Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-29 / 301. szám

12. OLDAL LÍCEUMI PALETTA 2003. December 29., héftő Egyetemi szakok a főiskolán A közelmúltban hirdette ki a Magyar Akkreditációs Bizott­ság, hogy az Eszterházy Kár­oly Főiskola mindhárom egyetemi szak indítására be­nyújtott kérelmét támogatja. A döntés értelmében akár a következő tanévben, 2004 szeptemberétől, de 2005-ben bizonyosan egyetemi képzés indulhat a főiskolán - a már meglévő történelem egyetemi szak mellett - informatikus könyvtáros; lexikológia, lexi­kográfia; etika, ember- és tár­sadalomismeret szakokon. ___________ Eger ______- A 230 éves egri egyetemi álom valóra váltásának reálisan járható útja, ha mind több tanszék kap le­hetőséget egyetemi szak indításá­ra - fogalmazott dr. Mauser Zoltán azon a sajtótájékoztatón, amelyen bejelentették, hogy az egri főisko­la mindhárom akkreditációra be­nyújtott anyagát támogatta a Ma­gyar Akkreditációs Bizottság. A rektor elmondta azt is, hogy a főiskolának a továbbiakban is je­lentős erőforrásokat kell megmoz­gatnia a fejlesztések területén, an­nál is inkább, mert az egyetemi sza­kokon más a mérce. Az intézmény elkötelezett ezekben a fejlesztések­ben, s kiforrott programjai vannak. A három új szak indításának lehe­tősége különös jelentőséggel bír azért is, mert a felsőoktatás újabb átalakulási szakaszához érkezett. A rektor tájékoztatása szerint az átalakuló felsőoktatásban az úgynevezett lineáris képzést veze­tik be, aminek lényege, hogy egy hároméves alapképzés után lehet az „egyetemi”, az úgynevezett masters fokozatba lépni, amely to­vábbi két, vagy három év tanulást jelent. A jelenlegi tervek szerint, a bolognai folyamatban kialakuló­ban lévő egységes normák szerint a tanárképzést egységesen egyete­mi szintre emelik. Magyarorszá­gon vélhetően ebben a rendszer­ben is megmaradnak a főiskolák, illetve egyetemek, de nem ez lesz a döntő, hanem, hogy mely szin­tekre szerez képzési jogosultságot (akkreditációt) egy-egy szak.- Az egri főiskola jelenlegi programjai nagyobb részében ké­pes és alkalmas az új képzésből adódó feladatok megoldására - jelentette ki dr. Hauser Zoltán. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes, aki a Médiainformatikai Intézet vezetőjeként a felsorolt új szakok egyikéről, az informatikus könyv­táros szakról elmondta; óriási vál­tozáson ment keresztül ez a szak az elmúlt években. Népszerűségé­re jellemző, hogy jelenleg is meg­haladja az 500-at a főiskola által képzett hallgatói létszám, s ezzel az Eszterházy Károly Főiskola az „első ötben" van országosan. Igen jók az egyetemi képzéshez szük­séges infrastrukturális feltételek és a meglévő humán erőforrások az egri intézményben, ami nem je­lenti azt, hogy további fejleszté­sekre ne lenne szükség.- Rendkívül jó érzés ezekről a dolgokról szólni, s remélem a vá­ros közvéleménye is felfigyel ezekre a hírekre - tette hozzá a rektorhelyettes. ___________________________ISIKÉ) S zázhúsz szakra lehet jelentkezni Egerben Az Eszterházy Károly Főiskola a Bölcsészettudo­mányi, a Gazdaság- és Társadalomtudományi, va­lamint a Természettudományi Karán a 2004/05- ös tanévre közel 120 szakon, szakpáron ajánl to­vábbtanulási lehetőséget érettségizetteknek, illet­ve a már diplomával rendelkezőknek. Új szak az intézmény kínálatában a képzési szakasszisztens, illetve néhány év szünet után ismét jelentkezéseket várnak az ének-zenetanár, karvezetés szakra nappali és levelező tagozaton egyaránt. A már pedagógus végzettséggel rendel­kezők újabb tanári szakra, valamint informati­kus könyvtáros és szociálpedagógus szakra, le­velező tagozaton jelentkezhetnek államilag fi­nanszírozott képzésre is. A kétszintű érettségi bevezetése miatt 2004- ben utoljára van lehetőségük az államilag finan­szírozott képzésre jelentkezőknek az un. hozott pontok duplázására. A hozott pontokat a közép­iskolai osztályzatok alapján magyar nyelv és iro­dalom, történelem, matematika, egy választott tárgy, valamint egy választott idegen nyelv utol­só tanult két év végi (2004-ben érettségizők ese­tében a 12. osztály félévi) eredményének össze­ge adja. A fenti öt tantárgy osztályzataiból össze­sen 50 pont számítható, ehhez kell hozzáadni az érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét (egész számra kerekítve), így alakul ki az össze­sen 60 hozott pont. A főiskola szabályzata szerint az a jelentkező, aki 2004-ben vagy az azt megelőző 3 évben érett­ségizett, és a középiskolából legalább 45 pontot hoz, kérheti annak kétszerezését és így nem kell felvételi vizsgát tennie. Nem mentesülhet azon­ban a felvételi alól az a finanszírozott képzésre je­lentkező, aki 2001. előtt érettségizett. Költségtérí­téses képzésnél más a helyzet: ott 5 éven belül érettségizetteknél számolhatunk a hozott pontok duplázásával, az 5 évnél régebben érettségizettek pedig akkor mentesülhetnek a felvételi vizsga alól, ha az érettségi átlaguk 24-szerese legalább 72. A patinás Líceumban több mint kétszázharminc éve folyik az OktatáS FOTÓ: B. B. Keresztféléves képzéseket szociálpedagógus, másoddiplomás ének-zene, biológia és számítás- technika tanári szakon, költségtérítéses formá­ban, esti/levelező tagozaton hirdet a főiskola. Je­lentkezési határidő a keresztféléves képzésekre: 2005. január 15. A következő tanévre meghirdetett szakok, szakpárok, a felvételi követelmények, valamint a vizsgaidőpontok részletesen az alábbi web- oladalon olvashatók: www.ektf.hu/oktatas/fel- vetelizoknek A főiskola képzései iránt érdeklődők 2005. feb­ruár 4-én nyílt napon találkozhatnak a tanszékek képviselőivel, feltehetik a jelentkezéssel kapcsola­tos kérdéseiket a felvételi iroda munkatársainak. KALÓNÉ SZŰCS ERZSÉBET • Főiskolánk a NI1F Videokonfe­rencia Eszköz Elhelyezési Pályá­zatán sikeresen szerepelt, ezért a NIIF Iroda 1 db Polycom View Station FX professzionális tár­gyalótermi videokonferencia-be- rendezést helyez el főiskolánk konferencia termében, a szüksé­ges kiegészítőkkel együtt. • November 13-14-én főiskolán­kon adott helyet az Oktatási Mi­nisztérium, az Alapítvány a Ma­gyar Felsőoktatásért, az Országos Tudományos Kutatási Alapprog­ramok és az Eszterházy Károly fő­iskola támogatásával létrehívott Magyary Zoltán és OTKA poszt- doktori ösztöndíjasok találkozó­jának. A találkozón dr. Hauser Zoltán főiskolánk rektora köszön­tötte a konferencia résztvevőit. A két napos konferencián az ösztöndíjasok előadásain túl ösztöndíjas találkozó, kerekasz- tal-beszélgetés is zajlott, majd dr. Szabados Tamás politikai ál­lamtitkár és dr. Mang Béla felső- oktatási helyettes államtitkár át­adta a 2003. évi Magyary Zoltán Posztdoktori ösztöndíjakat. Az oldalt összeállította: Barna Béla A KÉPZÉS RENDSZERE AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLÁN Az Eszterházy Károly Főiskolán főiskolai tanulmányokat nappali, esti és levelező tagozaton, illetve távoktatási formában lehet végezni, ahol a képzési idő programtól függően általában 4, 6,8 vagy 10 félév. Első alapképzésben főiskolai szakon 6-8, egyetemi képzésben 8-10 szemesz­ter alatt lehet diplomát szerezni. A szakirányú továbbképzési szakokon 2-6 félév a képzési idő. Az Eszterházy Károly Főiskolán felsőfokú szakképzés is folyik 4 féléves képzési idővel. Bölcsészettudományi Főiskolai Kar ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Angol nyelv és irodalom sza­kon a képzés célja, hogy a hallga­tók angol nyelvtudásukat a lehető legmagasabb szintre fejlesszék, szakmailag művelt, az amerikai és angol kultúra, történelem, civilizá­ció, irodalom, nyelvtudomány alapkérdéseiben tájékozott tanárok legyenek. Felvehető szakirányok: anglisztika, amerikanisztika. Enek-zene szakon olyan taná­rokat képezünk, akik mind a ze­nei szaktudás tekintetében, mind az iskolai gyakorlati munka terü­letén megfelelnek a közoktatás változatos iskolatípusaiban elvárt követelményeknek. Francia nyelv és irodalom sza­kon a képzés célja a lehető leg­jobb francia nyelvtudással rendel­kező, a francia irodalom, nyelvé­szet és civilizáció kérdéseiben tá­jékozott, kritikus gondolkodásra képes, igényes és kreatív francia­tanárok kibocsátása. Magyar nyelv és irodalom sza­kon olyan szaktanárok képzése a cél, akik magas szinten jártasak a magyar nyelvészetben, ismerik az irodalomtudomány és a filológia el­méleti kérdéseit, a magyar és világ- irodalom történetét. Ismerik és tud­ják alkalmazni az irodalmi és nyel­vészeti kutatómunka módszereit. Német nyelv és irodalom sza­kon a cél olyan nyelvi ismeretek közvetítése, amelyek lehetővé te­szik a végzettek eredményes isko­lai oktató-nevelő munkáját, és a nyelvi továbbképzés, a kutató­munka alapját képezik. Pedagógia szakon olyan főisko­lai végzettségű szakembereket képzünk, akik a neveléstudomá­nyokban alapos felkészültséggel rendelkeznek, a társadalomtudo­mányokban tájékozottak, képesek pedagógiai ismereteik alkotó alkal­mazására a kollégiumi, gyermek- otthoni, gyermekvédelmi, fejlesz- töpedagógiai, napközi otthoni ne­velőmunkában és médiapedagógi­ai feladatok ellátásában. Felvehető szakirányok: fejlesztőpedagógia, gyermek- és ifjúságvédelem, roma­pedagógia, médiapedagógia. Rajz-vizuális kommunikáció szakpáron a képzés célja, hogy a hagyományos rajztanárképzésen túllépve művésztanárokat indít­son útnak, akik képesek a közok­tatásban tanulókat vizuális befo­gadásra és közlésre neveim, és a hagyományos rajztanítás felada­tait eredményesen ellátni. Történész egyetemi, történe­lem egyetemi és főiskolai szintű tanár szakon olyan szakembere­ket képezünk, akik széleskörű egyetemes és magyar történelmi ismeretekkel rendelkeznek, képe­sek forráselemzésre, kutatómun­kára, illetve közoktatási és társa­dalmi igények kielégítésére. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK Tánc- és drámapedagógia Szakvizsga program Etika és erkölcsi nevelés Gazdaság­és Társadalomtudományi Főiskolai Kar ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Gazdaságismeret szakon olyan tanárokat bocsátunk ki, akik képesek a gazdasági fogal­mak és alapösszefüggések oktatá­sára, ugyanakkor eredményesen tudják segíteni az oktatási intéz­mények, non-profit szervezetek menedzselését. Informatikus könyvtáros sza­kon a cél olyan szakemberek kép­zése, akik a tradicionális könyvtá­rosi ismeretekre alapozva korszerű informatikai tudásra tesznek szert, melynek birtokában a legmoder­nebb informatikai és információ­technológiai rendszerek üzemelte­tésére és fejlesztésére, a humánin­formatikai implementációk szak­szerű működtetésére is képesek. Felvehető szakirányok: informá­cióbróker, iskolai könyvtáros. Kommunikáció szakon olyan felkészült szakembereket bocsá­tunk ki, akik újságíróként, média­menedzserként, hirdetés- vagy ki­adványszerkesztőként, reklám- menedzserként képesek eredmé­nyesen dolgozni. Szóvivői, vagy titkári teendőket láthatnak el kü­lönböző intézményekben. Felve­hető szakirányok: nyomtatott saj­tó, elektronikus sajtó, médiame­nedzsment, EU-kommunikáció. Közgazdász gazdálkodási szakon a képzés célja olyan gya­korlatorientált ismeretanyag át­adása, mellyel a végzett hallgatók hatékonyan tudnak közreműköd­ni kis- és középvállalkozások, va­lamint pénzintézetek számviteli, pénzügyi, marketing, szervezési tevékenységében. Felvehető szak­irányok: vállalkozási, turizmus, EU gazdaság és marketing, kör­nyezetgazdálkodás és ökológia. Művelődésszervező szakon olyan szakemberek kibocsátása a cél, akik a kulturális élet meghatá­rozott intézményeiben és színte­rein fejtik ki tevékenységüket, akik szervezik és bonyolítják a társadalom különböző életkori és élethelyzetű tagjainak és csoport­jainak iskolán kívüli művelődési folyamatait. Felvehető szakirá­nyok: gyermek szabadidő szerve­ző, film- videókultúra szervező, idegenforgalmi és turisztikai szakirány. Szociálpedagógus szakon olyan szakemberek képzése az alapvető cél, akik alkalmasak a gyermek és ifjú korosztály kap­csolati, tanulási, szociális problé­máinak kezelésére, az érintett személyek, csoportok és családok támogatására és egyensúlyuk megteremtésére saját környeze­tükkel. Felvehető szakirányok: ta­nácsadó, kriminálpedagógus. FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSEK Idegenforgalmi szakmene­dzser szakképzésben a cél krea­tív, megfelelő ismeretekkel ren­delkező, több nyelven kommuni­kálni tudó, jó kapcsolatteremtő képességű szakemberek képzése, akik önálló vállalkozóként, kö­zépvezetőként illetve a menedzs­ment tagjaként idegenforgalmi te­vékenységet képesek folytatni. Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakképzésben olyan szakembereket bocsátunk ki, akik szak- ismereteik alapján képesek a korszerű tervezési módszerek alkalmazására mm dem informatikai eszközök fel- használásával, számviteli, statisz­tikai, tervezési feladatok megol­dására, informatikai rendszerek fejlesztő projektjeiben való rész­vételre. Intézményi kommunikátor szakképzésben a cél olyan szak­emberek képzése, akik átfogó koncepció jegyében képesek gon­doskodni az adott intézmény vagy szervezet különböző szintű kommunikációs kapcsolatairól. Képzési szakasszisztens szak­képzésben olyan munkaerő-piaci szakembereket képzünk, akik al­kalmasak állami, önkormányzati, alapítványi és egyházi intézmé­nyeknél a képzési igényeknek megfelelően szakmai programok megszervezésére, továbbá a regio­nális és helyi szakképzés-politika kialakításában való részvételre. Médiatechnológus szakkép­zésben a cél olyan szakemberek képzése, akik a társadalmi, gazda­sági és kulturális élet területén működő különböző típusú gaz­dálkodó szervezeteknél vagy egyéni vállalkozóként dolgozhat­nak. Képesek a multimédia lehe­tőségeit jól kihasználó adatbázis­ok készítésére, használatára, az információk megértését segítő in­teraktív multimédiás prezentáci­ók és klippek, termékek, szolgál­tatások létrehozására, üzemelte­tésére, menedzselésére. Számviteli szakügyintéző szakképzésben olyan szakembe­reket képzünk, akik vállalkozá­soknál elvi irányítás mellett képe­sek jogszabályok alkalmazására, számviteli információs adatok gyűjtésére, nyilvántartására és szolgáltatására, szervezési, sza­bályozási és elemzési adatok vég­zésére, valamint saját hatáskörön túlmenő ügyekben intézkedés kezdeményezésére. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK Család- és gyermekvédelem Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Európai Unió Játék és szabadidő pedagógus Közgazdász szakmérnök Marketingvezető Mozgókép- és médiakultúra Pedagógiai értékelés Pénzügy-vállalkozási. Számvitel-vállalkozási Tanulási és Tanügyigazgatás Társadalom­és állampolgári ismeretek Vállalkozásmenedzser SZAKVIZSGA PROGRAMOK Nevelési-oktatási intézmények gazdálkodása és környezete Az iskola, mint szervezet meg­újítás - új nevelési és oktatási mo­dellek Egyéni bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztő pedagógiája Mérési és értékelési feladatokra való felkészítés Minőségbiztosítási feladatokra való felkészítés Szaktanácsadói feladatokra va­ló felkészítés Szakértői feladatokra való fel­készítés Vizsgaelnöki feladatokra való felkészítés Természettudományi Főiskolai Kar ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Biológia szakon az alapvető célkitűzés magas színvonalú el­méleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező általános iskolai taná­rok képzése, akik képesek a kör­nyezetismeret és biológia tantár­gyak oktatására, szakterületükön önálló kutatások végzésére. Biológus laboratóriumi ope­rátor szak célja olyan szakembe­rek képzése, akik általános bioló­giai elméleti és gyakorlati felké­szültségük alapján alkalmasak a gyakorlati élet különböző terüle­tein jelentkező önálló asszisztensi feladatok ellátására elméleti és al­kalmazott vizsgálatokat, kutatá­sokat végző laboratóriumokban. Felvehető szakirányok: borász­analitikus, egészségügyi, múzeu­mi preparátor. Fizika szakon olyan tanárokat képzünk, akik magas szinten fel­készültek a fizika alapvető jelen­ségeinek bemutatására, értelme­zésére, és képesek mindezek taní­tására. Földrajz szakon a főiskolai szintű szaktudományi és szak­metodológiai ismeretekkel ren­delkező, majdan a közoktatási te­vékenységük során kreatív mun­kát végző tanárok képzését bizto­sítjuk. Kémia szakon biztos szakmai tudással rendelkező és a közokta­tásban a kémiai szemléletet és an­nak műveltségi tartalmát közvetí­teni képes szakembereket bocsá­tunk ki. Környezetvédelem szakon az alapvető cél olyan pedagógusok képzése, akik széleskörű ismere­tekkel rendelkeznek korunk kör­nyezetvédelmi problémáiról, ké­pesek a környezeti oktatással kapcsolatos feladatok ellátására. Matematika szakon a 10-16 éves korosztály számára matema­tika szakos tanárok képzése, a ré­gió tanári igényének létszámban és jó minőségben történő kielégí­tése a cél. Hallgatóinknak jó elmé­leti és gyakorlati jártasságot bizto­sítunk a matematika tanításához. Programozó matematikus szak célja olyan informatikai szakemberek képzése, akik mély matematikai és számítástudomá­nyi alapokra épülő - elsősorban szoftver jellegű - szakismerettel rendelkeznek. Informatikai szak­területek specialistáiként prog­ramrendszerek létrehozásában, számítástechnikai komplex rend­szerek fejlesztésében, ilyen rend­szerek üzemeltetési munkáiban szakmai végrehajtói, illetve irá­nyítói feladatokat képesek ellátni. Számítástechnika szakon alap­vető cél olyan szakemberek képzé­se, akik magas szintű tudással ren­delkeznek az informatika elméleti és gyakorlati ismereteinek külön­böző témaköreiben, és rendelkez­zenek a tanításhoz szükséges pe­dagógiai felkészültséggel. Testnevelés szakon a hazai közoktatási intézményekben, va­lamint a szakképzésben és az is­kolarendszeren kívüli képzésben szakképzettségüknek megfelelő munkát ellátni képes szakembe­reket képzünk. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Természetvédelem és környezetismeret

Next

/
Thumbnails
Contents