Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-21 / 17. szám

2004. Január 21., szerda P F 2 3 . 11. OLDAL HORIZONT Mérlegen az önkormányzatok szerepkör változása, újszerű feladatai Az önkormányzatok 1990-ben történt megvá­lasztásával a népképviselet új és minőségileg megváltozott formája jött létre. Az átalakulás első éveiben felmerült nehézségek és az ebből fakadó bizonytalan lépések után működésük alapvetően pozitív irányban változott mind megyei, mind helyi szinten. A gazdaság irányításának és működtetésének a ta­nácsi rendszerben kialakított gyakorlata lényegé­ben megszűnt, és a piacgazdasághoz illeszkedő tes­tületek és hivatali apparátus jött létre. Az önkor­mányzatok tevékenységében meghatározóvá vált a közigazgatásból adódó feladatok ellátása, a szociá­lis intézmények - benne az egészségügy, oktatás, kultúra - anyagi támogatása, működőképességük fenntartása, erősítése. Kiemelt feladatként jelentke­zett az új várospolitika kialakítása, képviselete, pol­gárok, választók érdekeinek érvényesítése, a tele­pülések fejlesztését elősegítő jó értelemben vett lobbyzás. A rendszerváltástól eltelt 13 év „termése” az alapvető kérdések és problémák megoldásában tel­jesítette a választók által megfogalmazott követel­ményeket. Az önkormányzatok keretei között létre­jött és megválasztott bizottságok állásfoglalásai, be­folyásolásuk a települések gazdasági fejlődésére többségében előremutatóak voltak. A bizottságok munkájának nagyobb hatékonyságát gyengítette, hogy tagjai a pártok delegáltjai, akiknek egy része a gazdaság különböző területein kevés ismerettel, jártassággal rendelkezett. A különböző önkor­mányzati szinteken működő szakmai bizottságok munkájának teljes körű átgondolására van szük­ség, amelyben kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a gazdaság, a vállalkozások ösztönzése, támogatása. A tervbe vett államigazgatás korszerűsítésének egyik fontos, sarkalatos pontja a bizottságok szer­vezetének megváltoztatása, az új helyzethez való alkalmazása. A különböző szintű önkormányzatok testületi ülésein nagyrészt a lakosságot érintő napirendek szerepelnek. A gazdasággal, a vállalkozók helyzeté­vel, az idegenforgalom alakulásával és feladataival kapcsolatos témák napirendre tűzését és azok meg­tárgyalását kevésnek tartom. Rendszeresebben fog­lalkozni kellene a településeken működő kis- és kö­zépvállalkozók működőképességének helyzetével, ösztönzésük lehetőségeivel (pl. adókedvezmény, kedvezményes áron telekjuttatás, a hazai vállalko­zók számára nagyobb tőkebefektetés esetén anyagi támogatás). A megyei és helyi önkormányzatok Heves me­gyében és kiemelten a megyeszékhelyen aktív, kez­deményező szerepet vállaltak a turisztikai piac marketingtevékenységének erősítésében. Erről ta­núskodnak számos és országosan is jól eladható idegenforgalmi, kulturális rendezvények sorozata, szakmai találkozók szervezése. A pozitív törekvé­sek mellett indokoltnak látszik a rendezvények tu­rizmusra gyakorolt hatásának vizsgálata, értékelé­se. Meggondolásként vetődik fel az is pl. Eger ese­tében, hogy szükség van-e ilyen nagyszámú prog­ramra, vagy inkább kevesebb regionális és orszá­gos, az idegenforgalmi hagyományos értékeinket erőteljesebben bemutató rendezvényekkel kell a tu­risztikai piacon bemutatkozni. Heves megye önkormányzatai a rendszerváltás óta országosan is élen járnak a gazdasági progra­mok szervezésében és sikeres lebonyolításában. Mindezt az önkormányzatok önként vállalt feladat­ként valósították meg. Kézzelfogható példa erre az 1993-tól évenként megrendezett Agria Vásár, amely különösen az első öt esztendőben programjaival, látogatottságával, a kiállítók nagyságát figyelembe véve messze túllépte a megye és a régió határait. A Budapesti Ipari Vásár mögött az előkelő második, harmadik helyezést érte el. Sajnos a korábbi lendü­let az elmúlt években jelentősen alább hagyott, és a rendezvény tulajdonképpen a múlt évben meg­szűnt. Az a véleményem, hogy az Agria Vásár újra­élesztése fontos várospolitikai és a gazdasági érde­keket képviselő feladatként jelentkezik, amelyben kezdeményező szerepet kell vállalni Eger Város Ön- kormányzatának, szorosan együttműködve a me­gyei kamarákkal, valamint a civilszervezetekkel. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának a vásár új alapokra való helyezésében aktívan közre kellene működnie, és az eddigieknél jóval nagyobb részt vállalni a vásár stratégiájának megfogalmazá­sában és a megvalósításhoz szükséges eszközrend­szer kialakításában. A soron lévő feladatok közé tartozik a „tetszhalott" újraélesztése, ennek előfel­tétele többek között: — a rendezvénynek legyen igazi gazdája, amely nem zárja ki az önkormányzatok közre­működését, — mielőbb dönteni kell arról is, hogy milyen gyakorisággal kerüljön a vásár megrendezésre, — a végleges döntés előtt a kidolgozott program ismeretében el kell nyerni a szaktárca anyagi támo­gatását, — napirendre kell tűzni az új vásárközpont ki­alakításának előkészítését, központi, illetve EU- támogatás elnyerésével. A külföldi kereskedelmi és turisztikai kapcsola­tok kiépítése Heves megye részéről már a '80-as évek második felében elkezdődött, jelentős össze­gű minisztériumi támogatással. Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy számos külföldi vásáron és kiállításon Heves megyei vállalkozók képviselték Magyarországot. A teljesség igénye nélkül, felsoro­lásszerűen néhány színhely: Innsbruck, Linz, Nürnberg, Arezzo, Istanbul, Frankfurt, Maestricht, Kassa, valamint a francia Nantes. A rendezvények, amelyek több mint egy hétig tartottak, árubemuta­tóval és értékesítéssel egybekötve, valamint a ma­gyar gasztronómia látványos megjelenítésével osz­tatlan sikert arattak a sok százezer látogató köré­ben. A bemutatkozásaink fő jellemzője volt, hogy nem a protokolláris jelleg dominált, hanem a part­neri piaci kapcsolatok erősítése. Sajnos a kapcsola­tok egy része megszakadt, ezek folytatását, ápolá­sát sokkal jobban kellett volna kezelni, karbantar­tani. Elmaradásuk részünkről nagy hiba volt, de egyben tanulságos is a közeli jövőre nézve. Az igazsághoz tartozik az is, hogy önkormányzatain­kat túlságosan magukra hagyták az illetékes me­gyei szakmai szervezetek. Kevés segítséget nyúj­tottak a gazdasági szakmai napok lebonyolításá­ban is. Külön részét képezte munkánknak Heves me­gye, mint kiemelt idegenforgalmi szerepkörű köz­pont megismertetése, elfogadtatása külföldön a gazdasági szakemberek és a médiák részéről. Az elért sikereket fémjelzi a bécsi és a müncheni sajtó- tájékoztató, ezekről, mint kiemelt eseménysoro­zatról, az írott és az elektronikus sajtó túl kevés in­formációt adott. A külföldi bemutatkozások jó néhány tanulság­ként is szolgáltak a jövőre nézve. Ezek közül a fon­tosabbakról teszek említést, amelyeket a közeljö­vőben célszerű hasznosítani. — A külgazdasági kapcsolatok új stratégiai prog­ramjának kidolgozása az önkormányzatok, a ka­marák és az érdekelt civilszervezetek részvételével. — A munkában figyelembe kell venni az Euró­pai Unió idevonatkozó előírásait és lehetőségeit. — Szinte napi feladatként jelentkezik keleti szomszédainkkal a kapcsolatok újraélesztése a gazdaság és a turizmus területén. Ennek formáját, módszerét ki kell dolgozni, és ehhez meg kell nyer­ni a szaktárca felügyelete alá tartozó ITD szakmai és anyagi támogatását. — A kapcsolatok újragondolásában egyik fő ren­dező elv kell, hogy legyen a régió és a megyék gaz­dasági lehetőségeinek újbóli számbavétele. Ennek ismeretében célszerű az együttműködés célirá­nyos kiépítése és működtetése. Más szóval a kap­csolatok nem minden szegmensével kell foglalkoz­ni, hanem a gazdasági érdekek szem előtt tartásá­val célszerű a megye érdekeit képviselni, és azok érvényre juttatását