Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
HAZAI T Ü K Ö R 3. OLDAL 2004. Január 2., péntek „A rossz dolgokat kell megadóztatni” Beszélgetés Persányi Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel Jó fél esztendeje lett a tárca vezetője, de előtte is gyakran szerepelt a nyilvánosság előtt: a Fővárosi Állat- és Növénykert aktív főigazgatójaként sokat tett a természet szeretetének, a környezet védelmének népszerűsítéséért. Az uniós csatlakozás küszöbén ő felel az egyik legkritikusabban kezelt terület felzárkóztatásáért.- Mennyiben látja másként a környezetvédelem problematikáját miniszter úr, amióta a tárca élére került?- Azt ma sem látom másként, hogy a környezetvédelem a fenntartható fejlődés motorja. Ennek megfelelően csak az összes többi területtel, feladatkörrel ösz- szefüggésben vizsgálható és kezelhető. Az eltelt bő fél év elég volt arra, hogy mélyebben megismerjem a minisztériumnál folyó munkát és a problémák természetét. Örömmel mondhatom, hogy több területen jelentős elmozdulás történt. Az Országgyűlés döntött a második Nemzeti Környezetvédelmi Programról, amely 2008-ig meghatározza hazánk környezet- védelmi feladatait. A természetvédelemmel és így az állatvédelemmel kapcsolatos célkitűzések is beépültek ebbe a programba. Néhány kiemelt kérdésben tárcaközi bizottságok megalakításával segítjük a hatékony egyeztetést: ilyen például a Balaton ügye. Elindítottuk a Vásárhelyi-tervet és a napokban megalakult a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán a tárcaközi bizottság.- Milyen állapotú környezettel és víz- gazdálkodással lépünk be az Unióba?- A hulladékgazdálkodással kezdem, mert itt van a legnagyobb szükségünk az össztársadalmi együttműködésre. Egy 2000. évi felmérés adatai szerint az országban keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 4,6 millió tonna, amelynek 2/3-a származik a háztartásokból. A begyűjtött mennyiség 85 százaléka kerül a lerakókba. Ezek az adatok gyökeresen fognak módosulni. Van már hulladékgazdálkodási törvényünk, vannak országos és regionális terveink, amelyek folyományaként az önkormányzatok - településekre lebontva - hamarosan elkészítik a helyi terveiket. A települési „szemétkezelést” folyamatosan felváltják a komplex regionális hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyeket az Unió is támogat. Az ISPA, majd a Kohéziós Alap a költségek átlagosan 50-60 százalékát állja. Ehhez azonban az országnak olyan új fogalmakat kell megtanulnia, mint a „szelektív gyűjtés” vagy mint a „szemét” és a „visszanyerhető másod- nyersanyag” közötti különbség. Bár a hulladékkezelés megszervezése a törvény erejénél fogva önkormányzati feladat, a tárca tervezi, hogy jövőre a helyi tervek elkészítését a szakmai kiadványok mellett külön pályázati kerettel is segítse. 2009- ben már nem működhet a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelő hulladéklerakó. Még nagyobb feladatot jelent a szennyvízkezelés megoldása, mert ma Magyarországon 2,5 millió ember lakásában folyik a csapból egészségtelen ivóvíz. A legsürgetőbb települési vízgazdálkodási feladatainkat a következő években fokozatosan fogjuk végrehajtani, három program keretében: az ivóvízminőség-javítási program lehetővé teszi, hogy 2009-ig 877 település csaknem 3 millió lakosa tisztább ivóvízhez jusson.- A központilag indított fejlesztésekből mi érinti legelőbb és leginkább a vidéki lakosságot?