi gyermeklét­szám, hanem bizonyára emelkedik is majd. Ferenczfy Zoltán nagyűszteletű úr már az iskolaszervezés konkrét részleteiről is be­számolt: ' - Ahogy a nevéből is látszik, általános is­kolai képzés indul Átányban, ám egyházi jellegénél fogva eltér majd az önkormány­zati általános iskoláé­tól. A nevelés, az er­kölcstan keresztény alapokon, értékeken nyugszik, ennélfogva kötelező a Biblia-oktatás, a templomba já­rás, a keresztényhez méltó életmód gyer­mekek és tanárok részéről egyaránt. Azt szeretnénk, ha a mi értékeink a gyakorla­ti életben is megnyilvánulnának, tehát nemcsak azért járnának ide a gyermekek, mert alapos, sokoldalú oktatásra készü­lünk, hanem azért is, hogy a gyakorlati, mindennapi életben is viselkedési normá­vá válna az az értékrend, amelyet mi át­adunk nekik. Iskolánkban a művészeti nevelés is hangsúlyos helyet kap. Részint építünk a zenei képzésre, amelyet a Heve­si Zeneiskola közreműködésével terve­zünk. Minden gyermek legalább egy hangszeren megtanul játszani, a tehetsé­gesebbek többet is választhatnak. A tele­pülés néprajzi értékéből adódóan a népraj­zi oktatás is szerepet kap a tantervűnk­ben, ezt a Hevesi Háziipari Szövetkezet közreműködésével tervezzük. Kérdésünkre, hogy vajon a szerveződő tantestület elé milyen követelményeket állí­tanak, a nagytiszteletű úr a következőket fe­lelte:- Mivel az egyház a fenntartó intézmény, ezért a pedagógusokkal szemben is elvárás, hogy keresztény értékek szerint éljenek, gon­dolkodjanak, neveljenek. Bízunk abban, hogy az osztálylétszámok gyarapodásával egy új pedagógus réteg is megjelenik majd a községben, ami mindenképp Átány szelle­mi gyarapodását is szolgálja, ahogy az isko­lánknak is népességmegtartó ereje lesz a községben és környezetében. SZUROMI RITA Párbeszéd szőlőről és borról Rászorulóknak Budapest Az Informatikai és Hírközlési Mi­nisztérium a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal és az • Oktatási Minisztériummal meghirdette tavaly a nagy sikerű Subnet Expressz programot. Az IHM nem ért egyet a programban szereplő számítástechnikai eszkö­zök körének szűkítésével, nem szavazta meg az erről szóló javas­latot. Ám azzal egyetértenek, hogy a Sulinet Expresz programban a rászorultság elvei érvényesülje­nek - tájékoztatta lapunkat Sas- hegyi Zsuzsanna sajtófőnök. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Misik Sándor azt is elmond­ta: az elhangzott információk is megerősítették, hogy a szak­emberek várakozással tekinte­nek az európai uniós tagságra, mert tudomásul kell venniük, hogy lesznek, akiknek kedve­zőtlen hatásokkal kell szembe­nézniük, viszont sokaknak kedvező változást hoz majd az uniós integráció. A szőlészeknek és a borá­szoknak is számolniuk kell az­zal, hogy csak pontos, rendsze­rető, a szigo­rú szabályo­kat betartók és az admin- sztrációs kö­telezettségek­nek eleget te­vők lehetnek nyertesei az EU-s csatla­kozásnak. Az előadók arra is felhívták a résztvevők figyel­mét, hogy az uniótól jelentős támogatásokra számíthatnak, ha megtanulnak jó és hasznos célokat szolgáló pályázatokat írni, ügyelve a formai követel­ményekre is. Azt is mérlegel­niük kell, hogy a pályázatok útján elnyert támogatásokat csak a fejlesztési célok megva­lósítása után utólagosan fi­nanszírozzák. Ezért a földmű­velésügyi tárca igyekszik elő­teremteni az előfinanszíro­zást, hogy ezzel is segítse a termelőket. Az új rendszerváltozás te­hát nagyfokú piaci versenyt, az ehhez való alkalmazkodást és szemléleti megújulást kö­vetel. (MEHTUSZ) SZUROMI RITA Vérvörös reggel Napok óta sír a lelkem. Vigasztalhatatla- nul zokog, mert