Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-30 / 302. szám

2003. December 30., kedd MEG Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Védelemre szoruló síremlékek (Folytatás az 1. oldalról) S ha már ott jártak, akkor számba vették, s megörökítették azokat a sírokat is, amelyek - bár nem ki­emelkedő személyiségek nyug­szanak bennük - a síremlékek anyaga, kiképzése, felirata, készí­tője, netán kora miatt érdeklődés­re tarthatnak számot.- Ennek a munkának az volt a célja - tájékoztatott Kiss Péter -, hogy nyilvántartásba vegyük, s az illetékesek figyelmébe ajánljuk a megóvásra szoruló nyughelyeket és emlékeket. Ha védetté válnak, akkor nem lehet sem eladni, sem megszüntetni őket. Ezzel megelőz­hető, hogy idegenek váltsák meg az érintett helyet, s reményeink szerint a város általi gondozásuk is megoldódhat, miután az esetek zömében nincsenek már élő le­származottak. A szűkített listára - mint meg­tudtuk - harmincnyolc olyan sír került fel, amelyeknek a védetté nyilvánítására a bennük nyugvók személye miatt lenne szükség. Közülük tizenötről - mint például Breznay Imréről, Hibay Károlyról, Csiky Sándorról - utcát neveztek el. De ott van Nánássy Mihályné (született: Csernus Amália), akf nek a neve a város egyik fontos történelmi eseményével kapcso­lódott össze. Ő volt ugyanis az, aki annak idején lelkes beszédben köszöntötte az ide látogató Kos­suth Lajost. A kutatók találtak továbbá két olyan sírt, amelyet régisége, kü­lönleges kiképzése miatt szívesen látnának a védettek között. Ezek egyike a Hatvani temető halottas­háza mellett fekvő, ismereteik sze­rint 1832-33-ban készült kőkopor­só. Attól nem messze található a másik érdekes emlék, amit az 1930-ban elhunyt Bayer Zsolt sír­hantjai fölé állíttattak hozzátarto­zói. Az egykori szőlősgazda és vá­rosi képviselő nyughelyét egy gyö­nyörű, kőbe faragott angyal díszíti.- A kört tovább lehetne bővíte­ni, mert számtalan olyan sír és kripta van még, ami ugyancsak megérdemelné a védettséget - mondta az érseki levéltáros, aki hozzátette: az elkészült listát a Vá­rosszépítő Egyesület áttekintette és elfogadta. Egyben javasolták, hogy a fotókkal és a dokumentáci­ókkal ellátott anyagot terjesszék a képviselő-testület elé. Erre várha­tóan a jövő év első negyedében ke­rülhet sor azzal a reménnyel, hogy az önkormányzat tagjai is egyetér­tenek majd az érintett sírok védet- té nyilvánításával. ______(szilvás) m «/ Angyal őrzi az egykori városi képviselő örök álmát A romáktól is elvesz a kormány A Lungo Drom Országos Érdekvédelmi és Polgári Szövetség évzáró elnökségi ülést tartott. A kerecsendi Pusoma Jenő az el­nökség tagjaként részt vett a romák hely­zetével foglalkozó fórumon. Szolnok, Heves megye Több megállapítás is elhangzott az ülésen, ezek többnyire a kormány kisebbségi poli­tikájának gyakorlatát kritizálták. A Nemzeti lakásprogram kapcsán nehezményezték például a lakáshitelezés szigorítását.- A szegény családok, köztük a cigányok nagy része is a szociális lakásépítés kiterjesz­tését szeretné, mert csak így lehet esélye önálló otthonra - idézte Pusoma Jenő az el­hangzottakat. A szociálpolitikai kedvezmény emelkedé­sét üdvözölték, de kívánatosnak tartanák, hogy az párosuljon egy olyan lakásépítési prog­rammal, amelybe a kis jö­vedelmű emberek is be tudnának kapcsolódni. A XXI. században a cigány­telepek felszámolása egyik fontos pillére kell, hogy legyen az országépítő folyamatnak. Az elnökség mérlegre tette a kisebbségek­re vonatkozó jogszabály-változásokat is. A Lungo Drom kifejezte azt a véleményét, hogy az 1993-as kisebbségi törvény meg­érett a módosításra. A kisebbségi önkor­mányzatok hatáskörét, finanszírozását te­kintve a jelen többet kíván. Pusoma Jenő markánsan fogalmazva adta tovább:- Módosítani