Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-15 / 12. szám

5. OLDAL I 2004. Január 15., csütörtök M E G Y E I KÖRKÉP Tíz éve alkot a tévés műhely Füzesabony A tévés műhely idén ünnepli tízéves jubi­-------:---------------------------------;-------------- leumát, hiszen az első riportokat 1994 már­H etente nem kevesebb, mint 1600 lakás dósában kezdték sugározni. Az akkori ala- képernyőjén jelentkezik a Városi Televízió pítók közül ma ketten dolgoznak itt, az ügy­műsora. A hétfői, általában félórás magazin- vezető Molnáráé Simon Edit és Horváth Pé­ter felelős szerkesz­tő. Utóbbi idézi fel: - Kazetták százai őrzik a nyomát a munkánknak. Az adásba ment anya­gokat kétévenként átadjuk a Városi Könyvtár számára, egyfajta helytörténe­ti gyűjtemény gyara­pításként. A tíz év alatt mintegy tizen­öt munkatársunk volt, a stúdiónk a Városi Művelődési Központban van. Az önkormányzat támogatásával és saját fejlesztésünk révén azt mondha­tom, hogy technika­ilag megfelelünk a kor kihívásának, Dr. Kiss Brigitta jogász, hadnagy, az egri felderítő zászlóalj tisztje. Az első missziós bé- készülékeink, bé­kefenntartóval Pristinában történt forgatásukkor találkoztak rendezéseink mo­demek. juk jelenti az adások gerincét, és rendszere- Az összeszokott csapatuk (Molnámé Si- sek a tudósításaik a városi önkormányzat mon Edit, Horváth Péter, Tóth Balázs opera- csütörtöki üléseiről. tőr), mint arról beszámoltunk, tavaly el­nyerte a Honvédelmi Minisztérium pályáza­tát, és külföldön is forgatott több színtéren a Misszió című dokumentumfilmjük elké­szítéséhez, amelyben a magyar békefenn­tartók nemzetközi tevékenységét mutatják be. A 60 perces alkotást a Duna Televízió tűzi műsorára. A lelkes csapat szeretné újra próbára tenni alkotóképességét, és megfele­lő pályázat, témaajánlat kapcsán harcba szállnak a forgatás jogáért. Az elmúlt idő­szakban már bemutatkozhattak a Duna TV- ben, a Magyar 1-en a Fő-tér című műsor összeállításában segédkeztek, de fogadott tőlük kész munkát a miskolci regionális té­vé, és az egri is.- Az évfordulóról a közeljövő adásaiban megemlékezünk - említi Horváth Péter. - Válogatásokkal jelentkezünk az elmúlt tíz év termésének legjavából. Emellett szakmai A Vöröskereszt díja A stáb büszke 1999-ben kiérdemelt országos sikerére. A füzesabonyiak a helyi televíziók kategóriájában a Magyar Vöröskereszt média-díját nyerték el. találkozót tervezünk, ahová szeretnénk meghívni Horvát János televíziós személyi­séget, aki az ötéves fennállásunkkor is eljött Füzesabonyba. A Városi Televízió egy ideje Közhasznú Társaság (Kht.) szervezeti formában üze­mel, de hamarosan önálló lesz. ____________________________________________(BUDAVÁRI) Jégkásás a tó Nincs hal minden lékben: Tisza-tó Az elmúlt két nap során a tározó összefüggő jégfelülete változáson ment át. Fejes Lőrinc, a Kötivízig szakaszmémöke említette:- A hőmérséklet pluszba for­dult, s 12 miüimétemyi eső is esett. A Tisza-tó jegén elolvadt a hó, a felső kemény jégréteg helyett most jégkásáról beszélhetünk. Nem ajánlatos a tó felületére lépni. A gátőrök rendszeresen mé­rik a jég vastagságát, amely a meleg ellenére is 8-15 centimé­ter között változik. Az élő Tisza csak szakaszosan fagyott be, s ezek a részek is zsugorodtak. Az előrejelzés szerint ismét hide­gebb napok elé nézünk. A hét végén várhatók a lékhorgászok, de tanácsos helyismerettel bíró társ segítsége.______________■ Ebédosztás Eger Kétszáz adag meleg egytálétellel várják a rászorulókat január 16- án a Magyar Vöröskereszt Eger Területi Szervezetének munka­társai. Az ebédosztásra ezúttal is a megszokott helyeken kerül sor. Pénteken déli 12 órakor a Balassi Báhnt Általános Iskola udvarán (Malomárok u. 1.), 13 órától pe­dig a Vöröskereszt kapualjában (Klapka Gy. u. 9.) fogadják a hozzájuk fordulókat. ________■ a z élő folyó jege veszélyes (Folytatás az 1. oldalról)-A jégfúrót vagy a baltát olyan te­rületen érdemes kézbe venni, ahol nagyobb vízmélység sejthető, va­gyis ahol a halak vermelhetnek. Ezek főleg a holtágak és a kubikok lehetnek. A ragadozókról - mint például a süllő, csuka, sü­gér - köztudott, hogy követik a táplálékul szolgáló halfajtákat, s többnyire ezek a télen is mozgó ragadozók akadnak horogra. Per­sze ponty félék, keszegek is fogha­tók megfelelő csali és elég finom szerelék használatával.- Megszívlelendő tanács - hall­juk Dudás Tibortól -, hogy ha egy óra alatt sincs sikerélménye a lékhorgásznak több léknél sem, akkor máshol kell próbálkozni.’A lékek mérete sem közömbös, mi­nimum 30x30 centis legyen, hogy ne könnyen fagyjon be, és fogás esetén a hal akadály nélkül kiférjen rajta. Noha különösen ajánlatos több horgásznak össze­fogni egy ilyen napon, ám egy lékben egy szerelésnél nem érde­mes többnek lenni. Ennek ma­gyarázata a következő:- Kapáskor nem tudni, hogy a hal merre indul el, iramodik meg, így egy másik zsinórba beleakad­va nemkívánatos bonyodalom származik. A barátok, horgász­társak úgy 15-20 méter távolság­ban legyenek egymástól. A biztonsági követelmények betartása is nagyon fontos. Talán ezzel kellett volna indítani. Az élő folyó befagyott felületére például soha nem szabad lékhorgászás szándékával lépni, mert ez tilos és életveszélyes. Esetünkben a Tisza főmedre esik tiltás alá. Az állóvíz, a Tisza-tó jó tízcentis jégfelületé­vel már veszélytelenül szolgálja a pecásokat, ha figyelembe vesz­nek néhány fontos betartandó szabályt: Menyhal rajokban Most dívik a menyhal horgászata is az élő Tisza nyílt vízfelületein. Ez a szálka­mentes, átlag 25-40 centire megnö­vő, alig 40 dekás, egykilós halfaj ugyanis más biológiai ritmusa következ­tében - ellentétben a többivel - nyáron rejtett életet él, s télen aktív. A menyhal csoportokban vonul, ezért a jó helyet kifogó horgász biztosan gazdag fogás­sal, elégedetten térhet haza.- Egyedül senki ne induljon el. A párok, több fős csoportok vigye­nek magukkal legalább 15 méter hosszú kötelet, amit egymás mö­gött, megfelelő távolságban ha­ladva a derekukhoz erősítenek. Ne adj isten, ha valamelyikük alatt beszakad a jég, a másik ki tudja menteni. Egyébként - nyugtat meg mindenkit a kiren­deltségvezető - a Tisza-tavon lékhorgász-tragédia régóta nem fordult elő. Az óvatosság azonban nem árt. Tilos például utat lerövidíteni a nádasokon történő áthaladás­sal, mert a sűrű növényzet között mindig vékonyabb a jég, mint a befagyott szabad vízfelületen. Bi­zonyos folyások mentén a víz alulról, nem látható módon nyal­ja el a jeget, s ott könnyebben tö­rik. Kötelező - ahogy azt a tör­vény előírja és a vízi rendészet is igényli - a hor­gászás után a lé­ket megjelölni. Lehet ezt termé­szetes módon nádakkal, jéghalommal, de előírásszerű a kikarózott piros szalag. így el­kerülhetjük, hogy bárki belelép­jen egy csupán hártyásodó, tar­tással nem bíró jeges „csapdába”. (BUDAVÁRI) SIKE SÁNDOR Zászlóra fel Egy bizonyos Bajtai Zoltán nagyon csú­nyát mondott a szentestén a Tilos Rádió­ban. A volt műsorvezető - mint hírlik, „ittasnak tűnő” hangulatban - az összes keresztény kiirtásáról tett egy, a kocsmákban egyedül bú- songva sem használható kijelentést. Azóta a Barangó néven korábban műsorokat vezető férfit kirúgták, s néhány napja, de különösen a fővárosi zászlóégetéses vasárnap délután óta félelmei vannak. Nyilatkozatában azt mondta: ezerszer meg­bánta már, amit tett, és az érintettektől többször is bocsána­tot kért. Sajnálja, hogy ezt nem akarják meghallani. De érzékeny-e a mi fülünk a bocsánatkérésekre? Ez a kérdés újólag kínálja magát. Nem is pontosan ebben a formá­ban, hanem sokkal inkább úgy, hogy magukra a meghallá- sokra hogyan van a hallószervünk és a hozzá tartozó - hazai közéletünk dúlta - idegrendszerünk berendezkedve? Csak nem szelektíven az is? (Emlékezzünk itt Bayer Zsolt sajtóklu- bos megjegyzésére 2002-ből, amiről azt terjesztették később, hogy gyógyszer hatása alatt jött ki a száján! Lámpavasakat emlegetett bitonyos emberek számára. Milyen megértő is volt a közeg akkor...) Az igazi probléma azonban nem a közelmúlt, sokkal inkább a jelen. Azzal még nincs is gond, hogy törvényes tüntetést szervez bárki is e honban. A véleménynyilvánítás is szabad, ami akár nagyon sarkítottan, kabátokra varrt szimbólumok­kal, kórusban skandálással, sípszóval, nádi hegedűvel tudtul adható. A szervezőknek ugyanakkor vállalniuk kell a felelős­séget az utcán történtekért. Ha zászló gyullad, kamera törik, azért is. Ennek a vállalásnak mifelénk nincs nagy hagyomá­nya, ez tény. Edzettebbek vagyunk a hárításban és elhatáro­lódásban: „Négy óráig mi üvöltöttük tele a teret, negyed öttől a provokátorok tették a dolgukat.” Ilyen egyszerű rugóra jár _ az agy, ha a szív - („Hallgass a szívedre!”) - ezt diktálja. Áder János például iskolapéldáját adta a felelősség elhá­rításának két televíziós műsorban is. (Az Estében hétfőn és a Nap-keltében kedden.) Annak az érvnek a sokszori elismét- lésével, hogy nézzük meg, kinek az érdekeit szolgálta a bot­rány, illetve a „hálózat kormánya” szlogen és a Reichstag fel­gyújtásának analógiája segítségével átívelte a labdát a kor­mánypártok térfelére. Azért mi kérdezzük meg: biztos az, hogy szocialista pártér­dekeket kell keresni a történtek mögött? (Melesleg: időköz­ben megtalálták a zászlóégetőket, egyikük lakásán pedig egy halom szélsőjobboldali irományt.) Nem lehet, hogy a tömeg­lélektan természete szerint ennek így kellett történnie? Mert voltak azon a tüntetésen a botrány előtt szónoklatok is. Né­melyik olyan, ami nehezen vezethetett máshová, mint az iz­raeli zászló égetéséhez. Nem kötelező a csere Európai uniós szabványra Gyöngyös Az elmúlt napokban a Mátrai úti és a Mérges úti lakótelepek lakói közül többen fordultak jelzéssel a polgármesteri hivatalhoz. El­mondták, hogy egy számukra is­meretlen férfi járja sorra a lakáso­kat arra hivatkozva, hogy a bizto­sítók által elfogadott és kötelező­vé tett, európai uniós szabvány­nak megfelelő zárszerkezetre cse­réli a régi zárakat. A történetében csupán az nem stimmel, hogy a biztosítók­nak nincs ilyen igényük a lakás- tulajdonosok felé, valamint az, hogy az ismeretlen által felaján­lott zárat a boltokban mintegy tízezer forinttal alacsonyabb áron kínálják. Megkeresésünkre a városi rendőrkapitányság bűn­hivatkozik egy ismeretlen ügyi osztályától azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy - bár tudomá­suk van az esetekről - bejelentés még nem érkezett hozzájuk a tör­téntekkel kapcsolatban, és így el­járás sem folyik az ügyben. Való­jában egyelőre nem állapítható meg, hogy történt-e jogsértés, to­vábbá károkozásnak minősül-e, ha valaki ily módon cseréltet zá­rat. Talán a megtévesztés, illetve a csalás kategóriájába tartozhat az eset, de amíg károsult nem je­lentkezik, vizsgálat sem indul. Azt mindenesetre nem árt ész­ben tartaniuk a lakástulajdono­soknak, hogy ők egy adott bizto­sítóval állnak szerződésben, s ha nem az ő megbízottjuk tesz ha­sonló ajánlatot, akkor ott a hivat­kozással valami nem stimmel. J. Á­Arculatváltás a Művészetek Házában Eger Január 1-jétől véget ért az a hosszan tartó bizonytalanság, amely a Művészetek Házát jellemezte. Nagyné Varga Melinda távozása és a városi önkormányzat pályázatkiírása és a dön­tés közt eltelt nyolc hónap után most új művészeti koncepci­ót ismertettek a házban folyó munkáról az érdeklődőknek. rét kellett találni a „kiesett” nagyterem helyett. A fiatalok klubszerű találkozásaihoz, prog­ramjaihoz az átriumot alakítják át. Az intézmény finanszírozásá­ban továbbra is szerepet játszik az önkormányzattól kapott ösz- szeg, ám mint Dér Attila megem­lítette, uniós pályázatokban is kell gondolkodni, lévén azok jó­val nagyobb összegekről szólnak. Ezzel együtt jó néhány megszo­kott rendezvénnyel szeretnének nemzetközi porondokra lépni, ilyen lehet például a blues-na- pok vagy a tavaszi fesztivál.- A gazdagabb programok­hoz hozzátartozik az igényesebb- Az a célunk, hogy kulturális központtá váljunk a megye- székhelyen. Ehhez változás szükségeltetik a programstruk­túrában és az intézmény művé­szeti megjelenésében is - jelen­tette ki Dér Attila ügyvezető igazgató. - A régi közönség megtartása mellett erősíteni kell a középiskolások érdeklő­dését, s ehhez szükséges min­dennap programokat rendezni a ház falai között. Mivel a megújult művész mo­ziban áttértek a hetente három­szor kétszeri vetítésre, ezért új te­megjelenés is - fogalmazott az ügyvezető igazgató —, s az erő­sebb Internet-jelenlét is. Változik majd a lakosságot érintő kom­munikáció is, erre önálló szak­embert alkalmaznak. Új, visszahódítandó réteget je­lentenek a középiskolások. Rá­juk ezért külön is gondoltak, így hamarosan újraszervezik a ko­rábban nagy érdeklődésre szá­mot tartó, fővárosba induló szín­házbuszokat, a középiskolai iro­dalmi tananyaghoz előadó-estek, színházi bemutatók tartoznak, sőt zenei téren is megújulást ter­veznek: a középiskolásokat elektronikus tánczenével csalo­gatják, amely azonban nem lesz azonos a diszkóval. Lapunk kérdésére, miszerint az eltelt időszak bizonytalansá­gát és arculathiányát mikorra heveri ki a Művészetek Háza, Dér Attila a következőket vála­szolta:- Fél évre mindenképpen szükségünk lesz, s reméljük, hogy az esztendő második felé­re már nem csak a régi színvo­nalon tudunk megjelenni, ha­nem továbblépésről is beszá­molhatunk. Az intézményhez tartozó Trinitárius-templom és Vitko- vics-ház esetében nem várható változás. Az előbbinél azért nem, mert az idén még nem feje­ződnek be a Rossztemplom inf­rastrukturális beruházásai, így egy darabig még időszaki kiállí­tóhelyként működik a tér, az utóbbinál pedig azért, mert in­tenzív tárgyalások folynak a Kepes-hagyaték elhelyezéséről, így a két részleg a korábban már megszokott profillal működik. _____________________________(SZÚROM!)

Next

/
Thumbnails
Contents