Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

P F 2 3 ■ 11. OLDAL | 2004. Január 14., szerda Csak így Január 1-jén Hevesen a Pusztacsászon lévő MOL-ben- zinkúthoz mentünk férjemmel tankolni. Éppen műszakváltás volt, pár percet várni kellett, így so­kan összegyűltünk már. Férjem tankolt, én pedig bementem fizet­ni, így harmadik voltam a pénztár­nál a sorban. Ötezer forintért tan­koltunk, de én 10 ezressel fizettem. A bankjeggyel együtt odaadtam a pontgyűjtő MOL-kártyát is. Mikor a MOL-kártyát visszakaptam, mint aki jól végezte a dolgát, eljöttem a pénztártól. Elindultunk Miskolc fe­lé. Aznap már nem kellett költeni semmire, az üzletek is zárva vol­tak. A pénztárcámban nem volt ott a visszajáró 5 ezer Ft-os. Eljöttem a pénztártól úgy, hogy azt nem vet­tem magamhoz. Majd vasárnap délután, hazaérkezésünk után vis­szamentünk a benzinkúthoz, hogy elmondjam, hogyan jártam a vis­szajáró pénzzel. Csak akkor már két másik fiatalember volt műszak­érdemes ban. Én Rátkai Csabánál fizettem, másnap Ivanics Róbert és Somoskői Róbert dolgozott. Türel­mesen végighallgattak, és azonnal telefonáltak Rátkai Csabának. Rátkai úr perceken belül ott volt, és ő is végtelenül rendes, udvarias volt, és mondta: otthagytam a pénzt. El kell mondanom, fiunk halála teljesen tönkretesz bennün­ket, és a feledékenység e nélkül is jelentkezik időskorban. Nagyon jó­lesett a fiatalemberek becsületessé­ge. Biztos vagyok benne, hogy to­vábbra is ilyenek maradnak, mert csak így érdemes élni. Büszkék le­hetnek rájuk szüleik is, nevelésük eredménye most megmutatkozott. Ebben az eldurvult világban van­nak még jó emberek, és hiszem, hogy sokan vannak. Kívánok szá­mukra sikeres életet és jó egészsé­get. Cselekedetük példa lehet kok fiatal előtt. Bányai Aladámé Heves (rím a szerkőben) Megtelt a Dali Egy nagyon szép újévi koncertről szeretnék hírt adni. Hatvanban 2004. január 3-án este ismét zsúfo­lásig megtelt a Dali. A Hatvani Szimfonikus Zenekart Kis Zoltán vezényelte, énekelt Tótpál Szilvia, konferált királyi főszakácsunk, Nagy Zoltán. Felcsendültek klasz- szikus dallamok, de modemek is. Kis Zoltán új oldaláról is megmu­tatkozott: énekelt és humoros jele­neteket adott elő. Köszönjük a fel­lépő művészeknek ezt a szép estét, erőt adott nekünk a ránk váró nem éppen könnyű év megpróbáltatá­saihoz. Köszönjük a MÁV-nak, hogy még nem zárta be a Dalit, bár ez a hatalmas terem is szűknek bi­zonyult, sokan álltak. Nemrég Gö­döllőn jártam, ahol a csodálatosan felújított kastélyban hallgattam igen szép zongora- és egyéb kon­certeket, és most elgondolkodtam: mikor lesz a hatvani kastély is olyan szép, mint a gödöllői, és hall­gathatok-e esetleg a hatvani kas­télyban koncerteket. (név és rím a szerkőben) Megnyílt a klub Erken január 7-én ünnepélyesen és hivatalosan is megnyílt a nyugdíjasok klubja. A megnyitón részt vett a polgármester, az al­polgármester és a jegyző. A min­den elvárásnak megfelelő helyi­ség az egyház tulajdonában lévő parókia épületében nyert elhe­lyezést. Kialakításában az önkor­mányzat jelentős részt vállalt, de a berendezést, ill. felszerelést a nyugdíjasok adománya is segítet­te. A klubot kulturált körülmé­nyek között, a hét meghatározott napján vehetik igénybe a község nyugdíjasai, ahol tv-t nézhetnek, olvashatnak stb., a szabadidőt hasznosan tölthetik el. A klubélet kialakítására, működésére vonat­kozóan a résztvevőktől igen sok javaslat érkezett, melyek haszno­sítása elősegítheti a klub jövőbe­ni működését. Egy már eredmé­nyesen működő klub meglátoga­tása is felvetődött, az ott szerzett hasznos tapasztalatok elősegít­hetik egy jól működő nyugdíjas klubélet kialakulását. Nagy Sándor Erk Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk észre­vételeket, olvasói leveleket a la­punkban megjelent írásokra, illet­ve egyéb közéleti kérdésekkel kap­csolatosan. Ennek következmé­nye, hogy anyagtorlódás miatt a le­veleket esetenként némi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelező­ink figyelmét, hogy lehetőleg rövi­den, max. 1-2 gépelt oldal terjede­lemben fogalmazzák meg gondo­lataikat. Az írásokat szükség esetén rövi­dítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám, vagy a hmhirlap@axels.hu e-mail címre. A borítékra írják rá: Pf. 23. ■ Meglepetés Parádsasváron A karácsony már elmúlt, s bár közelgett az új év, az időjárás kellemetlen novemberi volt. Hogy nyomott hangulatomon enyhítsek, behúztam a függönyöket, s meggyújtva kis karácsonyi csok­rom egyetlen gyertyáját, régi, gyermekkori emlé­keket igyekeztem felidézni, mikor a kapucsengő élesen felberregett. Ijedten lestem ki az ablakfüggöny résén, ki le­het e kora esti váratlan látogató? Az utcai lámpa fénye ismerős arcot világított meg, hát kinyitot­tam az ajtót. — A Parádsasvárért Alapítvány nevé­ben kívánunk nagyon boldog új esztendőt, jó egészséget. Fogadja ajándékunkat olyan öröm­mel és szeretettel, ahogy mi adjuk községünk rokkantnyugdíjas és nyugdíjas családjainak. Biztos nem szó szerint idézem az elhangzotta­kat, mert a meglepetéstől szinte lebénultam. A „karácsonyi angyal" egy hatalmas fehér dobozt tett le az asztalra (én megemelni sem bírtam vol­na!), tele minden földi jóval. Még egyszer kifejez­ve jókívánságait, azzal távozott, hogy siet, mert még sok-sok helyre kell eljutnia. Arra emlékszem, hogy egy hosszú listán aláír­tam az ajándék átvételét, bár a meghatottságtól alig találtam meg a nevemet. A vendéget le se ültettem, semmivel nem kínáltam, s csak remélem, hogy leg­alább megköszöntem a megszokás következtében. Aztán csak ültem a gyertyám fénye által megvi­lágított ajándékok mellett, a kevéske fenyőgally ka­rácsonyi illatában, s szinte hallani véltem a rég volt betlehemesek énekét: „dicsőség mennyben az Is­tennek, békesség földön a jóakaratú embereknek”. Az egész dolog annyira hihetetlen volt, olyan va­lószínűtlen. Szinte képtelenség a kényszerűen megszokott napi valóságban. Attól, ami eddig rám zúdult, körülvett. A rádióból, a tv-ből, ha néha be­kapcsoltam, csak gyűlölet, irigység, trágárság áradt. Gyilkosság, háború, földrengés, aszály és ár­víz, mintha Pandora szelencéjének minden ször­nyűsége folyamatosan zúdulna a Földre viliódzó fények kíséretében, amiről nem tudni, ünnepi tűzi­játék-e, Sztálin-gyertya és bombarobbanás, terro­risták merénylete, avagy mindezek egyvelege, amit átéltem már, amikor végigkísérték az életemet. S most hirtelen, ha csak egy pillanatra is, de felragyo­gott a „betlehemi csillag” szelíd fénye, s Pandora szelencéjéből kidugta fejecskéjét a Remény. Talán még sincs pusztulásra ítélve ez a világ, ahol élnek emberek, akik veszik maguknak a fáradságot, hogy pénzt szerezzenek másoknak - s vannak, akik adnak is —, akik időt, munkát fordítanak aján­dékok megvásárlására, csomagolására, házhoz szállítására, kedves, szeretetteljes szavakkal. Őszintén szólva nem is tudtam az alapítvány létezéséről. Ma sem tudom, kitől, honnan a pénz, amiből minderre tellett. Köszönet és hála nekik, a névtelen adakozóknak. Lassan kiderítettem, kik az alapítvány önzetlen ingyenmunkásai, működ­tetői, akik mások öröméért pénzért kilincselnek, dobozokat készítenek, iratokkal, számlákkal bí­belődnek stb. Tanárnő, háromgyermekes fiatalasszony, toló­kocsiba kényszerült fiatalember, rokkantnyugdí­jas férfi, nyugdíjas asszony. Mindnyájan olyanok, akik kevéske szabadidejüket saját hasznukra for­díthatnák, olyanok, akiket bőven terhel egyéni gond, probléma, amit szórakozással, pihenéssel oldhatnának fel. Nem, ők másokért dolgoznak! Hát nem kész csoda ez? A mai világban? S az a vállalkozó, aki életében a kuratórium alapító tag­ja volt, s most már az égi mezőkről nézi munkál­kodása eredményét. Mindnyájuknak hálás szívvel köszönöm a ka­rácsonyi meglepetést, s a tudatot, hogy nem halt meg még a Földön a szeretet. Tudom jól, sokan fanyalogva olvassák sorai­mat, megmosolyogják, öreg ember gyermekded- ségének tekintik. Akit nem elsősorban az ajándék pénzben kifejezett értéke érdekel, ma talán ódiva­tú, szinte nevetséges. Vagy talán mégsem? Lehet­séges, hogy itt is lesznek olyanok, akik hasonlít- gatják — mint rossz testvérek a karácsonyfa alatt -, nem kapott-e többet-jobbat-szebbet a másik? Szeretném remélni, nem így lesz. Nem szegjük kedvét ilyesmivel a kuratórium önzetlen munkál­kodóinak. Ebben a reményben kívánok minden ajándé­kozónak és ajándékozottnak, kis falunk minden lakójának, a levelemet leközlő újság minden munkatársának szeretetteljes, boldog új eszten­dőt és a régi magyar mondás szerint: „bort, búzát, békességet!”. T.-né Marianna néni Parádsasvár Be nem váltott ígéretek Több alkalommal is írtam már kü­lönböző napilapoknak, amelyek­ben foglalkoznak a kormányszint­re emelt szabad rablásról. De a lé­nyeget egyikben sem merik meg­említeni. Vajon miért? Néhány év alatt világhírű mezőgazdaságun­kat mesterségesen tették tönkre, elszegényítették a földművelő la­kosságot, nem fizetik ki időben az átvett sertéseket, a gabonát, magas tisztségeket betöltő személyek fe­lelőtlenül költik az állam pénzét, sőt egyesek meglopják az orszá­got, és külföldre menekítik a szer­zett vagyont. Az alkotmányosság őrzésére létrehozott Alkotmánybí­róság visszaküldte a bizonyított té­nyekei alátámasztott bejelentése­met. A 36 éves szorgos munkám­mal megbecsülésnek örvendtem, számos társadalmi munkát is el­vállaltam, néhány korrupt bíró azonban tönkretette az életemet. Ennek áldozata lett a feleségem is, aki nem tudta elviselni a vesszőfu­tásom sanyarúságát. Az ügyész­ség és a bíróság egyes korrupt em­berei megbénítják az igazságszol­gáltatást. Vajon ki kéri számon a kormány elnökét, aki két ország- gyűlési beszédében is megígérte, hogy kiirtja a létező korrupciót? A hatalomra jutása után megfeled­kezett erről az ígéretéről. Kész cirkusz az Országgyűlés is. Nagyon gyorsan megszavazták a saját javadalmazásukat, mely húsz-huszonötszöröse az átlagos jövedelemnek, ennek ellenére alig dolgoznak érte, hiszen üresen tá­tong a nagyterem, mikor a képvise­lők a beszédüket mondják, és csak a szavazásra csődítik egybe a társa­ságot, ahol futószalagon gyártják a joghézagos és a különbözőképpen értelmezhető törvényeket, melyek rosszak. Werbőczi olyan törvényt alkotott, amely két háborút is meg­ért, és a képviselők nem üléseztek szinte egész évben, csak a törvé­nyek betartására kellett ügyelniük. Most sem az elherdált vagyon megőrzésén és az egyes korrupt vezetők megbüntetésén fáradozik a kormány, hanem újabb adók be­vezetésére törekednek, hogy az áfa emelésével pótolhassák az egyesek által elherdált és elrabolt pénzeket. Pedig a hatalmon lévőknek tudni­uk kellene, hogy csakis az az or­szág élhet jólétben, ahol az állam­polgárok jóléte is biztosítva van. Ébredjenek már fel, hiszen az una­lomig szapult kapitalizmusban sem volt ennyire elidegenedett a nép, az akkori szegénységet méltó­sággal viselték, most meg pár ezer forintért is gyilkolnak, nincsenek biztonságban a magányos öregek, akiket a lakásukból is kiforgatnak és hajléktalanná tesznek. Nem volt soha ennyi hajléktalan az ország­ban. Ők nem egyszeri meleg ételre vágynak, hanem biztonságos meg­élhetésre, amire még csak kilátá­suk sincs. V. István Eger (cím a szerkőben) Telt ház előtt Az Andornaktályai ÁMK hagyo­mányos karácsonyi ünnepi mű­sorát december 19-én telt ház előtt tartottuk meg a művelődési házban. Az énekkar és a zeneis­kola tanulóinak műsorszáma mellett a 4. osztályosok színre vit­ték a Didergő király című mesejá­tékot, majd a felső tagozatosok a betlehemi éjszaka történetét ele­venítették fel pásztorjátékukkal. A műsor végeztével a gyerekek az andornaktályai önkormányzat ajándékcsomagjait vehették át. Sor került a Gyermekétkeztetési Alapítvány élelmiszercsomagjai­nak átadására is, melyet az ala­pítvány a személyi jövedelem- adók 1%-ának az alapítvány szá­mára történő odaítéléséből fi­nanszírozott. A 7. osztályosok a faluban betlehemeztek, majd az éjféli mise előtt a felső tagozato­sok immáron a templomban újra előadták pásztorjátékukat. Vámosi László ÁMK-igazgató Köszönet A Mátraházái Idősek Otthonának lakói szeretnénk köszönetét mon­dani dr. Magda Sándor ország- gyűlési képviselő úrnak és Kovács Lászlónak, a gyöngyösi MSZP el­nökségi tagjának és feleségének. Szívből köszönjük kedvességü­ket, támogatásukat, amellyel megkönnyítik az életünket. Itt az otthonban egyrészt idősek, más­részt mozgásukban korlátozottak vagyunk, és az Önök támogatása színt hoz az életünkbe. Hálás szívvel gondolunk Önökre. Kalocsai Pál Figyelmesség A Volán-nyugdíjasok nevében megköszönöm a szakszerve­zetnek és a Volán vezetőségé­nek a kedvességét, amit nyug­díjasaik felé tanúsítanak. özv. Szoó Gézáné Volán-nyugdíjas Szép este volt Mi, andornaktályai nyugdíjasok örömmel mentünk a karácsonyi ünnepségre, hiszen mindenki vágyik a szépre, amit meg is kaptunk. Karácsonyi énekkel kezdődött a műsor, amit az isko­lások citerazenekarának fellépé­se követett Vámosi igazgató ve­zetésével. Legszebbek voltak számunkra az óvodások, a jövő reménységei. Kovács József minden nyugdíjasnak külön csomagot készített. Köszönet neki és azoknak, akik azon fára­doztak, hogy széppé tegyék ezt az estét. Ezúton kívánunk min­den jó szándékú embernek jó egészséget és boldog új évet. Az andornaktályai nyugdíjasok Eszenyi Géza és Eszenyi Gézáné sz. Németh Anna 1943. december 18-án kötöttek házasságot Füzesabonyban. Hatvanadik há­zassági évfordulójukat 2003. december 18-án ünnepelték. A párt köszöntötte három lánya, 7 unokája, 11 dédunokája. Az ün­nepeiteket a város polgármestere, Gulyás László is felkereste _________________ __ ■ G yermek-gyógycipők kerültek a fa alá A Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatéko­sok Otthona ezúton szeretne kö­szönetét mondani az Elit Cipőké­szítő Részvénytársaságnak a 2003. évben nyújtott nagylelkű támogatásáért, amit a Kis Balázs Alapítványnak 163.000 forint ér­tékben adományozott. Az otthon kis lakóit karácsony napján lepte meg a cég 62 pár gyermekcipővel, amivel gyerme­keinknek óriási boldogságot, örömet szerzett. Az Elit Rt. évek óta gyárt ott­honunk részére orvosi vényre felírt gyógycipőket, amelyek gyermekeink helyes lábtartását biztosítják, esetleges deformáció­kat korrigálnak. A további sikeres együttműkö­dés reményében kívánunk ered­ményekben gazdag, boldog új évet és jó munkát az Elit Cipőké­szítő Rt. munkatársainak! ■ online interjú www.hevesmegyeihirlap.hu HERÉNYI KÁROLY Január 15., csütörtök 18.00 Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője lesz szerkesztőségünk vendége január 15-én, csütörtökön 18 órától. A politikus egy órán keresztül válaszol az olvasók kérdéseire. (10756? 109722)

Next

/
Thumbnails
Contents