Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-15 / 291. szám

12. OLDAL HEVES KÖRZETE 2003. December 15., hétfő E S ERDŐTELEK. Ebben az esz­tendőben kiemelt figyelmet for­dított az önkormányzat a járdák felújítására. Habár a megyétől pályázaton nem nyertek, saját forrásból így is 12 millió forintot költöttek aszfaltozásra. Elsősor­ban a nagyobb gyalogosforgal­mat lebonyolító szakaszokon javították meg a járdák minősé­gét. A Fő út és az intézmények­hez vezető járdák állapota így jelentősen javult. Ugyancsak sokan örülhettek a közvilágítás korszerűsítésének. Az eddig vi­lágítótest nélküli oszlopokra is lámpatestek kerültek, így nem csak a falu központja úszik fényárban, hanem jelentősen javult a külső utcák megvilágí­tása is. A kivitelező vállalta a templom díszkivilágításának megoldását is. A községi könyvtárban pedig december 21-ig Pirók József és Pirók Zsu­zsanna kiállítása látható. TENK. Négy út épült meg a He­ves Megyei Területfejlesztési Ta­nács anyagi támogatásával a községben. A Dobó, Diófa, Fel­szabadulás és Honvéd utak megépítését a megye 4, míg az önkormányzat 7,7 millió forint­tal segítette. Habár a munkála­tokat a jövő évre tervezték vol­na, az enyhe időjárás miatt még az idén elvégezték. A felújítá­sok legközelebb 2005-ben foly­tatódnak, amikor 11,8 millió fo­rintos beruházásként a Gárdo­nyi, a Hősök és a Kossuth út re­konstrukcióját végzik el. BOCONÁD. December 17-én, azaz szerdán 17 órakor község­értékelő falugyűlést tartanak a helyi művelődési házban. A la­kosság a kérdéseit — névvel vagy név nélkül is — előre is le­adhatja a polgármesteri hivatal előtt elhelyezett urnában, de természetesen a helyszínen is lesz lehetőség a kérdezésre. Ugyancsak a településről érke­zett hír, miszerint december 18- án 15 órakor a művelődési ház­ban az időseket köszöntik a ka­rácsonyi ünnepek közeledtével. Előtte azonban még egy prog­ramra várják az időseket: de­cember 16-án délután 5 órakor az iskolában nyugdíjasfórumot tartanak, ahol ez a korosztály mondhatja el észrevételeit, javaslatait, kéréseit. KARÁCSONYI ÜDVÖZLET. Bizonyára sok tenki elszármazott, vagy a faluban élők távoli rokonsága lepődik meg az idei karácsonyi üdvözleten. A településen két újfajta képeslap került forgalomba, amely már az alkalomhoz illő szöveggel és díszí­téssel jelenik meg. A Me-NET Student által készített levelezőlapon felül egy utcakép és a templom belső tere, alul pedig a pol­gármesteri hivatal látható Hányat alszunk még? Tudom, visszafelé nem forog az idő kereke! El­múltak a gondtalan gyermekévek. Mégis, felnőtt­ként is megdobogtatja a szívünket a kérdés: há­nyat alszunk még karácsonyig? Karácsonyra készülni nagyon jó. A karácsony gyönyörű ünnep. Még sincs mindenkinek szép ka­rácsonya. A nagyvárosok hajléktalanjai, a nincste­lenek, a földönfutók, a menekülttáborok lakói, az éhezők, a betegek, a magányosok, a szenvedők ez­rei és milliói képtelenek megérezni az ünnep me­legét. A világ tele van rettegéssel, félelemmel, szív­telenséggel, szenvedéssel, könnyel és mocsokkal. Lehet boldogan karácsonyozni? A világ sok baját és jaját világosan látjuk. A tör­ténelem szomorú realitása, hogy még mindig itt tartunk, a világ megváltásra vár. Az emberiség ön­megváltó igyekezete kudarcot vallott, eszméi meg­koptak, ideológiái hazugnak bizonyultak, tudása önmaga ellen fordult, egyszóval: az emberiség bű­ne szinte kezelhetetlen. A keresztények mégis örömünnepet ülnek min­den karácsonykor, mert Jézus Krisztusban közénk jött az Örök Ige, aki képes arra, hogy átalakítsa és megváltoztassa gyötrődő világunkat. Isten Igéje tartalommal tölti meg az üres emberi szavakat, és arra képesít bennünket, hogy meggyógyítsuk a vi­lágban a bűn okozta sebeket. Isten Igéjével gátat vethetünk a nyomornak és a világban tomboló ha­zugságnak. Isten Igéje emberi létünk élete és vilá­gossága. „Az Ige testté lett és közöttünk lako­zott...” (Jn 1.14.) Máté és Lukács evangélisták ezt a nagy igazságot rendkívüli események és tünemé­nyek leírásával tárják elénk. Fények és hangok, népszámlálás és rejtőzködés, angyalok és pászto­rok, királyok és katonák, menekülés és megpihe- nés, félelem és öröm, rettenet és csodálat, születés és gyilkosság furcsa kavalkádjából áll össze Jézus születésének története. János evangélista nem cso­dás történeteket mesél Jézus születésével kapcso­latban, hanem komoly teológiai tanításban mond­ja el ugyanazt a karácsonyi üzenetet, amit Máté és Lukács. Jézus Krisztus az Isten Fia, aki emberi tes­tet öltött magára, és Benne az istenséggel találko­zunk. Ő az egyedüli Szabadító és Megváltó. Jézus Krisztus születése óta az emberi nyomorúságok ellenére is örvendezhet a világ, mert Benne testet öltött a világosság, a kegyelem, az igazság, a teljes élet. Mindazoknak, akik befogadják Őt, hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekei legyenek. A karácsony nemcsak nosztalgia, hanem ko­moly kihívás és felhívás: nekünk is be kell fogad­nunk Isten Igéjét, vagyis Jézus Krisztust. Vele újul meg az életünk, és ezáltal a világ. A sok összevisz- szaság és zűrzavar ellenére olyan szilárd ponthoz jutottunk Jézusban, akihez mindig és mindenütt hozzáigazíthatjuk életünket. Születése remény: közöttünk az Isten. Találkozhatunk Vele, és ha be­fogadjuk Őt, akkor jobbá válik általunk a világ. Is­ten gyermekének lenni feladatot jelent. Nem elég csak hallgatni Isten Igéjét, hanem valóra is kell vál­tanunk azt. A csend, a nyugalom, a megbékélés, az ima és az ünnepnapok megszentelése által agyonhajszolt világunkban emberibbé válna az életünk. Isten Igéje közelebb segít bennünket em­bertársainkhoz is. Jézussal a szívünkben képesek vagyunk megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, és képesek vagyunk önzetlen segítséget nyújtani a rászorulóknak. Isten emberré lett, hogy mi embe­ribb emberekké, Isten gyermekeivé lehessünk. Az egyik nagy hírű rabbit valaki a következő kérdéssel kereste fel: „Régen éltek emberek, akik az Istent színről színre látták, miként Mózes is. Ma miért nincsenek ilyen emberek?” A rabbi válasza igen rövid volt: „Mert ma senki sem képes olyan mélyen meghajolni.” Meghajolni... Tényleg, a büszke ember nem is­mer sem Istent, sem embert, ahogy mondják. Nincs előttem tekintély. Én magam vagyok a mér­ce. Ki hallott már olyat, hogy lehajtott fővel képes lennék beismerni a tévedésemet, hogy meghajol­nék egy tekintély előtt, netán lehajolnék egy be­teghez, egy elesetthez, egy kisgyermekhez... Meg­hajolva megláthatjuk magunkban a véges és tehe­tetlen, vergődő teremtményt, megválaszolatlan kérdéseinket és kínzó gondjainkat... Meghajolva megláthatjuk a mások baját... Meghajolva meglát­hatjuk a jászolban fekvő kis Jézus mosolyát... Bo­ruljunk le karácsonykor a Megmentő Szeretet já­szola előtt! MENYHÁRT JÓZSEF ERDŐTELKI ESPERES Kellemes Karácsonyi ünnepeket Természetvédelmi kérdések Veszélyben a ciklámenek és orchideák Dél-Heves Újabb írásbeli kérdést intézett Godó Lajos országgyűlési képvi­selő dr. Persányi Miklós környe­zetvédelmi miniszterhez, akitől arról érdeklődött: vannak-e még tennivalóink az uniós csatlako­zás előtt a környezetvédelem terü­letén? Mint a honatya levelében fogal­maz: a Nemzetközi Természetvé­delmi Unió évenként megjelenő kiadványa 12.259 kihalásra ítélt növény- és állatfajt sorol fel. Az úgynevezett vörös listán közzé­tett számadat azért is megdöb­bentő, mert tavaly még kétezerrel kevesebb növény- és állatfaj jelent meg benne. Hazánk sem kivétel ezen ten­dencia alól. Több növény- és állat­faj került a kipusztulás szélére. A legnagyobb veszély a rákosi vipe­rát fenyegeti, de nem mentes a ve­szélytől a magyar történelem egyik legendás madara, a kere­csensólyom sem. Növényeink kö­zül a pilisi lent fenyegeti a kipusz­tulás, amelynek sorsa azért is ag­gasztja a környezetvédőket, mert ez a faj sehol a világon nem ho­nos, csak nálunk. Veszélyben vannak a ciklámenek és az orchi­deák is. A hóvirágot sem sikerült védetté nyilvánítani, holott a ta­vasz első hírnökének száma évről évre csökken. A dél-hevesi térségben napi­renden van a Hevesi Füves Pusz­ták Tájvédelmi Körzet kibővítése, sőt az úgynevezett vésztározók megépítése esetén is indokolt len­ne ezen területek környezetvédel­mi szabályozása. Különösképpen azért, mert a mezőgazdasági ter­melőket érdekli, hogy összhang­ban van-e a tájvédelmi területek növelése az agrár-környezetvédel­mi programmal, illetve tartalmaz­za-e az operatív vidékfejlesztési program ezen részek megkülön­böztetett támogatását? Dr. Persányi Miklós a honatya által feltett kérdésekre a követke­zőket válaszolta: A legnagyobb feladatot az uni­ós csatlakozás előtt a Natura 2000 hálózat létrehozása jelenti. A munka a szükséges anyagi és munkaerő-források hiánya miatt nem a megfelelő ütemben haladt, a határidő pedig szoros: 2004. május 1. Ezen határidőre kell összeállítani a különleges madár­védelmi területek listáját. A mun­ka jelentős része elkészült, így a különleges madárvédelmi terüle­tek közé 51 területet soroltak, a kö­zösségi jelentőségű területek szá­ma pedig 488. Az országnak kö­rülbelül 20 százaléka lesz a Natura 2000 hálózat része, amely­nek 37 százaléka már országos je­lentőségű természetvédelmi terü­let. A szükséges jogszabályi hát­tér végleges ledolgozása januárra várható. Tudni kell azt is, hogy a Natura 2000 hálózat nem helyet­tesíti a természetvédelmi törekvé­seket, hanem kiegészíti azt. A konkrétan megnevezett és kihalásra ítélt fajok esetében a mi­niszter arról tájékoztatta a hon­atyát, hogy a kerecsensólymok száma jelenleg 145-150 pár, ah­hoz képest, hogy 1980-ban már csak 8-10 pár volt. Nem ilyen mér­tékben, de emelkedett a parlagi sasok száma, míg a kék vércse esetében drasztikus csökkenés ta­pasztalható. A veszélyeztetett nö­vényfajok védelmét jelentheti, hogy az országból történő kivitele exportengedélyhez kötött. A Heve­si Füves Puszták területe pedig a Natura 2000 része lesz, amely to­vábbi védelmet biztosít — olvas­ható a miniszter válaszában. __________________________________(SZÚROM!) S zellemi ipari park Tenk Menekülni csak előre lehet. Akár ez is állhatna a helyi önkormány­zat jelképes faliújságján. Hiszen az itt született tervek nem egy vagy két évre szólnak. Hosszú távúak, ahogyan azt a most mérhető, érzé­kelhető tendenciák diktálják.- A mi szellemi parkunk az is­kola lesz - fogalmaz Török Margit polgármester, aki azon örvende­tes tényről is beszámol, hogy az elmúlt időszakban a gyermeklét­szám 32 százalékkal emelkedett, sőt a környék több iskolájából is áthordják ide a gyermekeket. A jelenlegi Szent Imre Általá­nos Iskola alapjai azonban na­gyon régiek. Az első két tanter­mes iskolát 1926-ban építették. Je­lentős változás történt 1996-ban, amikor felavatták az új tornater­met. Ezzel azonban a nagy válto­zásoknak nincs vége, mi több, a polgármester asszony úgy fogal­maz: legfeljebb az első szakasz fe­jeződött be.- Mostanra biztossá vált - folytatta —, hogy az óvodánk sem felel meg az előírásoknak, a kony­hában is komoly átalakítások szükségeltetnek, az iskolai okta­tás és nevelés pedig szintén új he­lyiségek kialakítását kívánja. Ezért egy olyan új nevelési komplexu­mot terveztettünk, amely 1600 négyzetméterre növelné a jelenlegi épület alapterületét, s ennek meg­valósítására elnyertük a kistérség elvi támogatását. A körülbelül 270 millió forintos, ötéves beruhá­záshoz mindenképpen SAPARD- és Phare-forrásokat is keresünk, hiszen már most jól látszik, hogy ennek a térségnek Tenk az oktatá­si központja lehet. A reformáció és a rovásírás rendszere Immár a 10. száma jelent meg a Hagyományőrző Füzetek so­rozatnak, amelyet a Hevesi Múzeumi Kiállítóhely muzeológu­sa, Gy. Gömöri Ilona szerkeszt. A helytörténeti kiadványok ez­úttal a reformációval és az elemi oktatás megszervezésével foglalkoznak. Heves Amikor 1517. október 31-én Lu­ther Márton kifüggesztette 95 pontból álló téziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, még szó sem volt új egyház alapításáról. A pápa és a császár kiátkozásának köszönhetően azonban új egyház született. Ez a távoli wittenbergi esemény egész Európára kihatott, köztük Hevesre, amelynek létéről Luther talán soha nem is hallott. Az tény: már a reformáció terje­désének kezdeti szakaszában is akadtak Hevesen követői az új hitnek - derül ki a Hagyományőr­ző Füzetek 10. számából. A Felvidékről több református vallású család is átköltözött, a gyülekezet száma egyre gyarapo­dott. így történhetett, hogy 1790- től saját anyakönyvet nyithatnak az átányi reformátusok, 1820- ban pedig már olyan eklézsiát emeltek, amely iskolaként is mű­ködött. A szabadságharc leveré­se után a református közösségek fejlődése feltartóztathatatlan volt: 1852-ben a jelenlegi II. szá­mú óvoda helyén imaház épült, s ekkortól már az istentiszteleteket sem kellett háznál tartani, 1859- ben pedig a Runyai Soldos család támogatásának köszönhetően önállóságot is nyert a hevesi kö­zösség. Az első világháború után közadakozással építik meg a je­lenlegi nagytemplomot, amelyet 2002-ben újítottak fel. Habár ma már a helyi lakosságnak csupán 2,5-4,8 százaléka vallja magát a református egyházhoz tartozó­nak, a város történelmében be­töltött szerepük elvitathatatlan. A XIX. század második felében összetartásuk, hitük erőssége példaadó és maradandó Heves múltjában. Ezen Helytörténeti Füzet má­sodik része őseink rovásírásával foglalkozik. Gyimesi Attila cikke rövid összegzést ad erről a ma már elfeledett írásmódról. Talán ma már arra is kevesen emlékez­nek az általános iskolás tanulmá­nyaikból, hogy a rovásírás épp ellenkező irányba haladt, mint a jelenleg használt, hiszen a rovó­pálcát a bal kézben kellett tarta­ni, a jobbal pedig róttak. Ha a sor „végére” (jelenleg az elejére) ér­tek, a következő sort a végén folytatták. Nem különböztettek meg kis- és nagybetűket, és is­mert volt a hangzóugratás, va­gyis a betűk nevei e-vel kezdőd­tek (c: ec, m: em, b: eb), így a szavak elején és közben nem, csak a végén kellett kötelezően használni az e betűt. Például Emese=MSE. Táblázatunk a ro­vásírás jelrendszerét ábrázolja, Gyimesi Attila tanulmánya pedig segíti a rendszer megértését. A rovásírás jellegzetességei­vel, sajátosságaival foglalkozó tanulmány a Hagyományőrző Füzetek 10. számában olvasha­tó. A sorozat következő kiadvá­nya már a hevesi elemi oktatás kialakulásával, kezdeteivel fog­lalkozik. _________________________(-ROMI)

Next

/
Thumbnails
Contents