Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-20 / 296. szám
10. OLDAL M O Z A I K 2003. December 20., szombat H 0| FOTÓi SUHA PÉTER Az országot járó, pápa áldotta feszület Gyöngyös A történet kevésbé nagy sajtóvisszhangot kiváltó eleme, hogy a feszületek a Mám kapujában készültek, s egy idevalósi faszobrász, Hegedűs István keze munkái. Mint a művésszel folytatott beszélgetésből kiderült: a megrendelők kalandos úton találtak rá.- Az egész pápalátogatás ötlete egy vallásos zalaegerszegi roma családtól származott - meséli vendéglátónk. - Már eldöntött tény volt, hogy Keresztesi Szilárd püspök úr közbenjárására őszentsége fogadja a küldöttséget, és egy ideje keresték azt, aki a neki szánt ajándékot elkészítené. Ekkor történt, hogy a család egyik tagja, Kövesi Csaba üzleti kapcsolatai révén Gyöngyösre keveredett, s egy pályatársam ajánlására hozzám is eljutott a kérésükkel. Tetszett, hogy politikamentes, ab- szolá civil kezdeményezés részese lehetek, és az is, hogy a cigányság ezúttá nem negatív szerepben mutatkozik meg a nyilvánosság előtt. Kihívást jelentett az is, hogy rövid határidővel két darabot kellett elkészítenem: az ajándékba vitt feszületet és a nagyobbat, ami majd Csákóm kerül, mindkettőt lávái nyelvű felirattal. Azt hiszem, ehhez fogható jelentőségű kegytárgyá még nem faragtam. Különleges kegytárgy a Krisztus-faragótól Már előre megálmodta, hogy faragott feszületét sokan megcsodálják majd A pápánál a közelmúltban járt magyarországi roma delegáció két feszületet vitt magával. Az egyiket ajándékul D. János Pálnak, a másikat megszenteltetni, hogy később Csatkán, a cigányság hagyományosan tisztelt búcsújára helyén állítsák fel. Hegedűs István munkái nem ismeretlenek egyházi körökben és a gyöngyösiek előtt, hiszen 1992 óta hivatalosan egyházi szobrászként dolgozik. Az Erzsébet-templomban Szent István, Gizella és Szeá Imre figurái, a Szeá Benalan-tempbm- ban szintén István és a karácsonykor sokak által megcsodált Szeá Család, a mátraházi stációk, Jászberény, Nagyréde, Heves, Miskolc, Szerencs templomai csak egy-egy elemét mutatják meg életnagyságú szobrainak, feszületéinek, domborművű faragásainak. A gyöngyösi születésű szobrász kisiskolásként tanára, Balázs Benjáminná ösztönzésére vált először a mjz, később a faragás rabjává. Szülei ugyan híradásipari technikumba adták, ám ennek elvégzése után már nem tágított szándékától, és beiratkozott egy szabadiskolába, ahol olyan kiváló szobrászmesterek tanítottak, mint Laborcz Ferenc.- Elég korán rájöttem - mondja -, hogy anyagot kell választanom, és annak kezelésében magas szintű szakmai tudást szerezni. Az én anyagom a fa lett, azon belül is a hárs, ma is ebből dolgozom. Ugyanakkor a megélhetésemről is gondoskodnom kellett, ezért segédmunkás lettem az 1. Újpesti Asztalos Szövetkezetnél, aminek tanműhelyében alkalmam volt, eleinte „feketén”, később engedéllyel gyakorolni. Végül magánfelkészüléses tanulóként faszobrász szakmun- kásvizsgá is tettem, ami tulajdonképpen bútordíszitő faragásra képesített. Ezzel is foglalkoztam a következő hat évben. Egy nagy magánéleti váltás után 1981-ben visz- szatértem Gyöngyösre, hozzáteszem, nem nagy lelkesedéssel, mert már véremmé vált a főváros szellemi pezsgése. A faragásból nem tudtam itt megélni, ezért hát mindenféle munkát elvállaltam, ami elég szabadidőt hagyott az itthoni tevékenykedéshez. Voltam parkőr, dolgoztam temetőirodában, rendészként, és még sorolhatnám.- A mai életvitelem 1990-ben kezdődött - vezet át a jelenbe. - Ekkor önállósodtam szobrászként, először ajándéktárgyak készítésével. Nagy Lajos apá úr két évvel később látta kiállítva a munkáimat, és ettől kezdve az egyház lát el a legtöbb munkával. Nagyon lényeges a mi egymásra találásunk, hiszen az egyházművészet egy nagyon zárt, belső információs rendszerű, speciális terület, ahová nem könnyű „kívülről” bekerülni. Hiteles, belső pat- rónusm van szükség, és az apát úr mára már ennél is több, szinte atyá jó barátom. Feszületet egy visszaté- rő álmom sugalláára kezdtem faragni. Álmomban nagy tömeg áll körül és néz