a közelmúltban ismét öt munkás ember lelte halálát. Csupán azért, mert akinek a biztonságukra gondolnia kellett volna, lespórolta autójáról a téli gumit, s a hólepte úton beigazolódott: életeket menthetett volna ez az apró beruházás. Nem ismertem a kőműveseket. Ám el tudom képzelni, hogy azon a havas, fehér hajnalon, mind az öten abban a remény­ben szálltak be a mikrobuszba, hogy ez a 8-10-12 óra is hama­rosan eltelik, s visszatérhetnek családjukhoz, meleg lakásaik­ba, a kemény nap után puha ágyaikba. Vörössé vált ez a hajnal, a vér vörösévé. Azért, mert valaki, talán csak felelőüenségből, vagy indokolatlanul, takarékosko­dott. S ez öt ember életébe került! Öt munkáséba. Sírt a lelkem azon a reggelen. Ennek a munkástársadalomnak ugyanis oly régi problémái is előkerültek, melyekről nem beszélünk. Nem méltatlankodunk már a foglalkoztatás körülményei miatt: a bejelentett minimálbéres alkalmazáson, a fizetett szabadsá­gok hiányán, a táppénz megszűnésén, a dermesztő hidegben is elmaradó fagyszabadságon. Pusztába kiáltott szavak ezek, mert 14 évvel a rendszerváltás után sem jutott a munkásoknak kulturált, emberhez méltó foglalkoztatás, a téli hidegben egy meleg tea, a nyári forróságban egy jeges üdítő. Ki ügyel a biztonsági előírásokra? Hol vannak az építkezé­sekről a munkabiztonsági felügyelők? Egy dolog létezik csak ebben a vüágban: a profit. Maradjunk a jól begyakoroltatott történelmi fogalmaknál. A tőkés (munkaadó, vállalkozó stb.) egyetlen célja a minél nagyobb nyereség. Hogy a piaci körül­mények közt vállalkozni tudjon, kénytelen reális vagy ahhoz közeli árakat szabni. Ám, hogy ebből neki megfelelő profitra tegyen szert, a ténylegesen munkát végzők bérén, munkakö­rülményein kell nyerészkednie. így maradnak el a fizetett ün­nepek, a védőitalok, a munkaruhák, s adott esetben még az élet megóvását szolgáló beruházások is. S csak egy-egy sze­rencsétlen baleset, vagy idegeket borzoló munkahelyi halál okán sóhajtunk ismét mélyeket: talán nagyobb odafigyeléssel, anyagi ráfordítással megelőzhető lett volna. Ebben az országban létezik egy réteg, amelyről megfeled­kezett a polgári kormány és elfeledkezik a jelenlegi is, melytől joggal várhatnánk némi szociális érzékenységet. A munkás réteg hallgat. De életmódjuk, kiszolgáltatottságuk figyelemért kiált. Költség- és létszámcsökkentés Szinten tartja nyereségét a Mátrai Erőmű VlSONTA A Mátrai Erőmű Rt. 2004-es üzle­ti tervében 47 miüiárd forint árbe­vétel és 7 milliárd forint adózott eredmény szerepel - tájékoztatta az MTI-t a társaság igazgatóságá­nak az elnöke. Mint Valaska József elmondta: a tervezett árbevétel értéke mint­egy 3 milliárd forinttal marad el a 2003-as szinttől, viszont a nyere­ség mértéke a tervek szerint nem csökken az elmúlt évi 7 müliárd forinthoz képest. A bevétel csök­kenésének elsősorban az az oka, hogy a tavalyi 5,7 milliárd kilo­wattóra rekord mértékű villamos- energia-termeléssel szemben az idén csak 5,2-5,3 millió kilowatt­óra áram előállításával számol­nak. A nyereség szinten tartása a cég költségcsökkentési program­jának az eredménye; ennek kere­tében 2007-ig az elmúlt évek átla­gához képest 25 százalékkal csökkentik a termelési költsége­ket. A termelés racionalizálásán túl létszámcsökkentést is végre­hajtanak, az időszak végére 2400-ra apad a jelenleg 2900-as munkavállalói létszám. Ezt első­sorban úgy végzik el, hogy a nyugdíjba vonulók helyett nem vesznek fel új embereket — közöl­te az elnök. Valaska József beszámolt arról is: a tervek szerint az idén mint­egy 2 milliárd forint értékű, első­sorban értékmegőrzést szolgáló informatikai és környezetvédelmi fejlesztést valósítanak meg. En­nek keretében sor kerül a teljes informaükai rendszer cseréjére, új környezetvédelmi mérőberen­dezések felszerelésére, illetve nö­velik a kénleválasztó berendezé­sek hatásfokát. ■ Az ME Rt. részvényeinek 51 százalékát a németországi szék­helyű RWE csoport birtokolja, 21 százaléka az Energie Baden- Württemberg AG., 25,5 százalé­ka a Magyar Villamos Művek Rt. tulajdona; a fennmaradó hányad kisbefektetők és pénzintézetek kezében van. ■ Jubileumi hevesi tárlat Húszéves Heves. A jubileumi évforduló kapcsán láthatott a közönség történelmi visszatekintést a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A város fejlődésének két év­tizedét bemutató tárlatot az esztendő során még számos alkalommal bemutatják. A kiállító intézmény igazgatója, Szőke Emil tervezi, hogy kitüntetettekkel és a telepü­lésre jellemző pillanatokkal, ünnepekkel is gazdagítják a fotóanyagot. ■ Teri néni és a „nagy” hazatalálás Miközben a Lőrinci Idősek Otthona felé tartok, Cseh Tamás dalát, a Somlai Margitot dúdolászom. Hogy miért éppen ezt? Mi köze is a Bereményi-szövegben szereplő, kukákban gube­ráló vén pedagógushoz - aki hajdanán öt nyelven tudta mon­dani azt a szót, hogy Teremtő - ennek a hideg, ámde verőfé­nyes vasárnap délutánnak a hangulatához...? Lőrinci Ha Iklády Lajosné a katedrára állt, csend telepedett az osztály­teremre. A törékeny, már akkor is őszes halántékú asszony a megjelenésével is tekintélyt pa­rancsolt. Világéletében az a fajta nő volt, akinek nem a férje jogán járt a megsüvegelés. Évtizede­ken át igazgató lehetett a selypi iskolában, ami az idő tájt tény­leges rangot jelentett a szakmai hierarchiában. Csakhogy azóta jó pár eszten­dő hordaléka lefolyt a Zagyván... A település első díszpolgára ma a helyi idősek otthonának a lakója. Amikor betoppanok hozzá, egyáltalán nem bosszan­kodik, hogy sziesztaidőben zaklatom rendszerezetlenül rá­zúdított kérdéseimmel; nem szokott ő ilyenkor szunyókálni, mondja, miközben korát meg- hazudtolóan, a maga negyven­kilós valóságában kipattan a meleg pléd alól, s első mozdula­ta a cigarettás doboz felé irá­nyul. Rossz szokás, mondanám neki mesterkélt szemrehányás­sal, ha nem rémlenének fel azok a fél emberöltővel ezelőtti emlékképek, amikor éppen az iskolafo­lyosón lebegő dohányfüst tette csalha­tatlanul be- azonosítható- vá a tartózko­dási helyét. Bő esztendeje már, hogy utol­jára beszéltem vele. Akkoriban Egerben élt, és hiába próbáltam mindenféle könnyedebb témák felé terelni a gondolatait, ő min­dig visszakanyarodott fixa ideájá­hoz: nem tudja megszokni a me­gyeszékhelyet, parányi tömbházi lakását, hiszen az igazi otthona mindig is Selypen volt, és soha nem mondott le arról, hogy egy­szer visszatérjen. Tavaly megadatott számára a lehetőség. Egykori szép kertes há­zuk ugyan már rég a másé, és hát új lakóhelye, az erőműi lakótele­pen lévő otthon is kissé távol esik fiatalabb éveinek színterétől, de hát lélekben ő mind a mai napig Selypen él és Selypben gondolko­dik. Igaz ez akkor is, ha saját be­vallása szerint nyugdíjazása óta be nem tette a lábát volt munka­helyére, a nagy piros épületbe. A családtagok, régi kollégák és ta­nítványok közül néhányan ugyan napi rendszerességgel felkeresik, ám őt inkább azok kényszerítik tépelődésre, akik nem jönnek. Ez utóbbiak vannak többen.- Szerencsés vagyok, kívül nem fáj semmim - mutat végig törékeny alakján, aztán mond egy röpke „de...”-t is, ám nem folytatja. Búcsúzáskor is csak sóhajt:- Valahogy nem találom a he­lyem... __________________it. oq

Next

/
Thumbnails
Contents