Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

4. OLDAL MEGYEI 2004. Január 5., hétfő KORKÉP yyffff Kevesebb élve születés ■ EGER - A megyeszékhelyen, s a vonzáskörzetéhez tartozó kilenc településen 2002-ben ezer lakosra hét élve születés jutott, s ez el­maradt a megyei átlagtól - derül ki a KSH Heves Megyei Igazgató­sága munkatársainak elemzéséből. A kedvező korösszetétel elle­nére az elmúlt években mérséklődött a gyermekvállalási szándék. Az ezer lakosra jutó halálozás 2002-ben 12 volt, a megyei átlagtól lényegesen kisebb. A legtöbben, az időskorúak magas száma mi­att, Noszvajon haltak meg, Ostoroson viszont a legkevesebben. Ki lesz az év fiatal vállalkozója? I! HEVES MEGYE - A fővárosi székhelyű Életpálya Alapítvány idén is meghirdeti az év vállalkozója pályázatot, 18-32 év közötti fiatalok részére. A versengésbe azok nevezhetnek be, akik 2003. április elseje után indították, illetve eztán kívánják elindítani a vállalkozásukat, s elképzeléseiket üzleti tervbe foglalva nyújtják be a pályázatra. Az alapítvány ingyenes tanácsadást, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elvárásoknak megfelelő üzleti tervek szület­hessenek, amelyeket legkésőbb 2004. április 30-ig fogadnak be. A pályamunkákat két fordulóban - területi és országos szinten - bí­rálják el, jelentős pénzdíjakért. További információkat a www.eletpalya.hu weboldalon, illetve az Életpálya Alapítvány 1/215-7651-es telefonszámán szerezhetnek az érdeklődők. Megváltozott helyi adók MÁRKÁZ - A képviselő-testület legutóbbi ülésén határozott a helyi adók mértékéről is. A döntés értelmében az iparűzési adó a nettó ár­bevétel 1,6 százaléka, az építményadó négyzetméterenként 80, az idegenforgalmi adó vendégéjszakánként 200 forint. A kommunális adóról szóló rendelet módosítása szerint a lakások után 6000, a nem lakás céljára szolgáló építmények után 5500, a belterületi telkek után pedig 3500 forint az éves adóösszeg. A szemétszállítási díjak is vál­toztak, egyfős ingatlan esetén 3700, kétfősnél 5200, háromfős ingat­lannál 6500 forint az éves díj. Ahol négyen, vagy annál többen lak­nak együtt, ott 7800 forintot kell fizetniük. A tóparti, zártkerti ingat­lanok tulajdonosait 5000 forintos éves szemétszállítási díj terheli. Fürge ujjacskák, dalos jókedv EGER - A népművészet szinte mindegyik ágával, a tárgyalakító és a népköltészeti, népzenei kultúra értékeivel egyaránt megismerked­hetnek a gyerekek a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont komplex népművészeti szakkörének foglalkozásain. A szövés, a díszek készí­tése, a daltanulás, s ehhez kap­csolódóan a népszokások meg­ismerése is színesíti az összejö­veteleket. Az egri Somfai Tiborné, Elvira néni foglalkozá­saira nem csupán a megyeszék­helyről, hanem a környező tele­pülésekről is járnak gyerekek. Sőt, az idősebb korosztály kép­viselői is előszeretettel vesznek részt áz összejöveteleken, így a szakköri szobában - ahol működő szövőszék is található - gyakoriak a felnőtt érdeklődők is. Támogatott iskolások TÓFALU - A község önkormányzata csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíj-pályázati rendszerhez, s öt helybéli tanulót részesít támogatásban. A tanév tíz hónapjában folyósított, havi kétezer forintos önkormányzati segítség mellé kétszeres összegű állami támogatást vehetnek fel az érintett diákok. Minőségbiztosítás a legkisebbekért I APC - A község óvodájában már a Comenius Minőségfejlesztési rendszer