valamit, aminek a közelébe férkőzve rájövök, hogy egy általam faragott feszületet figyel mindenki. Ez a jelzés talán éppen erre a mostani megbízásomra készített fel, mindenesetre olyan szuggesztív álom, hogy ennek hatására soha nem utasítok vissza felkérést, amikor feszületet kémek tőlem, mondhatnám: én vagyok a Krisztus-fáagó. Bár a kereszten függő corpus megformálása alapvetően kötött elemekből épül fel, Hegedűs István szerint újítani mindig lehet, és a szenvedés plasztikai, mégsem horrorisztikus megfogalmazása számtalan utat kínál a művésznek. Minél több változatot készít el, annál több ötlete, „készenléti anyaga” marad fejben. Beszélgetésünk alatt visszavisszatér a gondolat: ő a kezével gondolkodik, egyszerre gyakorol kétkezi mesterséget és művészetet, akárcsak az ókori és reneszánsz alkotók. Csakugyan: egy-egy új mintát rajz helyett ma már inkább vésőA Csatkára szánt, a pápa által megáldott feszület jelenleg az országot járja: minden megye- székhelyre elviszik, hogy romák és nem romák láthassák, megérinthessék, mielőtt végleges helyére, egy külön ennek a befogadására épülő kis kápolnába helyezik, várhatóan jövő pünkösdkor. A másfél méteres kereszten függő 70 centis corpus felett - akárcsak a Vatikánban hagyott félméteres feszületen - lován felirat hirdeti: Szuntona Dévla Zsutin e Romén, vagyis: Édes Istenem, segítsd a romákat! Hegedűs István vei vázol fel, faragás közben tervez és módosít, ellentétben legtöbb pályatársával, akik inkább szellemi szintről közelítik meg témáikat. Szerteágazó érdeklődését mutatja, hogy mesés ásványgyűjteménye van, az Ásványgyűjtők XV. (idei) Mátrai Találkozójáról a legszebb mátrai ásvány díját is ő hozta el. Vásárolni azonban nem lehet nála. Mint mondja: ha már egyik szerelmét áruba bocsátotta, legalább a másik maradjon meg tisztán. Egyházi művészeti tevékenységét az Egri Főegyházmegye a 168. számú, Pro Magnanimitate Tua feliratú ezüstéremmel ismerte el 2000-ben, és ugyanebben az évben - a Nagytemplomban felállított Szent István- szobor avatásán - Dávid Ibolyától vehetett át millenniumi emlékérmet. Hegedűs István mintegy tizenöt éve a Gyöngyösi Műhely alkotói gárdájához tartozik, munkáival rendszeresen vesz részt a közös és egyéni kiállításokon. jónás ági Egri Borszalon harmadszor December 27-én, szombaton délben nyitja meg kapuit a III. Egri Borszalon, amely idén először nemcsak az egriek számára kínál felejthetetlen élményt, lévén korábban Kecskeméten, Győrben, majd legutóbb Debrecenben is felvonultak az egri borvidék legjobb termelői. A hevesi megyeszékhelyen, a Líceum dísztermében ezúttal 26 borászat kínálja majd 78 féle termékét.- Három évvel ezelőtt vetődött fel a Céhben a Borszalon megszervezésének gondolata, amihez rögtön az elején partnerre találtunk a Fiatal Egri Szőlő- és Bortermelők Társaságában (FESZT) — elevenítette fel a kezdeteket Simkó Zoltán, az Egri Bormíves Céh titkára. — Az volt a célunk - tette hozzá -, hogy komolyabb marketinggel segítsük az egri bort, ugyanakkor mind. szélesebb fogyasztói kört is teremtsünk számára a hazai piacokon. Azt is szerettük volna, ha eme, a nagyközönségnek szánt bemutatkozásra magasabb színvonalon, olyan kulturált körülmények között nyílik lehetőség, amilyen eddig csak az Egri Bikavérnek adatott meg. Miként azt a Céh titkára elmondta, az elhatározást tettek követték, ám az első két évben csak Egerben rendezték meg a Borszalont, méghozzá az alkalomhoz illő helyszínen, a Hotel Park különtermében. A fentebb említett, az egri bor piacra történő juttatását segítő elképzelésüket sem vetették el azonban, így az idén először már az ország más nagyvárosaiban is bemutatkoztak a borvidék borászai: a sort nyáron Kecskeméten, a Hírős napokon kezdték meg, majd Győrben, illetve legutóbb Debrecenben folytatták, ahol a polgármester, Kása Lajos nyitotta meg a rendezvényt. A sorozat ez évi utolsó állomásaként pedig Egerben várják a különleges borok iránt fogékony érdeklődőket.- Ez alatt a három esztendő alatt azok a jelentősebb borászatok vettek részt a Borszalonon, amelyek élni kívántak az e bemutatkozás kínálta lehetőséggel, így most már 26 termelő vonul majd fel 78 féle borral - jelentette ki Simkó Zoltán. - Jövőre azonban már tervezzük, hogy a borokat csak egy előminősítés után „engedjük be” a Borszalonba, emelve ezzel is a rendezvény színvonalát. A szakember ugyanakkor emlékeztetett: az ilyen típusú események hozadé- ka csak hosszabb távon jelentkezik. Ám a szervezők és a résztvevő borászok is abban bíznak, hogy az itt megforduló, s a borokat megkóstoló vendégek az áruházak és a borszaküzletek polcairól is gyakrabban emelik majd le az Egri Borszalonban megismert különlegességeket. Nem titkolják abbéli reményüket sem, miszerint e rendezvény által a borturizmus is erősödik, s hogy mind többen felismerik: igenis, jó minőségű borok kerülnek ki az egri pincékből. - Szerencsére, visszaigazolni látjuk ezen elvárásainkat, hiszen egyre több visszatérő vendégünk van, akik a két ünnep közötti programjukba már tudatosan beépítik az egri borünnepet. Az eddigi sikereket látva ugyanakkor felvetődött annak a lehetősége is, hogy december elejére szintén szervezzünk egy Borszalont, ahol már az ünnepi vacsorához illő borokat jobban ki tudják válogatni a vendégek - fűzte hozzá az Egri Bormíves Céh titkára, aki szerint a szervezők elszántsága mellé szükség volt az olyan támogatókra is, mint az Agrármarketing Centrum, a Heves Megyei Önkormányzat, az Egri. Borút Egyesület, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola, amely a HoÜnnepi menetrend December 27-én, szombaton a Bazilikában 10 órakor Szent János-napi misével és borszenteléssel kezdődik az Egri Borvidéki Ünnepi Program, majd 11.15-kor - immár a Líceumban - bejelentik az idei szőlőtermés mennyiségét. A III. Egri Borszalon 12 órakor nyitja meg kapuit a Líceum dísztermében, s ezen a napon délután 5 óráig fogadja a vendégeket. December 28-án és 29-én, vasárnap, illetve hétfőn viszont 15 és 20 óra között lesz látogatható a rendezvény. A Borszalonban 26 pincészet, így az Agriavin, az Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Pincészete; a Bakondi Borászati Kft.; a Balta Pincészet; a Csutorás Pince; a Demeter Pincészet; az Eged Mountain Kft.; az Egervin Borgazdaság Rt.; az Egri Korona Borház; Gál Lajos Pincészete; a Gát Tibor Pincészet; a Hagymási József, Kőkút Borház; Hangácsi és Fia; a Juhászvin Kft.; a KER-COOP Borászat; a Kőporos Borászat, Simkó Zoltán; a Lauder Láng Pincészet; a Nagypái Pince; az Ostoros-Novaj Bor Rt.; a Pók-Polonyi Pince; Sebők László; a Simon Pincészet; a St. Andrea Szölőbirtok és Pincészet; Tóth Ferenc Szőlő- és Borgazdasága; a Váradi és Fiai Kft; Vincze Béla Borászata; a Vitavin Kft. összesen 78 féle egri borát kóstolhatják majd meg az érdeklődők. tel Park átépítése miatt az eredeti helyszínéről kiszorult Borszalont befogadta.- Mi szívesen támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely az egri borok piacra jutását segíti, vagy éppen a kulturált borfogyasztást népszerűsíti. Ezért is örültem annak, hogy a Borszalon révén immár nem csak Egerben, hanem az ország más pontjain is megjelenhettek az egri borok - jelentette ki Varga Ferenc, a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Kht.-jának észak-magyarországi regionális kirendeltségvezetője. Miként rámutatott, álláspontjuk szerint ez azért is fontos, mert az itteni borokat nem csak Egerben vagy a környékén, esetleg a külföldi piacokon kell értékesíteni, hanem belföldön is, hiszen e tekintetben nagy, kihasználatlan potenciállal bír az ország. - Nem beszélve arról — tette hozzá -, hogy a mai, rohanó világunkban nem biztos, hogy mindenki eljut ide, ezért nekünk kell eljuttatni az emberekhez a jó minőségű egri borokat. A kulturált borfogyasztást népszerűsíti a másik december végi program, a már hagyományos Szent János napi borszentelés is, ahol többek között kihirdetik az eredetvédett fajták Országjáró kereszt idei hivatalos termésmennyiségét. Meg kell ugyanakkor jegyeznem: a borvidék szakembereinek eredetvédelmi törekvései is a minőségi bortermelés és borfogyasztás irányába hatnak. ______________________________A
