Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-13 / 290. szám
Theátrumi hírek 2003. december 13.,. szombat Budapesten tapsoltak Kelemen Csabának Nagy sikert aratott a Doktor Jekill és Hyde című darab a budapesti Stefánia Palotában. A közönség december 3-4-5-én öt alkalommal tapsolhatott többek között Kelemen Csabának is, aki örömmel tett eleget a felkérésnek: a rendező-főszereplő Molnár László (a Musical Színház igazgatója — a szerk.) és Makrai Pál mellett játsszon az előadásban. Az egri társulat tagja Tunyogi Bernadett apját alakítja. A színművész bevallotta: a zajos sikerért megérte naponta kilenc órát próbálni. A produkció az eredeti Broadway-n bemutatott előadás díszlet-, jelmeztervei és koreográfiája alapján készült, s még öt estén át látható januárban. Művészbejáró A Gárdonyi Géza Színház és az Egri Városi Televízió közös színházi műsora december 20-án este ismét várja a színházbarátokat. Kíváncsiak rá, hogyan készül egy színházi darab rádiófelvétele? A műsor betekintést ad abba, hogyan rögzítette a Magyar Rádió az egri Száz év magány c. előadást. Tanúi lehetünk egy valódi színházi ősbemutatónak, Böhm- Korcsmáros: Otelló Gyulaházán című vígjátékáról az alkotók és a rendező, Csizmadia Tibor beszél. „A jó pálinka itassa magát vagy Az asztal” címmel rendhagyó vendégelőadással mutatkozott be a budapesü Merlin Színház Junion csoportja. ____________■ E szterházy-bérlet Színházszerető közönséget nevelni A Gárdonyi Géza Színház tizennyolcféle bérlete között főiskolai hallgatóknak is hirdetett bérletösszeállítást. Az elmúlt évad stúdiószínházi sorozata után idén olyan nagyszínpadi produkciókkal is bővült a kínálat, mint Sarkadi: Elveszett paradicsom című drámája, illetve Vajda Katalin: Anconai szerelmesek című komédiája. Az egri főiskolán több színházi műhely is működik: a Dahrma, amely alternatív színházat takar, a Kreatív Klub, amely Olaszországban Európa-díjat kapott, és egy harmadik, amely Anger Zsolt színművész vezetésével hagyományos színházi munkát képvisel. Ez is jelzi, hogy az egri főiskolások vonzódnak a művészetekhez, különösen a színházhoz - mondja Jónás Zoltán kulturális program- igazgató, akinek oroszlánrésze van abban, hogy egyre több diák ül az egri színház nézőterén. A főiskolásokkal beszélgetve kiderült, számukra is izgalmas a találkozás a színház világával. Somorjai Barbara hallgató és Dojcsák Dániel, a GTSZ elnökének véleménye szerint nagyon jó az együttműködés a főiskola és a színház között, hiszen a teátrum igyekszik a hallgatók igényeit műfaji sokszínűség és téma szerint figyelembe véve összeállítani az Eszterházy-bérlet műsorrendjét. Ennek is köszönhető, hogy idén kétszáz- nyolcvanan váltottak bérletet. A második fél évben két nagyszínházi és két stúdió-előadást szeretnénk betenni a programba. A 2004 márciusában induló bérletben az előadások után alkotói találkozók is várják a diákokat. A színház átriumában kötetlenül beszélgethetnek a darabok rendezőjével és a színészekkel. P.CS. I HEVESI” HÍRLAP [1H« Búcsúztassa az óévet és köszöntse az új esztendőt a Gárdonyi Géza Színházban! Megnézheti az Anconai szerelmesek című igazi olasz zenés komédiát, és ha kedve tartja, ezt követően is itt maradhat! Az étkeket és a nedűket a Park Szálló étterme biztosítja. Egész estés svédasztalos menü! Zene: Ónodi Pál. Érdeklődni: a színház Szervezőirodájában hétfőtől péntekig 10-18 óráig. Tel.: 36/518-347 Bemutató december 19-én, az egri Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán Böhm György- Korcsmáros György Otelló Gyulaházán December 19., péntek ünnepnap lesz az egri Gárdonyi Géza Színház életében. Ekkor mutatja be a társulat Böhm György és Korcsmáros György zenés vígjátékát, az Otelló Gyulaházánt, melyet filmről már ismerhet a nagyérdemű. Az előadást Csizmadia Tibor rendezi, a főszerepeket Széles László, Bozó Andrea, Görög László, Csendes László, Dimanopulu Afrodité, Vajda Milán, Dér Gabi, Hüse Csaba, Vókó János, Jordán Adél, Blaskó Balázs, Mészáros Máté, Gál Kristóf, Tatár Gabi, Rácz János és Fehér István játssza. Közülük néhányan vallanak a készülő produkcióról. Széles László első bemutatkozása igazi egri színészként Bar- nakay László, a drámai hős alakítása az előadásban. Elmondja, hogy ő darabfüggő színész, tehát ha jól érzi magát egy darabban, akkor a színházban is, ahogyan most Egerben. A figuráról szólva megjegyzi, hogy érdekes ilyen két- síkú szerepet játszani, melynek van egy civil és egy másik arca is. Az amúgy is skizofrén színészlétnek ez még egy hatványozott szintje, melyben már szinte követhetetlen, hogy hol is tart. Nehéz ugyanis eligazodni, hogy most jó vagy nem jó, amit csinál, mert a szerep szerint rossznak kell lenni, de ezt jól kell eljátszani. Akkor most jó vagy rossz, amit csinál, mert akkor jó, ha rossz... Széles élvezi, hogy sok fiatallal: frissen diplomázott színészekkel játszhat együtt, ami egyfajta felfrissülést hoz a színházba. A próbák ugyan éppen a technikai küzdelmekkel telnek, amit a komplikált - éppen a film-alapból adódó — gyors képváltások tesznek szükségessé. Sem színészként, sem rendezőként nem könnyű átültetni színpadra egy filmet. * Csizmadia Tibor, a darab rendezője azt mondja, hogy menet közben derül ki, mekkora fa az, amibe a fejszéjüket vágták. A színház természete okán a próbafolyamat azon részét élik ugyan, amikor minden bonyolultnak tűnik, de ez letisztul majd. Úgy gondolja, hogy az a hálás rendezői munka, amikor a színész történetét egy belső történet eredményeként tudja megfogalmazni. Itt azonban apró darabokból kell összerakni az egészet, ezért nem egyszerű sem neki, sem a színészeknek a feladata. Nehéz egységes folyamattá összekötni a különböző jelenetekben felvillanásokat, de ezen dolgoznak rengeteg nevetés közepette. Elmeséli még, hogy néha „összecsúsznak a dolgok”. Például, amikor Görög László, a darabbeli rendező megnézi, hogy milyen jelenetet rendezett, amit Csizmadia a háta mögött megrendezett, vagy fordítva, amikor a rendező a nézőtérről fölszól Görögnek, hogy rendezzen. Ettől jó ez a munka. Azt szeretné, hogy a néző az alkotókhoz hasonlóan csodálkozzon rá azokra a szituációkra, amit a színházi emberek annyira ismernek. És ez jellemző és evidens legyen a közönség számára is, bepillantva egy kicsit a kulisszák mögé. Nem is a konkrét színpadi, hanem a lelki kulisszák mögé. * Dimanopulu Afrodité Dimanopulu Afrodité az intrikus primadonna, Szusits Márta szerepét formálja az előadásban. A művésznő, _____ akit nagyszínpadon legutóbb a Klikkben láthattunk, arról beszél, hogy a filmes vágásokat nehéz átültetni a színpadra, de birkóznak a lehetőségekkel. A színház vezető színésznőjének, a primadonnának az eljátszásáról azt mondja, hogy bár ez az igazi intrikus szerep a darabban, mégis szeretné megtalálni Szusits Márta saját igazságát is. Túl egyszerűnek és simának gondolná, ha csupán a jól kinéző nő sablonja születne meg a színpadon, aki a nőiségével mindent el tud érni a férfiaknál, és ezért mások nem tudnak érvényesülni. A művésznő tudja, hogy ilyen is van, de ő azt szeretné, ha tétje lenne a dolognak, ha kiderülne az előadásból, hogy ez a színésznő nem csak azért vezető művésze a társulatnak, mert nő, hanem azért is, mert tehetséges. így lesz igazán kiélezett a harc a másik színésznővel - Bozó Andreával -, aki a naivát játssza a darabban. így nem csak azért kell fölvenni a harcot, mert egy „gonosz néni elnyomja”, hanem szakmailag is. Megmutathatja, hogy ő is ér annyit, mint a másik, és ő sem arra van predesztinálva, hogy kóristalányként tengesse életét. Dimanopulu Afrodité hozzáteszi, hogy a szövegkönyv alapján a szerep intri- kusra van írva, de megpróbálja a bemutatóig ezt a plusz színt is belerakni alakításába. Azért tartja ezt fontosnak, mert maga is ismer olyan színészeket, színésznőket, akik a színpadon zseniálisak, de az életben nagyon gonoszok tudnak lenni. Elmondja, hogy azért "'érdekes még számára ez a szerep, mert olyan figurát, színésznőt kell megmutatnia, ami nyomokban sem hasonlít civilélet-beli önmagához. Jordán Adél az egyetem elvégzése után töb- bedmagával szerződött Egerbe. Osztálytársai közül jó néhányan játszanak itt, ebben az előadásban is. Adél azonban most mutathatja meg magát a város közönségének első ízben, mégpedig hálás szerepben, Udvardy Pötyiként, aki súgó és segédszínésznő Gyulaházán. Mint elmeséli, jókat szórakozik a próbák alatt, és élvezi a munkát az egri színházban. Közel áll hozzá ez a miliő, ami megjelenik a darabban, hiszen Kaposvárott nőtt fel, azon belül is az ottani színház volt az „otthona”. Gyermekkorát a színház, a díszletek, a színpad világa határozta meg. így nagyon jól ismeri azokat a figurákat, azokat a helyzeteket, amikkel az Otelló Gyulaházánban találkozik. Ezt a huszonhárom évi tapasztalatot sikerül is beépíteni az alakításba. Ez pedig így van rendjén, hiszen jelen esetben a nézőt igazán az érdekli, hogy mi történik a takarásban, a színfalak mögött. Őszintén reméli, hogy nem ilyen, mint ez a nő, akit alakít, nem ennyire pletykás és nem is „fúrós”. Elmondja még, hogy Egerben igazán jól érzi magát. Együtt maradt az a társaság, mely a Színművészeti Egyetemen egy osztályba járt, és most itt dolgozik. Együtt töltik szabadidejüket, és mivel egy nagyon összeszokott csapatról van szó, a művésznő úgy gondolja, ezt jól ki lehet használni, mert így, együtt roppant erősek tudnak lenni. Hozzáteszi, hogy sem pozitív, sem negatív előítélet nem volt benne, amikor ideérkezett, amit pedig azóta tapasztalt, boldogsággal és elégedettséggel tölti el. Dér Gabi a szubrett, Sas Olga szerepét kapta, és bár játszott már a színházban ilyen szerepkört, mégsem érzi magát igazán szubrett- nek. Keresi azonban azokat a jegyeket, egy igazi szubrett jellemvonásait, amelyek az alakításhoz elengedhetetlenek. Megtalálva ezeket a vonásokat, arra lett figyelmes, hogy ez a színpadi jelenlét kisebb, mint hogy minden színt beletegyen, amit elleshetett. Bozó Andrea (Pálmai Viola, az ifjú naíva) és Jordán Adél (Udvardy Pötyi, súgó és segédszínésznő) figyel a rendező, Csizmadia Tibor instrukcióira az egyik próbán Ezért döntött úgy, hogy inkább magából, a saját tapasztalataiból fog építkezni. Élmondja, hogy korábban nagy színházi, büféjáró életet élt, mostanra ez megváltozott, így nem olyan közeli az érzés, de éppen ezért tudja bizonyos távolságból látni és a színpadon megformálni a figurát. Kihívásnak érzi ezt a többrétegű játszási módot, és hozzáteszi, hogy a közönséget is nehéz feladat elé állítja majd a darab, de bízik benne, hagy működni fog a dolog, és ismét sikerdarab születik az egri Gárdonyi Géza Színházban. * Csendes Lászlónak, aki a színház igazgatóját, s egyben jellemszínészét, Vermes Istvánt játssza a darabban, nincs ideje unatkozni mostanában, hiszen estéről estére színpadon van. Játszik az Anconai szerelmesek, a Mágnás Miska, az Elveszett paradicsom, a Valahol Európában című darabokban, közben végéhez közelednek az Otelló Gyulaházán próbái. Szinte beköhözött a színházba az évad kezdete óta. Jól van ez így, mint mondja, hiszen egyrészt dolgozni jó, másrészt ezek a darabok és a benne alakított figurák annyira differenciálhalók, hogy egyáltalán nem fárasztó. Sokkal inkább az lenne, ha mindent egy kaptafára kellene csinálni. A most bemutatandó darabot izgalmas munkának tartja, de nagyon igénybe veszi a technikai apparátust. Személy szerint Csendes Lászlónak azért érdekes az Otelló Gyulaházánban játszani, mert amikor '62-ben elkezdte a színészmesterséget Komáromban, ott ugyanilyen familiáris hangulat uralkodott. A színház előtt akkor még konflisok álltak, és nemegyszer fordult elő, hogy előadás után a színészek konflisra ültek, kihajtattak a „Holtvágra”, a birkacsárdába, és ott szépen eltöltötték az éjszakát. Hajnalban jött értük a konflis, visszamentek a városba, és egy gyors tusolás és borotválkozás után mentek a színházba próbálni és este játszani. Átélte és megélte hát a kisvárosi színháznak azt a családias miliőjét, amit a darab sugall. Mint meséli, mindenki tudott mindenkiről mindent, és ettől volt olyan nagyon érdekes világ. Ez a darab pedig ezt a világot idézi komediális eszközökkel. Ott van a darabban a kisvárosi színházi lét kedvessége, ott vannak a mondvacsinált tragédiái. A mai idők pénzcentrikus világa már nem engedi ezeket a kilengéseket, teszi hozzá Csendes. Ő, személyesen, menthetetlenül vidéki színész marad. Itt az ember semmivel sem nyújt kevesebbet, mint a fővárosban, csak nem kap annyi publicitást, kevesebben tudnak róla, nem kürtölik a hangszórók meg a rádiók a nevét állandóan, de ez nem jelenti azt, hogy vidéken értéktelenebb volna a színész. Csendes László számára a teljes életet a család, a barátok, a természet közelsége jelenti, és nem az a bizonyos egyirányú utcában való közlekedés valami távoli, elérheteden cél felé, egy csomó kérdőjelet hagyva maga után csak azért, hogy híressé tegyék vagy híressé váljon. Vidéken még mindig mélyebb életet él a színész, még mindig él a családiasság. A szerepéről elmondja, hogy jellemző alak az igazgatóé, melyet egy mondatával illusztrál: „Szeretnék szélcsendben lavírozni a színházammal”. Ez a mondat pedig nagyon igaz az akkori kultúrpolitikai közéletre, amikor valóban óvatosan kellett működni, mert keményen odafigyeltek, mit játszhat a színház, meddig mehetnek el, s az első baklövés után lecserélték az egész apparátust. Csendes László, aki húsz éven átélte a tájoló színházi életet, tudja, hogy a közönség szeretete mindennél, hírnévnél és hivatalos elismerésnél is többet ér. Biztos abban is, hogy ez a szeretet áradni fog az Otelló Gyulaházán előadásai alatt a közönség felé, és remélhetően a nézőtérről a színpadra is, hiszen a néző is alkotó társ, még ha nem is tudja. EGRES BÉLA Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot .hirdet az Interneten. Előadásainkkal kapcsolatban kéthetente felteszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére fggszinhaz@agria.hu ). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Játékunk hatodik fordulójának helyes megfejtése a következő:- A színház Száz év magány és az Ébredés című előadásait hívták meg az V. Vidéki Színházak Találkozójára, Budapestre. A helyes választ beküldők közül Dávid Zsolt nyert a sorsoláson két személyre szóló meghívást a Merlin Színház Junion csoportjának „A jó pálinka itassa magát avagy az asztal” című vendégjátékára, melyet december 10- én 19 órától a Stúdiószínházban meg is tekinthetett. Következő kérdésünk:- A színház melyik előadásával búcsúztatja az óévet és köszönti az új esztendőt? Nyeremény: 2 jegy a színház Otelló Gyulaházán c. ősbemutatójának december 30-i előadására. _________________________1