kívánalmainak és előírásainak megfelelően zajlik az ok­tató-nevelő munka, s a rendszer sikeres bevezetéséről tanúsít­vánnyal is rendelkezik az intézmény. A 80 aprósággal foglalkozó óvodának eztán évről évre meg kell újítania a dokumentumot, te­hát folyamatosan meg kell felelni a minőségbiztosítási rendszer kritériumainak, a szülők, az iskola, az önkormányzat, s persze mindenekelőtt a csöppségek igényeinek és elvárásainak. Háromszor nagyobb az új víztorony W< KARÁCSOND - A helység vízellátásának szolgálatában korábban egy 100 köbméteres hidroglóbusz állt, ám ez már nem minden esetben tudta kielégíteni a lakosság vízigényét. Ezért - a Mátrai Erőmű Rt. jelentős anyagi támogatásával - a község egy új, 300 köbméteres víztornyot építtetett, ami immár biztonsággal szolgálja a község vízellátását. Program a kistérség fejlesztésére i! TÁRNÁ MENTE - A Tama menti Kistérség településeinek átfogó ag­rárstruktúra- és vidékfejlesztési programját 1999-ben kezdték kidol­gozni, s a következő időszakban elkészült a stratégiai és az operatív program, ami konkrét feladatokat is megfogalmazott. Most ismét na­pirendre került az átfogó koncepció, miután célszerűnek tűnik az ak­tualizálása. A szakemberek - amint az a kistérség időszaki kiadvá­nyából megtudható - idén január végére elkészítik az átdolgozott program első tervezetét, amit számos fórumon megvitatnak, szakmai és civil szervezetekkel, az érintett önkormányzatok és gazdálkodók képviselőivel is egyeztetnek. A tervek szerint ez a folyamat április vé­gére lezárul, s akkor olyan tervvel rendelkezik a kistérség, ami magá­ba foglalja az eddigi tapasztalatokat, s a nemzeti és az európai uniós fejlesztési elképzelésekhez illetve lehetőségekhez is igazodik. Színpompás programkínálat Ä NOSZVAJ - Már elkészült a település idei rendezvényterve, ami­ből megtudható, hogy a különféle ünnepeket milyen programok­kal igyekeznek emlékezetesebbé tenni, illetve - főként nyáron - milyen kulturális kínálattal várja a falu a látogatókat. A zenei, ha­gyományőrző és egyéb rendezvényekről illetve programsoroza­tokról részletes információt a noszvaj-turizmus@agria.hu e-mail címen is kérhetnek az érdeklődők. ■ Idegenforgalom: tévúton járunk? (Folytatás az 1. oldalról) Pataki Sándor előrebocsátotta: talán a legsúlyosabb probléma, hogy az MT Rt. úgy jelenik meg a piacon, mint idegenforgalmi ter­mékkészítő, azaz magyar utazási ajánlatkészítőként tünteti magát fel, legyen szó ökoturizmusról, gyógyüdülésről, vagy akár egy egyszerű 3-4 napos körutazásról. Ez szereptévesztésre vall, ugyan­is ezeket az ajánlatokat a társaság elviszi ugyan a különböző vásá­rokra, ahol be is mutatják, ám aki a programot valójában készítette, semmilyen visszajelzést nem kap a fogadtatásról, nem is beszélve az esetleges megrendelésről. így pedig lehetetlen követni a vásá­ron történteket. Felvetődik a kér­dés: érdemes-e ilyen körülmények között a szóban forgó termék érté­kesítése érdekében további lépése­ket tenni? Gond az is, hogy az rt. a kiad­ványaiban ritkán tünteti fel a programgazdákat.- Valójában minek is tüntet­né, hiszen azok legtöbb esetben a regionális irodáikban készülnek. Jó szándékkal, ám messze a nemzetközi beutaztatás munka- folyamatától. Az is érthetetlen számomra - tette hozzá a szak­ember -, hogy az MT Rt. által szervezett idegenforgalmi szakki­állításokon, vásárokon, külföld­ön is a nem szervezett turizmus ajánlatai kerülnek a standokra tömegével. Utazásszervező, vagy más, a beutaz­tatással foglal­kozó vállalko­zó csak akkor jelenhet meg, ha külön fizet érte, noha az adózással már hozzájárult a turizmus fej­lesztésére szolgáló állami forrá­sokhoz. Másik gond: az ország népsze­rűsítésének a Balatonra, Buda­pestre, a csikósra és a gulyásra építő elemeit még a Monarchia idejéből örököltük, s 100 év után sem sikerült ezektől elszakadni. Erre azt nyilatkozza az rt. igazga­tója, hogy nemrég jutott tudomá­sukra egy felmérésből, Magyaror­szágról az a kép alakult ki kül­földön, hogy szürke és szomorú... Ebből az derül ki, hogy az ország, mint turisztikai célpont népsze­rűsítésére elköltött milliárdok rendkívül alacsony hatásfokkal „hasznosultak”. Pataki arra is kí­váncsi lenne, miért csak a Bala­tont és Budapestet kell ekkora in­tenzitással népszerűsíteni bel-, és külföldön? Köztudott, hogy 1995- től, illetve 1996-tól óriási szállás­hely-kapacitás épült meg ország­szerte, javarészt hitelekből, ame­lyet — miként az be is bizonyoso­dott az elmúlt időszakban — csak rendkívüli nehézségek árán tud­nak törleszteni a nem szervezett turizmusból származó bevételek­ből. Már csak ezért is indokolt len­ne a szervezett beutaztatást fej- Az elhibázott stratégia szenve- leszteni. dői az MT Rt. külföldi képvisele­Pataki Sándor úgy véli, az ága- tei is. Amíg az aktív turizmus zatnak az sem tesz jót, hogy a nem szervezett ágára fordítanak Gazdasági Minisztérium (GM) ál- csak figyelmet, addig a hatékony- tal egyébként jó célokra kiírt pá- ságuk alacsony marad. Javíthat- lyázatok nyertesei csak 2 év után nák eredményességüket, ha köz­jutnak a megítélt pénzekhez, az vetítő tevékenységüket hazai és indokolt 4-6 hónap helyett. Nem külföldi utazásszervező, bel- és könnyíti az aktív turizmus szer- külföldi szolgáltató közötti üzleti vezőinek helyzetét, hogy a regio- kapcsolat létesítésének irányába nális idegenforgalmi bizottságok fejtenék ki célratörően. (R1B) továbbra is rendkívül szűk- Mára megváltoztak az utazási re szabott hatáskörrel, még szű- szokások: korábban az egyhu- kösebb forrással és kevés befő- zamban eltöltött 2-3 hetes nyara­lással bírnak régióik turisztikai lások voltak divatosak, most a 3-4 fejlődésére. Amíg ezen nem vál- napos, 1 hetes változatos progra- toztat a kormányzat, nem is fog mókát keresik az uniós vendégek. több pénz jutni a vidékre, s ma- Magyarán ilyen utazási csomago- rad a már ezerszer becsődölt kézi kát kell az utazásszervezőknek vezérlés. Megoldás az lehetne, ha az idegenforgalmi piacra vinni. A A fővárosban marad a kínai torta? Még 2002 őszén Kína úgy döntött, hazánkat is ráteszi arra a listára, ahová a kínai utazásszervezők hivatalosan is kiutaztathatják honfitár­saikat. (Ezen Európából még Németország, Svájc, Franciaország, Hollandia és Ausztria van rajta.) Húszegynéhány utazásszervező iroda nyert jogot arra, hogy programokat ajánljon ki a kínaiaknak, amit az MT Rt. koordinál. Ám az MT Rt. munkatársa azt nyilatkozta, hogy a távol-keleti vendégeknek csak Budapest és a Balaton kell, így a vidék nagy része megint kimaradna. — Nem szerencsés — mondotta az egyesület elnöke hogy Budapesten az MT Rt. mun­katársa mondja meg, mi a jó a kínaiaknak hazánk turisztikai kíná­latából... mielőbb bevezetnék a turisztikai jövő évben EU-s belfölddé vá- termékfejlesztésre szánt pénzek lünk, ily módon számunkra na- centralizált felhasználását, és a gyón kedvezően alakulhat az ak- marketingre fordítható források tív turizmus fejlődése már rövid szubszidiarizált elvű költését. távon is. ikühnei Még keresztelt is a jegyző Új sakk-készletek Heves Dluhopolszky Bertalant és feleségét, Énekes Kornéliát ábrázolja a Hagyományőrző Füze­tek utóbb megjelent száma. A borító is jelzi, a kiadvány az első hevesi iskolák történetét tér­képezi fel a XVIII-XIX. században. Heves Vajon kik voltak az első tanítók, akik az írás, ol­vasás, számolás alapjainak elsajátíttatását szív­ügyüknek érezték? — teszi fel a kérdést Gy. Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus, a sorozat szerkesztője. Már a XIII. századból is vannak írá­sos források arról, hogy a pap a szállásán vagy a templomban oktatta a gyermekeket. Mivel Heves a török megszállás előtt jelentős mezőváros volt, így elképzelhető, hogy léteztek plébániai iskolák. A török hódoltság után 1718-ban építették fel újra a templomot, így újra indulhatott a plébániai oktatás. Meglepő, de ebben az időben a jegyző volt az iskolamester, a pap távollétében még ke­resztelt is. Az úgynevezett „ludimagiszter” ebben az időben körülbelül 50 gyermeket oktatott. A tanítói feladatokat 1819-ben Dematsek János látta el. Bizonyára igen szigorú erkölcsi mérce alapján kerülhetett Hevesre, mivel nem csak egészségi állapotára, de zenei képzettségére és nyelvi tudására is kitérnek. Később Hevesi János néven vált ismertté, illetve immár egy iskola név­adójává. Helyettese, Vitkotzky Ingácz viszont „Tisza-nánán született”. A Központi Római Katolikus Elemi Iskolát 1867-ben építették. Később mint Állami Általá­nos Önálló Fiúiskola néven ismerték, ma ez a He­vesi József Általános Iskola. A kiadvány tanúsága szerint egy-egy tanító akár 250 gyermeket is ta­níthatott. Nem véletlen, hogy 1888-ban megszü­letett a Krakói Római katolikus Elemi Iskola (ne­ve a városrészről született, ahová a császi gyer­mekeket is besorolták). Dluhopolszky Bertalanra 180 tanulót bíztak. Nem maradhattak önálló felekezeti oktatás nélkül a zsidó gyermekek sem, hiszen a helyi zsi­dóság létszáma a századforduló környékén már nagyon jelentős volt. Az első oktatójuk Trencsiner Fülöp rabbi volt. Az intézmény külö­nössége volt, hogy a jó tanulókat bőven jutalmaz­ták, s a közösség gyakran kapcsolódott be a tele­pülés zenei, kulturális, művészeti életébe, ahol nem csak zsidók fordultak meg. Habár a reformátusok a Hevesen élőknek mindössze 3 százalékát jelentették, mégis már 1820-ban igény volt arra, hogy református tanító érkezzen. így került Hevesre Tarjáni István Tiszanánáról, hogy a hitoktatáson túl a művelt­séget is terjessze. A Gy. Gömöri Ilona által szerkesztett Hagyo­mányőrző Füzetekből is kiderül, mennyire válto­zatosan indult a hevesi oktatás, amely ma is ha­sonló képet mutat, még ha nem is felekezeti, ha­nem az egyes iskolák által választott specializá- ciókban. iszuromii Újabb, ráadásul két nagy értékű sakk-készlettel gyarapodott a vá­rosi sakkmúzeum gyűjteménye. Az Európában egyedülálló kiállí­tási anyag az alapító Dobroviczky Ferenc gyűjtéseit, s az utóbbi időben egyre több vá­sárolt, felajánlott sakk-készletet is tartalmaz. — Utóbb vásárlás útján vált le­hetővé a gyűjtemény gyarapítása — mondta el lapunknak Kontra Gyula polgármester, aki mind­járt hozzátette: — Ez egy alkalmi vétel volt. Tiszafüreden egy nyu­galmazott tengerész ugyanis csak a városnak ajánlotta fel azt a két készletet, amely valószínű­leg egyedi ritkaságnak számít. Az egyik egy Bali-szigetekről származó, csontfa anyagból ké­szült és kézzel faragott készlet, amely az ottani mondavilág sze­replőit ábrázolja. A másik az Amerikai Egyesült Államokban készült, méghozzá ónixból. Szintén kézzel faragták és motí­vumai az őslakosok mondavilá­gát eleveníük fel. A két új készlet januártól lát­ható a sakkmúzeumban, i-romd ________________________A RÁDIÓBAN HALLOTTUK _____________________ M egint győztek szilveszterkor „Gyarapították” a magyar szót Márkáz, Ákos A mátraalji falu testvértelepülési kapcsolatot ápol az erdélyi Ákos községgel, ahol a mintegy 3000 lakosból majd' kétezren magyar anyanyelvűek. A határon túli te­lepülés könyvtáraiban azonban ezek az arányok korántsem fel­lelhetők, mivel a 8800 kötetes községi gyűjteményből csupán 2700 a magyar nyelvű kiadvány, az iskolai bibliotéka 3600 köteté­ből pedig csak 875 magyar. Ezen sikerült valamelyest változtatni, miután a markazi könyvtár sikerrel pályázott a Kölcsey Alapítványhoz, s így ötvenezer forint értékben gya- rapíthatták testvértelepülésük könyvállományát. Ráadásul az Országos Széchényi Könyvtár 800 új tankönyvet ajánlott fel Márkáznák, s ezek egy részét is továbbították az erdélyi fa­luba. ■ Ami történt, nem lepett meg sen­kit. így van ez már évtizedek óta. A tévések és a rádiósok évtize­dek óta tartó küzdelmében ismét az utóbbiak diadalmaskodtak. Még akkor is, ha győzelmük iga­zából nem nevezhető kiütéses­nek. A pálmát azonban mégis csak ők vitték el. Megjegyezzük- minden évben ezt tettük -, hogy ebben nincs semmi vélet­len. Toldjuk meg még azzal, hogy az árnyalatok is lényege­sek, s tanulságos megokolást sürgetnek. Az összes televíziós adó — a Humort kivéve, amely most is azt hozta, ami tőle várható volt — becsődölt, totálisan megbu­kott. A leglelkesebben a TV2 igyekezett. Az ötletgazdák és a közreműködők feltétlen sikerre számítottak. Az eszükbe sem öt­lött, hogy a Semminél alig többet nyújtanak. Miden erőlködés, erő- és képességbedobás ellenére is! Hiányzott a tehetséges dirigens, aki uralhatta volna a meglehető­sen hosszúra nyúlt, s több blokkra széthulló produkciósort. Riválisaik alapvető érdeme tu­lajdonképpen az, hogy nem óhaj­tottak megbirkózni senkivel. Leg­feljebb garantáltan értékromboló „filmbombákat” vetettek be. Mint az RTL Klub. Itt — még utólag hal­lani is rossz - négy olasz illetve amerikai vígjátékot vetítettek. A „szellemi” csúcsot Búd Spencer ök­löző, püfölő parádéja jelentette. Úgy hiszem: mindehhez felesle­ges bármiféle kommentárt fűzni... A rádiós versenytársak ké­szültek a nagy „csatára”. Az aj­tók záródnak, Nyugati követke­zik című többórás produkciójuk némi - bár korántsem tökéletes — átgondoltságra vall. Meglelték azt az eszmei fonalat, amelyre a vélt „gyöngyszemeket” felfűz­hették. Ezek egy részének az ér­téke, minősége ugyan megkér­dőjelezhető, mégis akadtak köz­tük szép mívűek. Ezekből volt annyi, hogy feledtették a hami­sítványokat, a gyatra utánzato­kat. Elismerésre méltó a vi­szonylagos közéleti töltés. Az, hogy igyekeztek karikírozni a torz jelenségeket. Pártszínezettől függetlenül. Amiatt viszont hi- báztathatók, hogy az esetek zö­mében megmaradtak a felszín pásztázásánál. Végtére is ez a ké­nyelmesebb. Megint feltűnt: jó néhányan a rádiósok közül bemutatkoztak a tévés stúdiókban is. Ott persze jó rendező híján ügyetlenebbül. Ráadásul láthattuk külsejüket is. Néha ez kifejezett hátrány... PÉCSI ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents