Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-01 / 279. szám
9. OLDAL HEVES Mg‘HÍRLAP M K Röplabda Az Agria RC Eger NB l-es női csapata a MÁV Előre SC4 győzte le 14. oldal Labdarúgás Az NB I. hét végi rangadóján a zöld-fehérek nyerték az FTC - Újpest derbit 15. oldal Urak - dámák: szerelem, szakítás, egyebek Megjelent az Alibi Kiadó legújabb tematikus kötete Urak - dámák címmel. A félévente - tavasszal és ősszel - a boltokba kerülő kiadvány eddig az evés-ivásról, a lovakról, a kertről és a fürdőkről szólt. Számos író, költő, újságíró, tudós szerepelt már ezekben a kötetekben, a kiadó viszont gyakor; latilag egy ember nevéhet köthető. Ő pedig nem más, mint az egri kötődésű Alexander Brody, Bródy Sándor unokája, mellesleg világhírű reklám- szakember. Az egriek és a Heves megyeiek tudják, hogy az említett irodalmi folyóirat kiadása nem az egyetlen kulturális misszió, amely hozzá kötődik. S ennek csak az egyik látványos példája az egri Érsekkertben található Múzsák ligete, melynek első fáját maga Alexander Brody ültette el tavaly májusban, aztán követte őt többek között Esterházy Péter és Faludy György is. Visszatérve a könyvre: az Alibi legutóbbi száma, ahogy az a címből is sejthető, a férfiakról és a nőkről szól, kü- lön-külön és természetesen együtt, a nemek önálló létéről tehát, s persze, ami még érdekesebb, a két nem közötti kapcsolatról. Hogyan viselkednek urak és dámák különböző helyzetekben, hogyan szeretnek egymásba, hogyan szakítanak, s mi történik akkor, ha bizonyos életkort megérve, visszanézve látják: mi az, ami megmaradt, s mi az, amiből nem lett semmi. A szerzők névsora - a televíziós műsorvezetőtől kezdve az etológus lusztrációról, régi és újabb fotóról, ami szintén színesíti a képet. Sajnos hely hiányában csak néhány munkát tudunk megemlíteni a teljesség igénye nélkül, hiszen a több mint 300 oldalas könyvben számtalan mű kapott helyet. A „férfi-nő” témakörében érdekes módon a szakítások az átlagosnál nagyobb szerepet kaptak, amiből mi most pontos következtetést nem vonnánk le. Karafiáth Orsolya például „Hogyan maradjon a szívünk egészben, avagy tanácsok nőknek a kudarc feldolgozásához” címmel kifejeprofesszorig - már eleve jelzi, hogy a té- zetten praktikus tanácsokkal szolgál nőmát sokféle nézőpontból tárják elénk, és társainak „arra az esetre”, Kiss Noémi pe- akkor még nem beszéltünk a rengeteg il- dig a „SzakításSokk - Szétválás különböalibi hat hónapra URAK-DAMAK ző terepen” nevet viselő dolgozatában azokat a szituációkat taglalja, melyek során kimondatik: vége... Csak találgatni tudunk azzal kapcsolatban, hogy vajon megtörtént esetekről van-e szó, tény viszont, hogy a helyzetek meglehetősen életszerűek. Megyesi Gusztáv „Talpig úriember” című írásából ugyanakkor azt tudhatjuk meg, miképpen viselkedik a férfi egy külhoni, soknemzetiségű fogadáson a hölgyekkel, urakkal, hogyan igazodik el a különböző kultúrák követelte szabályok között, és végül hogyan oldódnak fel ezek a konfliktusok bizonyos mennyiségű vodka elfogyasztása után. Ebben az esetben viszont a mű - úgymond - életrajzi jellege teljesen nyilvánvaló, épp ezért messzemenőkig hiteles. Nem annyira poénos, s kevésbé vidám Tóth Krisztina írása, amely a Felezővonal címet viseli. Az egyébként inkább verseket író költő (nő) ezúttal prózában mesélte el történetét. Régi helyszínekkel, barátokkal, mondatokkal, szerelmekkel találkozhatunk benne, és olyan emlékekkel, melyek éppencsak most lettek azok, visz- szalépvén kicsikét a jelenből. A cím (Felezővonal) eléggé egyértelmű: az élet felénél hátranézünk, és felidézzük azt, ami addig történt, s eltűnődünk azon, hogy mi jöhet még. Szólnunk kell a kötetben található már elsárgult és újabb fotográfiákról, valamint grafikákról, amelyek kedvet csinálnak az olvasáshoz. Egy 1915-ből származó képen (Üdvözlet Tápiósülyről!) katonákat látunk, akik az ágyún ülnek, lábuk között az ágyúcsővel, s szemből igazán jól mutatnak. Míg egy másik alkotáson (amelynek szerzője egy egri kötődésű, sokáig a városban élő fotóművész, Gulyás Miklós) szőke nőket látunk motorbiciklik szomszédságában. A kép címe: „Barbie-babák” a motorfesztiválon (1999). HAVAS ANDRÁS Felezővonal „ - Tudod, hogy utána évekig le se hunytam a szemem?- Tudom.- Szia, Jim.- Sziasztok. Jim kihúz egy széket, és odaül melléjük. Jules a pulóverébe törli a szemüvegét, aztán fölteszi újra, és ránéz.- Milyen póló van rajtad?- Kappa.- Nahát. Én messziről mindig úgy láttam, hogy ez egy széttett lábú nő. Csak most veszem észre, hogy ez két ember.- Jellemző. Mármint, hogy azt hitted - mondja Jim. Jön a pincér:- Nekem is egy almaiét legyen szíves!- Jim, hogy haladsz az új regényeddel?- A fiamnak pont most mutattam meg egy részt. A párbeszédek, azok a legnehezebbek.- Mindig a párbeszéd a legnehezebb.- Mert a párok nem beszélnek - és amikor beszélnek, akkor már nem párok. Értitek, ugye?,- Én meg angolra járok, mondja a nő, és a szívószálat bámulja, ahogy jön fölfelé benne az almaié. Kavargatja az italt, mintha azt várná, hogy kihűljön. Nem könnyű, de muszáj. Beiratkoztam újrakezdőre. Most tartunk a befejezett múltnál.” (Részlet Tóth Krisztim írásából) A fényképező ember A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség 21. alkalommal rendez színes biennálét a tagországok fotósai részére. Egy- egy ország nemzeti szövetsége összesen tíz alkotást adhat be, tíz különböző szerzőtől. Magyarország Az országkollekció összeállítása érdekében a MAFOSZ országos fotópályázatot hirdet, amelyen bárki részt vehet életkortól, lakóhelytől, foglalkozástól és társadalmi, szakmai szervezeti tagságtól függetlenül. Egy szerző maximum öt színes papírképet adhat be személyesen vagy küldhet be postán az elő- zsűrizésre. Javasolt egységes képméret 20x30 cm. A fotók ne legyenek semmilyen hordozóanyagra felerősítve. Minden kép hátoldalán legyen rajta a szerző neve, postacíme, a kép címe (magyarul és angolul) és nevezési lap szerinti sorszáma. Az országkoüekció közös témája: a fényképező ember, ezért minden felvételen hangsúlyos motívumként szerepeljen maga a fotográfus, ha lehet, mindenféle extrém helyzetekben, érdekes környezetben, tükröződésben, vagy bármely más formában. A képek lehetnek önarcképek is. A címadásnál azonban kerülni kellene a leíró címeket vagy a cím nélküli megjelöléseket. További információkkal szolgál: Győri Lajos az (1) 201-5692 vagy az (1) 213-8647-es telefonszámon, reggel 7-9 óra között. Faxon: az (1) 225-3786-os számról. E- mail: gyori@mmi.hu . Beküldési, beadási cím: Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Beérkezési határidő: 2004. február 4. A Kaiinthy-család regénye Heller Ágnes szerint a magyar közönség közel száz éve vár egy Karinthy-regényre. Most megszületett. Szerzője Karinthy Márton színházi rendező, Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc (Cini) fia. Regényének tárgya a család története, ami egyben a kor, a huszadik század regénye. A történet három generáció - Karinthy Frigyes, Karinthy Ferenc (Cini) és az író, Karinthy Márton - azoms terjedelmű elemzése. Mindeközben a regény igazi főhőse Karinthy Gábor, Karinthy Frigyes idősebb, első házasságból való költő fia, aki az őrültségbe menekül, vagy inkább abban találja meg szabadságát és kényelmét. Karinthy Márton regénye fikció, dokumentáció, visszaemlékezések, naplórészletek és interjúk szövevénye. Visszaidézik számunkra a huszadik századot, mindenekelőtt pedig egy pesti irodalmi kör életét Hitler, Sztálin és Kádár János országában. Egy letűnt világ nyomában vezet a könyv bennünket, bohém szokások és politikai megalkuvások, személyes szeretetek és gyűlöletek világába, az olvasmányok, viták és tréfák, színházak, sikerek és bukások életformájába. Megtudjuk, hogy mit olvastak akkoriban, mit láttak a színházban akkoriban, kik voltak a leghíresebb emberek és asszonyok akkoriban, bennfentesek leszünk az irodalmi és egyéb pletykákban. A regényben (amelynek kiadója az Ulpius-ház) az író mániákusan kutat a Karinthy-család titkai után. S nyomozása meglepő, eddig ismeretlen információkat tár fel. Mint Karinthy Márton írja: „A családunkban oly sokat emlegetett ördöggörcs! ... Karinthy Gábor, apám testvére nevezte így a saját betegségét. Eltöprengtem. Egyáltalán: mit tud a világ Karinthy Gáborról? Mi maradt utána? Egy vékonyka kötet Bánat címen, majd egy másik 1990-ből, lényegében ugyanannak az újrakiadása Én, fájdalomherceg ámen. Karinthy Gábor élete nagy részét a sárga házban élte le. Azt mondták róla, gyógyíthatatlan beteg. Egy felülvizsgálati dokumentumon e szavakra leltem: „Elmegyógyintézetben tartható". Húsz éve gyűjtögettem az íráshoz az „anyagot". Mi ez az anyag? Családom, a Karinthyak. A mítosz, amely koránk fonódott. Emlékek halmaza. Anekdoták tömege. Csattanós sztorik végtelen száma. Meg a személyes emlékeim. Ezek nyomába kellett hát szegődnöm... ” Felbontható-e az ördöggel megkötött szerződés? Ez lehet az egyik rétege az elkészült családregénynek. A mű szerzője, Karinthy Márton előző életében - vagyis mielőtt írni kezdett volna - évtizedekig színházrendezéssel és színigazgatással foglalkozott. Kérdés, hogy ellentétben szülei, nagyszülei színes, ideákkal teli életével, számára már csak egy illúziókkal kibélelt ábrándvilág maradt? Tehet-e a harmadik generáció arról, hogy neki csak ez a lábvíz-mélységű vidéki, konszolidációs színházi világ adatott? Ami egyúttal Karinthy Frici, Gabi, Cini, Böhm Aranka, Benedek, Devecseri és a többiek életének a summája is - korunknak? századunknak? -, a leromlása is egyben. Siessen haza! Az Internet már otthon van. mm Próbálja ki a Matav Nyílt Internét minden ajándékát kötöttségek és előfizetés nélkül. Nem keli külön szerződést kötnie, nem kell külön regisztrálnia es meg külön havidíjat sem kell űzetnie, csak egy számítógépié, egy modemre es eg\ böngésző szoftverré van szükségé, hogy maris otthonában internetezhessen* decemberben akar fel áron A Matáv intornotszolgAlimtásáimk percdíjai (Bruttó) Hétköznap 7-18. 9 Ft Hétköznap 18 24 és hétvégén 7 -24 3 Ft Minden nap 0- 7: 3 Ft Tovább: információért hívja az 12124} vvvvw r:etezz.matav hu '.4 Maira -rzolgáltatási tonHohm balur n Minima: íííjcsonuiíjgcii dtíikvzo tigyi&lek kiv&tel&vftt