- Az említett hulladékgazdálkodási és szennyvízberuházások mellett a lakosság életét a Vásárhelyi-terv és a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program részeként kidolgozott Érzékeny Természeti Területek program fogja, reményeim szerint pozitívan befolyásolni. A Vásárhelyi-terv I. ütemének megvalósítása a Felső- és a Kö- zép-Tisza vidékén élő másfélmillió ember számára teremt biztonságot. A 2004-től 2007-ig tartó munkálatok során javítják a nagyvízi meder vízszállító képességét, sor kerül a teljes hullámtér természetvédelmi újjáélesztésére, s a terv első ütemében hat helyszínen kiépül a szabályozott vízkivezetést célzó árapasztó tározórendszer. A hagyományos, gátmagasítással járó védekezés nem elégséges, a nagy árvizek után pedig hatalmas az anyagi kár, az itt élők állandó veszélynek vannak kitéve. A program az ártér egy részén helyezi el a fölös vizeket, és ezzel az adott területen egyben új fejlődési perspektívát nyit. A 2002-ben elindított Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAkP) nagy jelentőségű a vidéken élő lakosság életkörülményeinek alakításában. Ez a mező- gazdálkodást, valamint a környezet- és természetvédelmet integráló program, lehetőséget ad életképes vidéki közösségek felélesztésére, fenntartására és megújítására. Fő célkitűzéseként az szerepel, hogy az intenzív gazdálkodásra kevésbé alkalmas, ugyanakkor természeti értékekben még gazdag területeket a gazdák a természeti értékek megőrzése mellett úgy művelhetik, hogy jövedelmük nem csökken, sőt emelkedik.- A zöld vagy civil szerveződések, helyi kezdeményezések mennyiben csatlakoznak a kormányzati szándékokhoz?- Környezetünk átalakítása, az ország megtisztításának programja, a visszatérés az ökológiai alapú gondolkodáshoz meg is követeli a szemléletváltást minden szereplőtől. Kapcsolatainknak négy fő iránya van: a lakosság, a civil szervezetek, a tudomány képviselői és a gazdálkodó szervezetek. A társadalmi szervezetek, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó média támogatására minden évben meghirdetünk pályázatokat. A civil szervezetek képviselői részt vesznek a pályázatokat bíráló tárcaközi bizottságokban is. A lakosság tájékoztatása érdekében hoztuk létre a Közönségszolgálati Irodát, amely 1997 óta működik a minisztérium épületében. Végül: tudomány nélkül nincs környezet- és természetvédelem. Ezért is kötöttünk három évre szóló - évenként 100 millió forint értékű - megállapodást a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek keretében három átfogó témával kapcsolatban végeznek kutatásokat. Felmérik Magyarország környezeti-természeti állapotát, vizsgálják a fenntartható vízgazdálkodás lehetőségeit, valamint választ keresnek napjaink egyik legfontosabb problémájára, a globális éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére. Az MTA-t kértük fel a Balaton csökkenő vízszintjével kapcsolatos kutatások elvégzésére is. Jó példa az együttműködésre a napokban megalakult Bős-nagymarosi Tárcaközi Bizottság, amely mellett egy civilekből és a tudomány képviselőiből álló tanácsadó testület működik.- Mit vár a sok érdeket sértő ökoadótól?- A környezetterhelési díjak a megelőző környezetvédelem alapjait és forrásait teremtik meg. Számomra filozófiai jelentőségű kérdés, hogy nem a jó, hanem a rossz dolgokat kell megadóztatni. Azt gondolom, hogy ha környezetet szeny- nyező tevékenységeket adóztatunk, akkor a rossz dolgokat adóztatjuk meg. Hangsúlyozom, hogy ez nem szankció, hanem a kibocsátott kömyezetterhelő anyag mértékéhez kapcsolódó díj. Vagyis nemcsak a határértéket meghaladó Idbocsátás, hanem a környezetbe juttatott anyag minden egysége után meg kell fizetni. A környezetterhelési díj az egyik eleme az adórendszer ökológia szempontú - a fenntartható fejlődést szolgáló - átalakításának. A szennyező fizet elve alapján egy igazságosabb teherviselés irányába mozdítja el az adószerkezetet. E díjak bevezetése például - a 2004. évi költségvetést tekintve - hozzájárul a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentéséhez szükséges fedezet megteremtéséhez is. A munkaerőt terhelő költségek csökkentésével javul a versenyképesség azokon a területeken, ahol figyelmet fordítanak a környezet terhelésének csökkentésére. Az ökoadók a költségvetés újraelosztó szerepén keresztül forrást biztosítanak a nagy volumenű környezeti beruházásoknak, ami által csökkennek a környezetterhelő kibocsátások, így a fizetendő terhelési díjak. Azt is mondhatnám, hogy e díjak bevezetése végső célja éppen az, hogy eltűnjenek, mert a korszerű, környezetbarát technológiák, valamint a szennyvíztisztítás és a csatornázás általánossá válásával többé nem lesz kire kivetni. A levegőterhelési és a vízterhelési díjat 2004. január 1-jétől, de fokozatosan tervezzük bevezetni. 2004-től a teljes díjtétel 40 százalékát kell csak megfizetni, a következő években az arány fokozatosan növekszik 60, 80, és 90 százalékra, majd 2008-ban éri el a 100 százalékot. A talaj- terhelési díj szűk körben, 2005. január 1-jétől válik esedékessé. Csak azokat érinti, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy a csatornahálózatra kapcsolódjanak, ezt mégsem teszik. A talajterhelési díjak az önkormányzatok büdzséjét fogják gyarapítani.- Végül egy személyes kérdés: mikor és hol van alkalma miniszter úrnak közvetlen kapcsolatot tartani a természettel?- Ami kevés időm van, azt legszívesebben a családommal töltöm. De nem mondtam le régi hobbijaimról sem, az állatok és növények megfigyeléséről, a természetjárásról. A két dolgot össze lehet hangolni. A családdal és a barátokkal gyakran kirándulunk, velük is remekül lehet madarászni, gombázni. így a négyéves kislányomat is sok mindenre megtaníthatom. CSÁK ELEMÉR Köszöntő Budapest Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint Magyarország közelgő EU-csatlakozásával történelmi esély valósulhat meg gazdaságunk, anyagi és erkölcsi életviszonyaink felemelkedéséhez, (...) „de rajtunk áll, és sokat kell érte tennünk, hogy az európai integrációnak mi is nyertesei lehessünk”. Az államfő újévi köszöntőjében arról is szólt, hogy mintha ritkulna a megértés, a szolidaritás levegője, és gyengülnének az összetartozás szálai. Mádl Ferenc szerint a magyarok mintha túlságosan is beletörődnének abba, hogy sokan nemcsak az anyagi emelkedésből maradnak lti, hanem a legszükségesebb javakhoz sem tudnak hozzájutni. „Az eluralkodó bizalmatlansággal, szeretetlen- séggel szembe lehet és szembe is kell fordulni” - emelte ki az államfő. ■ Pihenőnapok Budapest A tíz munkaszüneti nap közül négy heti pihenőnapra esik 2004-ben, így ennyivel nő az általános munkarendben üzemelő vállalkozásoknál a munkaidő- alap. Az új évben a tíz munkaszüneti nap közül május 1-je, október 23-a, december 25-e és december 26-a esik szombatra vagy vasárnapra. A négy plusz nap az országos összesített termelési értékben is kimutatható majd, illetve nő az energiafogyasztás. A munkaszüneti napokhoz képest hétköznapokon az országos villamosenergia-fel- használás 20 százalékos többletet mutat. A munkaadói érdek- képviseletek többször is nyilvánosságra hozott számításai szerint a tíz munkaszüneti napon túli újabb fizetett ünnepnap törvénybe iktatása 15 milliárd forint bevétel nélküli kereseti- és járulékkiadást jelentene a vállalkozásoknak, a termeléskiesés piaci hatásain kívül._________■ MÁV-megállapodás Budapest Aláírta a MÁV Rt. vezetése valamennyi vasutas reprezentatív szakszervezettel a 2004. évi kollektív szerződést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást - közölte a vasúttársaság. A szerződéssel egyidejűleg a munkáltató a három reprezentatív szakszervezettel megállapodást írt alá a MÁV Rt. átalakítási programja keretében kialakított korszerű bér- és juttatási rendszer bevezetéséről. MTI Mélyebben fogunk a zsebünkbe nyúlni Több termék és szolgáltatás az inflációt meghaladó mértékben drágul Keserű tapasztalat, hogy az új esztendő menetrendszerűen a korábbiaknál magasabb árakkal köszönt be. 2004 sem lesz kivétel, januártól számos termékért és szolgáltatásért többet kell űzetnünk. Budapest Emelkednek az élelmiszerek árai, mert az e termékek zömére jellemző eddigi 12 százalékos áfatartalom 15 százalékra nő. A szakértők e termékkörben az infláció mértékét meghaladó, 8-9 százalékos áremelkedést jósolnak. így többet kell leszurkolnunk az üzletekben és a piacokon a húsért, a tejtermékekért, a zöldségekért és a gyümölcsökért. Az új áfabesorolás miatt a cukor ára január 1-je után a kiskereskedelemben legalább 5-6 forinttal növekedhet, ennél is nagyobb áremelkedésre kell számítani a sütőipari termékeknél, a pékek ugyanis a liszt- és az energiaárak növekedésére hivatkozva az év első heteiben mintegy 15 százalékkal kívánják drágábban átadni a kenyeret és a péksüteményeket a kereskedőknek. Az év elejétől a cigaretta jövedéki adója 35 százalékkal nő. Az ezerszálanként fizetendő tételes adó 4950 forintról 6450 forintra emelkedik, a kiskereskedelmi eladási ár után fizetett 20 százalékos adótartam pedig 23 százalékra növekszik. Ezzel a legnépszerűbb hazai cigaretta kiskereskedelmi ára 440 forint lesz. A jövedéki adóemelés persze az alkoholkedvelőket is sújtja, hiszen a hazai előállítású szeszes italokért várhatóan 11-15 százalékkal kell többet fizetni. Villamosenergiaár-emelés nem volt január elsején, mert a 2003. augusztus elsején életbe léptetett árak a januári áremelések előrehozatalát jelentették. Ennek ellenére 13 százalékkal többe kerül majd az áram, mert általános forgalmi adója kikerült a kedvezményes kategóriából, s az eddigi 12 százalékról 25 százalékra növekszik. A Mol a gazdasági és közlekedési miniszter korábban kiadott árrendeletének megfelelően emeli a gáz nagykereskedelmi árát. Az intézkedés miatt a Mól Rt. földgáz-értékesítési átlagára mintegy 12,6 százalékkal nő. Az állami támogatási rendszer lehetővé teszi, hogy a lakossági fogyasztóknak értékesített gáz végfelhasználói ára ennél kisebb mértékben emelkedjen - tette közzé a társaság. Lapinformációk szerint az erről szóló kormányrendelet nem százalékos emelést fog rögzíteni, hanem konkrét árakat: 1500 köbméter éves fogyasztásig 47,10 forint lesz a gázár köbméterenként, 1500-3000 köbméter között pedig 50,20 forint. Ezek az árak 12 helyett már 15 százalék áfát tartalmaznak. Az áfaváltozást is figyelembe véve januártól átlagosan 6,8 százalékkal emelkedik a lakossági gázár. Az áfakulcs változása, a vízterhelési díj bevezetése, valamint az infláció okán emelkednek a vízés csatornadíjak is, szolgáltatóként eltérő mértékben. A lakossági távhőszolgáltatás október 1-jétől 9,1 százalékkal nőtt, ám az erre vonatkozó három- százalékos áfaemelés miatt további emelkedésre lehet számítani. Tegnaptól eltűnt a nulla kulcs, 5 százalék lesz a kedvezményes áfa. Ez a gyógyszereknél és a tankönyveknél jelent drágulást. Mivel januártól ötszázalékos forgalmi adó terheli a patikaszerek árát, így 105 forintba kerül majd az az orvosság, ami eddig 100 forintért volt kapható. A többletet azonban nem, vagy csak részben kell megfizetni a tb által támogatott orvosságok után. A térítésmentesen kiváltható szerek áfáját teljes egészében az egészségbiztosító fizeti ki. A 90, a 70, illetve az 50 százalékos támogatású szerek esetében a beteget csak az áfa miatti többletnek a térítési díjra eső hányada terheli. Jelentősen drágulnak viszont a 600 forintnál olcsóbb készítmények, és lesznek olyan - eddig ingyenes - gyógyszerek, amelyekért már fizetni kell. Csökkenő áfával a könyveknél ‘ és a fogtechnikai szolgáltatásoknál kell számolni. Drágul viszont az utazás, mind a MÁV, mind pedig a Volán-társaságok emelik tarifáikat. Az új évben 11 százalékkal többet kell fizetni a vasúti közlekedésért, az Intercity pótjegyek ára pedig 440 forintról 480 forintra nő. A Volán-társaságok eltérő mértékben emelik a helyi járataik jegy- és bérletárait, a távolsági tarifák azonban 3 százalékkal nőnek. europress
