Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-06 / 284. szám

6. OLDAL 2003. December 6., szombat H O R I Z O N T Európai színvonalon Eger A Gazdasági Minisztérium kö­zelmúltban megszületett dön­tése szerint az Egri Ipari Park területe 99,6 hektárra bővült, s ezzel az ország egyik legna­gyobb ipari parkjává nőtte ki magát. A GM jóváhagyásával olyan cégek csatlakozhattak, mint a Vilati, a Mezőgép vagy a ZF Hungária. Szabó Csaba, az üzemeltető Egri Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója ez utób­bit szívesen nevezi zászlóshajó­juknak.- Bízom benne, hogy né­hány éven belül meg fog duplá­zódni a foglalkoztatottság a te­rületen - mondta kérdésünkre az igazgató. - A Bosch jövő nyári indulása közel 500 foglal­koztatottat érint, de most is fo­lyamatosan tárgyalunk külön­féle üzemekkel a letelepülé­sükről. Összességében mint­egy 140-150 hektárra szeret­nénk bővíteni a parkot. Az ügy­vezető igazgató szerint ennél tovább már nem tudnak lépni, illetve nagyobb területet igény­lő cégeket nem áll módjukban fogadni, mert - a tagoltság mi­att - 10-20 hektáros egybefüg­gő ingatlanrésszel nem rendel­keznek.- Ma 40-50 milliárd forint kö­zött van az itt lévő cégek terme­lési értéke, s úgy gondolom, hogy a város életében meghatá­rozó a szerepük. A Bosch meg­jelenése például új lendületet adott a folyamatoknak - tudo­másom szerint jelenleg 30 szá­zalékos állapotban van a ké­szültségük, és tavasszal indul­hat a próbagyártás, a harmadik negyedévben pedig a termelés -, hiszen Európa legmodernebb pneumatika-gyártó üzeme léte­sül itt, ami hosszú távon is meg­határozó szerepet fog a város életében betölteni. Hasonlóan távlatos tervei vannak a ZF Hungáriának is. Ezek az üze­mek egyúttal vonzzák maguk­kal a beszállítókat is. Az ügyvezető igazgató sze­rint - noha Eger nem nevezhető tipikusan ipari városnak - elég­gé dinamikusan fejlődik az ipa­ri termelés. Amikor a potenciá­lis betelepülőkkel tárgyalnak, igyekeznek tekintettel lenni ar­ra, hogy Eger részben közked­velt idegenforgalmi központ, másrészt a szőlő és a bor váro­sa. Aki viszont megfelel a fenti­ekből fakadó szigorúbb kritériu­moknak, azt szeretettel várják. Szabó Csaba úgy látja, hogy ki­tartó munkával jó úton járnak. A Bosch egri üzemének alapkőletételén részt vett Kiss Péter, a MÉH vezetője A Fejlett ipar a turisztika fellegvárában Eger az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, s ennek megfelelően a várost az idegenforgalmáról, látványosságairól, vendégszeretetéről ismerik - fogalmazott a város ipari fejlődésével, benne az ipari park jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre dr. Nagy Imre polgármester, aki rögtön hozzátette: ritkábban esik szó arról, hogy a település gazdasági életében mindig is meghatározó szerepet töltött be az ipar. Eger sosem volt ugyan iparváros, mégis előfordult olyan időszak a nem is olyan régi múltjában, amikor a foglalkoztatás közel 70 százalékát az ipar biztosította. Ha pedig a város és a környék ter­melési értékét nézzük, látható, hogy ma is meghatározó súlya van az iparnak. Eger- Az elmúlt tizenegy néhány esztendőben je­lentős változásokat tapasztalhattunk meg - mondotta dr. Nagy Imre hiszen átalakult az iparszerkezet. Nem is annyira a termékekre gondolok, hanem arra, hogy kicserélődött a tulajdonosi kör, megújultak az üzemeink, csaknem lezajlott az ipari szerkezetváltás a vá­rosban. Ez azt jelenti, hogy van ugyan még né­hány nehéz helyzetben lévő cég, de több régi, nagy múltú társaság is megújult, részben ha­zai, részben külföldi magántulajdonba kerül­tek. Legjellemzőbb a Philip Morris példája, a legtradicionálisabb vállalat, ami látványos vál­tozásokon ment keresztül. Dr. Nagy Imre szerint a legnagyobb fejlődés éppen az egyik alap iparágban, a gépipar terü­letén tapasztalható. Említhető a Schön KAEV, megerősödött a Vilati, sok embert foglalkoztat a Leoni Hungária, vagy a helyi cégként meg­határozó piaci pozíciót kivívott Sanatmetal. Az egyik kiemelkedő jelentőségű lépés mégis az volt, amikor a ZF Hungária megvásárolta a volt Csepel Autó sebességváltó gyárat, s mára az egyik legmeghatározóbb ipari üzemmé fej­lesztették ezt a céget.- Szeretném hangsúlyozni annak jelentősé­gét, hogy egy-egy cég vezetése mennyire kö­tődik a városhoz - emelte ki Nagy Imre. - Ez a kapcsolat már az első döntések idején befo­lyásolja azt, hogy idejönnek-e, vagy máshová. Van olyan cég, amely azért vásárolt telket és tervez gyárépítést az Ipari Parkban, mert a cég magyarországi vezetője egri és ide kötődik. Más példaként említhetem Ulrich Diller urat, aki egy világkonszern elnökhelyettese­ként letelepedett a városban, s ez a helyzet az egész cégfejlesztésre komoly hatással van. A sebességváltó gyár világszínvonalú, alvállalko­zókat, beszállítókat hozott és telepített le a vá­rosba, jelenleg pedig egy nagyon komoly új gyártásfejlesztésén dolgozik. A harmadik ilyen típusú példám a magyarországi General Electric, ami egy ózdi telephelyű cég, de - akár ózdi, akár mezőkövesdi társaságokról essék szó - a menedzsment szívesen választja lakó­helyül Egert. A városnak sajátos müiője, attraktivitá- sa van, ami ugyancsak fon­tos tényező. A város számára igen fontos az itt élő, dinamiku­san fejlődő vállalkozások tulajdonosainak, vezetői­nek elkötelezettsége a tér­ség és Eger iránt. Az ipart ü- lető változásokkal kapcsolatban a polgármes­ter kifejtette: a város azon dolgozik, hogy bő­víteni lehessen az ipari park területét. Egerben a szőlőtermesztés és borászat meghatározó termelési ág, bármerre nézünk szőlőültetvé­nyeket láthatunk, ami azt is jelentí, hogy vi­szonylag szűk terület áll az iparfejlesztés ren­delkezésére. Ami még üresen áll az ipari park­ban és környékén, azt az elkövetkező 10 év­ben az itt lévő cégek fejlesztései fogják „fel­szívni”. Az ipari parkban tapasztalt változásokkal kapcsolatban a polgármester jó pár példát so­rolt a közelmúltból: az Első és Zodel átadott egy zöldmezős beruházást és még vannak fej­lesztési lehetőségeik. A Firth Rixson is terüle­tet vásárolt a további bővítéshez. A város ko­rábban már említett „zsúfoltsága” miatt előfor­dul, hogy egy meglévő üzemet kell költöztet­ni, például a ZF esetében van ilyen tárgyalása az önkormányzatnak a Magyar Postával, de még látványosabb üyen jellegű költözés a Raab Karcheré.- A rendszerváltás óta legnagyobb zöldme­zős beruházás készül a Bosch jóvoltából az ipari parkban - mondotta a polgármester. - A cég egy 12 hektáros területet vásárolt meg hosszú tárgyalások után. A programot egy na­gyon intenzív, fél éves előkészítés nyomán kormányzati programmá is sikerült emelni: Hatvanban hétfőn avatták fel az üzemet, Mis­kolcon már készül egy gyár, de még továbbit is létesítenek és nálunk is jó ütemben halad az építkezés, már állnak a falak. Legalább 470-en fognak itt dolgozni szeptembertől, de fejlesz­tési terveik készülnek a további bővítésre. Az nyilvánvaló, hogy az egriek érdekében eddig is elég sokat tettünk, de a közeljövőben még többet kell tennünk a foglalkoztatás bővítése terén. Nyugodtan merem mondani, hogy az elkövetkező évek tervezett beruházásai leg­alább 1000-1500 új munkahely megteremté­sét jelentik. Összetételében persze más lesz ez, mint korábban: bizonyos műszaki-mérnö­ki, és egyes szakmunkás területeken látható­an hiány keletkezik, sőt már most is az van. Ezt a problémát nagyobb, összehangolt okta­táspolitikai átalakítással kell orvosolni, amit a városban lévő cégekkel és a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamarával közösen össze­fogva tudunk csak megvalósítani. Arról van szó ugyanis, hogy a városban meglévő mun­kanélküliség ellenére bizonyos területeken és szakmákban munkaerőhiány is tapasztalható. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a meg­szüntetését szolgálja az az átalakítás is, ami az egységes integrált szakképző intézet létreho­zását célozza a tavaszi döntés nyomán jövő ősszel. Nagy Imre szerint a képzés rövid távon nem tudja megoldani a speciális munkaerő­szükséglet kielégítését, szükség van a felnőt­tek átképzésére is. Ezzel párhuzamosan meg kell oldani ennek a munkaerőnek a környék­ről történő beszállítását is. Ebből a szükséglet­ből fakadóan folytatott tárgyalásokat a város vezetése az Agria Volánnal és az ipari parkba települt cégek vezetőivel. A megbeszélések alapján tavasszal megkezdik a tömegközleke­déshez szükséges infrastruktúra fejlesztését, ami biztosítja az ipari park jobb elérhetőségét.- A legjobb szociálpolitikai eszköz a foglal­koztatás; ha az egriek jól érzik magukat a vá­rosban, mert van munkájuk, biztos megélhe­tésük, szívesen látják a vendégeket. Egy szép, otthonos, vendégszerető városba szívesen jön­nek a befektetők, a vállalkozók. így teremthe­tő összhang az iparfejlesztés és az idegenfor­galom között: Egernek mindkettő egyaránt fontos - fogalmazott a polgármester. _____________:______________________▲ É lénkülő munkaerőpiac Egerben Munkaerő-kínálat Az Eger és vonzáskörzetéhez tar­tozó 32 településen 2002. január 1-jén 105.277-en éltek. A gazda­ságilag aktív népesség 46.187 főt tett ki, közü­lük 26.783-an a megyeszék­helyen laktak. A Heves Me­gyei Munka­ügyi Központ Egri Kirendelt­sége 2003. no­vember 20-án 3456 munkanélkülit tartott nyil­ván - tudtuk meg Fenyves Péter kirendeltség-vezetőtől. A vonzás- körzeti munkanélküliségi ráta nagysága 7,5 százalék volt, ami a Heves megyei rátánál (9,5 száza­lék) kedvezőbb képet mutat. Egerben még kedvezőbb a hely­zet, ugyanis a munkanélküliségi ráta nem éri el az 5 százalékot. Munkaerő-kereslet Az 1990. évi társadalmi-gazdasá­gi, politikai rendszerváltást meg­előzően a térség jellemző húzó­ágazatának a gépipar (Csepel Autó, Vilati stb.) számított, de je­lentős szerep jutott a mezőgaz­daságnak is. A rendszerváltás után gyökeres változás ment végbe a tulajdonviszonyokban. A kezdeti bizonytalanságot kö­vetően mindinkább szerepet kap az 1997-ben létrehozott 14,3 hektáros Egri Ipari Park, ahová egyre több vállalkozás települ. Indulásként a Firth Rixson Hun­gária Kft., a Lasselsberger Hun­gária Kft. és az Inntek Kht. létesí­tett üzemet, majd idén tavasszal az Első Élbe Kft., s jelenleg Bosch Rexroth Kft. építi 15 ezer négyzetméteres csarnokát, ahol 2006-tól 400-450 főt foglalkoz­tatnak majd. Aktív foglalkoztatás­politikai eszközök Az Egri Kirendeltség körzetében 2003. év első 10 hónapjában 1671 főt helyeztek el támogatott mun­kahelyen, és 918 fő részesült szakképzési támoga tásban. Járulék-át vállalással 477 fő foglalkoztatá­sát támogat ták, a köz­hasznú fog­lalkoztatás pedig 466 személyt érint, jellem­zően 7 hóna­pig. Bértámoga­tás alkalmazásá­val 425 fő foglalkoz­tatását segítették elő, és kiemelendő a 25 fő megváltozott munkaképességű munkanélküli­nek a támogatott elhelyezése is. Munkatapasztalat-szerzés támo­gatásában 238 pályakezdő fiatalt foglalkoztattak. A többszörösen vV.OZ Ur hátrányos réteghez tartozó ügy­felek elhelyezkedésénél fontos programként szerepelt a roma pedellus- és a mentorképzés. Sikeres munkahely­teremtő pályázatok A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003. évi munkahelyteremtő pályáza­tán az egri körzetből 8 munkálta­tó részesült vissza nem térítendő támogatásban. A munkáltatók 72 új munkahely teremtésére nyúj­tottak be pályázatot, és nyertek 84 millió forint támogatást. A be­ruházások megvalósulásával 72, jelenleg munkanélküli sze­mély jut munkához. A pályázatok sikeres­ségét mi sem bi­zonyítja job- ^ bán, mint az, hogy amíg Heves me­gye „mun­kaerő-piaci súlya” - a re- g i s z t r á 11 >y munkanélkü­liek arányát, il­letve a megyei népességet alapul véve - 3,5-4 százalék, addig a pozitív elbírálást kapott munkahelyteremtő pályázatok az elkülönített országos keret 7,3 százalékát hozták szűkebb ha­zánkba. O AFSZ JAVULT AZ ÖSSZKÉP Regisztrált munkanélküliek száma 2002. november 3564 2003. november 3456 Ellátottak száma 1063 1032 Jövedelempótló támogatás 36 5 Rendszeres szociális segély 1062 996 Állást kereső ösztönző juttatás­40 A regisztráltakból tartós munkanélküli 647 555 Új vállalati kultúra, vonzó munkakörülmények Az angliai tulajdonú, járműipari kovácsolt acél termékeket gyár­tó Firth Rixson Hun­gária Kft. már 1999 óta jelen van az Ipari Parkban. A majd két­milliárdos beruházás eredményeképpen a próbaüzemi gyártás 2000 májusában kez­dődött meg, és azóta a vállalat árbevétele elérte az évi 1,4 milli­árd forintot. Maga a Firth Rixson Csoport, amelynek a székhe­lye az angliai Sheffield, sok iparág számára szállít alkat­részeket. A repülő- gépiparnak többek között turbina-alkatrészeket gyár­tanak, s ebből származik az árbe­vétel csaknem 50 százaléka. A jár­műipari szállítások - beleértve a vasúti termékeket is - részaránya 12 százalék. További jelentős ve­vőkört alkotnak az energetikai gépgyártók és az általános gép­gyártás. A termékkör hengerelt, il­letve kovácsolt acéltermékekből, öntvényekből és speciális ötvöze­tekből áll. A kovácsoló divízióhoz 4 gyár tartozik, három az Egyesült Királyságban, tehát az egri gyár az első külföldi befektetésük. A cé­gen belül a „kovácsok” súlya a leg­nagyobb az árbevételben (260 mil­lió fontból 75,5 millió 2003-ban). Az egri gyár a divízión belül a kisebbek közé tartozik: 58 fő, 1,7-2 milliárd Ft árbe­vételnek megfelelő éves kapacitás. A je­lenlegi termelés nyolcvan százalékát a ZF Hungáriának szállítják, tíz százalékot a ZF friedriechshafeni gyárába (időn­ként az anyacégen keresztül), s to­vábbi tíz százalékot Kasselbe, a Daimler Chrysler Mercedes bu­szaihoz. A Firth Rixson Hungária Kft. ré­vén a városba egy eddig még Eger­ben nem honos technológiai isme­ret került. A süllyesztékes kovácso- lási ismeretek elsajátításában je­lentős volt az angol mérnöki segít­ség és támogatás. Ma már a Firth Rixson magyar mérnökei rendel­keznek azokkal az ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik a vevők és az anyavállalat által megkövetelt minőségi követelmények kielégíté­sét. A vállalat az elmúlt négy évben a technológiai, mérnöki ismerete­FIRTH RIXSON HUNGÁRIA KFT, ken kívül sikeresen meghonosítot­ta az angol vállalati kultúrát, és vonzó munkakörülményeket te­remtett a dolgozóinak. A Firth Rixson jövőbeni fejlesz­tési stratégiáját jelentősen megha­tározzák a vevők távlati céljai, va­lamint a földrajzi elhelyezkedés által kínált potenciális üzleti lehe­tőségek. A vállalat kész a további fejlesztésekre, és rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a jelen­legi kapacitása akár megduplá­zódjon. A fejlesztési tervek megvalósu­lásához a fentieken kívül azonban szükség van helyi infrastrukturális fejlesztésekre, pl. helyi és helykö­zi tömegközlekedés, szakképzés, de egy beruházási döntés meghozatalá­ban nem jelentéktele­nek a makrogazdasá­gi tényezők sem.

Next

/
Thumbnails
Contents