biztosítani. — Az együttműködés, külföldi bemutatkozás eddig döntően az árukapcsolatok és a turizmus te­rületére korlátozódik. Az új helyzetben előtérbe kell, hogy kerüljön a vállalkozások szerepe, köl­csönösen a tőkebefektetések ösztönzése, különö­sen a közös vállalatok létrehozása. Az érdemi elő­relépés nem nélkülözheti az önkormányzatok ak­tív közreműködését, a várospolitikai célok érvény­re juttatását. — Ezek elérésének egyik nélkülözhetetlen esz­köze a korszerű és naprakész információ kialakítá­sa és működtetése. Szükséges a közösen kijelölt fel­adatok végrehajtásának időközi értékelése, ha indo­kolt annak menet közbeni módosítása. Miskolci László közgazdász (A fenti elemző írás befejező részét egy hét múlva adjuk közre. A szerk.) Útban az Európai Unióba Feleségem évek óta egészségi problémákkal küszködik, kont- rollvizsgálatokra jár. A kritikus na­pon Gyöngyösön gyalog indult el kezelőorvosához, elmondása sze­rint a Mátrai úton, a 3-as számú fő­út felé haladó zöld színű gyöngyö­si Volán-autóbusz vezetője figyel­men kívül hagyta az úttesten ékte­lenkedő víz- és sártengert, mely­nek következményeit igen nehéz papírra fektetni. Párom sapkáját, kézitáskáját, felsőruházatát a la­tyakos sár elöntötte, szemüvege használhatatlanná vált, a busz rendszámát nem tudta leolvasni. Elkeseredésében felkereste a helyi Volán pályaudvar diszpécser-iro­dáját, ahol történetét elmondta, melyet az ott szolgálatot teljesítő személyek meghallgattak, és egyi­kük vigaszként megjegyezte, hogy „gyakoriak az ilyen esetek”, a busz biztosan késésben volt, a rend­szám ismerete nélkül nem tehet semmit. Ezek után feleségem lel­kileg megtörve, agyonfázva meg­jelent kezelőorvosánál, hazatérve az esti gyógyszeradagjában a nyugtató pirulák száma meg­növekedett. A fenti történet Gyön­gyösön, 2004. január 13-án, 14.15-14.30-ig terjedő időszakban történt, a Volán pályaudvartól pár száz méterre. B. K. Gyöngyös (rím a szerk.-ben) Mától ismét Téli Egyetem — Úgy érzem, ma már elmondhatjuk: komoly hagyománya van e konferenciának, hiszen ötödik éve, hogy minden esz­tendőben megtartjuk így január második felében, neves elő­adókat nyertünk és nyerünk meg az ügynek, s kialakult a törzsközönségünk is — jelentette ki dr. Misik Sándor, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Szőlé­szeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója a ma kezdődő 3 és fél napos Téli Egyetemről szólva. információkra van szükségük a gazdáknak, nem pedig „magas­röptű“, szakmai szlengben meg­fogalmazott eszmefuttatásokra. Hozzátette: egy éve még a szak­tárca illetékesei sem minden eset­ben tudtak pontos információk­kal szolgálni, ráadásul a megje­lentek nemritkán homlokegye­nest ellentmondtak egymásnak... Szerencsére mostanra már kedve­ző irányba változtak a dolgok. Gond azonban, hogy a hírek, a szükséges tudnivalók továbbra sem biztos, hogy el­jutnak a cím- zet­Eger, Eszak-Magyarország Mint azt dr. Misik Sándor előre bocsátotta, e konferencián el­hangzó előadások témaköreit nem „találomra” választják ki a kutatók, hanem arról kikérik a négy észak-magyarországi borvi­dék - így az egri, a mátraaljai, a tokaj-hegyaljai és a bükkaljai — hegyközségi tanácsai tisztségvi­selőinek véleményét. Ezen előze­tes konzultációk teszik lehetővé, hogy a Téli Egyetemen rendszere­sen a gazdákat leginkább foglal­koztató kérdések kerüljenek na­pirendre. így a korábbi évek­ben terítéken volt már egyebek mellett a fajta­kérdés, a talajművelés és a borászati technológiá­kat érintő témák. Ezzel együtt saját rendszere van e kurzusnak: az első napon mindig sző­lészeti, a máso­dikon borásza- % ti, a harmadi­kon pedig a mar­ketinggel és az agrártámogatások­kal összefüggő té­mák szerepelnek.- Lényeges - tette hozzá az intézet igazgatója hogy a negyedik napon, szombaton délelőtt 9 órától a kutatóintézetben sző­lőmetszési bemutatót tartunk, majd a pincében Gál Lajos, az Eg­ri Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnökének vezetésével borászati technológiai kérdésekről esik szó, s borbemutató is lesz. Ez a prog­ram nem csak a konferencia részt­vevőinek szól, hanem ide bárki érdeklődő eljöhet. Ezúttal — érthető módon — az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozásunknak ezen ágazatot érintő kérdései állnak a Téli Egye­tem fókuszában. Mert - véleke­dett dr. Misik Sándor — a taggá válásunk előtt elsősorban érthető, kezelhető, könnyen emészthető X tekhez, lévén még ma is igen szűk azon gazdálkodók köre, akik internet-hozzáféréssel bírnak, vagy járatják a különböző szakla­pokat, folyóiratokat. Tekintve ugyanakkor, hogy a küszöbön ál­ló változások gyökeresek lesz­nek, a Téli Egyetemhez hasonló képzésekre továbbra is nagy szükség van. Lapunk kérdésére — miszerint honnan ered a négy észak-ma­gyarországi borvidék közti együttműködés ilyetén történő megerősítésének ötlete — a szak­ember elmondta, a kutatóintézet­ben már 5-6 évvel ezelőtt felme­rült az összefogás gondolata, ak­kor, amikor a regionalitás még komolyan szóba se került. - Nem mellékes az a szempont sem, hogy e 4 borvidékből 3 az ország legjelentősebbjei közé tartozik - mutatott rá -, ugyanakkor e régi­óban mindössze egy kutatóintézet működik. Ebben a helyzetben úgy éreztük, kutya kötelességünk, hogy ne csak az egrivel, hanem a többivel is foglalkozzunk. Dr. Misik Sándor szerint sze­rencsés kézzel nyúltak a konfe­renciához is, lévén csupa olyan témát kezdtek el feszegetni - a többi között marketing, eredet- védelem —, amelyek éppúgy ter­helték az egri gazdákat, mint a mátraaljai, a tokaj-hegyaljai és a bükkaljai termelőket. Éppen ezért e körben soha nem ütötte fel a fejét szakmai féltékenység. Sőt, már nem csak az említett területekről jelentkeznek be a gazdák, hanem más, távolabbi borvidékekről is. Ebben vélhetően közreját­szik az is: a szerve­zők ügyelnek rá, hogy a nagyobb ívű, általánosabb témákat feszegető elő­adásokat köve­tően, azt kiegé­szítve a már ko­moly szakmai ta­pasztalattal rendel­kező, neves terme­lők gyakorlati oldal­ról is megvilágítsák az adott kérdést, emészt- hetőbbé, érthetőbbé téve ezzel az ott górcső alá vett problémákat. Ami pedig a hogyan továbbot illeti: az intézet igazgatója akképp véle­kedett, hogy a mostanihoz hasonlóan a jövő évi Téli Egyetemen is még az EU-s csatlakozás lesz a fő napirend. Igaz, talán már nem annyira az ágazatot sújtó nehézségek, ha­nem inkább a felmerült problé­mákra adandó válaszok, a meg­oldások okán. - Abban ü biztos vagyok - fűzte hozzá -, hogy az ilyen és ehhez hasonló együttlé- tekre a későbbiekben is nagy szükség lesz. _____________________________________________(KÜHNE) UVAFERM LALLZYME Borászati fajélesztők Almasavbontó starterek Élesztőtá pa nyagok Borászati enzimek Asztali, Minőségi és KM borokhoz Erjesztés! szaktanácsadás 3231 Gyöngyössolymos Csákkől út 10. Tel./fax: 37/370-892 37/370-072 E-mail: kokoferm@axelero.hu KOKOFERM Kft. (107823-110005) Műtrágya! Műtrágya! Speciális SZŐLŐ-műtrágya ajánlatunk Alap- és fejtrágyák: Linzer Mas 27% N + 22% mész Linzer Top 14-10-20 + 6% S, 0,5% B,0,015 Zn (50%K2SO4) DC 0-10-24 HC Partner 12-11-18+3 Mg+mikroelemek Levéltrágyák: Kristalon speciális 18-18-18+3 Mg+mikroelemek Vízoldható káliumszulfát Foliarel 21% B Tenso Fe 6% Ezenkívül osztrák előállítású (Agrolinz, Donauchemie) szántóföldi komplex, továbbá különféle nitrogén műtrágyákkal, és kertészeti kultúrákhoz speciális műtrágyákkal (Kristalon, Hydrokomplex, Albatros család) és növényvédő szerekkel állunk rendelkezésükre az Agrokémia Szolnok Kft. Lőrinci üzemében. Cím: 3021 Lőrinci, Erőmű út Telefon: 37/389-661, Fax: 37/588-101 Felmerülő kérdéseivel forduljon kollégáinkhoz: Utasi Pál Jánoska Tünde 30/9822-495 30/201-6353

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents