Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-12 / 9. szám

2004. Január 12., hétfő HÉV E S KÖRZETE 11. OLDAL E S Három százhat vanöt nap ismét a múlté. Viszonylag csendes, nyugodt esztendő volt: az önkormányzati választásokat követő első, teljes esztendő. Események azonban bőven voltak. Mi is történt a dél-hevesi térségben? Összeállításunkat a tavalyi esz­tendőben megjelent cikkekből tallóztuk. A rajzokat a tar- namérai általános iskola diákjai készítették arról, vajon nekik mi jelentette az esztendőben a legnagyobb élményt? Január. Tamaörs Az új esztendő első napjaiban talán már biztonsággal kijelent­hetjük: véglegesen megoldódott a helyi egészségügyi ellátás, va­gyis dr. Székely Emese házior­vos akadálytalanul elláthatja betegeit. kor javasolták, hogy az útkereszte­ződésekben célszerű lenne homo­kot elhelyezni arra az esetre, ha ónos eső bénítaná a közlekedést. A közlekedéssel kapcsolatban megfogalmazták, hogy a néhány éve átadott orvosi rendelő mentő­vel történő megközelítése nehéz, sőt azt is kifogásolták, hogy a állomáshelyéről először a család egyik barátjától hallott, de meg­lepte az itteniek melegszívű fogad­tatása, s egyik pillanatról a másik­ra megszületett a döntés: Erk és Zaránk körzet háziorvosa lesz. Április: Heves Jelentős értékű rongálás történt a város központi parkjában. Isme­retlen tettesek ledöntöttek három nagy értékű kandelábert, emellett több kővázát is felborítottak. A te­lepülés központjában a közelmúlt­ban már történt ehhez hasonló ga­rázda cselekmény, akkor a köz­szerencsés hozzáérni, mert az - bizonyos vélemények szerint - átkot hordoz. Június: Kömlő A törvényt jó néhány évvel meg­előzve tették hagyománnyá a Hő­sök napi megemlékezést, hiszen a településen nemcsak a két világ­égés katonai áldozataira, hanem a civilekre is emlékeznek. Az idén rendkívül gazdag Hősök napi ün­nepséget tartottak. E napon gyüle­keztek az általános iskolában az ötven évvel ezelőtt végzett osztály növendékei. Az eseménysorozat a templomban kezdődött, ahol Fajcsák Tibor plébános beszélt a hazáról, a szeretetről és idézte fel a múlt századi második nagy világ­égés áldozatainak emlékét. Ezután az emlékműnél koszorúzással folytatódott a program: Cseh József polgármester utalt arra, hogy a kömlői emberek a múlt értékeinek őrzésében jócskán megelőzték az országot, hiszen míg a Parlament csak 2001-ben nyilvánította május utolsó vasárnapját hivatalosan is a Hősök napjává, addig itt immár 13 éve emlékeznek a katonákra és a civilekre. A Nefelejcs nyugdíjas- klub műsorát követően megkoszo­rúzták az emlékművet. A műsor­ban furulyán közreműködött Szászi Bernadett, a templom tor­nyából pedig trombitán fújta el a takaródét Vasas Zoltán. Július: Kisköre Kiss Kitti 3/B. A kézműves szakkör retes tanárra azóta is szívesen em­lékszünk. Ha kellett, fogat húzott, és naphosszat írásra, olvasásra, számolásra tanított bennünket. Most Gyöngyösön él, és onnan keresett meg bennünket, hogy szeretné látni azt az osztályt, amelyet először tanított. Már mi is nyugdíjasok vagyunk, és ő is be­töltötte a 76. évét. Amikor ismét megláttuk, teljesen elbűvölt ben­nünket - folytatta a szervező. - Majdhogynem fiatalabbnak né­zett ki, mint mi, temperamentu­mát megőrizte. Nem véletlen, ám az akkori öröm után hamaro­san kiderült, nem a legjobb minő­ségű vizet kapjuk. Tulajdonképpen egy termálvíz az, amely tisztítás után a lakásokba került. Mivel a dél-hevesi térség alatt húzódik az a Hajdúszoboszlót is ellátó föld alatti termálvízrendszer, amelynek egyik kitörésére Kiskörén termálmeden­cét kívánnak építeni, így a lakossá­gi ellátást sem tudjuk másból bizto­sítani. Az utóbbi mérések azt iga­zolták, hogy a víznek olyan magas az arzén-, nitrát- és nitritszintje, hogy a magyarországi szabványér­Ilyenek voltunk mi 2003-ban Katona Gabriella 5. osztály. A karácsonyi műsor Tavaly tavasszal az akkori kép­viselő-testület indoklás nélkül meg­szüntette a háziorvos munkaviszo­nyát. A lakosság többszöri tiltako­zása, illetve utcai tüntetése ellené­re sem kötöttek újra szerződést az orvossal, mi több, a Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár is felfüggesz­tette az illető receptírási jogát. Az ügyben csak az új képviselő-testü­let megalakulása után következett be fordulat, amikor a frissen meg­választott polgármester biztosítot­ta az orvost és a falu lakóit, hogy ők dr. Székely Emesével kívánják ellátni a rendelést. Miután a dok­tornő ily módon bizalmat kapott, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordultak, ahonnan az esztendő utolsó napjaiban azt a vá­laszt kapták: semmilyen hivatalos dokumentum nem létezik arról, hogy az orvos nem írhat fel recep­tet, tehát minden megkötés és kor­látozás nélkül rendelhet. Február: Erdőtelek A korábbi évektől eltérően élénk érdeklődés kísérte az idei esztendő első falugyűlését, amely talán a megújult vezetésnek is köszönhe­tő. Az idei évre tervezett fejleszté­sek és változások ismertetése után a lakosok több, jobbító szán­dékú észrevételt is tettek. Dicsére­tet kapott Nagy János helyi vállal­kozó, aki önköltségi áron végezte a hóeltakarítást a falu utcáin, min­denki megelégedésére. Ugyanak­buszmegálló kialakítása sem cél­szerű, mivel azt árok választja el az úttesttől. (Itt a falu vezetése je­lezte, hogy a létesítmény a Közút tulajdonában van, tehát velük kö­zösen kell a megoldást megtalál­ni.) Szóvá tették a Fő út siralmas, kátyús állapotát is, amelyet - a válasz szerint - ugyancsak a Köz- útnak kell kijavítania. Március: Erk A falu történetében első alkalom­mal rendeztek állampolgári eskü­tételt az elmúlt hét végén. A Pol­gármesteri Hivatalban tartott ün­nepi eseményen dr. Ertsey Attila Róbert fogadta meg maga és két­éves kislánya, Ertsey Dóra Katalin nevében is, hogy hazánk hű ál­lampolgárai lesznek. Az ünnepé­lyes pillanatok után átvették a Mádl Ferenc köztársasági elnök által aláírt honosítási okiratot Me­leghegyi Béla polgármestertől. A frissen honosított állampolgár 1999-ben román állampolgárként a Bihar megyei Margitáról települt át, miután Marosvásárhelyen elvé­gezte az orvosi egyetemet. — Már az egyetemi évek alatt is sokat megfordultam a szegedi és budapesti klinikán cserelátogató­ként — meséli hazánk új magyar állampolgára. — Az itteni benyo­mások, no meg az itt élő rokoni szálak döntőnek bizonyultak el­határozásomban - magyarázza döntését a fiatal orvos. Jelenlegi Balogh Krisztina 3/B. Karate edzések épületek falait firkálták össze. Most ugyancsak ezen a részen kö­vették el tetteiket a vandálok, ami azért is meglepő, mert több közin­tézmény, köztük a rendőrség is a park közelében található. Mint azt Szabó Lászlótól, a Vá­rosfejlesztési Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: a rendőrségen már megtették a feljelentést ismeretlen tettes, illetve tettesek ellen. A kár összegét egyelőre csak becsülni tudják, de az már most bizonyos, hogy százezres nagyságrendről van szó. Az elkövetők különös gondat­lanságát mutatja az is, hogy a ki- döntött kandeláberekben áram volt, így akár életveszélyes is lehe­tett volna a döntögetés. Az esetnek külön hangsúlyt ad, hogy a város ad otthont az EU-kamjpány megyei zárórendezvényének. így a legutób­bi rongálás nyomait még a leendő esemény előtt fel kell számolni. Május: Átány Nem mindennapi érdekességre hívták fel a figyelmünket a tele­pülésen élő emberek. Az új köz­temetőben, amelyet az 1900-as évek eleje óta használnak az átányiak végső nyughelyüknek, egy kőkoporsó tör a felszínre. A helyszínen meggyőződhettünk arról, hogy valóban látszik egy kelet-nyugati tájolású kőkopor­só, amely jócskán kiemelkedik a föld síkjából. A helybeliek sze­rint egy legenda fűződik mindeh­hez. A XIX. szá­zad második felé­ben a Kis-Bárczy családot útban Átányról Hevesre szerencsétlenség érte: meghalt a másfél éves kislá­nyuk. A gyerme­ket eltemették — ennek részleteiről a koporsó oldalán található sorok is tájékoztatnak —, ám egyszer csak felbukkant a kő­tömb. Az embe­rek azt tartják, át­kozott az, akit még a föld is kivet magából. Sőt a kőtömbhöz sem Első alkalommal érkeztek Len­gyelországból gyermekek a Tisza­iéhoz szervezett nyári táborozás­ra. A busznyi fiatal és kísérőik nemcsak a települést, hanem az országot is megismerték. Az unal­mat száműzték szótárukból, sza­bad perceiket is a közös éneklés örömének szentelték. Téved, aki azt hiszi, hogy nagy dolgok szük­ségeltetnek a jó hangulathoz. Elég egy szál gitár, sok nótázó gyer­mek és máris hamisítatlan „tábor­hangulat” keletkezik. Az idén első alkalommal érkez­tek a településre a lengyelországi testvérkapcsolatoknak köszönhe­tően ottani gyermekek. Umova vá­rosból Teresa Zielomka vezetésé­vel negyvenhét fiatal — tíz és tizen­hét év közöttiek — tölthettek egy hetet Kiskörén. A nagy csapatnak egy perce sem volt unatkozni. Kö­Fricz Gergő 3/B. A tanulmányi kirándulás hogy ennyi év távlatából is szere­tettel emlékezünk rá. A jeles ta­lálkozóra szóló meghívást a messzire elkerültek is elfogadták. Szeptember: Hevesvezekény Hevesvezekényben falunapra vár­ták a helyieket. A reggeli zenés ébresztőt követően játékos ügyes­ségi versenyeket rendeztek a sportpályán, délután átadtak két díszpolgári címet, a Toldi házas­párnak, Lászlónak és feleségének, Csintalan Zsombor 3/B. Mezőgazdasági Múzeum zösen jártak el kirándulni, többek közt Egerbe, a fővárosba és a Ti­szájához, énekeltek, fürödtek, mi több egy maskarás felvonulással is meglepték a helyieket. Augusztus: Pély Elszálltak az évek, mi mégis talál­kozni szeretnénk — olvasható azon a meghívón, amelyet azok kaptak, akik egykoron Sári Erzsé­bet osztályába jártak. Most őket hívták több mint egy fél évszázad után osztálytalálkozóra, a pélyi nyugdíjasklubba. - Egykor, 1948-49-ben jártunk második osztályba — emlékezik az egyik szervező, Marinkás Sándomé. — Akkor egy kezdő pedagógus, Sári Erzsébet lett az osztályfőnökünk, aki Abasáron született, s mi vol­tunk az első osztálya. A lelkiisme­akik négy évtizedig nevelték a vezekényi gyermekeket, és Zbiskó Mártonnénak, aki 30 éven át vb-titkárként irányította a falut. Ezután megkoszorúzták a hábo­rús hősök emlékművét. A mag­yarnóta- és operettest után utca­bál kezdődött, majd a település történetében először tűzijátékkal fejezték be a programokat. Október: Tamaszentmiklós Habár a megye legutolsó települései közt volt Tamaszentmiklós, ami­kor a vezetékes ivóvízhálózatot át­adták, úgy tűnik, mégis első lesz azok közt, akik már az uniós nor­máknak megfelelő vízzel látják el a fogyasztóikat. Húsz évvel ezelőtt adták át a vezetékes vízszolgálta­tást biztosító hálózatot a faluban, téknek is a határát súrolja, de az uniós követelményeknek már nem felelne meg. Ezért a Heves Megyei Vízmű Rt.-vel közösen készítettek egy pályázatot, amely most 25 mil­lió forintot hozott a településnek. November: Tiszanána Godó Lajos országgyűlési képvise­lő kezdeményezésére ültek le a he­lyi polgármesteri hivatalban a Ti- sza-tó idegenforgalmában érintett települések vezetői és az idegen- forgalmi bizottságok tagjai, érté­kelni az elmúlt szezont és megha­tározni a jövő terveit. Elhangzott: az érintett hat helység jól munkál­kodott, az idei nyáron volt a leg­magasabb a tóhoz látogató vendé­gek száma. Sikeresek voltak a Ti- sza-tavi Fesztivál programjai, ám felvetődött: e rendezvényeket össze kell a jövőben hangolni, hogy azok időben „ne üssék” egymást. A to­vábbiakban szorosabb együttmű­ködés várható a rendezvények ter­vezése és a környezetvédelmi kér­dések megoldásában. December: Terik Egyszerű átépítésnek indult. A fa­luban élők csupán azt látták, hogy kívülről nem a legszebb az épület, az 1967-ben tervezett létesítmény felett eljárt az idő. Az önkormány­zat tudta, hogy adódhat némi prob­léma az átépítés közben. De hogy ekkora, arra senki sem gondolt... — Rendkívül sok kulturális ren­dezvényünk van egész évben, ame­lyek egy része szabad téren, másik része az iskola tornatermében zaj­lik - mondta Török Margit polgár- mester. — A falu központjában ott áll ugyan a kukúrház vagy faluház, ám az olyan leromlott áüapotú és korszerűtlen, hogy már semmilyen közösségi célra nem alkalmas. A polgármester elismeri: valóban ke­veset költöttek az utóbbi években a létesítményre, de ennek megvan a maga oka. A településen sok meg­oldásra váró probléma volt az el­múlt 13 évben, kultúrház-építésre vagy -rekonstrukcióra nem tellett. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZUROMI RITA

Next

/
Thumbnails
Contents