Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-13 / 290. szám

Theátrumi hírek 2003. december 13.,. szombat Budapesten tapsoltak Kelemen Csabának Nagy sikert aratott a Doktor Jekill és Hyde című darab a budapesti Stefánia Palotában. A közönség december 3-4-5-én öt alkalom­mal tapsolhatott többek között Kelemen Csabának is, aki öröm­mel tett eleget a felkérésnek: a rendező-főszereplő Molnár Lász­ló (a Musical Színház igazgatója — a szerk.) és Makrai Pál mellett játsszon az előadásban. Az egri társulat tagja Tunyogi Bernadett apját alakítja. A színművész be­vallotta: a zajos sikerért megérte naponta kilenc órát próbálni. A produkció az eredeti Broadway-n bemutatott előadás díszlet-, jel­meztervei és koreográfiája alap­ján készült, s még öt estén át lát­ható januárban. Művészbejáró A Gárdonyi Géza Színház és az Egri Városi Televízió közös szín­házi műsora december 20-án este ismét várja a színházbarátokat. Kíváncsiak rá, hogyan készül egy színházi darab rádiófelvétele? A műsor betekintést ad abba, ho­gyan rögzítette a Magyar Rádió az egri Száz év magány c. előadást. Tanúi lehetünk egy valódi színhá­zi ősbemutatónak, Böhm- Korcsmáros: Otelló Gyulaházán című vígjátékáról az alkotók és a rendező, Csizmadia Tibor beszél. „A jó pálinka itassa magát vagy Az asztal” címmel rendhagyó vendégelőadással mutatkozott be a budapesü Merlin Színház Junion csoportja. ____________■ E szterházy-bérlet Színházszerető közönséget nevelni A Gárdonyi Géza Színház tizen­nyolcféle bérlete között főiskolai hallgatóknak is hirdetett bérlet­összeállítást. Az elmúlt évad stúdiószínházi sorozata után idén olyan nagyszínpadi pro­dukciókkal is bővült a kínálat, mint Sarkadi: Elveszett paradi­csom című drámája, illetve Vaj­da Katalin: Anconai szerelme­sek című komédiája. Az egri főiskolán több színházi műhely is működik: a Dahrma, amely alternatív színházat takar, a Kreatív Klub, amely Olaszor­szágban Európa-díjat kapott, és egy harmadik, amely Anger Zsolt színművész vezetésével hagyomá­nyos színházi munkát képvisel. Ez is jelzi, hogy az egri főiskolások vonzódnak a művészetekhez, kü­lönösen a színházhoz - mondja Jónás Zoltán kulturális program- igazgató, akinek oroszlánrésze van abban, hogy egyre több diák ül az egri színház nézőterén. A főiskolásokkal beszélgetve kiderült, számukra is izgalmas a találkozás a színház világával. Somorjai Barbara hallgató és Dojcsák Dániel, a GTSZ elnö­kének véleménye szerint na­gyon jó az együttműködés a főis­kola és a színház között, hiszen a teátrum igyekszik a hallgatók igényeit műfaji sokszínűség és téma szerint figyelembe véve összeállítani az Eszterházy-bér­let műsorrendjét. Ennek is kö­szönhető, hogy idén kétszáz- nyolcvanan váltottak bérletet. A második fél évben két nagyszín­házi és két stúdió-előadást sze­retnénk betenni a programba. A 2004 márciusában induló bérletben az előadások után al­kotói találkozók is várják a diáko­kat. A színház átriumában kötet­lenül beszélgethetnek a darabok rendezőjével és a színészekkel. P.CS. I HEVESI” HÍRLAP [1H« Búcsúztassa az óévet és köszöntse az új esztendőt a Gárdonyi Géza Színházban! Megnézheti az Anconai szerelmesek című igazi olasz zenés komédi­át, és ha kedve tartja, ezt követően is itt maradhat! Az étkeket és a nedűket a Park Szálló étterme biztosítja. Egész estés svédasztalos menü! Zene: Ónodi Pál. Érdeklődni: a színház Szervezőirodájában hétfőtől péntekig 10-18 óráig. Tel.: 36/518-347 Bemutató december 19-én, az egri Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán Böhm György- Korcsmáros György Otelló Gyulaházán December 19., péntek ünnepnap lesz az egri Gárdonyi Géza Színház életében. Ekkor mutatja be a társulat Böhm György és Korcsmáros György zenés vígjátékát, az Otelló Gyulaházánt, me­lyet filmről már ismerhet a nagyérdemű. Az előadást Csizmadia Tibor rendezi, a főszerepeket Széles László, Bozó Andrea, Görög László, Csendes László, Dimanopulu Afrodité, Vajda Milán, Dér Gabi, Hüse Csaba, Vókó János, Jordán Adél, Blaskó Balázs, Mészáros Máté, Gál Kristóf, Tatár Gabi, Rácz János és Fehér István játssza. Közülük néhányan vallanak a készülő produkcióról. Széles László első bemutat­kozása igazi egri színész­ként Bar- nakay László, a drámai hős alakítása az előadásban. Elmondja, hogy ő darabfüggő színész, tehát ha jól érzi magát egy darabban, akkor a színházban is, ahogyan most Egerben. A figuráról szólva megjegyzi, hogy érdekes ilyen két- síkú szerepet játszani, melynek van egy civil és egy másik arca is. Az amúgy is skizofrén színészlét­nek ez még egy hatványozott szintje, melyben már szinte kö­vethetetlen, hogy hol is tart. Ne­héz ugyanis eligazodni, hogy most jó vagy nem jó, amit csinál, mert a szerep szerint rossznak kell lenni, de ezt jól kell eljátsza­ni. Akkor most jó vagy rossz, amit csinál, mert akkor jó, ha rossz... Széles élvezi, hogy sok fiatal­lal: frissen diplomázott színészek­kel játszhat együtt, ami egyfajta felfrissülést hoz a színházba. A próbák ugyan éppen a technikai küzdelmekkel telnek, amit a komplikált - éppen a film-alap­ból adódó — gyors képváltások tesznek szükségessé. Sem szí­nészként, sem rendezőként nem könnyű átültetni színpadra egy filmet. * Csizmadia Ti­bor, a darab rendezője azt mondja, hogy menet közben derül ki, mek­kora fa az, amibe a fej­széjüket vág­ták. A színház természete okán a próbafolyamat azon részét élik ugyan, amikor minden bonyolultnak tűnik, de ez letisztul majd. Úgy gondolja, hogy az a hálás rendezői munka, amikor a színész történetét egy belső történet eredményeként tudja megfogalmazni. Itt azonban apró darabokból kell összerakni az egészet, ezért nem egyszerű sem neki, sem a színészeknek a feladata. Nehéz egységes folya­mattá összekötni a különböző jelenetekben felvillanásokat, de ezen dolgoznak rengeteg nevetés közepette. Elmeséli még, hogy né­ha „összecsúsznak a dolgok”. Pél­dául, amikor Görög László, a da­rabbeli rendező megnézi, hogy milyen jelenetet rendezett, amit Csizmadia a háta mögött megren­dezett, vagy fordítva, amikor a rendező a nézőtérről fölszól Gö­rögnek, hogy rendezzen. Ettől jó ez a munka. Azt szeretné, hogy a néző az alkotókhoz hasonlóan csodálkozzon rá azokra a szituá­ciókra, amit a színházi emberek annyira ismernek. És ez jellemző és evidens legyen a közönség szá­mára is, bepillantva egy kicsit a kulisszák mögé. Nem is a konkrét színpadi, ha­nem a lelki kulisszák mögé. * Dimanopulu Afrodité Dimanopulu Afrodité az intrikus pri­madonna, Szusits Márta szerepét for­málja az elő­adásban. A művésznő, _____ akit nagyszín­padon legutóbb a Klikkben lát­hattunk, arról beszél, hogy a fil­mes vágásokat nehéz átültetni a színpadra, de birkóznak a lehe­tőségekkel. A színház vezető színésznőjének, a primadonná­nak az eljátszásáról azt mondja, hogy bár ez az igazi intrikus szerep a darabban, mégis sze­retné megtalálni Szusits Márta saját igazságát is. Túl egyszerű­nek és simának gondolná, ha csupán a jól kinéző nő sablonja születne meg a színpadon, aki a nőiségével mindent el tud érni a férfiaknál, és ezért mások nem tudnak érvényesülni. A mű­vésznő tudja, hogy ilyen is van, de ő azt szeretné, ha tétje lenne a dolognak, ha kiderülne az elő­adásból, hogy ez a színésznő nem csak azért vezető művésze a társulatnak, mert nő, hanem azért is, mert tehetséges. így lesz igazán kiélezett a harc a másik színésznővel - Bozó And­reával -, aki a naivát játssza a darabban. így nem csak azért kell fölvenni a harcot, mert egy „gonosz néni elnyomja”, hanem szakmailag is. Megmutathatja, hogy ő is ér annyit, mint a má­sik, és ő sem arra van predeszti­nálva, hogy kóristalányként tengesse életét. Dimanopulu Af­rodité hozzáteszi, hogy a szö­vegkönyv alapján a szerep intri- kusra van írva, de megpróbálja a bemutatóig ezt a plusz színt is belerakni alakításába. Azért tartja ezt fontosnak, mert maga is ismer olyan színészeket, szí­nésznőket, akik a színpadon zseniálisak, de az életben na­gyon gonoszok tudnak lenni. Elmondja, hogy azért "'érdekes még számára ez a szerep, mert olyan figurát, színésznőt kell megmutatnia, ami nyomokban sem hasonlít civilélet-beli ön­magához. Jordán Adél az egyetem elvég­zése után töb- bedmagával szerződött Egerbe. Osz­tálytársai közül jó néhányan játszanak itt, ebben az elő­adásban is. Adél azonban most mutathatja meg magát a város kö­zönségének első ízben, mégpedig hálás szerepben, Udvardy Pötyiként, aki súgó és segédszí­nésznő Gyulaházán. Mint elme­séli, jókat szórakozik a próbák alatt, és élvezi a munkát az egri színházban. Közel áll hozzá ez a miliő, ami megjelenik a darab­ban, hiszen Kaposvárott nőtt fel, azon belül is az ottani színház volt az „otthona”. Gyermekkorát a színház, a díszletek, a színpad világa határozta meg. így nagyon jól ismeri azokat a figurákat, azo­kat a helyzeteket, amikkel az Otelló Gyulaházánban találkozik. Ezt a huszonhárom évi tapaszta­latot sikerül is beépíteni az alakí­tásba. Ez pedig így van rendjén, hiszen jelen esetben a nézőt iga­zán az érdekli, hogy mi történik a takarásban, a színfalak mögött. Őszintén reméli, hogy nem ilyen, mint ez a nő, akit alakít, nem ennyire pletykás és nem is „fúrós”. Elmondja még, hogy Egerben igazán jól érzi magát. Együtt ma­radt az a társaság, mely a Színmű­vészeti Egyetemen egy osztályba járt, és most itt dolgozik. Együtt töltik szabadidejüket, és mivel egy nagyon összeszokott csapat­ról van szó, a művésznő úgy gon­dolja, ezt jól ki lehet használni, mert így, együtt roppant erősek tudnak lenni. Hozzáteszi, hogy sem pozitív, sem negatív előítélet nem volt benne, amikor ideérke­zett, amit pedig azóta tapasztalt, boldogsággal és elégedettséggel tölti el. Dér Gabi a szubrett, Sas Olga szerepét kapta, és bár játszott már a színházban ilyen szerep­kört, mégsem érzi magát iga­zán szubrett- nek. Keresi azonban azokat a je­gyeket, egy igazi szubrett jellem­vonásait, amelyek az alakításhoz elengedhetetlenek. Megtalálva ezeket a vonásokat, arra lett fi­gyelmes, hogy ez a színpadi jelen­lét kisebb, mint hogy minden színt beletegyen, amit elleshetett. Bozó Andrea (Pálmai Viola, az ifjú naíva) és Jordán Adél (Udvardy Pötyi, súgó és se­gédszínésznő) figyel a rendező, Csizmadia Tibor instrukcióira az egyik próbán Ezért döntött úgy, hogy inkább magából, a saját tapasztalataiból fog építkezni. Élmondja, hogy ko­rábban nagy színházi, büféjáró életet élt, mostanra ez megválto­zott, így nem olyan közeli az ér­zés, de éppen ezért tudja bizonyos távolságból látni és a színpadon megformálni a figurát. Kihívásnak érzi ezt a többrétegű játszási mó­dot, és hozzáteszi, hogy a közönsé­get is nehéz feladat elé állítja majd a darab, de bízik benne, hagy mű­ködni fog a dolog, és ismét sikerda­rab születik az egri Gárdonyi Géza Színházban. * Csendes Lász­lónak, aki a színház igaz­gatóját, s egy­ben jellemszí­nészét, Vermes Istvánt játssza a darabban, nincs ideje unatkozni mos­tanában, hiszen estéről estére színpadon van. Játszik az Anconai szerelmesek, a Mágnás Miska, az Elveszett paradicsom, a Valahol Európában című darabokban, közben végéhez közelednek az Otelló Gyulaházán próbái. Szinte beköhözött a színházba az évad kezdete óta. Jól van ez így, mint mondja, hiszen egyrészt dolgozni jó, másrészt ezek a darabok és a benne alakított figurák annyira differenciálhalók, hogy egyáltalán nem fárasztó. Sokkal inkább az lenne, ha mindent egy kaptafára kellene csinálni. A most bemutatandó darabot izgalmas munkának tartja, de nagyon igénybe veszi a technikai apparátust. Személy szerint Csen­des Lászlónak azért érdekes az Otelló Gyulaházánban játszani, mert amikor '62-ben elkezdte a színészmesterséget Komáromban, ott ugyanilyen familiáris hangulat uralkodott. A színház előtt akkor még konflisok álltak, és nemegy­szer fordult elő, hogy előadás után a színészek konflisra ültek, kihaj­tattak a „Holtvágra”, a birkacsárdá­ba, és ott szépen eltöltötték az éj­szakát. Hajnalban jött értük a konflis, visszamentek a városba, és egy gyors tusolás és borotválko­zás után mentek a színházba pró­bálni és este játszani. Átélte és megélte hát a kisvárosi színháznak azt a családias miliőjét, amit a da­rab sugall. Mint meséli, mindenki tudott mindenkiről mindent, és et­től volt olyan nagyon érdekes vi­lág. Ez a darab pedig ezt a világot idézi komediális eszközökkel. Ott van a darabban a kisvárosi színhá­zi lét kedvessége, ott vannak a mondvacsinált tragédiái. A mai idők pénzcentrikus világa már nem engedi ezeket a kilengéseket, teszi hozzá Csendes. Ő, személye­sen, menthetetlenül vidéki színész marad. Itt az ember semmivel sem nyújt kevesebbet, mint a főváros­ban, csak nem kap annyi publici­tást, kevesebben tudnak róla, nem kürtölik a hangszórók meg a rádi­ók a nevét állandóan, de ez nem jelenti azt, hogy vidéken értéktele­nebb volna a színész. Csendes László számára a teljes életet a család, a barátok, a természet kö­zelsége jelenti, és nem az a bizo­nyos egyirányú utcában való köz­lekedés valami távoli, elérheteden cél felé, egy csomó kérdőjelet hagyva maga után csak azért, hogy híressé tegyék vagy híressé váljon. Vidéken még mindig mé­lyebb életet él a színész, még min­dig él a családiasság. A szerepéről elmondja, hogy jellemző alak az igazgatóé, me­lyet egy mondatával illusztrál: „Szeretnék szélcsendben lavírozni a színházammal”. Ez a mondat pedig nagyon igaz az akkori kul­túrpolitikai közéletre, amikor va­lóban óvatosan kellett működni, mert keményen odafigyeltek, mit játszhat a színház, meddig me­hetnek el, s az első baklövés után lecserélték az egész apparátust. Csendes László, aki húsz éven átélte a tájoló színházi életet, tud­ja, hogy a közönség szeretete mindennél, hírnévnél és hivatalos elismerésnél is többet ér. Biztos abban is, hogy ez a szeretet árad­ni fog az Otelló Gyulaházán elő­adásai alatt a közönség felé, és re­mélhetően a nézőtérről a színpad­ra is, hiszen a néző is alkotó társ, még ha nem is tudja. EGRES BÉLA Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játékot .hirdet az Interneten. Előadása­inkkal kapcsolatban kéthetente felteszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatva­ni kapu tér 4.) vagy e-mail címé­re fggszinhaz@agria.hu ). A he­lyes megfejtők közül minden al­kalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy elő­adásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. Játékunk hatodik fordulójának helyes megfejtése a következő:- A színház Száz év magány és az Ébredés című előadásait hívták meg az V. Vidéki Színházak Talál­kozójára, Budapestre. A helyes választ beküldők kö­zül Dávid Zsolt nyert a sorsolá­son két személyre szóló meghí­vást a Merlin Színház Junion cso­portjának „A jó pálinka itassa magát avagy az asztal” című ven­dégjátékára, melyet december 10- én 19 órától a Stúdiószínházban meg is tekinthetett. Következő kérdésünk:- A színház melyik előadásá­val búcsúztatja az óévet és kö­szönti az új esztendőt? Nyeremény: 2 jegy a színház Otelló Gyula­házán c. ősbemutatójának de­cember 30-i előadására. _________________________1

Next

/
Thumbnails
Contents