kell a kisebbségi választá­sokra vonatkozó jogszabályokat. A tervezetek kialakítása előtt viszont igényeljük a velünk való konzultációt. Az a megoldás, hogy a vá­lasztásokat megelőző úgynevezett regisztráci­ót (számbavételt) az országos önkormányzat kezébe akarja adni, számunkra elfogadha­tatlan. Ezzel ugyanis politikai széljárástól függhetne a kisebbségi választás lehetősége. „Fentről” mondanák meg, hogy egy-egy tele­pülésen ki cigány és ki nem cigány. A már ismert, a romák helyzetét javítani hivatott szervezetek 2004-es pénzügyi tá­mogatását számba véve nem fejlődést, ha­nem visszaesést könyveltek el. A Magyaror­szági Cigányokért Közalapítvány (1.345 mil­liárd) jövőre is ugyanannyit kap a költségve­téstől. Több programra - Diszkrimináció El­lenes, Roma Társadalmi Integráció, Konflik­tuskezelő és Jogvédő Alap, Roma Kulturális Alap - viszont kevesebb jut, összesen 273,2 millió forinttal. ___________________bj. N incs év végi buszjegyhiány Eger Rendszeresen helyi járattal köz­lekedő olvasónk panaszolta, hogy az utóbbi napokban az Északi lakótelepen már nem le­hetett buszjegyet kapni. Az el­árusítóhelyeken rendre azt a vá­laszt kapja, hogy a januári ár­emelkedés miatt már nem ren­delnek újabb köteget a régiből. De vajon ezért az utasoknak kell kellemetlen helyzetbe ke­rülniük?- Szó sincs arról, hogy el­fogytak a készleteink — tájékoz­tatnak az Agria Voltán Rt.-nél. — A helyi járati jegyeket bizo­mánybán árusítják a kisboltok­ban, újságos standokon. Való­színű, hogy a bizományos árus döntése az, hogy már nem kért a régi készletből, mert ha azt meg­teszi, akkor minden további nél­kül tudtunk volna adni. A velük kötött szerződés alapján nem kötelezhetjük őket arra, hogy újabb csomag jegyet kérjenek értékesítés céljából. A Volán il­letékesének viszont jó híre is volt az utasok számára: az idén megvásárolt jegyeket január utolsó napjáig elfogadják a helyi járatokon, így azok nem vesz­nek kárba. Februártól pedig arra is lehetőség nyílik, hogy a fölös­leges jegyeket a központi busz­megállóban visszaváltsák, illet­ve ráfizetéssel újat kérjenek he­lyettük.- Felvesszük a kapcsolatot a jelzett bizományos árusokkal, és igyekszünk közösen megoldást találni a problémára - mondta Völfinger Balázs forgalmi mér­nök. - Az év végi ünnepek miatt meghosszabbítjuk a bérletjegyek érvényességét is.________i-romd _______ TARI OTTÓ H a ég a ház Kell valami banális végzetszerűség ah­hoz, hogy egy tűzoltóság vonzáskörzeté­ben csaknem egy időben két helyen csap­janak fel a lángok. Ennél már csak az teszi még pikánsabbá a történéseket, ha az egyik károsult éppen a polgármester, aki hosszú perceken át kénytelen családjával és a bámészkodó sokasággal együtt tehetetlenül szemlélni javai pusztulását, noha a lángőrök kaszárnyáját mindössze két út­kereszteződés választja el otthonától. Félreértés ne essék, akadnak helyzetek, amikor senkit nem illet meg az „első az egyenlők között” elvének alkalmazása. Amikor nem a rang alapján listázunk, amikor nem az elvégzett munka, a bőrszín és a pozíció határozza meg a sorrendet. A tüzekre ez hatványozottan érvényes. Mindezek alapján nem is azért érdekes az elmúlt hét végén bekövetkezett eset, mert Hatvan első emberének a feje felett égett a tető, hanem azért, mert - kuriózum-voltánál fogva - még inkább ráirányította a fi­gyelmet arra, hogy valami nagyon nem úgy működik, ahogyan kellene. A felvetődő kérdésekre bizonyára mindenki tudja a választ, amely - egyetemlegesen alkalmazható indokként - a pénzhi­ányra vezethető vissza: emiatt kell a hatvani tűzoltóknak ele­get tenniük a túrái, vérségi és más Pest megyei riasztásoknak is; a lehetőségek szűkösségének következtében nem maradhat egyetlen tartalék szerkocsi sem a telephelyen, és ezért élnek kiszolgáltatott helyzetben az apciak, a lőrinciek, az ecsédiek - és mint sajnos, tapasztalhattuk - még a tűzoltósággal rendel­kező hatvaniak is, ha váratlan és kiszámíthatatlan események­kel találják szemben magukat. A fentiekhez hasonló esetekben az illetékesek magyarázko­dása egyetlen pillérre - az elfogadott segítségnyújtási tervre - támaszkodhat, mégpedig a saját szemszögükből nézve érthe­tően. Mi pedig kelletlenül tudomásul vesszük, hogy a sza­bály az szabály, és igyekszünk nem belegondolni, hogy leg­közelebb esetleg egy tízemeletes, ötvenlakásos tömb gyullad ki, miközben a locsolókocsik személyzete netán két parázs­ló szénabála oltásán fáradozik. Ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Hétvégi üdülők betörője Alvó férfira támadtak a vasúti kocsiban Füzesabony Rendőrjárőr fogta el az ünnepek alatt Szihalom-Zsóry területén a 24 éves J. K. mezőszemerei la­kost, aki az üdülőtelep hétvégi házaiba tört be. Azon az éjsza­kán azonban nem tudott elvinni semmit, mert cselekménye köz­ben megzavarták. A kihallgatás és a helyszínelés során azonban fény derült arra, hogy december közepén több hétvégi házat is meglátogatott, s azokból különfé­le dolgokat tulajdonított el. Az el­lopott tárgyak listáján zuhanyzó­cső, WC-tartály, több villanykap­csoló, dugaljzat és hosszabbító is szerepel, de a gyanúsított magá­val vitte az ott talált focilabdát, tisztálkodószereket, szerszámo­kat, fűnyírót, motorolajat is. A betöréssorozattal okozott kár felmérése jelenleg is folya­matban van. A Füzesabonyi Rendőrkapitányság a gyanúsítot­tat őrizetbe vette, egyben előter­jesztést tett előzetes letartóztatá­sának elrendelésére. A másik bűncselekmény tette­seit vasárnap kerítette kézre a rendőrség. Történt ugyanis, hogy aznap este 10 óra körül a MÁV-ál­lomáson két ismeretlen - minden előzetes indok’nélkül - megtáma­dott és bántalmazott egy, a vasúti kocsiban alvó férfit, akitől a pén­zét követelték. Átkutatták az illető ruháját és holmiját, ám csak egy borotvát találtak nála, azt magukkal is vit­ték. Bűnös akciójuk után magára hagyták a vérző sértettet, aki az elsődleges orvosi vélemény sze­rint nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket - arc- és orrzúzódáso- kat - szenvedett. A forró nyomon elinduló rend­őrök hamarosan elfogták a bűn- cselekmény elkövetésével alapo­san gyanúsítható 27 éves V. Z. L., illetve a fiatalkorú, mindössze 16 éves M. Gy. helyi lakosokat. Mindkét gyanúsított ismert a nyomozók előtt, ugyanis V. Z. L. többszörösen büntetett előéletű, korábban vagyon elleni bűncse­lekményeket követett el. Társa el­len is több alkalommal indult el­járás garázdaság, szemérem elle­ni erőszak, valamint rablás elkö­vetése miatt. A kapitányság munkatársai mindkét gyanúsítottat őrizetbe vették, s előterjesztést tettek elő­zetes letartóztatásukra. i-si Búcsú dr. Jakab Istvántól Elmentél, itthagytál bennünket, hűséges barátaidat, drága Jakab Pista. Távozásod és a búcsú fáj­dalmas, különösen olyan ember­től, akinek a nevét mind nagybe­tűvel kell leírni és kimondani. Igaz ember voltál nemcsak a munkádban, hanem az emberek, a polgárok és barátaid széles tá­borában is. A közigazgatást, mint szolgálatot tekintetted és ennek egész pályafutásod alatt eleget is tettél. Attól kezdve, ami­kor mint fiatal jogász, Hajdúszo­boszlótól Gyöngyösig, végül a Heves Megyei Tanácsnál több év­tizedet, mint tanácstitkár töltöt­ted el. A rendszerváltás után két cikluson keresztül voltál a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, s az eltelt nyolc év alatt újat és mara­dandót alkottál. Ez akkor történt, amikor nemcsak a közigazgatás átszervezése volt nehéz feladat, hanem számos akadályt is- le kel­lett küzdeni az önkormányzat­okon belül, az újat alko­tás egész embert és nagy szakmai hozzáértést is igényelt. Ennek nemcsak megfeleltél, hanem újszerű gon­dolkozásodból és a jövő lehető­ségeit mégis felismerve számos területen kezdeményeztél. Úttö­rője voltál talán az ország összes megyei közgyűléselnökei közül annak a felismerésnek, hogy az önkormányzatoknak nemcsak a közigazgatásban kell jeleskedni­ük, hanem a gazdaság - és ezen belül az idegenforgalom - lehető­ségeinek kihasználását munkád középpontjába állítottad. Gondo­lunk itt a külföldi kapcsolatok, kiállítások, sajtótájékoztatók, borbemutatók megvalósítására, de több éven keresztül országo­san példaként állították az Agria Vásárt, amelynek te voltál az egyik alkotója. Heves megye minden polgárá­nak szolgáltad érdekeit, és nem­csak segítetted gondjaik megol­dását, hanem szerénységeddel, emberi viselkedéseddel, munka­bírásoddal, precizitásoddal, újabb és újabb ötleteiddel renge­teget tettél a megye települései, közte Eger város megismerteté­séért, elismertségének megte­remtéséért. Volt időszak, amikor egyesek irigykedtek a sikereidre, a politikában pedig mindkét ol­dal a másik tábor emberének te­kintett, ezzel is csak azt bizonyí­tották, hogy te politikától függet­lenül gondolkodtál és cseleked­tél. Az utolsó egy-két évben az­tán - még jóval betegséged előtt — mindenki rájött tévedéseire, és végre elismertek. Nagy elégtétel volt ez számodra, hiszen ahogy a költő írja „Ha egy úri lócsiszárral találkoztam, s bevert sárral: Nem pöröltem - félreálltam, letöröl­tem. Hiszen az útfélen itt-ott, egy kis virág nekem nyílott: Azt le­szedve, megvolt szívem minden kedve.” Maradandó alkotásodban je­lentős szerepe volt a nyugodt és tiszta családi háttérnek. Felesé­ged az áldozatkész, a téged tisz­telő és imádó Erzsiké sok házas­társ példaképéül is szolgálhatna. Amikor búcsúzunk tőled, kedves feleségeddel együtt valljuk és hisszük, hogy te nem mentél el, most is itt vagy közöttünk, érez­zük lélegzetedet és szeretetedet. Feleséged üzen neked: „Sima száddal mit kecsegtetsz?/ Mért nevetsz felém?/ Kétes kedvet mért csepegtetsz/ Még most is belém?/ Csak maradj magad­nak!/ Biztatóm valál; / Hittem szép szavadnak:/ Mégis megcsalál.” Zsolt nem­csak szeretett fiad volt, akit kiskorától felnőtté válásáig szíwel-lélekkel támo­gattál, hanem szoros barátság is kötött benneteket egymáshoz. Alkalmam volt egyszer együtt horgászni veletek az általatok ra­jongásig imádott Tiszán egy csó­nakban és hallottam, ahogy az élet minden területét átbeszélté­tek. Életed utolsó éveit beara­nyozta két csodálatos unokád, Dórika és Zsoltika. Búcsúzik tő­led édesapád és apósod, akik ma­gyarnak vallották magukat akkor is, amikor vészterhes idők jártak szegény hazánkra és tettek is ezért a kis országért. Kedves Pista Barátunk! Most, amikor a kegyetlen halál elragadott családodtól és hűséges barátaidtól, mint keresztény em­ber tiszta szívvel és lélekkel áll­hatsz Isten ítélőszéke elé, mert sokat tettél embertársaidért, és nem romboltál. A halál fájdal­mas, de nemcsak neked, hanem nekünk, maradóknak is szól és fi­gyelmeztet Isten igéje, hogy „Ember porból lettél és porrá le­szel”. Mindaz, amit életedben tet­tél, szerető barátaidnak is nemes cselekedetet jelent, és téged, mint az embert nem lehet elfelejteni. Szerettünk és szeretünk téged, amit nem a koporsód köré elhe­lyezett megszámlálhatatlan ko­szorú és virágcsokor bizonyít, ha­nem annak a sok-sok embernek a tisztelete a jövőben is, akiknek földi életedben annyit segítettél. Mindaz, amit tettél, arra készteti barátaidat, hogy mi is javasoljuk emléktábla felállítását a Várme­gyeházán, amely emlékeztet arra, hogy igaz ember voltál és szolgál­tad a megye polgárait. Búcsúzunk tőled, nyugodj bé­kében! Igaz barátaid nevében: MISKOLCZ1 LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents