Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-02 / 280. szám

8. OLDAL KÖRKÉP L í C E U 2003. December 2., kedd Új egyetemi szakok indulhatnak a főiskolán Az elmúlt héten pénteken hirdette ki a Magyar Akkreditációs Bizottság, hogy az Eszterházy Károly Főiskola mindhárom egyetemi szak indítására benyújtott kérelmét támogatja - tájé­koztatta lapunkat dr. Hauser Zoltán, az intézmény rektora, aki elmondta, hogy a döntés értelmében akár a kö­vetkező tanévben, 2004 szeptemberé­től, de 2005-ben bizonyosan egyetemi képzés indulhat az egri főiskolán - a már meglévő történelem egyetemi szak mellett - az alábbi szakokon: in­formatikus könyvtáros; magyar nyelv és irodalom; etika, ember- és társada­lomismeret. Ebből az alkalomból kér­tük az érintett intézetek, illetve tan­székek vezetőit, röviden értékeljék azt a munkát, ami az egyetemi szak­indítás feltételeit megteremtette. Dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes, a Mé­dia-informatikai Intézet intézetvezető tanára kérdésünkre elmondta: koráb­ban a könyvtár szakot a főiskola a buda­pesti SZOT-iskolán, mint kihelyezett ta­gozaton működtette, majd a rendszer- váltás után került át a szak Egerbe úgy, hogy a befogadó intézet a média-infor­matika volt.- Az átvétel szerencsére együtt járt a szak modernizációjával, megújításával - fogalmazott az intézetvezető. - En­nek a megújulásnak lett az eredménye a kilencvenes évek végén induló infor­matikus könyvtáros szak. A név válto­zása természetesen a tartalmi megúju­lást is jelzi. Mint megtudtuk, nappali tagozaton időközben már egy végzős évfolyamot ki is bocsátott a főiskola 2003-ban, jelen­leg pedig megközelítően félszázan vesz­nek részt a képzésben nappali, levelező és távoktatásos formában. Az intézetve­zető szerint időközben a szakon tanító testület, ha úgy tetszik, a humán erőfor­rás nagyon megerősödött, az infrastruk­turális rendszer pedig a hazai képzések közül talán a legjobbnak mondható.- Az elmondottakat figyelembe véve próbálkoztunk meg az egyetemi szak akkreditációs anyagának elkészítésével és beadásával - fogalmazott dr. Kis-Tóth Lajos. - A szak felelőse Demetrovics Já­nos akadémikus, akit a szakma az adat­bázis-kezelés nemzetközi szaktekinté­lyeként tart számon. A szakon egyébként több kandidátus, illetve Ph.D fokozattal rendelkező kolléga tanít, így hazai össze­hasonlításban elérjük vagy meghaladjuk az egyetemek hasonló tanszékein dolgo­zó minősített oktatók számát. A pozitív döntés ismeretében az inté­zet arra készül, hogy jövő szeptembertől Uj egyetemi szakok: újabb lépés Eszterházy álmainak megvalósulása felé elindítsák az informatikus könyvtáros szakot - tudtuk meg. Ezt oly módon ten­nék, hogy a már meglévő egyetemi törté­nelem szakkal, illetve más főiskolai sza­kokkal párosítva hirdetnék meg. Ezzel egy időben a főiskolai diplomával rendel­kezők számára kiegészítő szakot is szán­dékoznak hirdetni.- A pénteken megszületett döntést, ami szerint három egyetemi szakkal is bővülhet a képzés, óriási jelentőségűnek tartom az intézmény egésze szempontjá­ból - fogalmazott dr. Kis-Tóth Lajos. - Örömmel tölt el, hogy ismét tettünk egy lépést afelé, hogy Eszterházy püspök ál­mai megvalósulhassanak. Dr. Zimányi Árpád, a Nyelv- és Iroda­lomtudományi Intézet intézetvezető főis­kolai tanára szerint a kilencvenes évek közepétől a korábbi tanszékvezetők - dr. Fekete Péter, illetve Vargáné dr. Raisz Ró­zsa - tudatosan és folyamatosan építették és fejlesztették a tanszéket, személyileg, strukturálisan és szakmailag magas szintre felhozva azt. Ennek a munkának köszön­hetően a később intézetté szerveződött tanszékek már ekkor országos ismertségre és elismertségre tettek szert.- A tanszék 1996-ban készí­tette el először az egyetemi akkreditációs anyagot - idézte a közelmúlt történéseit az intézetvezető. - Az egyetemi fejlesztés bonyolult és hosszú folyamat, ezért nem is lehet csodálkozni azon, hogy ezek az első próbálkozások csak részben voltak sikeresek. Azóta is tudatosan az egyete­mi oktatási struktúrát követtük, s a tan­anyagban, óraszerkezetben az ELTE szakmai programját tekintettük mintá­nak, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevételével. Mint Zimányi Árpádtól megtudtuk, a szak irodalmi részének kidolgozója a fő­iskola tanszékvezető tanára, dr. Szentesi Zsolt volt, a teljes téma felelőse pedig dr. Bitskey István, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, az irodalomtudomány doktora.- Az akkreditációs tervezetünkben új, hogy egy sajátságos, országosan is egye­dülálló képzést határoztunk meg - mon­dotta az intézetvezető. A lexikológia, le­xikográfia azért fontos napja­inkban, mert óriási mértékben fellendült a szótárirodalom, s a hazai szótárírásnak több évtizedes adósságai vannak. A különböző kiadók egymás után jelentetik meg az újabbnál újabb és különböző színvonalú kiadványaikat, s azt látjuk, hogy a jól képzett szakembe­rekből nagy hiány van. Dr. Zimányi Árpád elmondta: rendkí­vül örül a pénteken ismertetett döntésnek, hiszen évtizedes munka van mögötte. Úgy látja, hogy meghatározó lehet az egyetemi szakindítás az intézet jövője szempontjából az átalakuló felsőoktatási, és különösen a tanárképzési rendszerben.- A jövő felé tekintve azért is bizakod­hatunk, mert a magyar szak főiskolán­kon nagyon népszerű, évente 120-130 elsőévest veszünk fel a nappali tagozat­ra, és több levelező csoportunk is van másoddiplomás-, illetve alapképzésben egyaránt. Dr. Loboczky János kandidátus, tan­székvezető főiskolai tanár először arra utalt, hogy a filozófia tanszéken éppen tíz esztendeje merült fel először a szakin­dítás gondolata. Már akkor etika special- izációjú szak szerepelt az elképzelések­ben. Akkoriban az elgondolás nem ka­pott támogatást a minisztérium részéről.- Néhány éve, a Nemzeti Alaptanterv­ben helyet kapott egy emberismeret, er­kölcstan, társadalomismeret kulcssza­vakkal jellemezhető témacsoport - idéz­te a közelmúltat a tanszékvezető. - Ek­kor határoztunk arról, hogy legalább a pedagógusjelölteknek indítsunk egy ilyen specializációt. Erre programot dol­goztunk ki, s 2002 szeptemberében a nappali tagozatos képzésben elindítot­tunk egy másfél éves etika-specializá- ciót, amelyet bármely tanár szakos hall­gató felvehet. Loboczky János szerint az a tény, hogy két program is „összeállt”, felgyor­sította az előkészületeket az önálló egye­temi szak akkreditációs pályázatához. Fordulatot hozott a szakalapításban, hogy az elmúlt év nyarán az Oktatási Közlönyben megjelentek az etika, em­ber- és társadalomismeret új, egyetemi tanári szak képesítési követelményei.- Korábbi törekvéseinkkel találko­zott az új szak, a főiskola veze­tésétől is biztatást kaptunk, így bő egy éve hozzáfogtunk programunk kidolgozásá­hoz - mondotta a tanszék- vezető. - Ebben a munká­ban jelentős segítséget és támogatást nyújtott az, hogy Vajda Mihály akadé­mikus, a magyar filozófiai élet kiemelkedő személyisége - aki egyébként februártól részt vesz az egri főiskolán folyó munká­ban - vállalta a szakfelelősi megbízatást és a szak beindulása után az oktatást. Dr. Loboczky János az etika, ember- és társadalomismeret szak különös ér­dekességének nevezte, hogy interdisz­ciplináris volta miatt tizenhárom tan­szék és a Hittudományi Főiskola tanárai is részt vesznek a tárgyak oktatásában. Ezenkívül neves vendégoktatók - példá­ul Vajda Mihály, Heller Ágnes, Lendvai L. Ferenc, Pléh Csaba, Kamarás István - is vállalták a közreműködést. A közeljövő feladatairól a tanszékve­zető elmondta: az egyes tantárgyi prog­ramokat még részleteiben ki kell dol­gozni. Tovább kívánják folytatni a pe­dagógus-továbbképzést is ezen a terü­leten. A tervek szerint magyar, történelem, hittanár és biológia szakokkal párosítva fogja a főiskola meghirdetni a képzést.- Folytatjuk a szakmai konferenciák rendezését is természetesen. A követ­kező tudományos tanácskozást a jövő évben tartjuk, s ezen a morálfilozófiai kérdések is nagy hangsúllyal fognak szerepelni. ________________________________|MK«I A jövő évi felvételikről A kultúra élő közösségei Eger A 2004/05-ös tanévre az Eszterházy Károly Főiskola közel 120 szakon, szakpáron ajánl továbbtanulási lehe­tőséget érettségizetteknek, illetve a már diplomával rendelkezőknek. Felsőfokú szakképző szakokon, illet­ve főiskolai és egyetemi alapképzés­ben nappali, esti, levelező és távok­tatás tagozaton folytathatnak tanul­mányokat a felvételt nyert hallgatók. Új szak az intézmény kínálatában a képzési szakasszisztens, illetve né­hány év szünet után ismét hirdetik az ének-zene tanár, karvezetés szakot nappali és levelező tagozaton egy­aránt. A már pedagógus végzettséggel rendelkezők újabb tanári szakra, va­lamint informatikus könyvtáros és szociálpedagógus szakra, levelező ta­gozaton jelentkezhetnek államilag fi­nanszírozott képzésre is. 2004-ben utoljára van lehetősé­gük az államilag finanszírozott kép­zésre jelentkezőknek az ún. hozott pontok duplázására. Aki 2004-ben vagy az azt megelőző 3 évben érett­ségizett, és a középiskolából leg­alább 45 pontot hoz, kérheti annak kétszerezését, és így nem kell felvé­teli vizsgát tennie. Költségtérítéses képzésnél más a helyzet: ott 5 éven belül érettségizet­teknél számolhatnak a hozott pon­tok duplázásával, az 5 évnél régeb­ben érettségizettek pedig akkor mentesülhetnek a felvételi vizsga alól, ha az érettségi átlaguk 24-sze- rese legalább 72. A felvételi keret­szám 2004-ben: nappali tagozatra közel 1000, esti, levelező és távokta­tás tagozatra további 2000 hallgató felvételét tervezik államilag finanszí­rozott, illetve költségtérítéses kép­zésben. ■ Új szakképzés Viszonylag új képzési szint a felsőoktatásban a felsőfokú szakkép­zés: 4 félévi sikeres tanulmányok után a hallgatók felsőfokú OKJ-s bizonyítványt kapnak. A főiskolán már 6 felsőfokú szakképző sza­kon folytathatnak tanulmányokat a hallgatók, az eddigieken túl a képzési szakasszisztens szakra is jelentkezhetnek az érdeklődők. A képzési szakasszisztens állami, önkormányzati, alapítványi és egyházi intézményeknél, valamint a gazdasági élet egyes területein kialakult képzési igények kielégítésében javaslattételi és behatárolt döntési jogkörrel bíró munkatárs, aki részt vesz a szakmai progra­mok szervezésében és a regionális, illetve a helyi szakképzés-poli­tika alakításában is. Az Eszterházy Károly Főiskola vezetése, amikor jó egy esztendeje saj­tóértekezleten jelentette be, hogy létrehozza a kulturális program- igazgatói munkakört, és a feladat ellátásával Jónás Zoltánt bízza meg, úgy indokolta ezt a lépését, hogy az intézmény kulturális élete bír olyan fontossággal, amelynek összefogása megköveteli ezt a státust. A programigazgatót arról kérdeztük, hogy milyen eredmények szület­tek az eltelt időszakban. Eger- Tudni kell, hogy a kulturális prog­ramigazgatói feladatkör létesítését megelőzően is voltak már különféle státusú irányítói a területnek, ám né­hány év „üresjárat” is felfedezhető - idézte a közelmúltat Jónás Zoltán. - Belépésemtől azt tartom fontos felada- . tómnak, hogy a létező kulturális és mű­vészeti értékeknek, igényeknek szerve­zett keretet biztosítson az intézmény. A programigazgató szerint rövid időn belül jó partnerekre találtak pél­dául a Gárdonyi Géza Színházban, il­letve az Országos Filharmóniában. A színházzal egy bérleti konstrukciót hirdettek meg, amelynek jelenleg egy bővített változatát vehetik igénybe - kedvezményesen - a hallgatók. Ezt a bővítést maga a Gárdonyi Géza Szín­ház kezdeményezte, látva az előző szezon pozitív tapasztalatait. Ugyan­csak nagy sikere volt a hangverseny­bérletnek, amit mi sem bizonyíthatna jobban, mint az a tény, hogy egy hét alatt elfogyott a rendelkezésre álló száz bérlet.- Szeretnénk folyamatosan kiállítá­si és hangverseny-lehetőségeket is biztosítani a művész szakos hallga­tóknak és tanároknak - mondotta Jó­nás Zoltán. - Ezen a téren az egyik legnagyobb lépés volt a Kepes György Nemzetközi Művésztelep létrehozása. Itt alkalmuk nyílik a résztvevőknek az egy-két hetes alkotómunkára, egyút­tal kiállítási lehetőséget is kapnak a művészek. Távlati terveink között pe­dig szerepel az Eszterházy galéria lét­rehozása. A programigazgató szerint örömmel tölthet el mindenkit, hogy egyre-másra jönnek létre a különféle művészeti kö­zösségek: a színházi kultúra közössé­gei, a néptánc, a zene, az irodalom, a vers iránt érdeklődők összetartó cso­portjai. A kulturális, művészeti csopor­tok összetartozásában sokat segít, hogy működik a Líceum Televízió, amelyben ezek a csoportok megjele­níthetik önmagukat. De megnyilvánu­lási lehetőséget nyújt a főiskola lapja, a Líceumi Paletta is, amelyben például a költészet napján külön melléklet jelent meg fiatal főiskolás költők verseivel, s külön melléklet készül a karácsonyi számba is. A kultúrával kapcsolatos tá­jékoztatás lehetőségei újabban azzal is bővültek, hogy önálló oldalt működtet­nek a főiskola web-lapján. Az Eszterházy Károly Főiskolán meghirdetett szakok Bölcsészettudományi Főiskolai Kar Alapképzési szakok: magyar nyelv és iroda­lom; történelem; angol nyelv és irodalom; francia nyelv és irodalom; német nyelv és irodalom; rajz-vizuális kommunikáció; ének-zene; pedagógia. Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Alapképzési szakok: közgazdász gazdálko­dási; kommunikáció; informatikus könyv­táros; művelődésszervező; szociálpedagó­gus; gazdaságismeret. Felsőfokú szakképzések: idegenforgalmi szakmenedzser; intézményi kommuniká­tor; képzési szakasszisztens; szasámviteli szakügyintéző; informatikai statisztikus és gazdasági tervező. Természettudományi Főiskolai Kar Alapképzési szakok: biológus laboratóriu­mi operátor; programozó matematikus; bi­ológia; matematika; számítástechnika; ké­mia; környezetvédelem; fizika; földrajz; testnevelés. Felvételi Iroda 3301 Eger, Eszterházy tér 1. Telefon: (36) 520424, (36) 520-425 Telefax: (36) 520-425 E-mail cím: felvi@ektf.hu Honlap: www.ektf.hu 1«. B.«.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents