Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR __________Hírek__________ A utonómia Csak az autonómia jelenthet esélyt a határon túli magyarok­nak a tartós közösségi megma­radásra. Ezt sem a kedvez­ménytörvény, sem a magyar ál­lampolgárság kiterjesztése nem szavatolhatja - fejtette ki az Or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke. Németh Zsolt a Ma­gyar Ház rendezvénysorozatá­nak keretében tartott előadást tartott Brüsszelben, mti Kettős mérce A kisebbségi jogokat illetően az EU kettős mércét alkalmaz, mert miközben a csatlakozni kívánó országoktól számon kéri ezek tiszteletben tartását, saját tagállamai nem mindenben fe­lelnek meg a követelmények­nek - állapította meg Szájer Jó­zsef. A Fidesz alelnöke a briisz- szeli Európai Parlamentben szólalt fel az etnikai kisebbsé­gek és az európai állampolgár­ság témaköréről rendezett ta­nácskozáson. MTI Jóváhagyták Ratifikálta az olasz képviselő­ház az Európai Unió bővítéséről szóló szerződést. A tíz új állam csatlakozását egyhangúlag hagyta jóvá az olasz törvényho­zás alsóháza. A bővítésről szóló szerződést a szenátusnak is el kell fogadnia, mti Rakéta robbant Tegnap robbanást rázta meg kabuli amerikai nagykövetség környékét. A helyszínt rend­őrök és katonák kutatták át, áldozatról azonban nincsenek hírek. Az incidens azután tör­tént, hogy Rumsfeld amerikai védelmi miniszter találkozott Karzai afgán elnökkel. Az or­szág nyugati részén egy ENSZ-alkamazott meghalt, 11 pedig megsebesült egy táma­dásban, amelyet az Afganisz­tánban korábban hatalmon lé­vő tálib rendszer hívei követ­tek el. mti Jobbratolódás Erőteljes jobbratolódás várható a szerbiai előrehozott parla­menti választáson. Egy közvéle­mény-kutatás szerint a mérsé­kelt nacionalistának elkönyvelt, Vojislav Kostunica vezette Szer­biai Demokrata Párt a szavaza­tok 23,1 százalékát vinné el, ha most tartanák választást. A má­sodik helyre a Nagy-Szerbia megteremtésének gondolatát dédelgető, ultranacionalista Szerb Radikális Párt kapaszkod­na fel a szavazatok 22,5 száza­lékával. MTI Iraki szolgálat A lett parlament 2004. október 16-ig meghosszabbította az Irakba küldött lett katonák mandátumát. Girts Kristovoskis védelmi miniszter szerint az iraki helyzet javulni fog a jövő év októberéig. Lettország jelen­leg 113 fős egységgel van jelen Irakban, mti Tűzszüneti tárgyalások Megkezdték Kairóban az Iz­raellel kötendő tűzszüneti megállapodásról szóló tárgya­lásaikat a palesztin szerveze­tek. Képviselőik bejelentették: csak akkor hajlandók megálla­podást kötni, ha Izrael is vállal­ja, hogy biztosítja annak betar­tását. A háromnapos találko­zón tizenhárom palesztin szer­vezet vesz részt, mti Fegyvereket találtak Nagy mennyiségű fegyvert rejtő raktárra bukkantak az orosz és ingusföldi hatóságok egy cse- csenföldi rejtekhelyen, amelyet álcázásképpen gondosan gyep­téglákkal fedtek le. A mostani akció az utóbbi idő legnagyobb hadianyag lefoglalása volt a fegyveres harcok dúlta orosz- országi köztársaságban, mti 2003. December 5., péntek HAZASZÁLLÍTOTTÁK AZ ÁLDOZATOKAT. Tokióba érkezett annak a két japán diplomatának a kopor­sója, akik néhány napja vesztették életüket Irakban. A szigetországban mind ellenségesebb a szerepvál­lalással szembeni közhangulat, Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök ennek ellenére jóváhagyta mint- egy 1100 japán katona Irakba vezénylését. ___________________fotó: europress/epa S zópárbaj az alkotmányról „Lengyelország az új szavazatelosztási súlyok miatti tiltako­zásként meg fogja akadályozni a megegyezést az új uniós al­kotmánytervezetről a közelgő brüsszeli csúcson.” London-Berlin Nyilatkozatát Wlodzimierz Ci­moszewicz lengyel külügymi­niszter válaszul szánta német kollégája „dörgedelmeire”. Josch­ka Fischer ugyanis óva intette Varsót attól, hogy „kettészakítsa az Európai Uniót”. Lengyelor­szág ugyanis vitatja azt a német álláspontot, miszerint a döntés- hozatalhoz a tagországok lega­lább felének kellene egyetérte- nie. (Berlini elképzelés szerint az azonos véleményen lévő öt- venszázaléknyi országcsoport­ban kell élnie az unió teljes la­kosságának legalább hatvan szá­zalékának.) Cimoszewicz egyértelmű uta­lást tett arra, hogy a Lengyelor­szágnak 27 EU-voksot kiosztó, három évvel ezelőtti döntést Var­só nem tekinti újratárgyalható- nak. A lengyel miniszter szerint az egész szavazatelosztási kér­dést le kellene venni a jövő heti brüsszeli csúcs napirendjéről, megakadályozandó az új alkot­mány elfogadásának esetleges kudarcát. A kemény varsói álláspontot bíráló nyugat-európai megjegyzé­sekre a lengyel kormánytisztvise­lő azt mondta, hogy hazája „nem fog hallgatni”. Az „egyes európai országokban” tapasztalható dü­höt szerinte az magyarázza, hogy ezekben az államokban nem akarják partnerként kezelni Len­gyelországot, „sajnos az Európai Unióban még most is sokan a szegény rokonnak nyújtott kegy­ként tekintenek a bővítésre”. Cimoszewicz különösen erős bírálattal illette Gerhard Schrö- dert, aki szerinte nem érti az EU működési módját. A német kan­cellár külügyminisztere, Joschka Fischer azt mondta: Lengyelor­szág és az új súlyozási tervet szintén kifogásoló Spanyolor­szág „hatalmi harca kettésza­kadással fenyegeti az Európai Uniót”. ■ Kis országok összefogása Az újonnan csatlakozók felzárkózását pénzügyileg is segíteni kell. Ez nem nagylelkűség az EU jelenlegi országai részéről, hanem nekik is érdekük, hiszen így erősödő piacra találnak - mondta luxemburgi hivatalos látogatásán Medgyessy Péter. Luxemburg Az elmúlt évtizedben számíthat­tak a tagjelöltek a nagyhercegség támogatására, s bár Luxemburg kis ország, de igen gazdag, és ala­pító EU-tagországként nagy te­kintélynek örvend. Medgyessy Péter a képviselő­ház elnökével folytatott megbe­szélésén felvetette, hogy Luxem­burg még nem ratifikálta az EU leendő tagjai, köztük Magyaror­szág csatlakozási szerződését. A vendéglátók közölték: még kará­csony előtt, de legkésőbb a jövő év elején ratifikálni fogják az uniós csatlakozást. A magyar miniszterelnök meg­nyitotta a luxemburgi magyar nagykövetség új épületét, s kitün­tetést adott át annak a luxembur­gi üzletembernek, Jean Kiesnek, aki az elmúlt évtizedben tisztelet­beli főkonzulként képviselte Ma­gyarországot a nagyhercegség­ben. Az uniós csatlakozás köze­ledtével fontossá vált, hogy Ma­gyarország minden tagállamban rendelkezzen helyi külképviselet­tel. A miniszterelnöki látogatás most jó alkalmat adott az épület felavatására. A ceremónián megjelent a lu­xemburgi kormányfő, ezzel is bi­zonyítva, milyen szoros barátság fűzi össze a két politikust. Nyil­ván a személyes rokonszenv is szerepet játszott abban, hogy Jean-Claude Juncker kedvező vá­laszokat adott a magyar felveté­sekre. Luxemburg támogatja a kisebbségek jogvédelmének fel­vételét az EU-alkotmányba, lát esélyt a kompromisszumra az Európai Bizottság összetételét il­letően, s várhatóan kedvező vá­laszt ad majd a magyarok szabad luxemburgi munkavállalását sür­gető kérésekre. Juncker elmondta: megérti a csatlakozó országok, köztük Ma­gyarország igényét arra, hogy az Európai Unió tagországai legye­nek szolidárisak az újonnan be­lépőkkel. Szerinte azoknak a biz­tosoknak, akiket az újonnan be­lépő tagországok, így Magyaror­szág küldhet majd az Európai Bi­zottságba, komoly hatáskört kell kapniuk. ÁLLÁSPONT PALÁSTI PÉTER Miniszteri barátok Örülök annak, hogy a miniszter építkezik. Ezáltal ugyanis nemcsak Juhász Ferenc és családtagjai kerülnek jobb körül­mények közé, hanem mások is. Mert korábbi otthonaikat bi­zonyára olyanoknak értékesítik, akik eddig kevesebb négy­zetméteren éltek, az ő helyükre viszont valakik beköltözhet­nek a lakótelepi tömbházakból, oda pedig azok mehetnek, akik mostanáig albérletben kényszerültek meghúzni magu­kat. Vagyis nem csak a honvédelmi tárca vezetője, hanem mások is jól járnak. Miért van mégis bq ezzel a házzal? Azért, mert a szocialisták egyik legfiatalabb politikusa sem minisztersége előtt gyarapította látványosan vagyonát, ha­nem miután beült a bársonyszékbe. így volt ezzel Torgyán József is, az Orbán-kormány legellentmondásosabb szemé­lyisége, aki nagyjából ugyanannyiért építtette Tállya utcai vil­láját, mint most a védelmi miniszter a sajátját. Ezen is, azon is manzárdtetőkkel zárták a tágas belső te­reket, ami persze nem jelenti azt, hogy a jobb- és baloldalon állóknak alapvetően egyezne az ízlésük. Ha mindenáron azo­nosságokat akarunk felfedezni, akkor az a több tízmilliós ba­ráti kölcsönök igénybevételének egyezősége. A pénznek nincs nyoma sehol, hisz’ attól barátiak. A haver nem kér átvé­teli elismervényt, ezért fel sem kell tüntetni a vagyonnyilatko­zatokban. Azokban a gyakorlatilag teljesen felesleges irathal­mazokban, amelyeket Juhász Ferenc esetében talán épp ma fog tanulmányozni Géczi József Alajos, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke: tegyen-e fel az ellenzék kí- váncsiskodása mellé újabb kérdéseket vagy sem? A válaszokat viszont már előre tudjuk mindkét oldalon. A balra állók nem találnak kivetni valót az építkezésben, a jobb­oldaliak viszont igen. Pontosan úgy lesz minden, mint Orbánék idejében. Csak a szerepek cserélődnek négyévente, a szereplők nem. EGYETÉRTEK: 06^0-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330^04 BÁN JÁNOS Szívmelengető hírek Újabb nagy lépést tettünk a teljes lelki szabadság, az egyén kibontakozásának végső határa felé. Most, hogy nem lesz til­tott áru a petárda, boldog, boldogtalan hajigálhatja, ahová akarja. Már alig várom. Különösen jó érzéssel tölt el, azt ne mondjam, a lelkemet melengeti, hogy az engedékeny kor­mányrendelettel még közelebb érezhetem magam a szabad európai népek nagy és boldog családjához, ahol eddig ferde szemmel néztek bennünket, mint elmaradott, diktatórikus rendőrállam polgárait. Végtére is itt a szívbajt sem hozhattuk egymásra, csak fű alatt! De ennek most már vége! Tisztában vagyok vele, hogy a kiteljesedés és öröm e felhőt­len pillanataiban nagyfokú udvariatlanság, mi több, modorta- lanság lenne még csak utalni is a petárdáktól sérültek, meg- süketülők várhatóan növekvő számára. Ugyan, kit érdekel? Az a pár tizenéves legalább korán megtanulja, hogy a szabad­ság felelősséggel is jár. Egy-két leszakadt ujj, néhány tenyér­nyi égett bőrfelület nem nagy ár ahhoz, hogy végre mindany- nyian gyakorolhassuk a petárdázás istentől eredeztetett szent jogát. Különben is, ez csak a kezdet. A rádióban pedzegetik, hogy enyhíteni kellene a szabálysértések büntető tételein is. Mennyire úgy van! Tényleg felháborító például, hogy elzárás­ra ítélhetnek egy rajtakapott zsebtolvajt. Arra senki nem gon­dol, müyen rossz lehet nekik ülni? Na ugye! Petárdázzanak, lopjanak, csaljanak, a tudat, hogy vannak, akik azért mindent megtesznek a törvényhozásban, hogy mindezt mind keve­sebb kekeckedés mellett végezhessék, bizonyára megnyug­vással tölti el önöket. Jön a karácsony, a szilveszter. A petárdázók és zsebtolvajok idén egy kicsit szabadabbnak érezhetik magukat. Mindenki­nek, aki ezért fáradozott, és fáradozik, kellemes karácsonyi bevásárlást kívánok! Zsebtolvajokkal, petárdával. Jó sokkal. EGYETÉRTEK: 0&40-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Vádemelés Belgrádban A háborús bűncselekmények ügyében eljáró szerbiai külön­leges ügyész tegnap első ízben emelt vádat: a perben a vukovári vérengzéssel vádolt nyolc személy áll bíróság elé. Verekedés a Parlamentnél Belgrad Egyelőre nem közölték a vádirat mibenlétét; csak annyit tudni, hogy a bíróság az 1991. évi vukovári mészárlás miatt fog ítél­kezni nyolc vádlott felett. A gya­núsítottak valamennyien előzetes letartóztatásban vannak. 1991 novemberében, a hóna­pokon át ostromlott szerémségi város eleste után Vukovar mellett kivégeztek több mint kétszáz, többségében horvát nemzetiségű személyt, akik a vukovári kórház­ban rekedtek a harcok idején. Az állítólagos tettesek felett párhuzamosan folyik majd az ítélkezés a hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) és a június­ban alakult különleges szerbiai háborús bíróságon, amely meg­kapta a teljes dokumentációt a bűntényről. Hága a vukovári trojka néven elhíresült csoport három egykori jugoszláv katonatisztjét, Veselin Sljivancanint, Mile Mrksicet és Miroslav Radicot tartja felelősség a vérengzésért. Mrksic tavaly má­jusban, Radic az idén áprilisban önként az NT elé állt. A főbűnös­nek tekintett Sljivancanin ezre­dest kétéves bujkálás után júni­usban fogták el Belgrádban. A szerb hatóságok Zorán Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolása után bevezetett rendkívüli állapot idején jelentet­ték be, hogy új megvüágításba A szerbiai szocialisták és a ke­reszténydemokraták hívei össze­verekedtek a szerb pariament épülete előtt. A szocialisták sérte­getni kezdték Batic igazságügyi minisztert, a kereszténydemokra­ták pedig védelmére keltek. A szóváltást dulakodás és a párt­zászlók csörtéje követte. A parla­mentben őrködő biztonságiak közbelépésének köszönhetően a verekedők sérülések nélkül hagy­ták el a küzdőporondot. kerültek az 1991-es vukovári ese­mények, s elfogták a vérengzés valódi tetteseit. Belgrád meg van győződve arról, hogy a bűntény idején a vitatott terület nem volt a katonaság ellenőrzése alatt. ■ Sajnálják a válást Pozsony Tíz évvel Csehszlovákia ket­téválása után Szlovákiában az emberek 59 százaléka úgy ítéli meg, hogy a közös állam­ban jobb volt élni. Az 1993. január elsejétől önálló­sult Szlovákiában az elmúlt évti­zedben megszaporodott azok száma, akik helytelenítik, hogy Csehszlovákia kettészakításánaíc kérdésében mellőzték a népsza­vazást, és az országot politikai döntéssel osztották ketté. Annak idején Szlovákiában az emberek 68 százaléka helytelení­tette a népszavazás mellőzését, arányuk mára 78 százalékra emelkedett - derült ki azon a po­zsonyi fórumon, ahol szocioló­gusok, politológusok, statisztiku­sok és más szakemberek járták körül a kérdést. „Szlovákiában az emberek egy részét nagyon érzé­kenyen érinti, hogy Csehország­ban kedvezőbbek a létfeltételek” - idézte a SME című liberális lap Zom Bútorovát. A szociológus ki­fejtette: nem szívesen nevezné néven a jelenséget, mert akkor kénytelen lenne úgy fogalmazni, hogy irigylik a cseheket. Tíz éve még a szlovákok 55 százaléka úgy ítélte meg, hogy a csehekkel való közösködésből hátrányaik származnak, ma ezt a megkérdezetteknek csupán a 39 százaléka látja így. Ráadásul Szlo­vákia lakosainak a fele különféle rokoni szálak révén ma is kötődik Csehországhoz. A kérdést vizsgá­ló felmérés megkérdezettjeinek 17 százaléka azt válaszolta, hogy valamelyik családtagja Csehor­szágban tanul, ott dolgozik, vagy tartósan ott is él. ■

Next

/
Thumbnails
Contents