Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-16 / 292. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. December 16., kedd Drágább az idén a lucfenyő (Folytatás az 1. oldalról) Van, ahol darabonként adják - főként a kicsiket -, többnyire azonban méterre. Méréskor vá­gáslaptól a hajtáscsúcsig számol­ják a fát, és többnyire díjtalanul kötözik, hálózzák szállíthatom. A korábbi évekkel szemben idén aligha lesz bőséges a válasz­ték a tömegfának számító olcsó lucból. A kereskedők ezer forin­tot vagy még többet is elkérhet­nek méteréért, míg tavaly 600-800 forintért lehetett meg­vásárolni. A valami másra, még Kereslet és kínálat douglasz métere. A szőkébb ré­tegigény kielégítésére az igazán tömött pénztárcával rendelke­zők normann fenyőt vihetnek haza: ez 4-5 ezer forintba kerül folyóméterenként. A megye legjelentősebb fe- nyőtermeíője az Egererdő Rt. Mint Pallagi László vezérigazga­tó lapunknak elmondta: a pia­con várható hiány és a nagyobb kereslet ellenére náluk csupán az infláció körüli az áremelkedés a tavalyihoz képest. A cég káli csemetekertjéből egyébként idén is annyi luc - mintegy 12 ezer Miért pont a fenyőpiac működne jól nálunk? A mostani hiány oka csak részben keresendő az aszályban, s hogy a nem őshonos, a tűrt listára száműzött lucot a friss erdőtelepítésekből sem lehet már kitermelni. A magyarázat a honi piac zavaros folyamataiban keresendő. Pár éve túl sok volt belőle, elárasztotta a piacot a viszonylag olcsó karácsonyfa: sok megmaradt, sokan belebuktak és felhagytak vele. Most hiány van, drága, ezért sokan újra jó üzletet szimatolnak benne. A követke­ző években tehát ismét nagyon sok fenyő lesz - és megint csak ösz- szeomlik a piac, újra hiány támad. És így tovább a végtelenségig... drágábbra vágyók vehetnek feke­te- vagy ezüstfenyőt is, 1500-2500 forintos méterenkénti áron. Ennél alig valamivel drá­gább örökzöld a 3000 forintos darab, összesen 15 ezer folyómé­ter — kerül ki, mint tavaly - tájé­koztatott Kliegl Béla vezető. Az itt termelt fenyőmennyiség 60-70 százalékát ez adja. A luc méterét a tavalyi 600 helyett idén 700 forintért adják, a saját jegenye- és a dán import nor­mann fenyőt pedig 2,5-3 ezer fo­rintos méterenkénti áron. E nagy termetű örökzöldekből 10-15 ezer forintba kerül egy-egy szép példány. A douglasz és a szerbluc méterét 1200-1300 fo­rintért adják. A két méter alatti ezüstfenyő métere 1500, az e fö­lötti méretű métere kétezer fo­rintba kerül. Kliegl Béla szerint az igazi ka­rácsonyfa-szezon december kö­zepén, ezüstvasárnap tájékán kezdődik. A vevőknek nem tanácsos az utolsó pillanatra és a remélt ol­csó last minute árakra vár­ni, mert idén könnyen hoppon maradhatnak. A későn ébredők csak a meg­maradt készletből válogat­hatnak — korántsem olcsó áron. A káli csemetekert is kí­nál gyökeres élő fenyőt, ám - úgy tűnik - ez eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem nagyon viszik a földlabdás karácsonyfát. Pedig a Környezetvédelmi Minisztéri­um évekkel ezelőtt népszerűsítő kampányt kezdett, hogy minél kevesebb fenyőt vágjanak ki és minél több legyen a gyökeres, az ünnep múltán kiültethető fa. Minden századik fát hiába vág­nak ki, veszendőbe megy, mivel nem kel el. Ez pedig környezeti kár. A szakember szerint ez nem egészen helytálló érvelés, mivel a fenyőket ma már kizárólag cse­metekertekben, kifejezetten e célra termelik, s a megfelelő kö­rű fenyőfa-állományt a vágási rend szerint amúgy is ritkítani kell. Természetes viszonyok kö­zött is egy százezres csemeteál­lományból csak pár száz felnőtt példány maradhat egységnyi te­rületen. A gyökeres fenyőtől rá­adásul a nehézkesség, a cipelés és a visszavétel akadozása miatt is ódzkodnak a vásárlók. Az el­terjedését akadályozza az is, hogy ez a módszer csak a 80 centiméter körüli fenyőknél kép­zelhető el. Az ennél nagyobb pél­dányok elterjedését, szállítását a gyökér és földlabda terjedelme és súlya korlátozza. A kereskedők állítják: nem lesz végkiárusítás az utolsó na­pokban. Az el nem kelt fákat föl- aprítják és komposztálják, nm Bűnmegelőzés — szociális háttérrel Annak idején nagy visszhangot kapott az a komplex bűnmegelőzési tervezet, amellyel a megye bűnügyileg leginkább fertőzött településén kívánták visszaszo­rítani a bűntények számát. Átány A pár évtizede tartó folyamat odáig vezetett, hogy aki tehette, elvándorolt a faluból. A la­kásárak csökkentek, a befektetők féltették a vagyontárgyaikat, s máshová mentek. E helyzetnek vetett véget a Van-e kiút? nevű komplex bűnmegelőzési tervezet, amely ke­zeli a szociális problémákból adódó feszült­ségeket is.- Tudtuk, hogy a rendőrség önmagában nem elégséges ilyen méretű bűnözés vissza­szorítására - mondta Gönczi Mihály polgár- mester. - Ezért kellett a körzeti megbízott munkáját erősíteni a polgárőrséggel és a me­zőőri szolgálattal. E hármas rendszerhez já­rult egy szociális, nevezetesen a családsegí­tő szolgálat, amely 132 esetben fogadta ed­dig a lakosokat. Elsősorban a kisebbség lak­hatási, megélhetési gondjait kezelik, illetve térképezik fel a problémákat. Indult köz­munkaprogram is, amelynek révén faluszé- pítési, köztisztasági feladatokat végeztet­tünk el. A rendnek ugyanis mindig vissza­tartó ereje van. Az eltelt egy év mérlege: nagyobb bűn- cselekmény nem volt, a lopások, betörések száma 54 százalékkal csökkent. A besurra- nások megszűntek, apróbb értékekre speci­alizálódtak a tolvajok, s családi konfliktu­sokhoz kellett rendőrt hívni. — A tél közeledtével ismét előfordultak fa- lopások - folytatta a község vezetője -, bár remélhetőleg a mezőőri szolgálat működése miatt ez közel sem lesz olyan mértékű, mint a korábbi években. A polgárőrségünk éjjel­nappal hívható, ez nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy ismét rend és nyugalom legyen. A program kiterjedt olyan részletekre is, mint a lakóingatlanok közti vándorlás. Koráb­ban ha egy épület tönkrement, a hátrányos helyzetűek beköltöztek. Ennek véget vetettek. Megállt az ingatlanok árának csökkenése, amit Gönczi Mihály nagy eredménynek tekint.- Volt negatív hozadéka a programnak - említette -, a bűnözők áttértek szomszédos településekre, ahol átmenetileg nőtt a bűn­esetek száma. Ám a rendőrök már lépés­előnyben voltak: ismeretlen terepen nehe­zebben mozog a tolvaj, könnyebben rendőr­kézre került. A program iránt Nógrád megyéből is volt érdeklődés, hiszen az első év tapasztalatai reményt adnak arra, hogy a rendőri, civil­szervezeti jelenlét mellett a gondok szociá­lis kezelése is szükséges a nagyobb lakossá- gi biztonságérzethez. ____________iszurqmii T agozat a Fideszben Eger (Folytatás az 1. oldalról)- Örömünkre szolgált, hogy dr. Fridrik József rendőrkapitány is el­ismeréssel szólt a munkánkról, mondván: a kapitányság mutatói­nak javulásához a polgárőrök munkája is hozzájárult - említette Huszár András. A polgármesteri hi­vatal köszöneté és elismerésé Ba­lázs Ernő képviselő tolmácsolta az összejövetelen, ahol öten megyei ki- tüntéést vehettek át, hatan a rend­őrkapitány elismerésé fogadhatták. Az önkormányzat idén 800 ezer forinttal támogatta a 45 aktív és 30 pártoló taggal működő egyesü­letet, segítséget kaptak gazdasági társaságoktól is.- Régi vágyunk egy terepjáró autó, hiszen a területünkhöz tar­tozik a Sár-hegy, ahol ezer hétvégi ház van. Mátrafüred és az agrár­területek ellenőrzéséhez is nagy segítség lenne - mondotta befeje­zésül. (SUHA) Tegnap megalakult a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség kultu­rális tagozata Heves megyei terü­leti tanácsa; a lapzártánk után vé­get ért választáson az elnöki posztra az egyetlen jelölt Saárossy Kinga színművész volt. Az esemény előtti sajtótájékoz­tatón dr. Hoffmann Rózsa, a kultu­rális tagozat országos elnökségé­nek tagja, a neveléstudományi szekció vezetője elmondta: a Fi­desz 8 tagozata közül májusban ez alakult meg először, s napokon be­lül minden megyében jelen lesz­nek szervezeteik. Munkájuk fontos célja kidolgozni egy nemzeti kultu­rális stratégiát, amely az új kor­mányprogram alapja lehet a 2006- os vagy esetleg előbbi kormányvál­táskor. Szerinte mára a közokta­tás katasztrofális helyzetbe ke­rült, vissza kellene térni nemzeti tradícióinkhoz, s a neveléshez. ■ ___ PÉCSI ISTVÁN ______ E sélytelenek Hallgatom a parlamenti vitát, a napirend előtti felszólalásokat. Azokat, amelyek­ben az érintettek egy része nem éppen ki­váló képességeit villantja fel. Azt vélve, hogy mestere a logikának, holott olykor ennek alapelemeit sem ismeri. Ráadásul nagyszerű stilisztának is tartja magát, pedig csak úgy-ahogy tanult meg fogalmazni. A történeti visz- szapillantás vonzott, mivel soha nem árt bekukkantani előde­ink ismereteinek tárházába. Nemzetközi viszonylatban se. Szót kért az esélyegyenlőségi miniszter is. Megnyilatkozá­sában tetszett az, hogy hangsúlyozta — nem szó szerint idé­zem, mindössze a lényeget emelem ki -: nem a szavak fonto­sak, hanem a tettek. Megállapítása cselekvést szabónak tűnt. Kiemelte: karoljuk fel a rászorultakat, az élet árnyékos oldalá­ra szorultakat vagy kényszerítetteket. S innen folytatnám to­vább a gondolatsort. Az állam alapvető feladata, hogy polgára­inak egyenjogúságáról gondoskodjon, annak feltételeit megte­remtse. Akár kisebbségi, akár anyagi vonatkozásban. Tűrhe­tetlen, hogy - már betoppant a tél, hideggel és csontig maró szelekkel - polgáraink egy része, pontos létszámukat sem mérte fel senki, dideregjen az utcán, ne jusson hiánytalan or­vosi ellátáshoz, s kapualjakban, vasúti kocsikban húzza meg magát éjszakára. Egyesek esztendők óta teszik ezt, mivel pilla­natnyilag nincs más választásuk. Arcpirító állapot. A rémisztő helyzet mihamarabbi felszámolá­sa mindent megelőző teendő. Akkor is, ha az érintettek maguk is felelősek azért, hogy sorsuk ilyen mélyre siklott. Ebben az esetben nem lehet arra hivatkozni, hogy nincs elég pénz. Tes­sék előteremteni! Igen sürgősen! A költségvetés kurtítható té­teleit csökkenteni lehet, ha a törvényhozóknak eszükbe jut, hogy busás anyagi helyzetüket összehasonlítsák azokéval, akiknek a legszükségesebbre sem futja, s nincs hová nyuga­lomra hajtani fejüket. S meglágyulhat a gazdagok megkérgesedett lelke. Sok fo­rint összegyűlhetne így. Ennek részleteiről, az ilyen célú ösz- szefogás módozatairól érdemes disputázni az Ország Házá­ban. Szócséplés, felesleges sóderolás, egymás sértegetése he­lyett. Különösképp adventkor. Ekként emlékezve arra, aki mindig az elesettek oldalán állt... Biztonságban a pontyok Most az orvhalászoktól kell védeni a tavat (Folytatás az 1. oldalról) A mentett állományt a tározón átvezető élő Tiszába helyezték ki, ahol mélyebb helyeken, bizton­ságban tudnak áttelelni a halak. A kirendeltségvezető közölte: a mostani időszakban is folytat­ják a halállomány védelmét, csak ez a korábbiaktól eltérő foglala­tosság. Járják a vízterületet, s az orvhalászok felderítése a cél. Az általuk letett hálókat a Mohosz emberei folyamatosan keresik. Hatékonyan kívánnak fellépni az úgynevezett gereblyéző halá­szokkal szemben is. Adott eset­ben jogi lépést kezdeményeznek. Dudás Tibor arról is beszá­molt, hogy jelzésükre a minap Sarud belterületén tartóztattak fel a rendőrök egy nyilvánvaló orvhalászt. A parton látott egyér­telmű jelek azt igazolták, hogy zsákmányára így tett szert. Az el­tulajdonított érték kimeríti a lo­pás vétségét, amiért az illetőnek felelnie kell. b. s. A tavi sekély vízből számos nagy testű halat mentettek ki fotó: dudás tibor OTP: a megbízható partner Százéves a jelenlegi címer A plasztikusan megfestett változat 1903-ból származik alapján - püspöki és káptalani kettős földes­úri hatalom alatt ma­radt. Ekkortól használ­ta pecsétjében a város magisztrátusa azt a cí­merképet, amely lénye­gében azonos a maival: látható rajta az úgyne­vezett Szt. János-sas, ami a káptalan attribú­tuma, az unicornis, ami viszont a Fenessy-család címeré­ből származik. Mint a levéltári kutatások nyo­mán ismert, a város 1886 után is megtartotta barokk kori címerét - benne az egyházi kapcsolatokra vonatkozó jelképekkel együtt -, pedig abban az időben már a földesuraságtól független, rende­zett tanácsú helység volt. A város történelmi címere tehát nem a FOTÓI PERL MÁRTON középkorban, hanem az újkorban keletke­zett. A címer szimbó­lumrendszerében meg­határozó az ezüst vá­rosfal a három bástyá­val, az unicornis, az egyszarvú, a középső bástyafokon, illetve az ágaskodó unicornis mellső lábai között lát­ható kard, a kígyó, a ki­terjesztett szárnyú arany sas, a Nap és csillag, az ezüst - hatágú - betlehemi csillag, továbbá az arany Nap. A város címerét száz éve festet­ték meg, a képen a következő fel­irat olvasható: „Eger rendezett ta­nácsú városának 89755 BM. szá­mú rendelettel 1903. december 12- én belügyminiszterileg megállapí­tott címere. ”. <—s> Már hagyomány, hogy év vége előtt találkozóra hívják a na­gyobb partnereiket - mondta tegnap dr. Jakab Zsolt, az OTP Bank Rt. Egri Igazgatóságá­nak igazgatója. Ezt azért ren­dezték, hogy beszámoljanak a 2003-as eredményeikről. Eger A szívélyes hangulatú találkozót megtisztelte dr. Seregély István egri érsek és Merczel József, a He­ves Megyei Közgyűlés alelnöke is. Dr. Jakab Zsolt igazgató kö­szöntőjében azt emelte ki, hogy az OTP Bank Rt. meghatározó pénzintézet a megyében, és a ver­senyben sikerült megőriznie az élenjáró szerepét. Az ügyfeleik jobb kiszolgálására folyamatosan javítják a körülményeiket. A Szé­chenyi utcai fiók eredményes át­alakítása után a Hatvani kapu té­ri igazgatóságot is korszerűsítik. Ezután Vájsz Miklós, az OTP Bank Rt. észak-magyarországi ré­giójának ügyvezető igazgatója mondott köszönetét partnereik­nek, hogy 2003-ban is hűek ma­radtak hozzájuk. Sokféle szolgál­tatással igyekeztek segíteni őket. Hangsúlyozta, hogy az OTP dina­mikusan fejlődő kereskedelmi bank, amely Szlovákiában és Bul­gáriában leánybankot működtet, s Albániában is hasonló szándék­kal folytat üzleti tárgyalásokat. Az ügyvezető igazgató arról is beszélt, hogy hazánk EU-s csatla­kozása után is mindent elkövet­nek, hogy az OTP Bank Rt. tőke­erős és megbízható partner ma­radjon. A kártyáikkal, az ügyfél- terminálokkal és az internetes banki kapcsolatteremtéssel az él­vonalhoz tartoznak. Ennek érde­kében igyekeznek tovább erősíte- ni a kapcsolataikat. _______im. kq A történelmi kutatások sze­rint a városnak nem volt kö­zépkori címere, illetve nem tudunk róla, hogy lett volna. Címerhasználati gyakorlata így csak a török kor elmúltá­val kezdődhetett meg. Eger Az első címer-, pontosabban pecsét­kép az 1688 és 1694 közötti időből származik - tudjuk meg a Heves Megyei Levéltár igazgatója, dr. Bán Péter kutatásai alapján. Mint a tör­ténelemtudomány kandidátusa a polgármesteri hivatal számára leír­ta, az említett időszakban Eger sza­bad királyi város rangra törekedett. Ám ez a cél nem valósulhatott meg, mert az akkori település - a Fenessy György püspökkel 1695-ben kötött egyezmény, illetve pótegyezmény ________Sziréna________ R ádiót, talicskát, szenet, s fát lopott • Domoszlón a besurranó tolvaj nem aratott fényes sikert, hiszen mindössze a családi ház televí­ziójának a távirányítóját tudta zsákmányként magával vinni, 5 ezer forint kárt okozva ezzel. • Hatvanban már több ered ménnyel járt egy betörő. A lakás ajtajának befeszítése után ba­rom pár cipőt és egy kabátot tu­lajdonított el, mintegy 30 ezer forint értékben. • Hevesen is lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt in­dult eljárás egyelőre ismeretlen elkövető ellen. Az illető behatolt az egyik általános iskola mellék- épületébe. Onnan táskarádiót, szerszámokat, 4-4 mázsa szenet és tűzifát cipelt magával. Még egy talicskát is elvitt. Az intéz­ménynek a lopással 50 ezer, a rongálással további 20 ezer fo­rint kárt okozott. ■ Polgárőrök: éjjel-nappal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents